Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-13 / 294. szám, csütörtök

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁGFEJLESZTÉS 1980. ÉVI FŐ FELADATAIRÓL /Folytatás a 3. oldalról.) források 4.4 százalékos növelését irá­nyozza elő. Nukleáris energetikánk to­vábbi fejlődéséről tanúskodik — ennek rendszeres figyelmet szentel a CSKP KB Elnöksége és a kormány —, hogy a villamos áram termelésének említett növekményében 40 százalékkal fog ré­szesedni. TERVSZERŰ INTÉZKEDÉSEK AZ ENERGIAFORRÁSOK TAKARÉKOSABB KIHASZNÁLÁSÁRA A jövő esztendőben 1272 megawattal növeljék az erőmüvek teljesítményét. Bár létrejönnek a villamos árammal való zavartalan ellátás feltételei, nem lankadhat a gazdaságossággal kapcso­latos igyekezetünk. Ellenkezőleg, szük­séges az, hogy a jövő évben a termelés tervezett növekedését a villamos áram és általában a tüzelőanyag fogyasztásá­nak a tervezettnél alacsonyabb mérté­kű növekedése mellett érjük el. A jövő esztendőben és a 7. Ötéves tervidőszakban lényegesen el kell mé­lyítenünk a gazdaságosságot az ener­giaforrások felhasználásában. Ennek a törekvésnek konkrét irányait és céljait a mindennemű tüzelőanyag és energia fogyasztása ésszerűsítésének, megtaka­rításának és felhasználásának hosszú távú programja szabja meg, amelynek javaslatát a CSKP KB Elnöksége, és a CSSZSZK kormánya ez év októberében tárgyalta meg és hagyta jóvá. Ez a program feltételezi, hogy az Ismert és a rendelkezésünkre álló műszaki-gaz­dasági megoldások, a szerkezeti módo­sítások, valamint a tudományos-műsza­ki fejlesztés hozzájárulása alapján 1985- ben viszonylag legalább 11 millió ton­na tüzelőanyagot takarítunk meg, 1990-ben pedig hozzávetőleg 25 millió tonnát az 1980-as esztendőhöz képest. A jóváhagyott program feldolgozása és fokozatos megvalósítása hosszú tá­vú, szervezésileg, műszakilag és gaz­daságilag rendkívül igényes feladat. Az illetékes központi szerveknek, szoros együttműködésben a termelési-gazdasá­gi egységekkel, a vállalatokkal, a ter­vező, kutató és fejlesztési szervezetek­kel, széles körű munkát kell kifejte­niük, hogy a jóváhagyott eljárással összhangban konkrét tervek formájába foglalják ezt a programot, s teljesítését következetesen biztosítsák az állami tervben, az egyes tárcák és termelési- gazdasági egységek terveiben már a következő évtől és a 7. ötéves tervidő szaktól kezdve. A szövetségi kormány és a nemzeti Kormányok szintjén le kell vonni a következtetéseket abból, hogy n 6. öt­éves tervidőszakban hiányosan teljesí­tik a tüzelőanyag és az energia fo­gyasztása ésszerűsítésének az állami tervben megszabott számos feladatát. Ez vonatkozik például az erősáramú félvezető technika érvényesítésére, a gyengeáramú elektronika és a mikro­elektronika gyártmányai termelésének és felhasználásának ütemére. A gép­ipari tárcák és a tervező szervek eddig fejlesztésüknek nem szenteltek szüksé­ges figyelmet. Ez vonatkozik a szabá lyozó, a mérő és a fénytechnika kor­szerű gyártmányai termelésének és al­kalmazásának bővítésére, a kazánházak korszerűsítésére, a fáradtolaj begyűj­tésére és regenerálására, valamint to­vábbi lehetőségekre is. Egyes minisz­tériumok és tervbizottságok néhány ilyen feladatot nem teljesítenek követ­kezetesen. Erről tanúskodik az, hogy a jövő évi tervben sem tükröződnek mindmáig megnyugtató módon egyes fontos, már korábban jóváhagyott ész- szerűsítési akciók. Ez vonatkozik pél­dául az általános gépipar tárcájára, amely 1980-ra sem biztosította a terv­ben azoknak a legszükségesebb akciók­nak a