Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-13 / 294. szám, csütörtök
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁGFEJLESZTÉS 1980. ÉVI FÖ FELADATAIRÓL (Folytatás az 5. oldalról.) költségek tervezett csökkentésére, a jövedelmezőség fokozására, a műszak- szám növelésére, valamint az állóeszközök jobb hasznosítására és a készletekkel való gazdálkodás viszonylatában a források mozgósítására. Ebben a vonatkozásban nagyobb aktivitást kell kifejtenie a pénzügyi és a bankrendszernek is. A kiegyensúlyozott költségvetés biztosítása megkívánja, hogy minden gazdasági és költségvetési szervezetben, de a társadalmi szervezetekben és a szövetkezetekben is lényegesen jobban gazdálkodjanak minden koronával. Természetesen nem akarunk „minden áron“ takarékoskodni ott, ahol oz veszélyeztethetné, vagy megnehezíthetné a fontos gazdasági, vagy más feladatok teljesítését. A másik oldalon azonban tény, s ez a pénzügyi szervek, a népi ellenőrzési bizottságok és a pártszervek által megvalósított felmérések eredményeiből is következik, hogy sok területen és munkahelyen még nem járnak el gazdaságosan, indokolatlanul túlméretezett a társadalmi eszközök ráfordítása. S előfordul a szocialista gazdálkodás elveinek és normáinak megszegése is. Az állami költségvetés és az állami terv ezért az irányítás egyes szintjein a gazdaságosság növelését célzó számos intézkedéssel számol. Elsősorban biztosítják azt, hogy a költségvetési és a hozzájárulásos szervezetekben az anyagi költségek növekedése ne haladja meg a két százalékot, ami megfelel a felhasznált nemzeti jövedelem feltételezett növekedésének. Az eddigi szinthez képest ez hozzávetőleg mintegy 2,5 milliárd korona növekedést jelent. Továbbá feltételezzük, hogy a szervezetek az idén júliusban megvalósított áremelésből, például a távközlési illetékek emeléséből származóan megnövekedett költségeit a tervezett költségek keretéből fogják fedezni. Csökkentjük az útiköltségekre, beleértve a külföldi munkajellegű utakra szánt eszközöket, a propagálásra, a vendégfogadásra, az ajándékokra és egyéb célokra szánt költségeket. Jobb gazdálkodást követel meg a házállomány igazgatása és karbantartása. Az említett Intézkedéseknek 1980-ban hozzávetőleg 2,5 milliárd korona megtakarítást kellene eredményezniük. A szolgálati személygépkocsik forgalmazásának gazdaságosabbá tétele és benzinfogyasztásuk 1975. évi szintre való csökkentése terén megtett első lépéseket követően a szolgálati személygépkocsik számát is csökkenteni fogjuk az 1975. évi szintre és tovább csökkentjük a benzin fogyasztását. Ezek olyan elkerülhetetlen lépések', amelyeket szigorú szankciókkal is támogatni kell. Az állami tervben és az állami költségvetésben is tükröződik az adminisztratív apparátus dolgozói számának egy százalékkal való csökkentése. Ezzel egyidejűleg feladatul adtuk az olyan intézkedések kidolgozását, amelyek növelni fogják ennek az apparátusnak a teljesítőképességét, színvonalasabbá teszik a munkáját, egyszerűbbé és ésszerűbbé az adminisztrálást. Ennek alapján további lépéseket kell tenni az adminisztratív apparátus differenciált csökkentésére. A FELADATOK SIKERES TELJESÍTÉSÉNEK FÖ KÖVETELMÉNYE! Elvtársak, az 1980. évi állami tervfeladatok sikeres megvalósításának alapvető feltétele a kerületekben, a járásokban és az üzemekben a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek egységes, konkrét és határozott eljárása. Minden minisztériumnak, termelési-gazdasági egységnek, vállalatnak és üzemnek rendelkeznie kell a terv- felauatok teljesítését biztosító konkrét és ellenőrizhető intézkedések komplexumával, valamint a pártszerveknek a politikai-szervezési intézkedésekre vonatkozó tervével. Rendkívüli figyelmet kell szentelni elsősorban a terv egyes termelési-gazdasági egységekre és vállalatokra történő lebontásának. Sok függ attól, hogy a tervfeladatokat a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok feltételeinek megfelelően, hiánytalanul és differenciáltan lebontsák. Szavatolni kell a terv anyagi és értékbeli részeinek kölcsönös kapcsolatát. Az irányítás minden szintjén ügyelni kell a szállítóimegrendelői kapcsolatok idejében történő rendezésére, s ott ahol ez szükséges, a felettes szervek segítségével a felmerülő problémák cselekvő, haladéktalan megoldására. Ez nem minden esetben