Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-04 / 5. szám
Az első sorban (balról) (özet Slofőik és Vaszilij Lizanec NAPONTA TÖBBSZÖR IS SZÁLLÍTJÁK A KENYERET BŐVÍTIK a választékot « országhatárig saját kocsinkkal tettük meg az utat, Vysné Nemeckén vendéglátóink, a Szvaljavai Favegyipari Kombinát képviselői vártak ránk. A stráSskei CHEMKO vállalat küldöttségének tagjaival igaz barátokként üdvözölték egymást. A küldöttség vezetője, Jozef Stojcik, a stráZs- kei Cliemko vállalati szak- szervezeti bizottságának elnöke rövid beszédében többek között megjegyezte: „Annyira őszinték, természetesek kölcsönös látogatásaink, hogy nem is tudom, már hányadszor találkozunk. Viszont mindig örömmel jövünk önökhöz, mert sohasem térünk haza üres tarsollyal ...“ Uzsgorodon áthaladva, hatalmas területeken telepített, téli álomba merült gyümölcsösök, szőlők, majd kisebb városok, falvak mellett vezetett utunk egyre magasabbra. Ezt nemcsak áz egymást követő sok éles kanyar, hanem a végeláthatatlannak tűnő erdőség, a fák birodalma is jelezte. A meghatározott időpontban érkeztünk Szvaljavába. A kombinát kapujában Vaszilij Lizanec igazgató üdvözölte a vendégeket. A bejáratnál elhelyezett dicsőségtáblán a Nagy Honvédő Háború harcosainak fényképeit, a kombinát kitüntetett, példás dolgozóinak munkaeredményeit, kötelezettségvállalásait, a szocialista munkaversenyben elért sikereit tanulmányozhattuk. Az üzemi klub egyik tágas helyiségében kötetlen beszélgetés kezdődött ukrán és szlovák nyelven. A falon távolról is jól olvasható betűkkel írt idézet volt felfüggesztve a Szovjetunió Alkotmányának 21. cikkelyéből: „A szovjet állam gondoskodik a munka feltételeinek és védelmének javításáról ...“ Lizanec igazgató észrevette, hogy felfigyeltem az idézetre, s felém fordult. — Ezek a szép szavak papíron maradnának, ha nem gondoskodnánk valóra váltásukról. A mi szovjet életmódszerünk éppen azért szilárd, mert az ország minden dolgozója igyekszik megvalósítani munkahelyén a párt útmutatásait. Ezt tapasztalhatják nálunk, a mi kombinátunkban is. A Szvaljavai Favegyipari Kombinát a terület egyik legöregebb üzeme, 1910-ben építették. Az épületek, berendezések elavultak, s úgy volt, hogy 1974-ben felszámolják. Ez egyszerű adminisztratív intézkedéssel egykönnyen megtörténhetett volna. De az itt dolgozó közel 700 kitűnő szakember sorsa nem volt közömbös az illetékeseknek. Az állami költségvetésből hárommillió rubelt kaptak a vegyipari részleg felújítására. A többi részleg korszerűsítésé nek költségeit a generáljavításokra előirányzott üzemi ala pókból fedezték. — Mindehhez még szükség volt egy igen fontos dologra: mozgósítani kollektívánk minden tagját, nemcsak a korszerűsítés megvalósítására, hanem az elavult munkafeltételek megváltoztatására is — jegyezte meg az igazgató. — Ennek érdekében kidolgoztuk az 1976—80-as évekre szóló szociális, gazdasági és műszaki fejlesztési tervet, melyben a dolgozó emberről való sokrétű gondoskodás is kiemelkedő helyet foglal el. Az eredmény nem maradt el. A kombinát az átépítés időszakában is termel, sőt — a tervnek megfelelően — növeli termelését. Közben azt is megtudtuk, hogy az építkezési teendők java részét „házi alapon“, saját dolgozóikkal végzik. Hogy az újdonsült kőművesek jól dolgoznak e téren is, bizonyítja a régi, rozoga épületek felett magasba emelkedő új vegyipari részleg épülete. Átépítés alatt állt a formalin- és a szuroktermelő részleg. Mellette épült a tükörkészítő