Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-11 / 6. szám
Ságban 1 km-nek felel meg), de esetenként 1:50 000 léptékben kidolgozott turistatérképeket. Ezek, 10-, 12- színes megoldásban, az alapvető helyrajzi adatok mellett feltüntetik pl. a természetjárókat érdeklő további tudnivalókat — szálláshelyeket, menedékházakat, természeti érdekességeket stb. Ugyanez vonatkozik a síelőket és a vlzisport kedvelőit kalauzoló térképekre is. A városok látogatói szívesen forgatják kezükben a sok-sok tudnivalót tartalmazó várostérképeket és alig akad olyan gépkocsivezető, aki főleg hosszabb útnak, autótérkép, atlasz nélkül vágna neki. — Még néhány érdekességre hívom fel a figyelmet — mondja a vállalatigazgató, akinek, úgy látom, van érzéke az olvasó figyelmét lekötő amolyan „mazsolyaszemek“ iránt is. — A tematikus térképek csoportjában állítjuk elő, a turistatérképek felnagyításával főleg a hegyvidékeken elhelyezett tájékoztató táblatérképeket, amelyeket védőbevonat óv az időjárás viszontagságaitól. Nyilván egyelőre kevesen találkoztak domborművű térképeinkkel postai képeslap formájában és gyártjuk az igényelt glóbuszoISMERKEDÉS dánkból kikerült a magyar nyelvű földrajzi kisatlasz is az alapiskolák 5. osztálya számára, továbbá az illetékes magyarországi szervekkel karöltve, térképalapanyagokat készítünk el a Gabőíkovo—Nagymarosi vízilép- csőrendszer építésének céljaira. Legnagyobb büszkeségünk azonban a Szlovák Szocialista Köztársaság atlasza lesz. Erről bővebb magyarázatot Ing. Albert Kelementől, az atlasz főszerkesztőjétől kapok, aki már csaknem három évtizede dolgozik a „szakmában“. — A kiadó a Szlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Földméréstani és Kartográfiai Hivatal. A mű kivitelezője pedig az SZTA Földrajzi Intézete és vállalatunk. Egyedülálló vállalkozás ez a szlovákiai térképtudomány és kivitelezés történetében. Ez az alkotás betölti majd az SZSZK nemzeti és egyben tájegységi, regionális atlaszának szerepét. Célja átfogóan szemléltetni ennek a területnek, természeti feltételeinek, gazdaságának, lakosságának, kultúrájának és életkörnyezetének fejlődését. A tudományos munkát, az irányítást, a tervezést, a műszaki pedagógiai és művelődési tevékenységet fogja szolgálni. A 46x50 centiméter méretű kötet ösz- szesen mintegy 350 térképlapból áll majd, például Szlovákia mintegy nyolcszáz térképéből, hat világtérképből, száznál is több diagramból, táblázatból stb. Léptéke túlnyomó részt az 1:500 000, illetve 1:1000 000 lesz. Néhány évi szorgos munka után tavaly a tervezett 15 fejezet közül kinyomtatták az első hatot. A főszerkesztő íróasztalán néhány atlaszlapot kiteregetve, a munkáját szerető, hivatását becsülő ember büszkeségével magyarázza „genezisüket“, .megszületésük folyamatát. Nemcsak az eredményekről szól, hanem az alkotó és a kivitelező munka nehézségeiről is. Néha például több változatot kell kidolgozni csak azért, hogy a térkép színeiben, jelkulcsrendszerében, aráNem mondom, kicsit rátartinak érzem a Térkép bemutatkozását: — Kisebbítve ábrázolom a Föld felületét, vagy egy részét, feltüntetve a különböző természeti és társadalmi állapotokat és összefüggéseket, a célkitűzésemnek megfelelő kiválasztással és jellemzéssel... Eltűnődöm. Tulajdonképpen helyénvaló és a küldetést pontosan meghatározó ez az önérzetesnek, tudálékosnak ható szűkszavú bemutatkozás. Az igazat megvallva, talán nem is lenne szükséges, hiszen életközeiből sokan ismerjük — fiatalok, idősebbek egyaránt. A Térkép ugyanis ma már sokoldalú tájékozódásunk nélkülözhetetlen kelléke. Hol látja meg a napvilágot? — erre a kérdésre kerestem választ és bölcsőjéhez népes családjának egyik tagja, Szlovákia fővárosának térképe vezetett el. A metropolis egyik peremnegyedébe, Krasnanyba, ahol a Szlovák Kartográfia Nemzeti Vállalatban tervezik, szerkesztik, rajzolják és sokszorosítják — eltekintve a kataszteri térképektől — Szlovákiában az összes polgári térképet. Útközben még a fülemben csengett a Térkép magyarázata múltjáról, családfájáról. Emlékezetemben csak néhány adatot sikerült megőriznem. Például azt, hogy a legrégibb fennmaradt térkép az i. e. 2200-ból származó, az adófizető területeket ábrázoló babiloni agyagtábla, hogy az első kartográfus a milétoszi Anaximandrosz volt és az ókorban a legtökéletesebb technikával Ptolemaiosz szerkesztett térképeket. A középkorban a térképészet lemaradt, de ismét fejlődésnek