megvalósítását, amelyeknek cél­ja a jelentős energiamennyiséget meg­takarító nátrium és nagynyomású halo­gén világítócsövek gyártásának bőví­tése. Ehhez hasonlóan a CSSZK Ipar­ügyi Minisztériuma elodázza a rendkí­vül hatásos, Rezistex típusú hőszige­telő szálakat gyártó Vertex nemzeti vállalat broumovi üzeme első szakasza építésének befejezését. Az SZSZK Ipar­ügyi Minisztériuma egyelőre csak 1983- ban feltételezi az olyan nagyhatású olajadalékokat termelő gyár építésének megkezdését, amelyek jelentős olajmeg­takarítást tesznek lehetővé. Egyelőre rendkívül ki nem elégítő a kompresz- szorállomások fáradthőjének felhaszná­lása; ez vonatkozik az összes illetékes szervre. A CSKP KB Elnöksége hang­súlyozza, hogy ez a helyzet tűrhetetlen. A tüzelőanyag és az energetika te­rületén a közvetlen és a hosszú távú feladatok rendkívüli komolysága meg­kívánja, hogy a párt szervei és szer­vezetei is szüntelen figyelmet és teljes politikai támogatást szenteljenek nekik. A tüzelőanyag és az energia fogyasztá­sában az ésszerű és szigorú gazdasá­gosság érvényesítésével összefüggő va­lamennyi kérdés váljon a gazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok, a párt­ós a szakszervezeti szervezetek rend­szeres mindennapi gondoskodása tár­gyává. egész irányító, politikai-szerve­ző és eszmei-nevelő munkánk szerves részévé. A GÉPIPAR MINŐSÉGI SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE KULCS FONTOSSÁGI) FELADAT Elvtársak, a jövő évi állami terv céljainak el­érése szempontjából alapvető jelentősé­gű a gépipari feladatok következetes teljesítése, mégpedig nemcsak a ter­melés és a szállítások általános volu- menjét, hanem - főleg összetételüket, műszaki színvonalukat és minőségüket, a pótalkatrészek és a szervizszolgálta­tás iránti igények kielégítését tekintve is. A gépipari termelés jövőre 5,8 szá­zalékkal növekszik, s ennek keretében a terv azzal számol, hogy a gépipari gyártmányok kivitele 10 százalékkal lesz nagyobb, a hazai árualapokba 5,2 százalékkal több gépipari termék kerül. Gépiparunk ez idén is számos sikert ért el, de munkájában továbbra is né­hány komoly fogyatékosság nyilvánul meg. Sok még a kiaknázatlan tartalék és lehetőség. A két gépipari miniszté­rium, főleg azonban az Általános Gép­ipari Minisztérium és vezető dolgozói, valamint a további szervek, a termelé­si-gazdaság egységek és a vállalatok nagy felelősséggel tartoznak a gépipar exportképességének mindmáig ki nem elégítő növekedéséért. Nagy felelősség­gel tartoznak a gépipari termelés ha­tékonyságának növelését, műszaki-gaz­dasági színvonala emelését célzó intéz­kedések teljesítéséért, hogy gépiparunk hatásosabban illeszkedjen bele a szo­cialista gazdasági integráció és a nem­zetközi munkamegosztás folyamataiba és hosszú távon céltudatosabban for­málódjon termelési és gyártmányszer­kezete, ennek alapján pedig jobban elé­gítse ki népgazdaságunk és az export szükségleteit. A gépipar komoly problémáinak egyi­ke, hogy kevés az alkatrész, ami súlyos zavarokat okoz a beruházási egységek, a gépkocsik, a traktorok és más gyárt­mányok komplettizálásában. Ezen túl­menően az egyes alkatrészek alacsony minőségi színvonala kedvezőtlenül be­folyásolja a végtermékek műszaki szín­vonalát. A komplettizáló gyártmányok és anyagok hiányáért egyrészt a két szövetségi gépipari minisztérium, más­részt a CSSZK és az SZSZK Iparügyi Minisztériuma, valamint a tervező szer­vek felelősek. Ebből le keli vonni a következtetéseket már az 1980. évi terv lebontásakor. A szövetségi kormány már feladatul