Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-14 / 295. szám, péntek
PÉNZÜGYI POLITIKÁNK FŐ CÉLJA A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE 1979. XII. 14. 5 LEOPOLD LÉR SZÖVETSÉGI PÉNZÜGYMINISZTER JELENTÉSE AZ 1980. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS JAVASLATÁRÓL A NÉPI KAMA ÉS A NEMZETEK KAMARÁJA 14. EGYÜTTES ÜLÉSÉN A CSSZSZK kormánya a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti az állami költség- vetés javaslatát a 6. ötéves tervidőszak utolsó évére. Az állami költségvetés összhangban van az állami terv igényes feladataival, s a pénzügyi tervekkel együtt a népgazdaság belső forrásainak és tartalékainak hatékonyabb mozgósítására, az egyre igénysebb gazdasági légkör kialakítására, valamint a gazdaságosság szigorú megkövetelésére irányul minden területen. A CSKP KB Elnökségének jelentése a CSKP KB 14. ülésén meggyőzően rámutatott, hogy a csehszlovák gazdaság a 6. ötéves terv fő céljaival összhangban fejlődik, s hogy ezen az alapon fokozatosan emelkedik a lakosság életszínvonala. Habár a bonyolult belső és külső feltételek következtében a fejlődés dinamikája nem éri el a tervezett ütemet, a fejlett szocialista társadalom építése akadálytalanul halad tovább köztársaságunkban. Ezt a körülményt nagyra kell értékelni a világgazdaság mai viszonyai közt, amelyhez gazdaságunk a nemzetközi munkamegosztásból kifolyólag számos szállal kötődik. A szocialista közösséghez való tartozásunk, tagságunk a KGST-ben, főleg pedig szoros gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval további gazdasági fejlődésünk szilárd és állandó alapját képezik, nem jelentenek azonban teljes védettséget a világban, főleg a tőkés gazdasági rendszerben kialakuló fejlődéssel szemben. AZ 1979 ES ÉV í GAZDASÁGI EREDMÉNYEI Az elmúlt gazdasági év a 6. ötéves tervidőszak eddigi legbonyolultabb korszaka volt. Az egyes kedvezőtlen hatások felhalmozódása, amelyekben szubjektív tényezők is szerepei játszottak, lefékezte a társadalmi termelés fejlődési ütemét, s növelte a behozatallal szemben támasztott igényeket. Az év kezdetén a fűtőanyag-energetikai problémák több mint 6 milliárd korona értékű kiesést okoztak az ipari termelésben, ami körülbelül háromnapi termelésnek felelt meg. Ezt a lemaradást a dolgozók áldozatkész és kezdeményező munkája alapján a vállalatok és termelési-gazdasági egységek egész sorában sikerült bepótolni, s így ez a kiesés november végére egyötöd műn-’ kanapra szűkült. Számításaink szerint sikerül elérni az ipar tervezett termelési volumenét, kivéve az élelmiszeripari termelést. A termelés és a felhasználás szerkezeti megoszlása azonban a fő irányzatokban eltér a tervtől. Az ipar például teljesítette a beruházási szállítások tervét, az építőipari vállalatok azonban lemaradtak a beruházási feladatok teljesítésében. Nem teljesítettük továbbá a belkereskedelmi és a kiviteli szállítások tervét. A behozatali árak további emelkedése bonyolult helyzetet teremtett a külkereskedelemben. A gabonafélék alacsonyabb terméshozama rendkívüli, terven felüli behozatalt tett szükségessé, ami kedvezőtlenül hatott a külfölddel kapcsolatos kereskedelmi és fizetési mérlegünkre. Az 1979-es évre kiegyensúlyozott költségvetést terjesztettünk a Szövetségi Gyűlés elé. Hangsúlyoztuk azonban, hogy az egyensúly feltétele a nagyobb hatékonyság és a fokozottabb gazda- ságossőg, a pénzügyi források képzésének gyors dinamikája, a források fejlődése és a szükségletek közötti arányosság megszilárdítása, a vállalati és a felettes szervek felhasználható pénzügyi forrásainak mozgósítása, s a finanszírozás optimális szerkezetének biztosítása. Habár az 1979 es év pénzügyi gazdálkodását még nem zártuk le, 10 hónap eredményei alapján reálisan feltételezhetjük, hogy az idei állami költségvetés a megelőző évekhez hasonlóan kiegyenlített lesz. A feltételek szempontjából ez kedvező eredménynek számít. Az értékelésnél azonban figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a költségvetési egyensúly nem érte el a feltételezett minőségi szintet. A beruházási feladatok hiányos teljesítése miatt nem lesz kihasználva teljes mértékben a tervezett beruházási keret, a másik oldalon viszont az ag- rokomplexum és az építőipar nyereség] tervének hiányos teljesítése is hatással van a költségvetés bevételeire. A