műhely. A rekonstrukciós munkálatok még távolról sem fejeződtek be, amikor a kombinát az ötéves tervidőszak első három évében több százezer rubel értékű terméket termelt terven felül, a munkatermelékenységet pedig közel 8 százalékkal túlszárnyalta. Javult a termékek minősége is. Az utóbbi tényt a strázskei Chernke jelenlevő képviselői is bizonyították. Hiszen már évek hosszú során át innen, ebből a szvaljavai kombinátból kapják a fcrmalingyártáshoz szükséges fontos alapanyagot, a metilalkoholt, a faszeszt. — örülünk, hogy elégedettek csehszlovák barátaink — jegyezte meg Vaszilij Lizanec igazgató, majd elmondta azt is, hogy 1980-ban 13 millió rubel értékű terméket gyártanak, n,mi az 1975-ben elért termelési szint kétszerese. A faraktárakban a kézzel végzett munka már 69 százalékra csökkent, s a munkafolyamatot az ötéves tervidőszak végéig teljesen gépesítik. Megismerkedtünk Mihail Jurije- vics Ruszin elvtárssal, a raktárgazdaság vezetőjével, aki elmondta, hogy ezelőtt a faraktárban 25 ember dolgozott. A gépesítés után felszabadult 20 ember, s évente 98 ezer rubelt takarítanak meg. A régi garázs helyén új irodaházat és 120 férőhelyes, korszerű üzemi éttermet építettek. A kombinát dolgozóinak egészségügyi ellátását az új, emeletes üzemi rendelőintézet kilenc szakorvosa biztosítja. Távol az üzemtől, a régi mellett épül egy 90 férőhelyes szanatórium. A kombinát szociális-gazdasági fejlesztési tervének megvalósítása eredményesen folyik. Olyan feltételeket teremtenek a dolgozók számára, hogy munkahelyüket második otthonuknak érezzék. A dolgozók pedig a fokozott gondoskodást nagyobb aktivitással viszonozzák. Az üzemben számos követője van például a „Lemaradóik nélkül dolgozunk“, továbbá „Az évben két napon át megtakarított anyagból termelünk“ és a hasonló mozgalmaknak. Az igazgató örömmel közölte, hogy Lena Lepsova ifjú kommunista komszomclista kollektívája az ötéves tervidőszak első három évének feladatait 1978. szeptember 10-ig teljesítette. Említést tett hasonló kollektívák sikeres munkájáról is. A Szvaljavai Favegyipari Kombinátban tett látogatásunk alatt szerzett tapasztalataink arról győztek meg bennünket, hogy az SZKP XXV. kongresz- szusának a nép jóléte, élet- színvonala növelésére irányuló hatalmas programja teljes mértékben összhangban van a gyakorlati élettel. Még ebben a kombinátban is, ahol a jelentős korszerűsítés közepette is növelik a termelést. A keletszlovákiai vendégek ezúttal is tapasztalatokkal teli tarsoly- lyal tértek haza. KULIK GELLERT A Vágsellyei (Sala) Nagy- pékségben sütött kenyérrel és péksüteményekkel a vásárlók általában elégedettek. Ez a sütöde látja el a galántai járás lakosságának 70—80 százalékát pékáruval. A jóhírű pékségben is akad azonban egész sor olyan nehézség, amelyekkel meg kell • birkózniuk. Helena Slégerová ökonó- mus elmondja, hogy naponta kétszáz mázsa kenyeret, megközelítőleg ötvenezer darab kiflit és tízezer édes péksüteményt juttatnak a fogyasztóknak. A termék- felújítási' program megvalósításának eredményeként vajas-túrós kalácsot is sütnek tizenöt és harminc de- kás csomagolásban. Ennek nagy a keletje, alig bírják kielégíteni a megrendeléseket. A kenyérsütés már nem olyan egyszerű feladat és a szállítás körül is bőven akad probléma. — Jó néhány esetben gyenge minőségű élesztőt kapunk a Slovlik trenéíni üzeméből, — panaszolja István Michal műszakvezető A rövid tájékoztatás után érkezik meg Nagy István, a nagypékség vezetője. Néhány problémát