meghagyta, hogy a meg­határozott komplettizáló gyártmányok szerves részét képezzék a 7. ötéves terv állami célprogramjainak. Komolyan aggasztanak bennünket azok a jelenségek, amelyek a gépipar fejlesztésében fordulnak elő. Számos olyan termékünk van, amelyek elérik a világszínvonalat, vagy legalább meg­közelítik, de nem kevés az olyan ága­zat, amelynek termékei lemaradnak a nemzetközi élvonal mögött. Nem sike­rült az erőket és az eszközöket a való­ban hatékony távlati ágazatokra kon­centrálni, pedig ez az egyik döntő fel­tétele a gépipari termelés műszaki­gazdasági színvonala gyorsabb emelé­sének. Egyes területeken elértünk bizonyos eredményeket, de ennek ellenére a két szövetségi minisztériumnak az eddigi­nél hatékonyabban és következeteseb­ben kell megoldania a fennálló fogya­tékosságokat, elsősorban a termékek minőségét és a pótalkatrészek gyártását illetően. Egyes termelési-gazdasági egységekben és vállalatokban alacsony az irányítás színvonala. A Csehszlovák Autógyárak termelési gazdasági egység pl. nem tudja fedezni a pótalkatrész­szükségletet és felelősség terheli a te­hergépkocsi és autóbuszpark javításai­nak nagy számáért. Ez vonatkozik a brnói Zetorra és más vállalatokra is a traktorok pótalkatrészeinek gyártásá­ban. Lényegesen javítani kell az irá­nyítást és az egész tevékenységet a Tesla Praha, a Strojsmalt Bratislava és más termelési gazdasági egységekben. A gépiparnak jobban kell teljesítenie feladatait a hazai piaccal szemben. Nem lehetünk elégedettek a termékfelújítás­sal, számos olyan gépipari fogyasztási cikk szállításával, amelyek nem felel­nek meg a fennálló termelési lehetősé­geknek, sem pedig a fogyasztók jogos követeléseinek. Bizonyos jó eredmények születtek pl. a porszívók, kombinált gáz- és villanytűzhelyek gyártásában, de több döntő fontosságú gépipari ter­méknél a termékfelújításban lemaradás tapasztalható. A minőségben és a szer­vizben előforduló fogyatékosságok ki­küszöbölése is egyes esetekben arány­talanul lassú. A Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium, az illetékes ter­melési-gazdasági egységek és vállalatok vezetőinek kötelessége, hogy határozot­tabban oldják meg ezeket a problémá­A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya jövőre ellenőrizni fogja a CSKP KB 3. ülésén a gépipar fejleszté­séről hozóit határozatok eddigi telje­sítését és intézkedéseket foganatosít a további eljárást illetően,, beleszámítva a 7. ötéves terv előkészítését is ezen a rendkívül fontos területen. Az egyik kulcsfontosságú szakasz, amelyen ma döntünk az egész népgaz­daság műszaki fejlesztéséről, és ame­lyen a gépipar lemaradt — az elekt­ronika és a mikroelektronika. A lema­radás gyors pótlása megköveteli — azo­kon az intézkedéseken kívül, amelyek­ről a műszaki fejlesztés feladataival kapcsolatban már beszéltünk —, hogy bizonyos szervezési intézkedéseket te­gyünk a kormányok vonalán. Ezért a CSKP KB Elnöksége azt a javaslatot terjeszti a mai ülés elé, hogy január 1-től kezdje meg tevékenységét a Szö­vetségi Elektrotechnikai Minisztérium. Tekintettel az elektronika és mikro­elektronika fejlesztésének rendkívüli jelentőségére egész gazdaságunk és tár­sadalmunk fejlődése szempontjából, a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kor­mánya a 7. ötéves terv előkészítése ke­retében feladatul adta az ágazatok fej­lesztése állami célprogramjainak kidol­gozását és érvényesítésüket az egész népgazdaságban. TAKARÉKOSABBAN GAZDÁLKODJUNK A FÉMEKKEL Elvtársak! Ami a vaskohászatot illeti, számolunk a