indult a reneszánsz korában, vagyis a XV. és a XVI. században, amikor jelentős szerepe volt a nagy földrajzi felfedezésekben. A térképészetnek voltak művelői a mi tájainkon is. Közülük a legnevesebb Mikoviny Sámuel, a XVIII. század első felében Selmecbányán, a mai Banská Stiavnicán a Bányatiszt- képző Intézet tervezője és első tanára. Ö volt az, aki Bél Mátyás híres művéhez, az újabbkori Magyarország történelmi-földrajzi leírásához, megyetérképeket készített. S ha már a történelemről van sző, a Szlovák Kartográfiai n. v. modern épületcsoportjába annak tudatában teszem be a lábam, hogy ez idén itt ünnep lesz. Negyedszázada ugyanis annak, hogy a további rohamos fejlődést megalapozó lépésként létrejött nálunk az egyesült földméréstani és kartográfiai szolgálat. — Vállalatunkban hozzávetőleg kilencven százalékban végezzük el a térképek elkészítésével összefüggő minden eljárást és munkánknak csak tíz százalékát kötik le azok a külső megrendelések, amelyek kizárólag nyomdánkat foglalkoztatják. Ennek megfelelő a felépítésünk is. Van térképszerkesztő részlegünk, vagyis a térképek témaköreinek megfelelően több szerkesztőségi munkaközösség, továbbá az elképzeléseket alkotó módon kifejező és megvalósító kartográfiai részlegünk, és korszerű nyomdánk, amelyben biztosított a több- színnyomás és három éve a fényszedés is — tájékoztat Ing. Pavol Kmet- ko vállalatigazgató. Gazdag a kiadói program. Készülnek itt térképmellékletek más kiadók számára, tematikus térképek, amelyeknek küldetése bizonyos természettudományi vagy népgazdasági téma ábrázolása, különféle műszaki célokat szolgáló, pl. víz- és erdőgazdasági, építészeti és közlekedésügyi stb., továbbá közigazgatási térképek. A széles nyilvánosság számára is sok térkép készül itt különféle léptékben, vagyis méretarányban és részben műanyagfóliákon, thermovakuális technikával, az ún. dombormű, vagy relieftérképek, amelyek három dimenzióban tüntetik fel a földfelszín alakzatait. Ebben a családban a legismertebbek közé tartoznak az iskolai atlaszok és térképek. Egyik érdekességük — így a magyarázat —, hogy tartalmuk és ,a kartográfiai kifejezés összehangolt, ami oktatási szempontból fontos körülmény. Sokan vásárolják a többnyire 1:100 000 léptékben (a térképen 1 cm-nyi távolság a valókat is. Ez esetben is számolunk a relief megoldással. Szlovákia kartográfiai múltját elevenítik fel a Monu- menta cartographica Slovaciae kiadás keretében megjelentetett régi térképek másolatai. Előállítunk térképekét tíz darabtól százhúszezerig terjedő példányszámban .— az utóbbi adat Prága várostérképére vonatkozik — s a legfontosabb tényeket a gyámrajzon, vagyis a tájékoztató szövegen több világnyelven is ismertetjük. Talán az sem érdektelen, hogy nyomnyaiban kifejező, céljának megfelelő legyen. Magam is meggyőződöm róla, nem könnyű a kartográfusok dolga. Az egyik teremben a fiatal, de már öt éve itt dolgozó Zuzana Kramaroviőo- vá aprólékos munkáját figyelem, amint a térképlevonaton egy furcsa kis szerszámmal, az ún. vakarókéssel igyekszik helyére tenni az egyik városnévnek a szó szoros értelmében tetűnagyságú betűit. Türelemjátékr\ak is beillene, de munka ez, amely jó szemet, sokszor nagyítóüveget, biztos kezet követel — századmilliméternyi pontossággal dolgoznak itt — és természetes szaktudást is. Főleg az utóbbi természetes követelmény a nyomda fényárban úszó géptermében is, ahol modern masinákon készülnek a térképek, atlaszlapok. — Az egész vállalatnál csaknem kétharmad részben nők dolgoznak — világosít fel Sofia Bacherová, a káder- és személyzeti osztály vezetője. S nem maradnak szégyenben. Sem ők, sem férfi kartársaik. Tavaly például a tervet, a minőségi mutatók megtartásával 102,4 százalékra teljesítették. Ebben nem csekély szerepe volt a 17 szocialista munkabrigádnak, a négy komplex racionalizációs brigádnak és általában a szocialista munkaversenynek, amelyben nagyjából százszázalékos a részvétel. Úgy hiszem tehát, hogy jövőre minden bizonnyal tízezer példányban megszületik a térképcsalád legszebb gyermeke, a vállalat büszkesége, az SZSZK atlasza, és addig is sok másfajta térkép, amely elsősorban ennek a vállalatnak köszönhetően jóbarátunk, hasznos útitársunk lett. GALY IVAN A nyomda egy része (Mikulás Sloboda felvételei) II. 11 I Megbeszélés az SZSZK atlaszának szerkesztőségében. (Balról az első ing. Albert Kelemen főszerkesztő.) A kartográfusok a levonatukon dolgoznak
