Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-11 / 6. szám
*■ ** > A világbajnokság előtti esztendőben a szovjet és a japán tornászok uralták a mezőnyt, mégsem számított különösebb meglepetésnek néhány más országbeli fiatal versenyző nagyarányú fejlődése. A 22 éves amerikai Kurt Thomas lépett a legnagyobbat előre, talajon ragyogó kűrrel szerezte meg az aranyérmet és az év végén lebonyolított Világ Kupán csak hajszállal szorult a győztes Gyityatyin mögé. Nem sokkal maradt el tőle a 20 esztendős Bart Conner. Európa legnagyobb tornásztehetsége viszont vitathatatlanul a 19 éves bolgár Sztojan Delcsev, aki rövidesen sok kellemetlen percet szerezhet nagynevű ellenfeleinek. A külföldi szakvélemény szerint a kis tornásznemzetek közül csupán a magyarok nem hozhatók zavarba jó időn át, mert több tehetséges fiatalt vonultathatnak fel. Az NSZK-nak Gienger helytállására lesz a jövőben is szüksége, ha válogatottja meg akar kapaszkodni a középmezőnyben. Csehszlovákia és Lengyelország tornászai, akik nemrég még éremközeiben voltak, úgy tűnik, továbbra sem tudnak javítani helyezésükön, viszont a világbajnokság legfiatalabb csapatától, a bolgároktól további fejlődés várható. Ha már a jövőről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a Kínai NK versenyzőiről sem. Tavaly nyugat-európai portyájuk során egyetlen országok közötti válogatott viadalt bonyolítottak le, különben csak bemutatókon vettek részt. A Svájc—Kínai NK találkozón látottakról az újságok elismeréssel nyilatkoztak, pedig csak második vonalbeli kínai tornászok teljesítményét csodálhatták meg. A szakemberek szerint elsősorban nyújtón és korláton remekeltek, de lólengésben sem maradtak el és a cikk írója megjegyezte: még a magyarok is csodálkoznának, ha látnák repülő ollóikat, vándoraikat. Kitűnő iskolával rendelkeznek, modern elképzésre építik bemutatóikat. Talán csak a gyűrűn és lóugrásban gyengébbek. Bangkokban a múlt év végén megrendezett Ázsiai Játékokon a japán és szovjet tornászok méltó ellenfeleinek bizonyultak. Mivel pedig a Kínai NK-t ismét felvették a Nemzetközi Torna Szövetség tagjai közé, versenyzőikkel az idei Egyesült Államokban megrendezésre kerülő világbajnokságon feltétlenül számolni kell, talán az érmek elosztásánál is. A szovjet tornásznők 1952 óta hét olimpián végeztek csapatban az első helyen és ezen felül egyéniben lő aranyérmet nyertek. A világbajnokságokon hasonlóan szerepeltek, csupán 1966-ban szenvedtek néhány ezredpontnyi vereséget a Cáslavská vezérelte csehszlovák együttestől. Fölényük továbbra is vitathatatlan, Muhina, Saposnyikova, Kim. Filatova vannak az élen. Utánuk nagy a torlódás, a helyezésekre sokan pályáznak. A Cömaneci „fejezet“ ugyan még nem zárult le, bár a románok olimpiai bajnoknője Strasbourgban eléggé balszerencsésen versenyzett, de így is meg lehetett állapítani, hogy tudása nem kopott meg, csak egy-két szeren változtatni kell kűrjének koreográfiáján. Azt a romániai szakemberek is tudják, hogy Nadia nélkül nehezen védik meg második helyüket, még ha Emilia Eberle személyében rendelkeznek Is Comaneci-hez hasonló képességű versenyzővel. Otthon, a világbajnokságon nagvon erősek lesznek az amerikai lányok, kitűnő utánpótlással dicskedhetnek a magyarok és persze az NDK tornásznőiről sem szabad megfeledkezni. Az idei tornász — VB sok mindenre választ ad majd. Azok, akik ott szóhoz jutnak, bizonyára nem hiányoznak majd az olimpián a hazájukat képviselő válogatottakból sem. KOLLAR JÓZSEF KicivIoc unit itfiinóti IMSIKIdS Vull bMípdfl Gyorskorcsolyában már Európa-bajnokot avattak, alig két hét múlva rendezik a fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságot, folynak az alpesi és északi számokban a sí Világ Kupa versenyei, jó néhány sportágban azonban a felkészülés elején tartanak még, s egyre-másra jelennek meg az előző évi eseményeket értékelő írások. Akad sport — s nem is egy —, amely az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ezek közé tartozik a torna is. Az útkeresés, a fejlődés zászlóvivői, a szovjet tornászok és szakemberek már eddig is több meglepetéssel szolgáltak és bizonyára tartogatnak néhányat az idei évadra, a közelgő olimpiáról nem is beszélve. Ez a sport is az egész világon hatalmasat lépett előre. Bár több ország legjobbjai fölzárkóztak az élvonalhoz, a világelsőségért még mindig a szovjet és japán versenyzők küzdenek egymással. De csak a férfiaknál, mert a nőknél a Szovjetunió fölénye egyelőre megingathatatlan. A minél nehezebb elemek, gyakorlatok előadásának elve ma jobban érvényesül mint valaha. Azzal