említ. — Nem könnyű a napi feladatokat teljesíteni, mert a malmokból változó minőségű lisztet kapunk és sok esetben az élesztő sem felel meg a követelményeknek. Nagy István a hároméves sütőipari szaktanintézet elvégzése után a farkasdi (Vléany) pékségben dolgozott. A szocialista versenyben elnyerték A párt XII. kongresszusa kollektívája címet. A felsőbb szervek felfigyeltek a tehetséges fiatalemberre, és őt bízták meg a vágsellyei nagypékség beindításával. — Nehéz volt a kezdet — emlékszik vissza —, sokszor itt aludtam az üzemben, mert be kellett tanítani a kevés tapasztalattal rendelkező dolgozókat. A gondok azóta sem nagyon fogytak. Bár az új üzemről van szó, a gépeknek és á berendezéseknek egyharma- dát már ki kell cserélnünk. A kenyérsütő gépsor, a kemence általában bevált, de egy hibája van, nem lehet átprogramoznj. Mindhárom műszakban kenyeret kell sütnünk. így a kenyér jelentős mennyisége késve jut a fogyasztókhoz. Élénk vita kerekedik a szállítási problémák körül. Kevés a jármű. Ezért úgy tervezik, hogy a jövőben a vállalattól engedélyt kérnek újabb beruházásokra és több járművet vásárolnak. A távlati tervek szerint minden üzletbe naponta kétszer akarnak kenyeret szállítani. István Michal műszakvezető arra panaszkodik, hogy a Slovlik trencíni üzeme jó néhány esetben kis hatásfokú élesztőt szállít. Ilyenkor aztán vigyázni kell arra, hogy a kovász készítését idejében kezdjék meg. Jura/ Fajnor, a sered! péküzem igazgatója is hasonlóan vélekedik. — Nagyon sok esetben nem az embereken múlik, milyen lesz a kenyér. A laboratórium dolgozói jelzik, hogy milyen az élesztő minősége, milyen állapotban van a kovász és ilyenkor aszerint kell megszabni a munkák végzését, illetve beprogramozni a gépeket. Szétnézünk az üzemben. A dolgozók készségesen tájékoztatnak a munkafolyamatokról. Ruzena Bartisko- vá laboránsnő vizsgálgatva a mintákat megállapítja, hogy ma jó minőségű a kenyér, megfelelő a savanyúsága is. Elhaladunk a tizenkét re- keszes tartály mellett, amelyben a kovász erjed. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az előző kovászból mindig hagynak valamennyit — általában egynegyedét —, hogy meggyorsítsák a kenyér kelését'. Néhány újítási javaslat megvalósítását is megmutatja. Az írót egy elmés szerkezettel „szabadeséssel“ juttatják a tésztába. Ily módon kevesebb munkaerőre van szükség az ilyenfajta kenyér sütésekor. Frissen sült kenyér illatával telik meg a tágas pavilon. Fürge kezű asszonyok rakják a párolgó kenyeret a palettákra. Egy másik gépen fonott kalácsot süt Mészáros Erzsébet és Kelemen Gizella. Lassan megkezdődik a kenyér szállítása is. A szemle végén együtt értékeljük a nagypékség munkáját az igazgatóval és az üzemvezetővel. A tervezett nyolcvan éninőségi ponttal szemben 81,9 pontot értek el. Négyfajta kenyeret sütnek, de a választékot tovább akarják bővíteni. Idén már megkezdik az egykilós hófehér kenyér sütését. Többet sütnek a különböző vitaminokat tartalmazó „csírás“ kenyérből. A mun- kakezdenpényezésben, az újítási javaslatok megvalósításában, a termelési program felújításában az öt szocialista munkabrigád jár az élen. De Nagy elvtárs is a legjobb újítók közé tartozik. A közös összefogás, az akarás a siker titka. BÁLLÁ JÓZSEF Friss kenyérrel telik meg a paletta (A szerző felvételei] TeUfaMottfal TAPASZTALATCSERÉN KÁRPÁT-UK RAJNA EGYIK ÜZEMÉBEN ízekben a tartályokban tárolják a atrááskei 1HEMKO n. v. részére gyártott faazeszt (A szerző felvételei)