nyersvastermelés további növelésével (6,7 százalék], az acél termelésének (5,5 százalék) s a hengerelt áru gyár­tásának (5,3 százalék) növelésével. Ez a növekedés kohászatunk fejlesztésére, a meglevő kapacitások rekonstrukció­jára, kihasználásuk intenzifikálására támaszkodik. Ezzel kapcsolatban nagy-^ ra értékeljük az építőipari dolgozók, gépipari dolgozók, szerelők és szerve­zők kiváló sikerét, amelyet a Kelet­szlovákiai Vasmű 2. számú nagyolvasz­tójának nagyjavításán értek el. Kötele­zettségvállalásukat teljesítették és a javítást 115 nap, tehát rekordidő alatt végezték el, miközben lényegesen bő­vítették az olvasztó befogadóképessé­gét. Ez is azt mutatja, hogy jó munka- szervezéssel, hatékony irányítással, a dolgozók kezdeményezésének kihaszná­lásával kiváló erdeményeket érhetünk el. A tapasztalatokat fel kell használni további aggregátorok építésénél és üzembe helyezésénél, elsősorban a kokszolómüvek építésénél és javításá­nál. Ez a feltétele annak, hogy gyors ütemben kiküszöböljük a feszültséget a gazdaság és a lakosság kokszellátá­sában. Habár nagyon bonyolult kérdé­sekről van szó, amelyek összefüggnek a beruházási eszközökre vonatkozó döntésekkel, a kokszgyártás fejleszté­sének koncepciós megoldása, a koksz­fogyasztás racionalizálására vonatkozó intézkedések nem halaszthatók el. Nagy figyelmet követel meg a Kle­ment Gottwald Üjkohó és a Kelet-szlo­vákiai Vasmű kemencéi kapacitásának növelése, továbbá a Klement Gottwald Üjkohó félfinom hengerművének, vala­mint a Kladnói Acélművek alakos és rúdacél hengerdéjének üzembe helye­zése. Az 1980. évi terv megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy fedezzük az ipar és az építőipar fémszükségletét. Ugyan­akkor azonban erőfeszítéseket kell ten­ni a fémek lényegesen jobb hasznosí- „ tására, felhasználásuk racionalizálásá­ra a jelentősebb megtakarítások érde­kében. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem gazdálkodunk jól a fémekkel, sőt egyes esetben kimondottan pazar- lunk. Ezért szükséges, hogy a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány ál­tal meghatározott feladattal összhang­ban — úgy, ahogy azt már a tüzelő­anyag-energetikai források területén megtettük — kidolgozzuk és követke­zetesen megvalósítsuk a fémek felhasz­nálása racionalizálásának távlati prog­ramját népgazdaságunkban. Intézkedéseket kell kidolgozni a fém­hulladék gazdaságosabb felhasználásá­ra, jobban kell megszervezni a lakos­ság körében az ilyen hulladéknyers­anyagok gyűjtését és szigorúan szabá­lyozni kell a színesfémekkel való gaz­dálkodást. Elvtársak! Az 1980. évi terv biztosítja a vegy­ipar további fejlődését, melynek ter­melése 3.1 százalékkal növekszik. En­nek alapján több műanyagot és szinte­tikus gyantát termelhetünk a gépipar és az építőipar számára, több gumiab­roncsot a személyautók és a teherszál­lítás számára, növekszik a műszaki gu mi, a szállítószalagok, a műtrágyák és más vegyipari termékek termelése. A két köztársaság iparügyi minisz­tériumának elsőrendű feladata, hogy megkülönböztetett figyelmet szentelje­nek a megkezdett kapacitások befeje­zésének, idejében történő üzembe he­lyezésének. Nagyobb erőfeszítéseket kel! tenniük annak érdekében, hogy ne legyen lemaradás a kapacitások építé­sében, így pl. a polipropilén-szálak, a cellulóz és számos más termék gyár­tására szolgáló kapacitások építésében. E hónap végén a litvínovi Csehszlovák —Szovjet Barátság Vegyipari Művekben próbaüzembe helyezik az évi 450 000 tonna kapacitású pirolízisegységet, amely 1980-ban már 