Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-04 / 5. szám
1979. II. 4. „Drága Júlia! fiz én életem annyira hasonlít a tiédre és Rómeóéra, ezért írok neked. Szeretek egy férfit, aki más fajú és más vallású, mint én. Szerettünk volna összeházasodni, de amikor szándékunkat közöltük szüléinkkel, nagy bajba jutottunk. Szüléink ellenzik há zasságunkat, és azt tanácsolták nekünk, hogy felejtsük el egymást! Kérlek, mielőbb adj tanácsot! Sharon.“ A Via Capello 27 Sharon Floridából írt Júliának ... Maria Mexikóból küldte könnyekkel teli levelét, Llisa Finnországból, Helga Svájcból. Helén Kanadából fordult Júliához segítségért, vigasztalásért. S a levelek jönnek télen és nyáron a veronai Via Capello 27-be, vagy a San Francesco templom levélszekrényébe, egyszerűen így címezve: „Júliának Veronába". A visszatérő fájdalom ezekben a levelekben: a szülők és a környező világ nem érti meg a fiatalok szerelmét, megvetik a más bőrszínű, más vallású, más társadalmi nsz tályhoz tartozó kérőt vagy leányt. Akik látták vagy olvasták Shakespeare Rómeó és Júliáját, emlékeznek arra, hogy a fiatalok szerelme gyakran ütközik a szülők maradi vagy számító akaratába. Mégis a gyöngéd Júlia hősnővé vált és szerelme képes volt áttörni a közéjük emelt falat... Ezért érkezik ma is a sok levél Júliához, segítséget, tanácsot kérve. Hiszen a legendákban és Shakespeare tragédiájában egymással viszálykodó Montecchiek (Mon- taguek) és Capuletik (Capule- tek) középkori hadakozása a mai világ körülményei között sem ismeretlen. Áradnak a levelek és a látogatók Veronába, Júliához, aki az elmúlt századok során a szerelmesek védőszentje lett, hősnő, aki a reménytelen szerelmeseket képes kitartásra bátorítani. . .. Veronában mintha megfeledkeznénk Itália mai gondjairól, az emberrablásokról, a politikai és gazdasági problémákról. Az Adige folyó görbületében fekvő város szűk utcái középkori hangulatot árasztanak, s ha nem tűnnének fel az üzletek hivalkodó kirakatai, talán a XIII. századba képzelhetnénk magunkat, abba a korba, amelyben Rómeó és Júlia élhetett. Luigi da Porto szerelmes históriája Élt-e a két szerelmes, létezett-e a két család? Sokféle választ fogalmaztak a kérdésre az elmúlt századokban, hiszen történetük jóval Shakespeare előtt megjelent az irodalomban ... 1524-ben a velencei köztársaság könnyűlovasságának egyik kapitánya, Luigi da Porto, súlyos sebesülésével teljes magányba vonult vissza. Montorosóba költözött, ahol költészettel foglalkozott. Kezdetben „lelki leveleket“ és verseket írt — ám ezek gyorsan feledésbe merültek. Egyszer azonban fegyverhordozója, Pellegrino elbeszélte neki a két szerelmes históriáját, úgy, ahogyan azt Veronában ismerték. A történet olyannyira megragadta Luigi da Portót, hogy papírra vetette. Nyomtatásban azonban csak két évvel Porto A veronai utcák középkori hangulatot idéznek halála után jelent meg, s végül is ez a mű tette halhatatlanná a költői lelkű katonatisztet. Da Porto után még sok költő és író formálta újjá Rómeó és Júlia történetét, s akadtak köztük olyanok is, akik happy and-et kanyarítottak a végére. Rómeó Montague és Júlia Capu- let szerelme azonban William Shakespeare tragédiájában emelkedett a halhatatlanságba. Bizonyos, hogy da Porto műve ihlette meg a brit géniuszt, akinek a darabját 1596-ban adták elő először az Angol Színházban. Maga a drámaíró is színpadra lépett, Marcutio vagy Lőrinc barát szerepében. Mi a történelmi igazság a históriából? A Casa di Giulietta A legenda szerint a XIII. században két egymással viszálykodó család élt a városban: a pápát támogató Montecchiek és az I. Frigyes német —római császár mögé sorakozó Capuletiek. Igaz, más néven is előfordul a két versengő család, de a báli este, amelyen a Júlia házának udvarán a turisták a híres erkély alatt Rómeó háza a Via Arche Scaligerén két szerelmes először találkcf- zott, da Porto novellájában bukkant fel először, s ebben olvasható az erkélyjelenet, a titokban kötött házasság és az öngyilkosság is ... De ki tudná ma már mindennek a megtörténtét bizonyítani? A Júlia-rajongók hinni akarnak a két fiatal megrázó történetében, s áradnak Veronába, ahol kis táblák jelzik az utat a Via Capello 27 szám felé, a házhoz, amelyben a legendák szerint Júlia élt. Kit érdekel a történet valódisága, vagy a tény, hogy a Casa di Giuliettá- ban valószínűleg sohasem éltek a Capuletiek ... Hogy Júlia házát a század elején az olasz állam egy árverésen potom pénzért vásárolta meg és reno- váltatta ...? Az udvaron csend fogadja a látogatókat. Az algériai vendég- munkás és francia szerelme Párizsból zarándokolt ide, s száz líráért a kapualjban felállított automata idegenvezető meséjét hallgatják három percig francia nyelven Rómeóról és Júliáról... Egy család Júliának az udvaron felállított bronzszobrához áll és emlékfotót készíttetnek magukról a lányok. Ki tudja, kire gondolnak itt, az erkély alatt, ahol elhangzott Rómeó vallomása. Felkapaszkodunk a lépcsőkön és a kopottas vendéglőn át kilépünk az erkélyre: Júlia erkélyére, ahol éppen egy amerikai kislány könyököl, szőke fürtjei eltakarják szeplős arcát — s odalentcől egy néger legény szól neki halkan, szerelemről ... Paola Sella válaszol Júlia nevében Az udvaron képeslapok, emléktárgyak árusa kínálja portékáját. Balra egy ajtó: a Júlia Intézet. Paola Sella, egy 22 éves diáklány válaszol a Júliához érkezett levelekre. Biztatja, bá torit ja a reményt vesztetteket — Júlia nevében, Júlia shakespeare-i szavaival... Júlia rajongói felkeresik a San Francesco templom kriptáját is, ahol Júlia már csak holtan láthatta viszont kedvesét az oly rövid boldogság után. Fiatalok veszik körül a gyéren megvilágított boltíves kriptában a kőkoporsót, leülnek a padkárá, merengenek, mások a kis könyvet böngészik, újra és újra elolvassák Rómeó és Júlia történetét — ki vigasztalásként, ki bátorításként. Mindenki Júliát keresi, mindenki Júliáról szeretne többet tudni — mintha Rómeóról megfeledkeztek volna! Házát is elhanyagolták, ide sokkal kevesebben látogatnak — pedig alig pár percnyire áll a Casa di Giuliettától. Azt mondják, a történelemben több hős akad, mint hősnő, s ezért került Júlia az első helyre. Vagy talán Júliát tartják az önfeláldozó szerelem igazi eszményképének .. . A romantika itt mindent feledtet a látogatókkal. Az erkélyről mintha Júlia szólna azokhoz, akik hinni akarnak az igazi szerelemben. SEBES TIBOR (Sebes Tibor felvételei) Verona az Adige folyó kanyarulatéban fekszik 4 I v