a különbséggel, hogy míg nem is olyan régen az akrobatikus előadásmód a technika és az ideális testtartás rovására ment, ma e kettőt közös nevezőre hozták, megfelelően összehangolták, s a világ legjobbjai hatásos, ponterős és látványos gyakorlatokkal kápráztatják el a közönséget. A strasbourgi világbajnokságról sugárzott tv-adások mindezt hűen visszatükrözték és a tornasport kedvelőinek milliói gyönyörködhettek a legjobbak lélegzetelállító gyakorlataiban. A szakemberek azonban nem titkolják, hogy még a legtökéletesebbnek tűnő gyakorlatoknál is akadt minimális tartáshiba, amelyek a lassítva visszajátszott felvételeken észlelhetők voltak. Bizonyára ennek tulajdonítható, hogy a pontozók fukarkodtak a tízesekkel. Vajon mit hoz a jövő, mennyit lépnek ismét előre a világ legjobbjai? A válaszra nem kell az olimpiáig várni, már az idei VB-n felmérhetjük, ki hol tart. Az elmúlt időszakban a legszembetűnőbb fejlődést a lőlengésben tapasztalhattuk. A versenyzők most már a laikus számára is sokat nyújtó gyakorlatokat produkálnak. A magyarokon, amerikaiakon és szovjet tornászokon kívül a kínaiak is e szer mestereivé váltak. A nyújtón és korláton lendületes elemek dominálnak és Delcsev előre szaltója számított újdonságnak. Talajon dupla szaltók „fűsze rezik“ a gyakorlatokat. A férfi csapatversenyt, mint ismeretes az esélyes Szovjetunió előtt Japán nyerte. Nincs szándékunkban — nem is lenne sportszerű — győzelmük értékét kisebbíteni, nem lehet viszont elhallgatni, hogy a szovjet tornászok lólengésben kötelező gyakorlataikat nagyon gyengén kezdték. Andrianov 9,05, Markelov 9,00, Tkacsov 9,15-öt kapott csupán, amire bizony eddig nem volt példa. Andrianov később magára talált és az összetettben az élen végzett, Tkacsov, de főleg Markelov — aki egyetlen döntőben sem volt — a várakozáson alul szerepelt. Pedig e két 21 éves szovjet tornásztól mindenki sokat várt. Javult még a Világ Kupára nevezett Azarjan és jócskán előrelépett az Andrianov és Gyityatyin vezette szovjet ranglistán. Mit jelent a tapasztalat, arról Japán „öregei“, Kasamacu, Kenmocu és Cukahara fettek tanúbizonyságot a kötelezők során. A szabadon választott gyakorlataiknál'azonban előnyük mindjobban összezsugorodott, ami arról tanúskodik, milyen nehéz 30 éven felüli tornászoknak a világ élvonalában megkapaszkodni. Meddig építhetik rájuk Japán válogatottját, az kérdéses. Ogy tűnik, mintha a japánok egy kissé félvállról vennék ezt a problémát. Vagy talán nagyon Is biztosak dolgukban? Mindenesetre furcsa, hogy egy országban; amelynek tornászai évtizedeken át a világ legjobbjai voltak, még mindig a harmincévesekre számítanak és a húszesztendős fiatalok nemzetközi versenyeken eddig nemigen szerepeltek és főleg nem hívták fel magukra a szakemberek figyelmét. Ettől függetlenül a japán sajtó nemcsak nagyra értékelte tornászaik strasbourgi sikeréit, hanem egyenesen példaképül állította őket, küzdőszellemüket. Nyílt titok, hogy sportolóiktól Moszkvában tizenegy aranyérmet remélnek, köztük nem is egyet a tornászoktól. Lehet, hogy mégsem állnak oly rosszul utánpótlás dolgában. Muhina vitathatatlanul a világ legjobbja volt az almáit esztendőben Comaneci még nem mondott nemet Tavaly túljutottunk az olimpiász „félidején“, most már minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az 1979-es sportesemények, világ- és Európa-ba jnokságok valóban a moszkvai olimpia jegyében zajlanak majd. De már a tavalyi kontinensbajnokságokat, s az egyes földrészeken megrendezett nagyszabású versenyeket is fokozott figyelemmel kísérték. Az egyes sportágakban számtalan fiatal versenyző nevével ismerkedhettünk meg, akik kitűnő teljesítményekkel hívták fel magukra a szakemberek figyelmét. Mindenki, akit egészséges becsvágy fűt, fokozott erőbedobással, nagy szorgalommal készül Moszkvára. 6 U S! Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Roboy Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő. 532-20, titkárság: 550 18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506 39. Távíró 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravdo, oz SZLK P nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÓBANYOMÁS. Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonto — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13.— korona. Terjeszti a Postai Hirfapszolg ólat. Előfizetéseket eitogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Űetredná expedíció tlocc, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5.2. Gyityatyin a Világ Kupán aratott győzelmével igazolta klasszisát A VILÁG ÉLMEZŐNYE