160 000 tonna eti­lént fog gyártani. Az elmúlt években jelentős összege­ket fordítottunk a vegyipar fejlesztésé­re. Ezért teljesen jogos az a követel­mény, Iiogy a vegyipar az eddiginél hatékonyabban hasznosítsa a behozott és a hazai nyersanyagokat, jobban hoz­zájáruljon gazdaságunk szükségleteinek kielégítéséhez, valamint a külgazdasá­gi kapcsolatok problémáinak megoldá­sához. A CSKP KB Elnöksége ezért nagy gondot fordít arra, hogy gazdaságunk e fontos ágazatában emelkedjen és tö kéletesedjen az irányító munka szín­vonala. A könnyűipart illetően az állami terv Jövőre a termelés 3,9 százalékos növe­lésével számok A könnyűipar ebben az ötéves tervidőszakban általában si­kerrel teljesíti feladatait nemcsak » hazai piac, hanem a kivitel viszonyla­tában is. Ügy mint az elmúlt években, most is értékelnünk kell, hogy ez az ágazat, ahol túlnyomó részt nők dol­goznak, jól teljesíti feladatainak több­ségét. A könnyűipar tervezett fejlesztése so­rán ügyelnünk kell a gépi berendezé­sek műszaki és technológiai korszerű­sítésére. Ez az alapvető útja annak, hogy ebben az ágazatban megoldjuk a munkaerőproblémát. A CSKP KB Elnök­sége, a szövetségi kormány és a két nemzeti kormány az utóbbi időben ha­laszthatatlan intézkedéseket hozott a munkaerő stabilizálására a fogyasztási ipar kiválasztott ágazataiban, elsősor­ban a textil-, ruházati- és cipőiparban, ahol az utóbbi időben a legnagyobb volt a munkaerőcsökkenés. Megkezdődött a textilipar, konkrétan a szövőgyárak, fonógyárak, az üvegszál­gyártás, a műszálfeldolgozás korszerű­sítése állami célprogramjainak kidől gozása, amelynek további célja a mun­kafeltételek javítása és a munkaerő­megtakarítás. PÓTOLNI KELL A MEZŐGAZDASÁGBAN AZ IDES LEMARADÁST Elvtársak! A mezőgazdasági termelés fejleszté­sében a jövő évi terv megvalósítása során, valamint az 1980 utáni időszak­ban is meg kell valósítani a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött és a Köz­ponti Bizottság 13. ülése által konkre­tizált programot az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok termelé­sében az önellátás további fokozására. Tekintettel a 6. ötéves tervidőszak, el­sősorban 1979 eredményeire, a legfon­tosabb feladat a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés ktJzti ará­nyok biztosítása és a takarmánybehoza­tal csökkentése. Az 1980. évi terv fő irányzatát az egész mezőgazdasági ter­melés fejlesztési dinamikájának felújí­tása képezi. A növénytermesztés az idei hiányos tervteljesítéshez viszonyítva 16,5 szá­zalékkal növekszik, ami 1978-hoz ha­sonlítva 4,4 százalékos növekedést je­lent. A gabonatermelésben, amely dön­tő fontosságú a növénytermesztésben, az elért jó eredményekre támaszkod­hatunk. 1977-ben 10,3 millió tonnát ta­karítottunk be és 1978-ban az eddigi legjobb termést, 10,5 millió tonnát ér­tünk el. A terv által előirányzott fel­adat teljesítése — 11 millió tonna ter­melése — nem lesz könnyű. Azonban kedvező időjárás esetében, a fokozott gondoskodással, elsősorban pedig a szemeskukorica-termesztésben rendel­kezésünkre álló lehetőségek jobb ki­használásával elérhető. Az első lépése­ket már megtettük az őszi vetés sike­res befejezésével. Ugyancsak fontos feladat — erre irá­nyította a figyelmet a CSKP KB 13. ülé­se — a tömegtakarmányok termelése. 1979. A részleges jó eredmények ellenére ezen a téren nagy tartalékaink vannak. Ezek kiaknázása azt jelenti, hogy a szántóterületen meg kell javítanunk a takarmányok összetételét, jobban kell ^■ (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents