Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-15 / 296. szám, szombat

VÉGET ÉRT AZ „ATLANTI HÉT" Cinikus játék a népek sorsával JK NATO külügyminiszterei Iránról és Rhodesiáról tárgyaltak 0 Világszerte nagy fel- háborodást váltott ki a rakétatelepítési döntés PELLENGÉREN A FAJÜLDÖZŐK Újabb megbélyegző határozatokat fogadtak el az ENSZ-ben (ČSTK) — Brüsszelben teg­nap délután befejeződött a NATO külügyminisztereinek ta­nácskozása, s ezzel véget ért az „atlanti hét“, amelynek „legnagyobb eredménye“ az a döntés volt, hogy megkezdik az új amerikai középhatósuga­rú nukleáris rakéták gyártá­sát és fokozatos rendszerbe ál­lítását Nyugat-Európában. A NATO külügymimiszterel csütörtökön — immár a fran­cia külügyminiszter részvételé­vel is — több nemzetközi kér­désről, mindenekelőtt Iránról és a rhodésiai helyzetről tár­gyaltak. A szövetség eddigi történetében nem volt még egy értekezlet, amelyen olyan nagy figyelmet fordítottak vol­na egy, a NATO övezetétől tá­vol eső területre, mint ezen a tanácsülésen. Vance amerikai külügyminiszter Irán ügyében erőteljes szolidaritást várt szö­vetségeseitől. A külügyminisz­terek ehhez 'kapcsolódó nyilat­kozata, amely formailag nem NATO-okmány, felhívja az irá­ni hatóságokat a túszok hala­déktalan szabadon bocsátására, hazatérésük biztosítására, ugyanakkor azt is aláhúzza, hogy ezek az országok nem kí­vánnak beavatkozni Irán bel­ügyeibe. A tanácskozáson szóba került egy „új terv“, amelyet a bécsi haderő- és fegyverkezetcsök- kentési tárgyalások elé terjesz­tenének. Az AFP francia hír- ügynökség diplomáciai forrá­sokra hivatkozva azt jelentette, hogy ez a javaslat 13 ezer ame­rikai katona kivonását képzeli el 30 ezer szovjet katona kivo­násának ellenében. • • • Ä világ közvéleménye felhá­borodással vette tudomásul a NATO külügy- és hadügymi- ai sze terei nek szerdai döntését, mert abban joggal látja veszé­lyeztetettnek az enyhülési fo­lyamatot. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának csütörtöki ülé­sén a NATO döntéséről szólva elítélte a nyugat-európai atom­arzenál növelését. „Arról be­szélni, hogy csupán a katonai erőegyensúly helyreállításáról van szó, és hogy csak úgyneve­zett modernizálás történik — cinikus játék a népek sorsá­val“ — mondotta az NSZEP fő­titkára. Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Minisztertanács elnöke a var­sói vajdaság vezetőség- és kül- döttségváLasztó ülésén mondott beszédében egyebek között hangsúlyozta: „Mély nyugtalan­ságot keltenek a lengyel nép­ben a NATO tervei, amelyek termonukleáris és neutronbom­bákat vivő középhatósugarú ra­kéták új generációját akarják rendszerbe állítani Nyugat-Eu­rópában“. Jaroszewicz ismét ki­jelentette, hogy a lengyel nép egyhangúlag támogatja a Szov­jetunió békekezdeményezéseit, amelyek kiutat mutatnak a ve­szélyből. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa december 13-i ülésén meghallgatta Púja Fri­gyes külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának berlini üléséről. Egyetértésben a külügyminiszteri bizottság közleményével a magyar kor­mány aggodalmának ad hangot, hogy a NATO folytatni akarja a fegyverkezési hajszát, s meg­állapítja: a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületé­nek korábbi javaslatai és a kül­ügyminiszteri bizottság berlini ülésén kidolgozott indítványok józan megfontoláson alapuló le­hetőséget kínáltak a tárgyalá­sok azonnali megkezdéséhez, megállapodások eléréséhez. A magyar kormány ez alkalom­mal is szükségesnek tartja fel­hívni az észak-atlanti szerző­dés tagállamai kormányának és a világ közvéleményének fi­gyelmét, hogy az új típusú amerikai rakétafegyverek gyár­tására és nyugat-európai elhe­lyezésére vonatkozó döntés és annak megvalósítása rendkívül bonyolult helyzetet idéz elő Európában. A szovjet sajtó „Akna az eny­hülés épülete alatt“, „A né­pek akarata ellen“ és hasonló című kommentárokban foglal­kozik a NATO döntésével. A moszkvai Pravda hangsúlyozza, hogy ez a döntés világszerte nagy tiltakozást váltott ki. A FOLYTATÓDNAK AZ ÖSSZECSAPÁSOK TABRIZBAN IRÁNI DIPLOMATA AZ ENSZ-BEN 1979. XII. 15. (ČSTK) — Irán új ENSZ- képviselője, Mansur Farhan az ENSZ-főtitkár sajtótitkárának bejelentése szerint elindult New Yorkba. A sajtótitkár egy­idejűleg reményét fejezte ki, hogy az iráni diplomata megér­kezése az ENSZ-be hozzájárul pozitív tárgyalások megkezdé­séhez Kurt Waldheim és az iráni képviselők között. A to­vábbiakban alaptalanoknak mi­nősítette azokat a híresztelése­ket, amelyek szerint Waldheim telefonon tájékoztatta a tehe­ráni képviselőket az iráni dip­lomaták USA-ból történt kiuta­sításáról. Irán kelet-azerbajdzsáni tar­tományában újabb nagyszabású megmozdulásokra került sor, melyek résztvevői támogatásuk­ról biztosították Madari ajatol- lahot, aki a ’ fellázadt tarto­mány nem hivatalos képvise­lője. A teheráni központi kor­mány háromtagú küldöttsége, amely a tartomány székhelyén, Tabrizban próbálja az ellenté­teket elsimítani a helyi veze­tőkkel, tegnap üzenetet kül­dött Qumba Khomeini ajatol- lahnak, melyben kéri őt, hogy a tartományban fellángolt el­lenségeskedések nyomán kiala­kult helyzet megoldása céljá­ból küldje el képviselőjét Tab- rizba. Mint Ismeretes, már a hét eleje óta heves fegyveres összecsapásokra került sor Khomeini és Madari hívei kö­zött, a harcok során a tarto­mányi székhelyen 8-an meghal­tak, 26-an megsebesültek. Sylvester Robert Foley alten- gernagy, az amerikai 7. flotta vezetője a Fülöp-szigeteken le­vő Subic Bay katonai támaszj ponton kijelentette, hogy a flotta erői teljes harci készült­ségben vannak, és bármikor bevehetők kiterjedt térségben — beleértve Iránt is — „a leg­különfélébb hadműveletek“ vég­rehajtására, ha az amerikai ér­dekek úgy kívánják. Az altengernagy hozzáfűzte, hogy a 7. flotta egységei az egész Indiai-óceán és a Csen­des-óceán nyugati térségében állomásoznak, és „figyelemmel kísérik az események alakulá­sát a Dél-kínai-tengeren és a Közel-Kelet térségében“. VIETNAMI NYILATKOZAT (ČSTK) — Hanoiban a viet­nami külügyminisztérium! nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben határozottan tiltakozik az ellen, hogy Kína számos ame­rikai és más nyugati társaság­gal törvénytelenül szerződést kötött a Tonkini-öbölben és a Paracel-szigetek közelében ta­lálható földgázlelőhelyek felku­tatásáról és felhasználásáról. A kínai félnek sem törvé­nyes, sem erkölcsi joga nincs ahhoz, hogy egyoldalúan meg­változtassa a határt a vietnami és kínai felségvizek között, ál­lapítja meg a nyilatkozat. lap a külföldi visszhangok kö­zül közli Bohuslav Chňoupek k ü 1 ügym tniisz te r n y i la t koza tá t is arról, hogy a csehszlovák nép a NATO eljárását határo­zottam elutasítja. A Novoje Vremja az európai biztonság jö­vőjéről szóló vezércikkében megál'Lapítja, hogy sok min­den világosabb lett, kevesebb „miért“ maradt. „Míg a Szov­jetunió és szövetségesei, vala­mint az enyhülés hívei a poli­tikai enyhülésnek a katonai enyhüléssel való kiegészítését követelik, az atlanti héják ez utóbbi megtorpedózását tűzték ki célul, és ha majd ez sikerül, el akarják süllyeszteni a poli­tikai enyhülést is. Tudatosan arra törekszenek, hogy Európá­ban ismét a hidegháborús lég­kör legyen uralkodóvá“ — ál­lapítja meg a szovjet hetilap. » • • A nyugatnémet parlament ülésén Genscher külügyminisz­ter védelmébe vette a NATO döntését. Azt állította, hogy az lehetővé teszi a „fegyvenkezé- si spirál megállítását“ és a nyolcvanas években „ellenőriz­hető lesz a fegyverkezés.“ A brit parlament alsóházá­nak munkáspárti képviselői tegnap követelték, hogy a par­lament kezdjen rendkívüli vi­tát az új amerikai szárnyas ra­kéták brit területen való el­helyezésének kérdéséről. Frank AU a un munkáspárti képviselő rámutatott a NATO tervek meg­valósításának negatív következ­ményeire. E. S. Heffer azzal vádolta a konzervatív kor­mányt, hogy a rakéták elhelye­zésére vonatkozó beleegyezésé­vel britek millióit teszi ki nagy feszültségnek. (ČSTK) — Az ENSZ közgyű­lés tegnapra virradóra elfogad­ta azt a határozatot, amely el­ítéli a gyarmatosítás minden formáját és az ENSZ Alapok­mányával, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, va­lamint a gyarmati sorsban lé­vő országok és nemzetek füg­getlenségének megadására vo­natkozó ENSZ nyilatkozattal szöges ellentétben állónak tart­ja. A dokumentum mellett sza­vazott 125 küldött, heten tar­tózkodtak és heten a határozat ellen szavaztak, köztük több nyugat-európai ország és az Egyesült Államok. A közgyűlés határozata uneg- bélyegzi mindazokat a kormá­nyokat, amelyek együttműköd­nek a Dél afrikai Köztársaság fajüldöző rendszerével, elsősor­ban nukleáris téren és felszó­lítja ezeket az államokat, hogy a jövőben függesszék fel az együttműködést a fajüldözők­kel. A határozat továbbá fel­szólította a gyarmattartó nagy­hatalmakat, hogy feltételek nél­kül azonnal! érvénnyel vonják vissza egységeiket az idegen területeken jevő katonai tá­maszpontjaikról. Az ENSZ-közgyűlés egy to­vábbi elfogadott határozatában ajánlotta, hogy az ENSZ ipar- fejlesztési szervezete (UNIQO) legyen az ENSZ önálló ügynök­sége, sorrendben immár a ti­zenhatodik. Még mindig nem született döntés arról, hogy Kuba vagy Kolumbia lesz-e a Biztonsági Tanács 15. nem állandó tagja a következő két évre. Ojabb kilenc szavazási fordulót bo­nyolítotok le, azonban a két említett ország közül egyik sem szerezte meg a szükséges szavazattöbbséget. Az ENSZ-közgyűlés elfogad­ta a palesztin és a namíbiai kérdéssel, valamint a dél-afri­kai rendszer fajüldöző politiká­jával foglalkozó bizottság je­lentését, és több intézkedést hagyott jóvá. Az ENSZ két, palesztin prob­lémával kapcsolatos határoza­tában megerősítette a palesz­tin nép elvitathatatlan jogait, és arra szólította fel a bizott­ságot, hogy továbbra is tájékoz­tassa az eseményekről a Köz­gyűlést, illetve a Biztonsági Tanácsot. Az ENSZ-közgyűlés 111:2 arányban, 31 tartózkodás