egyszerű, sem ma, sem a jövőben. De nem egyszerű a jelenlegi helyzet sem. Esetenként rendkívüli intézkedéseket, a feladatuk teljesítésével kapcsolatos eljárás módosítását, egész kollektívák jó megszervezését és mozgósítását követeli meg a terv előkészítése és teljesítése folyamatában. Elsőrendű gondot kell fordítani az alábbi legfontosabb feladatokra: I a termelés növekedésének biz- . tosításánál következetesen be kell tartani a források tervezett ke rétéit, főleg a tüzelőanyag-energetikai erőforrások és a legfontosabb alapanyagok tekintetében. Nem számolhatnak nagyobb mennyiségükkel, ezért sokoldalúan meg kell teremteni minél jobb értékesítésüknek és ésszerű hasznosításuknak feltételeit. E tekintetben a lehető legnagyobb figyelmet kell szentelni főleg a kőolajtermékek megtakarításának, elsősorban a közlekedésben, továbbá más tüzelőanyag- és energiafajták, valamint energiaigényes nyersanyagok megtakarításának, a takarmányok és egyéb, főleg importált nyersanyagok és anyagok gazdaságosabb és hatékonyabb felhasználásának. 2 Biztosítani kell az exportterv . feladatainak teljesítését. Következetesebben kell gondoskodni a gyártmányok, a szervizszolgálat és a pótalkatrészek minőségének és műszaki színvonalának javításáról, a rugalmas szállításról és a világpiacokon a csehszlovák gyártmányok versenyképessége növelésének további feltételeiről. Ezen az alapon el kell érni az exportárak minél kedvezőbb növekedését. A kivitel biztosításával egyidejűleg következetesen ki kell dolgozni a gazdaságfejlesztés importigényességét csökkentő intézkedéseket is, jóval aktívabban kell megvalósítani az importellenes intézkedéseket, felhasználva minden lehetőségét annak, hogy a nem szocialista országokból való behozatalt saját termelésünkkel helyettesítsük, kiküszöböljük a keresztező exportimportot stb. 3 Meg kell tenni a szükséges in- n tézkedéseket, hogy a terv céljait elérjük a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A központi takarmányalapot negyedévekre és hónapokra kell lebontani, biztosítva annak következetes ellenőrzését, hogy nem lépik túl a megállapított szinteket. 4 A csehszlovák népgazdaság fej- • lesztésében a hatékonyság növelését célzó tervezési szándékok megvalósítása érdekében továbbra is a lehető legnagyobb mérvű takarékosságot kell tanúsítani az élőmunka ráfordításánál és termelékenysége növelésénél. Ezzel összhangban, a megszabott arányban csökkenteni kell az irányító és az adminisztratív apparátus dolgozóinak, valamint a műszaki-gazdasági dolgozóknak a számát. 5 A nem termelési szféra anyag- m költségei tervezett csökkentése érdekében a költségvetési szervezetekben gondoskodni kell a gazdaságosság jelentős fokozásáról a társadalmi eszközök felhasználásában. 6 A beruházások szakaszán iga- ■ zodni kell a beruházások egyes kategóriáiban a munka és a szállítás tervezett struktúrájához, előnyben részesítve a társadalmilag kiemelt építkezéseket a termelési szférában és a befejezés előtt álló építkezéseket. Ezen az alapon el kell érni a létesítmények megszabott határidőkhöz igazodó tervszerű üzembe helyezését. Az építkezési költségvetésbe be nem sorolt kisebb beruházásokra és a gépekre szánt eszközök elosztásánál előnyben kell részesíteni az átfogó korszerűsítő akciók megvalósítását. 7 Teljes mértékben biztosítani « kell az árualapokba irányuló kötelező szállítási feladatok teljesítését, fokozott figyelmet szentelve a belkereskedelem szerkezeti és választékproblémái megoldásának és a szállítás rugalmas alkalmazkodásának a lakossági kereslet alakulásában végbemenő változásokhoz. Ennek során főleg arra kell törekedni, hogy a belföldi piacon jentősen csökkentsük a hiánycikkek számát. 8 A tervezett termékszerkezet el- a érése és a megrendelők változó követelményeinek megfelelően, a termelés nagyobb mérvű alkalmazkodása érdekében, hatásosabban kell alkalmazni a pénzügyi eszközöket és a hitelpolitikát is. A 7. ÖTÉVES TERV ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK FELADATAI Elvtársak, a párt és egész népünk a jövő esztendőben a jelentős kongresszus előtti Időszakba lép, amelyben tetőzni fognak a 7. ötéves terv előkészítésének munkálatai. A CSKP KÖ Elnöksége ez év szeptemberében megtárgyalta a 7. ötéves terv előkészítésének alapvető koncepcióját és előzetesen kijelölte a társadalom 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének alapvelő irányait és kereteit, amelyeket a továbbiakban pontosítani kell. A következő ötéves tervidőszakban — a gazdaságfejlesztés külső és belső feltételeinek jelenlegi ismereti szintje alapján — el kell érnünk a népgazdaságfejlesztés hatékonyságának és minőségének magasabb fokát. Nagyon cél tudatosan és szorgalmasan keresnünk kell és fel kell tárnunk az olyan rneg- oldásokat, amelyek lehetővé teszik minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredmények elérését. A következő ötéves terv az összes eddigi ötéves terv hez képest a legnagyobb mértékben függ majd a fejlődés minden tényezőjének, a beruházások műszaki fejlesztő sének, a munkaerőknek, a tüzelőanyagnak, az energiának és a nyersanyagnak intenzív és hatékony felhasználásától. A mágasfokúan intenzív fejlesztés számunkra létfontosságú, mivel a munkaerők számának minimális gyarapodása, a tüzelőanyag-energetikai és a nyersanyagforrások lényegesen nehezebb hozzáférhetősége következtében csak ezt az utat járva teremthetjük meg az életszínvonal emelésének feltételeit. Erre orientálódik a központi tervező szervek és a minisztériumok munkája. A kormány ennek érdekében terjedelmes munkateret dolgozott ki és irányelveket fogadott el. Most arról van szó, hogy ezeket a feladatokat színvonalasan és idejében teljesítsük. Ez a 7. ötéves terv javaslata sikeres élőké szítésének egyik feltétele. A 7. ötéves terv előkészületei kereté ben kidolgoztuk a beruházási politika, a tüzelőanyag-energetikai komplexum, a mezőgazdaság és a közlekedés, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének koncepciós alapanyagait. Előkészület alatt állnak az állami célprogramok javaslatai, amelyek a kiemelt szakágazatokban és termelési területeken, főleg a gép- és a vegyiparban a döntő fontosságú minőségi változások komplex végrehajtására orientálnak. Továbbá előkészítjük a tüzelőanyag-energetikai források és a fémek megtakarításának, valamint értékesítésének konkrét programtervezeteit is. A 7. ötéves terv előkészítésének egyik fontos feltétele hazánk gazdaságfejlesztési terveinek egyeztetése a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdaság- fejlesztési terveivel, a termelés szakosítása és kooperációja, a szocialista közösségben a szorosabb gazdasági integráció. Mindezek a munkálatok nem egyszerűek, koncepciójukat tekintve igényesek, de elvárjuk azt, hogy lehetővé teszik a 7. ötéves terv előkészítésében a munka tökéletesítését és elmélyítés sét. Az előkészületek most döntő szakaszukba lépnek, amely megkívánja a gazdasági szerveknek, szervezeteknek és a tudományos frontnak minél szélesebb bevonását a fontos kérdések megoldásába, valamint a politikai-szervej ző munka szerepének növelését. A felelős dolgozók, a szélesebb párt- és gazdasági aktíva munkáját cselekvő és elkötelezett magatartásra kell orientálni a következő ötéves terv előkészítő sében. Számolunk azzal, hogy a jövő év derekáig a CSKP Központi Bizottsága ülésén megtárgyaljuk a 7. ötéves terv előkészítésének fő kérdéseit. NÖVELNI KELL AZ EGÉSZ TERVEZÉSI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁT Elvtársak, a CSKP KB Elnöksége és a kormány a CSKP XV. kongresszusának határozatai alapján rendkívüli figyelmet fordít a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésére és elmélyítésére. A 6. ötéves tervidőszak egyes évei terveinek keretében végrehajtott részleges kiigazítások mellett jelentős változásokat hagytunk jóvá „A hatékonyság és a minőség irányításának komplex kísérlete“ formájában, s azokat 1978 óta érvényesítjük a kiválasztott termelési-gazdasági egységekben. Jóllehet a kísérlet bevezetése óta csak két esztendő telt el, leszögezhetjük, hogy elősegíti a jobb gazdálkodást, a tervfeladatok teljesítését és a hatékonyság növelését. Jelenleg az ezzel megbízott szervek, a CSKP KB Elnöksége bizottságának irányításával, komplex intézkedéseket dolgoznak ki a 7. ötéves tervidőszakra vonatkozóan, a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése érdekében. Ennek a munkának joggal alapvető Jelentőséget tulajdonítunk, mivel a tervszerű irányítás eddigi rendszerének egyes mechanizmusai, értékelési mércéi és anyagi ösztönzői már nem felelnek meg a jelenlegi szükségleteknek, s egyesek közülük elégtelenül támogatják a hatékonyság és a társadalmi munkatermelékenység növelésének igyekezetéi. Célunk az, hogy a gazdaságirányi tás rendszerének tökéletesítésére felhasználjuk az előző időszak minden ismeretéi és tapasztalatát, természetesen a lobbi szocialista ország, főleg a Szovjetunió tapasztalatait is és egyidejűleg ebben a rendszerben érvényt szerezzünk azoknak a követelményeknek és igényeknek, amelyek megfelelnek a következő szakaszban a népgazdaság intenzív fejlesztése követelményeinek. Természetesen a gazdaság szocialista módon szervezett tervszerű irányításának feltételei között alapvető és elvi fontosságú kérdés a népgazdasági terv szerepének és küldetésének fokozása. Ezért az Állami Tervbizottságnak s ebben a vonatkozásban egyes tárcáknak munkája a terv perspektivitásának és főleg komplex jellegének, minden ösz- szefüggésének elmélyítését célozza. Feltételezzük azt, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik a népgazdaság erőforrásainak és szükségleteinek magasabb szintű összehangolását, az anyagi és a pénzügyi kapcsolatok tökéletesítését, a gazdaságirányítás elmélyítését, a termelőerők területi fejlesztése szempontjából is. Az egész tervezési rendszernek szerves része a gazdaság döntő fontosságú területein a hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozása, a komplex programok előkészítése, amelyek megoldják és biztosítják ágazatközi, keresztmetszeti összefüggésekben a fejlesztés alapvető céljainak elérését. Továbbá állami célprogramokat dolgozunk ki, amelyek konkrétan szavatolni fogják a gazdaság szerkezeti változásainak megvalósítását. Nagyobb szerepük lesz központi viszonylatban, valamint az egyes tárcák és a vállalatok szintjén az anyagmérlegeknek is. A szállítói-megrendelői kapcsolatok rendszerében az utóbbi években számos intézkedést fogadlak el, amelyeknek célja elérni a terv nagyobb mérvű kiegyensúlyozottságát, a gesztori rendszer szélesebb körű kihasználását, a készletek alakulásának hatásosabb szabályozását stb. Előkészület alatt áll né- hány további intézkedés, főleg az anyagmérlegekkel kapcsolatos eljárásokat tökéletesítő jogszabályok módosítót sára, a szállítói-megrendelői kapcsold* tok megtárgyalására, a szerződési fegyelem megszilárdítására, a szerződéi ses kötelességek bővítésére vonatkor zóan. Továbbá intézkdésekel foganatosítunk a megrendelői és a szállítói ba-* táridők lerövidítésére, a felhasználatlan készleteknek az újratermelési fo* lyamalba való visszatérítésénél az el* járás rendezésére, valamint a raktár* gazdálkodás központi irányítása és fejlesztése egyeztetésének elmélyítésére. A tervezés tökéletesítésével és hatékonysága növelésével egyidejűleg számolunk az önálló gazdasági elszámolás elmélyítésével, a gazdasági szervezetekben és a munkakollektívákban a terv előkészítése és teljesítése során a kezdeményezés és a felelősségérzet fejlesztésével. A tervnek, mint az irányítás alapvető eszközének, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok tervmegvalósítási érdemei értékelése eszközének és mint gazdasági eszköznek — beleértve a pénzügyi, a hitel- nyújtási és az árpolitika eszközeit is — kidomborodóan azt a célt kell szolgálnia, hogy kielégítsük a társadalmi szükségleteket és magas fokú hatékonyságot érjünk el. A mennyiségi növekedés önmagában már nem lesz a tervteljesítés mércéje, és a bruttó termelést jellemző mutatókat helyettesíteni fogjuk új mutatókkal, amelyek jobban kifejezik a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok hozzájárulását a népgazdaság fejlesztéséhez. A LEGFONTOSABB TÉNYEZŐ AZ EMBER Elvtársak! Az irányítási rendszerben előkészítés alatt álló változások csak akkor járulnak hozzá a hatékonyság növeléséhez, ha a vezető gazdasági dolgozók minden szinten maradéktalanul úgy használják fel őket, hogy mind az egész társadalom, mind a rájuk bízott szervezetek, vállalatok és üzemek érdekeit szolgálják. Nem kendőzzük el, hogy az ezzel kapcsolatos követelmények további igényeket támasztanak a vezető dolgozók felkészültségével, magas politikai és szakmai színvonalával szemben. Ezek a szigorú mércék abból a szükségszerűségből következnek, hogy meg kell birkóznunk a mind bonyolultabb feladatokkal, amelyekkel napjaink feltételei között a fejlett szocialista társadalom építése jár. Nincs azonban más kiütünk. Elsősorban a vezető kollektívák( Folytatás a 7. oldalon.)