belkereskedelmi szállítások hiányos teljesítése következtében a forgalmi adó is kedvezőtlenül alakult, az elmúlt évi és az idei árrendezések hatására azonban a forgalmi adó tervezett szintjét túllépjük. A gazdaság és a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése teljes mértékben a létrehozott forrásoktól függ. A gazdasági törvényszerűségeknek ezt a logikáját el kell ismerni, s a fejlődés dinamikáját összhangba kell hozni reális lehetőségeinkkel. Erre irányulnak a gazdasági és a szociális politika 198(>ra előirányzott alapvető feladatai is, ahogy azokat a CSKP KB 14. ülése megtárgyalta és meghatározta. Az idei, számos tekintetben különleges év tapasztalatai élesebb megvilágításba helyezték munkánk egyes fogyatékosságait. Egyúttal azonban arra is rámutattak, hogy mennyi tartalék rejlik a munkakezdeményezés fejlesztésében és az új körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásban. A PÉNZÜGYI POLITIKA ALAPVETŐ VONÁSAI Az 1980-as év a 6. ötéves tervidőszak utolsó éve, de egyúttal a 7. ötéves tervidőszak küszöbét is jelenti. Az előirányzott feladatok teljesítésének biztosítása tehát politikai és gazdasági szempontból rendkívüli jelentőségű. Teljesítésük színvonalát döntő mértékben emelheti a dolgozók kezdeményezésének széles körű kibontakozása hazánk szovjet hadsereg által történt . felszabadításának 35. évfordulója alkalmából. Fő céljaink az idei évhez viszonyítva bizonyos mértékben meggyorsítják a társadalmi termelés dinamikáját. A nemzeti jövedelem képzésének 3,7 százalékos növelése elsősorban á társadalmi munkatermelékenység 3,3 százalékos feltételezett növekedésére épül. Az ipari termelés 4 százalékos növekedése mellett a kiviteli szállítások előirányzott növekedése 6,8 százalékos, a belkereskedelmi szállításoké 4,1 százalékos, ami mindkét esetben meghaladja az idén várható növekedési szintet. Ezzel szemben a beruházások 2,4 százalékra korlátozott növekedési üteme azt jelenti, hogy az ipar beruházási szállításai 1,9 százalékkal elmaradnak az idei szinttől. Az építőipari szervezetek munkateljesítménye 3,8 százalékkal növekszik, ezen belül a beruházási jellegű munkák növekedése 4,2 százalékos lesz. A mezőgazdasági bruttó termelés értékét az 1978-as évhez viszonyítva, amely egyike volt a legeredményesebbeknek, 2,4 százalékkal kell növelni, ezen belül a növénytermesztési termelés előirányzott növekedése 4,4 százalékos, A gazdasága fejlődés általános koncepciójára döntő mértékben kihat a. külgazdasági viszonyok rendezéséinek szükségessége. A behozatali árak növekedése és más okok miatt be kell biztosítani, hogy a kivitel növekedési üteme megelőzze a behozatalét. Ezért nem használhatunk fej mindent, amit gazdaságunkon beiül létrehozunk felhalmozásra és fogyasztásra, s ez a ma. gyarázata annak is, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásának 2,2 százalékos 'növekedési üteme alacsonyabb a képzésének növekedési üteménél. Ez egyúttal a kiadások növekedését is korlátozza a termelési és a nem ter- , melősi szférában. A jövő évben a pénzügyi politika fő célja a hatékonyság növelése, a gazdaságosság szilárdítása és a minőség javítása. Abból indulunk ki, hogy a következő években még határozottabban és következetesebben kell megoldani ezeket a kérdéseket a gazdaság, politika egész komplexumában. A költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya mellett az állami költségvetés volumene — a nemzeti bizottságok költségvetéseit is beleértve — 298,5 milliárd koronát tesz ki, ami az idei évhez hasonlítva 2,7 százalékos növekedést jelent. A bevételek és a kiadások szerkezeti megoszlása lényegesebb mértékben nem változik. A bevételek döntő hányadát — 86,4 százalékát — a szocialista szervezetek befizetései képezik. A kiadások 18,4 százaléka irányul az állami szervezetek beruházásainak finanszírozására, 30,9 százaléka pedig a gazdaság nem beruházási jellegű fejlesztésére. A jövő évi költségvetés javaslatában visszatükröződnek a mezőgazdaság megváltozott gazdasági feltételei is, a CSKP KB 13. ülésén elfogadott határozatokkal összhangban. A költségvetési kiadás legnagyobb részét, összesen 41,6 százalékát képezik a szociális ellátás, az iskola- és az egészségügy, s a társadalmi fogyasztás más területeinek nem beruházási jellegű költségei. A kiadások 9,1 százaléka jut a honvédelemre, a közbiztonság és az államigazgatás költségeire. Az egyes kiadási tételcsoportok növekedési üteme a reális gazdasági lehetőségek és a szükségletek szerint megkülönböztetett. A külkereskedelem területének megnövekedőt t igényeivel szemben korlátozni kellett a gazdasági szervezetek dotálásának növekedését.. A beruházási dotációk csak 1,4 százalékkal, a nem beruházási dotációk pedig nem egész 1 százalékkal növekednek. A szociális és kulturális terület költségnövekedése 3,3 százalékos, ami nagyobb a költségvetés egész kiadási oldalának növekedésénél. A szövetkezeti költségvetés 164,1 milliárd koronára tervezett bevételeiből a szövetkezeti irányítású szervek és szervezetek finanszírozására 60 milliárd korona, a köztársaságok költség- vetéseinek fedezésére pedig 104,1 milliárd korona jut. A nemzeti köztársaságok, valamint a nemzeti bizottságok költségvetéseiben növekszik a kiadások fedezésére szolgáló saját források részaránya. A nemzeti bizottságok költségvetésének teljes volumene 96,4 milliárd korona, ebben a köztársasági költségvetésekből származó dotációk aránya 59,7 százalékos. Az előző évekhez hasonlóan 1980-ban is adva lesznek a feltételek a községek és városok halaszthatatlan helyi sükségletelnek megoldásához a tartalék- és a fejlesztési alapok, s az eszközök társításának kihasználásával. A választási programok teljesítése során, az állampolgárok hatékony részvételével — főleg a Z akciók keretein belül — a 6. ötéves tervidőszakban több milliárd koronát érő létesítmények születtek, például bölcsődéik, napközi otthonok, vízgazdálkodási, testnevelési, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények. Az ’ idén például a Z akciók keretében megvalósított beruházások értéke körülbelül 4,8 milliárd koronát tesz ki. A GAZDASÁGI SZERVEZETEK FELADATAI Az országos pénzügyi tervben azzal számolunk, hogy jelentős mértékben megnő kvekszik a gazdasági szféra hozzájárulása az össztársadalmi feladatok teljesítéséhez. A gazdasági szférá- iban a bevételek és a kiadások közötti különbséget az idei mintegy 48 milliárd koronáról 58 milliárd koronára, tehát 10 milliárd koronával kell növelni. A jövő évben 108 milliárd korona értékű nyereséget kell létrehozni, ebből 79,3 milliárd koronát tesz ki a költségvetési befizetés. Egyes szakágazatokban a költségek növekedése elkerülhetetlen, mint például a fűtő- és a nyersanyagok jövesz- tésénél, bár itt is sok tartalék rejlik a gépesítésben és a munkaszervezésben. Ahol azonban indokolatlanuj növekednek a költségek, ahol veszteséggel termelnek, s nem veszik figyelembe a jövedelmezőség követelményét, ott szigorítani kell a társadalmi ellenőrzést. Régen mögöttünk van már az az idő, amikor a termelést a nyers- és az alapanyagok nagyobb mértékű szállításával, s a dolgozók létszámának növelésével fejleszthettük. Ma elsősorban azt a kérdést kell feltennünk, hogy miként hasznosítjuk, ezeket a forrásokat a termelésben, s ez nemcsak a kulcs- fontosságú nyersanyagokra vonatkozik, hanem az alapanyagok valamennyi forrására. Ilyen összefüggésekben kell látni a költségek fejlődésében előirányzott feladatokat is, ahol 0,6 százalékos költségmegtakarítást kell elérni, ami 3,9 milliárd korona értékű gazdasági hasznot eredményez. Az általános és az anyagráfordítási költségek csökkentésére előirányzott feladatok teljesítése érdekében hatékony intézkedésekre van szükség az irányító munka ban és közvetlenül a termelés szakaszán, A fő hangsúlyt a fűtőanyagok, az energia, az üzemanyagok, a nyers- és az alapanyagok takarékosabb felhasználására kell helyezni a fogyasztás ésszerűsítése alapján, s konkrét mértékegységekben kell kifejezni az elért eredményeket. Ennek érdekében hatékonyabban ki kell használni az önálló elszámolási rendszer olyan eszközeit, amilyen a könyvelés, a kalkuláció és a norma. Ha a társadalmi termelés intenzitását magasabb szintre akarjuk emelni, ami elkerülhetetlen, mert világviszonylatban ez a fejlődés Irányzata, úgy ennek érdekében gyorsabban ej kell sajátítanunk a tudományos és , műszaki fejlődés vívmányait, érvényesítve azokat a gazdasági gyakorlatban, teljesebb mértékben kihasználva azokat a lehetőségeket is, amelyeket a KGST-orszá- gok egyre erősödő együttműködése nyújt ezen a téren. Vitathatatlan tény, hogy eredményeink jobbak is lehetnének, ha a 6. ötéves tervidőszak folyamán maradéktalanul hasznosítottuk volna a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben elért eredményeinket. Az a körülmény, hogy a műszaki fejlesztés állami tervéiben szereplő feladatok többségének teljesítése a 6, ötéves tervidőszak utolsó éveire összpontosult, arra figyelmeztet, hogy a tudomány és a technika tervezésének és irányításának'nem szenteltünk olyan figyelmet, mint amilyen az egész irányítási rendszerben megilletné. Ezt a tanulságot figyelembe kell venni a 7. ötéves terv előkészítésénél. A jövő évi terv és a költségvetés megteremti az anyagi, a beruházási és a pénzügyi feltételeket a tudomány és a technika további fejlesztéséhez. Az erie a célra előirányzott nem beruházási jellegű kiadások 17,1 milliárd koronát tesznek ki, ami 1,7 százalékkal több, mint az idén. Ebből az összegből 6,5 milliárd koronát az állami költség- vetés fedez, 10,6 milliárd koronát pedig a vállalatok és felettes szerveik eszközeiből kell fedezni. A GAZDASÁGOSSÁG NÖVELÉSÉNEK PROGRAMJA Az állami költségvetés javaslatában egész sor olyan intézkedés szerepel, amelyek a gazdaságosság szilárdítására irányulnak, Ezeket a kormány által meghatározott intézkedéseket azonban olyan első lépéseknek kell tekinteni, amelyeket az egyes szakaszok szerint és az egyes évekre lebontva továbbiak követnek. A vállalatokban ellensúlyozni kell a fűtőanyagok, és az energia nagykereskedelmi árának 2 százalékos növekedését. Ezt 0,12 százalékos költségmegtakarítással kell elérni. Hasonlóan kell eljárniuk az egyes gazdasági és költségvetési szervezeteknek Is, a szén, az energia, az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak, valamint a távközlési díjak emelésével kapcsolatban. Az anyagi költségek növekedése a költségvetést és a hozzájárulási szervezetekben nem haladhatja meg a 2 százalékot. Csökkenteni kell a szolgálati utakra, a vendéglátásra és a propagálóra fordított költségeket, megkülönböztetve az egyes reszortok és a célszerűség szempontjai szerint. Gazdaságosabbá kelj tenni a szolgálati személygépkocsik üzemeltetését. A benzinfogyasztást, amely a foganatosított intézkedések hatására mar az idén az 1975-ös év szintjére esik vissza, további 20 százalékkal kell csökkenteni. A nem termelési jellegű költségek területén összesen legalább 2,5—3 milliárd korona értékű meg takarítást keli elérni. ÉLETSZÍNVONAL A lakosság összbevételeit a jövő évben 18,2 milliárd koronával, vagyis 5,3 százalékkal keld növelni. Ezzel ősz. szefüggésben a lakosság különböző célú kiadásainak feltételezett növekedése 4,8 százalékos. Ez azt jelenti, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a belkereskedelmi árualap ellátására a lakosság igényeinek megfelelő minőségben és választékban. Szociális és kulturális célokra a jövő évben 124,1 milliard koronát fordítunk. Egy lakosra számítva ez 8093 koronát tesz ki. Jobb játékozódás céljából megemlíthetjük, hogy 1975-ben ez 6551 korona volt. A 6. ötéves tervidőszak éveiben ezek a kiadások 23,5 százalékkal, vagyis évi átlagban 4,3 százalékkal növekednek. Az állami költségvetésből eme Illett más eszközöket is felhasználunk a lakosság javára, a városi tömegközlekedés dotálása például meghaladja a 2 milliárd koronát, ami 13 százalékkal lesz több, mint az idén. A lakáskarbantartó vállalatok veszteségének fedezésére 3,9 milliárd koronát irányoztunk elő. Ha ezekhez a költségekhez a vállalatok hozzájárulásait is hozzászámítjuk, az egy főre jutó társadalmi fogyasztás értéke eléri a 9000 koronát. A szociális és kulturális célokra fordított kiadásokból 70,7 milliárd korona jut a szociális ellátásra. 21,7 milliárd az iskolaügyre és 19,8 milliárd az egészségügyre. A szociális ellátásra fordított eszközök legnagyobb részét, 42,8 milliárd koronát a nyugdíjellátás kiadásai képezik., 23,2 milliárd korona jut a betegbiztosításra, amiből 12 milliárd koronát tesz ki a családi pótlék. A családi pótlék természetesen nem az egyedüli forma, amelyben a gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség megnyilvánul. Ha számításba vennénk a többi juttatást is, mint például a gyermekgondozási segélyt, a szülési segélyt, az ösztöndíjakat, az óvodák, az iskolai étkezdék, a bölcsődék és más gyermekintézmények állami támogatását, mindez csaknem 34 miliárd koronát tenne ki. (Alííímek: Üj Sző)