mel­lett határozatban ítélte el Iz- raej politikáját a megszállt arab területeken. A határozat mindenekelőtt az izraeli telepü­lések létrehozását, az arab la­kosság deportálását, az arab magán- és közvagyon kisajátí­tását stb. ítéli el. Hét ENSZ-határozat a namí- biai helyzettel kapcsolatos. A Közgyűlés megerősítette, hogy Namíbia az ENSZ közvet­len felelőssége aláx tartozik, amíg nem éri el teljes függet­lenségét. Az ide vonatkozó ha­tározatok elítélik a Dél-afrikat Köztársaságot, mert törvényte­lenül megszállva tartja a terü­letet. Szovjet tiltakozás a New York i ENSZ-képviselet megtámadása miatt A SZOVJETUNIÓ LEGFEL­SŐBB TANÁCSÁNAK küldöttsé­ge tegnap hivatalos látogatásra Guineal-Bissauba utazott. OTTO RÖSCH, osztrák had­ügyminiszter december máso­dik felében hivatalos látogatás­ra a Szovjetunióba utazik Dmit­rij Usztyinov marsall, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere meghívására. BUKARESTBEN tegnap befe­jeződött az RSZK Nagy Népi Gyűlésének kétnapos ülése, amely a jövő évi gazdaságfej­lesztési tervet és az állami költségvetést vitatta meg, majd hagyta jóvá. STOCKHOLMBAN aláírták a Csehszlovákia és Svédország közti jövő évre szóló kereske- delmi megállapodás jegyzőköny­vét. PERINGBŐL tegnap elutazott az a csehszlovák kormánykül­döttség, amely Kínában részt vett a csehszlovák—kínai tudo­mányos és műszaki együttmű­ködéssel foglalkozó vegyesbi­zottság ülésén, melyen jegyző­könyvet írtak alá a két ország közti tudományos és műszaki együttműködésről. CHARLES HAUGHEY, Íror­szág új miniszterelnöke a dub­lini parlamenti csütörtöki ülé­sén kijelentette, hogy az új ír kormány legfontosabb feladata-’ nak az ország egyesítését te­kinti. CSŐI KJU HA, dél-koreai el­nök tegnap közölte az új kor­mány összetételét. Szöulból ér­kezett jelentések szerint a veze­tő posztokra a hadsereg ma-* gas rangú képviselőit nevez­ték ki, az ún. kemény vonal híveit. EGYIPTOMBAN a politikai pártok ügyeivel foglalkozó kü­lönbizottság elutasította az A1 Umma (Nemzet) új politikai párt megalakítására benyújtott kérelmet. OLASZORSZÁG „olajdeficitje“ 1980-ban eléri a 25 és fél mil­lió tonnát, közölte csütörtökön Antonio Bisaglia a parlament illetékes szenátusi bizottsága előtt. A Szovjetunió ENSZ-képvise- lete erélyesen tiltakozott az Egyesült Államok ENSZ-képvL seleténél a szovjet misszió épü­letében történt bőm ba robtot- nás miatt. A Szovjetunió ENSZ-képvise- lete ellen elkövetett provoká­ció arról tanúskodik, hogy az amerikai hatóságok nem garan­tálják a szovjet képviselet biz­tonságát, jóllehet az Egyesült Államok erre nézve nemzetkö­zi kötelezettségeket vállalt — állapítja meg a szovjet jegyzék. A Szovjetunió több ízben fel­hívta a figyelmet arra a meg­engedhetetlen tényre, hogy az Egyesült Államok területén, így New Yorkban is a hatósá­gok tudtával olyan szervezetek működnek, amelyek a szovjet intézményekkel és állampolgá­rokkal szemben terrorcselek­ményeket követnek el és más­fajta ellenséges tevékenységet folytatnak. Nem lehet figyelmen kívül hagy mi azt sem, hogy az Egye­sült Államok bizonyos körei­nek szovjetéi lenes propaganda­kampánya lényegében bűnös akciókra ösztönzi azokat az ele­meket, akik veszélyezetik a szovjet állampolgárok életét. A Szovjetunió ENSZ-képvise- lete erélyesen tiltakozik az eset miatt és követeli a tettesek ki­derítését és a terrorcselekmény szervezőinek szigorú megbün­tetését. Emellett a Szovjetunió ENSZ-képviselete követeli az okozott anyagi kár megtérítését — hangzik a tiltakozó jegyzék. (TASZSZ) CARTER BEJELENTÉSE PÉLDÁTLAN ÚJ FEGYVERKEZÉSI TERV (ČSTK) — Carter amerikai elnök szerdán példátlan új fegyverkezési tervet jelentett be. Az Egyesült Államok jövő­re több miint 157 milliárd dol­lárt fordít hadseregére, szem­ben az idei 128 milliárddal. A kormány a következő öt évben is igen magas arányban kíván­ja emelni a katonai kiadásokat. Jövőre például az emelés ará­nya az inflációt leszámítva több mint 5 százalék lesz. Az elnök érvelése szerint az elképesztő méretű programokat az is indokolja, hogy „ellensú­lyozni kel1 a Szovjetunió kato­nai erejét“. Carter a hadikiadá­sok csökkentésére tett válasz­tási ígéretével szemben most a hadászat? és a hagyományos erők nagyszabású fejlesztéséről, külföldi beavatkozásra alkal­mas különleges egységek felké­szítéséről beszélt. Egy vezető kormányférfi ezzel kapcsolat­ban azt mondta az újságírók­nak: Carter jelzi, hogy „vége a Vietnam utáni görcsnek“, az­az Washington immár nem ri­adna vissza újabb külföldi be­avatkozástól Ezt az értelme­zést látszott megerősíteni Car­ter az iráni ügy kapcsán tett megjegyzése, miszerint a viet­nami beavatkozás hiba volt, hiszen nem forogtak kockán amerikai létérdekek „de nem potenciális Vietnam minden eset, amikor szilárdan erőt al­kalmaznak“ Az amerikai elnök megállapí­totta, hog, országa korszerűsí­teni fogja a hadászati fegyve­reinek mindhárom ágazatát: megépítik az új MX rakétarend­szert, a cirkálórakéták és az új nukleáris tengeralattjárókat. Ezzel párhuzamosan pedig fej­lesztik a hagyományos fegyve­res erőket. Kormány források az elnök beszédét értelmezve nyíltan el­ismerték: a katonai erőt állít­ják a „biztonsági politika“ kö­zéppontjába LEMONDOTT A KANADAI KORMÁNY (ČSTK) — A kanadai parla­ment tegnap az 1980-ra összeál­lított állami költségvetési kor­mányjavaslatról való szavazás során 139:133 arányban bizal­matlanságot szavazott Joseph Clark konzervatív kormányával szemben. A javaslat ellen a két legnagyobb ellenzéki párt — a liberális és az újdemokrata párt — szavazott. Az eredmény közlése után a kormány lemondott. A kanadai törvények értelmében rendkí­vüli parlamenti választásokat kell tartani, amelyekre minden valószínűség szerint a jövő év február 14-e és 18-a között ke­rül sor. Várható, hogy Clark a parlament feloszlatását kéri a kanadai főkormányzótól. A kanadai haladó konzervatív párt nem egész hét hónappal ezelőtt a parlamenti választá­sok során elért győzelemmel került hatalomra. Emelik az olajárat (ČSTK) — Venezuela tegnapi hatállyal 18-ról 24 dollárra emelte az olaj hordónkénti árát. A döntést a venezuelai kormány Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral egyeztetve hozta meg, mert amint azt már közöltük, a három ország Is G százalék­kal emelte az árat. A vene­zuelai energetikai és bányaipa­ri miniszter Caracasban azt Is bejelentette, hogy az OPEC- országok még az év végéig egy általuk pénzügyileg támogatott szervet hoznak létre, amely se­gíti majd az olajjal nem rendel­kező fejlődő országokat. A kér­désben a hétfőn Caracasban kezdődő OPEC-értekezlet dönt majd.

Next

/
Thumbnails
Contents