Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-13 / 294. szám, csütörtök

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉS 1980. ÉVI FŐ FELADATAIRÓL VÁCLAV HÜLA ELVTÁRSNAK, A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGE TAGJÁNAK ELŐADÓI BESZÉDE A CSKP KB 14. ÜLÉSÉN 1979. XII. 13. (A jelentés eiső részéi lapunk teg­napi száméban közöltük.) A CSKP KB Elnöksége (kiemeli: a nemzeti építőipari minisztériumoktól, valamint az általuk irányított vezér­igazgatóságoktól és vállalatoktól, to­vábbá a kerületi és járási nemzeti bi­zottságoktól meg ikell követelni, hogy nagyobb fegyelemmel hajtsák végre a kapacitások és a dolgozók átcsoportosí­tását a kiemelt területekre és a kivit*? lezői kapacitások struktúráját gyorsab­ban alkalmazzák a beruházási program szükségleteihez, beleszámítva a re­konstrukciókat és korszerűsítéseiket is Az építőipari kapacitásokkal való gaz­dálkodásban az eddiginél jobban kell érvényesíteni a társadalmi érdekek és az állami szükségletek elsődlegességét. Az építőipari kapacitások és a beru­házási szükségletek szertkezeti össz­hangja megköveteli, hogy a kapacitá­sukat az építkezések gyorsabb befeje­zése céljából átépítsék. Az építőipari kapacitások fejlesztésének és struktúrá­jának olyannak kell lennie, hogy lehe­tővé tegye a lehető legrövidebb időn belül a külföldről drágán behozott épí­tőipari kapacitásaik saját kapacitásaink lkai való helyettesítését. Támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyeket az építőipari in misztériumok és más köz­ponti szervek hoznak a ma még hiány­zó szakmákban a dolgozók kiképzésére és toborzására. 1980-ban, és annál ke­vésbé a hetedik ötéves tervidőszakban, számításba sem jöhet, hogy a már meg kötött megállapodásokon kívül további építőipari kapacitásokat hozzunk be külföldről. Röviden — megköveteljük az étpítő- ipari dolgozóktól, hogy határozottab- !»an valósítsák meg azokat a feladato­kat, amelyeket a CSKP KB 6. ülése ál­lított eléjük. Az építőipari minisztéri­umoknak, termelési gazdasági egysége­iknek és vállalataiknak jobban kell ki­használniuk belső tartalékaikat, tökéle­tesíteniük kell a munka szervezését és irányítását, komplexebben kell kihasz­nálniuk az építőipari gépeket, gépsoro­kat és szállítóeszközöket. Határozottan harcolniuk kell azért, hogy az épít­kezéseken rend legyen, gazdaságosan bánjanak az anyagoikkal, jobban ki­használják a munkaidőt és kiváló minő­ségű munkát végezzenek. Az építőipar nagyobb teljesítőképes­ségéért folytatott igyekezettel párhu­zamosan rendet kell teremtenünk az építkezések tervezési, területi és beru­házási előkészítésében is. HIÁNYTALANUL HASZNÁLJUK KI A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS LEHETŐSÉGEIT Elvtársakl A külgazdasági kapcsolatok egyre na­gyobb mértékben befolyásolják gazda­sági fejlődésünk feltételeit. Ezért egy­re nagyobb figyelmet szentelünk ezek­nek. Amint a bevezető részben említet­tem, az ezen a területen felmerülő problémák már régebbiek, és ezért csaik fokozatosan oldhatjuk meg őket, de a megoldást nem halogathat- juik. A megoldás módjára rá­mutatott a CSKP XV. kongresszusa és a közpdnti bizottság ezt követő ülései. Az 1980. évi állami terv nagyobb esz­közöket és erőket összpontosít arra, hogy előrehaladást érjünk el alapvető feladatunk — gazdaságunk exportké­pessége növelésének — teljesítésében. Azzal számolunk, hogy a kivitel na­gyobb mértékben növekszik, mint a be­hozatal, ez igényes, de szükséges fel­adat, mivel távlati szempontból is ér­vényes, hogy a behozatalból származó fizetési kötelezettségeinket az előző Időszakból kivitellel kell kiegyenlíte­nünk. Az 1980. évi tervben azzal számo­lunk, hogy tovább mélyítjük és fejleszt­jük gazdasági kapcsolatainkat a Szov­jetunióval és a többi szocialista ország­gal. összehasonlítható árakban számít­va a kivitel a szocialista országokba 7 százalékkal növekszik, míg a behoza­tal 6,8 százalékkal. A gépipari kivitel a terv szerint 11 százalékkal növek­szik. A szocialista országok feladatai, vala­mint a gazdasági és szociális fejlődé­süket kísérő számos közös problémák megkövetelik, hogy megsokszorozzuk közös erőfeszítéseinket a távlati együtt­működés elmélyítésére. Ezért számo­lunk azzal, hogy a következő évben intenzívebb munkát végzünk a KGST- országok együttműködése távlati cél­programjainak előkészítése és megvaló­sítása terén. Elsősorban a tüzelőanyag, energetika és nyersanyag, a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar, a gépipar, a közlekedés területén, s a közszükség­leti cikkek gyártásában folytatott együttműködésről van szó. Ebben az évben 22 sokoldalú együttműködési szerződést írtunk alá, amelyek lehető vé teszik a célprogramok néhány je­lentős feladatának megvalósítását, el­sősorban a nukleáris energetika terü­letén, továbbá a munkamegosztás el­mélyítését a vegyipar és a közlekedés fejlesztésében. Jövőre további területe­ken még több megállapodás aláírását tervezzük. Különösen nagy jelentőségű Csehszlo­vákia és a Szovjetunió hosszú távú együttműködési programjának élőké szítése a progresszív termelési ágaza tokban folytatott termelési kooperáció­ról és szakosításról. Ide tartozik a hen- germüvi berendezések, a mozdonyok, a villamosok, a fejtőgépek, az energe tikai és vegyipari gépek, az elektro­technika, az elektronika, a szerszámgé­pek, a gépjármüvek, a mezőgazdasági gépek, a hidraulikus gépek, a könnyű és élelmiszeripari gépek gyártása, va­lamint a vegyipari és petrolkémiai ter­mékek gyártása területén megvalósított széles körű munkamegosztás. SOKOLDALÚAN KELL FOKOZNI KÜLKERESKEDELMÜNK EREDMÉNYESSÉGÉT A nem szocialista országok viszony­latában az 1980. évi terv a kivitel ma­ximális növelését és hasznosítását irá­nyozza elő. 1979-hez viszonyítva a ki­vitel hozzávetőlegesen 10 százalékkal növekszik, miközben a növekedés két­harmadát gépipari termékek és köz­szükségleti cikkek képezik. Ez azt fel­tételezi, hogy a gépipari minisztériu­moknak a külkereskedelmi miniszté­riumokkal együttműködve határozottab­ban és következetesebben kell biztosí­taniuk a meghatározott kiviteli felada­tok teljesítését. A nem szocialista orzságokból a be­hozatal a jövő esztendőben körülbelül 6 százalékkal növekszik. Az importra szánt devizaeszközök esetleges elkerül­hetetlen emelése csak a nagyobb kivi­teli eredményekkel összefüggésben jö­het számításba. Ezzel természetesen az irányítás minden szintjén és a gazda­ság minden területén olyan aktív meg­takarítási politikát kell megvalósítani, amely lényegesen meggyorsítja az im­portált nyersanyagok és anyagok jobb felhasználásának folyamatát, valamint pótlásukat hazai forrásokból. A kivitel biztosításának velejáróját képezik a gyártmányok műszaki színvo­nala emelésével, jobb minőségükkel, a rugalmas szállítással, a szocialista és a nem szocialista országokban a szer­vizszolgálat biztosításával szemben tá­masztott fokozódó igények. A gyakorlat arról tanúskodik, hogy éppen ebben a vonatkozásban nagy tartalékaink van­nak. Jelentősek a tartalékok a külkereske­delem munkájának színvonalában. Az igényes feladatok és a külföldi piacok feltételei a Külkereskedelmi Miniszté­riumtól és vállalataitól megkívánják a piackutatásnak és az értékesítési mód­szereknek határozottabb tökéletesítését, hatékonyságuk növelését, s a termelő szervezetekkel való együttműködésük sokoldalú elmélyítését. Az exportképesség növelésére, a ter­melés műszaki színvonalának emelésé­re célszerű jobban felhasználni és fej­leszteni a termelési együttműködést, beleértve a szabadalmi együttműködést a tőkés országok cégeivel, s ebben a formában is hozzájárulni az exportfel­adatok teljesítéséhez. Kétségtelen, hogy a külkereskedelmi feladatok igényesek. A tervfeladatok teljesítését ezért a Külkereskedelmi Mi­nisztérium, a termelési minisztériumok, a külkereskedelmi szervezetek és a ter­melő vállalatok kölcsönös együttműkö­désével és társult erejével kell biztosí­tani. Konkrétan tisztázni kell a kivitel anyagi tartalmát, vállvetve biztosítva a kiviteli alapok legelőnyösebb össze­tételét, s elérve a lehető legnagyobb exportárakat. Az adott feltételek közölt úgyszintén feltétlenül szükséges a konkrét és operatív együttműködés a gazdaságilag indokolt és társadalmilag elkerülhetetlenül szükséges behozatal biztosításában. A még mindig előforduló nem haté­kony keresztező import-exportot követ­kezetesen meg kell szüntetni. Ezért sze­mélyesen felelnek az illetékes szervek vezető dolgozói. A kivitelben a sikerek alapja a jó minőségű termék. Érvényesülését a kül­kereskedelem színvonalas munkája csak növelheti. Mit sem segít, ha a kül­kereskedelmi szervezetek szüntelenül arra vonatkozó érveket hoznak fel, hogy ez vagy a*: eladhatatlan, hogy nincs már konjunktúra, hogy ennek vagy an­nak a gyártmánynak minőségi fogyaté­kosságai vannak stb. Ehhez hasonlóan nem segít az sem, ha a termelőszövet­kezetek egyoldalúan kifogásolják a kül* kereskedelmi vállalatok kereskedelmi tevékenységének alacsony színvonalát, hogy ezzel leplezzék a termelés csekély mérvű alkalmazkodását a külföldi pia­cok szükségleteihez. Még kevésbé se­gít a minőséggel és a szállítási határ­időkkel kapcsolatos jogos, túl gyakran és túl régen hangoztatott bírálat eluta­sítása. Elsősorban a felelős dolgozók­nak kell, a miniszterektől kezdve fel­eszmélniük és vállalniuk a személyi fe lelősséget. Ezen túlmenően, a lehető legjobb eredmények elérése érdekében, szükséges megfontolni és megvalósítani a termelés és a külkereskedelem szer­ves kapcsolatának, a gazdasági és ár- ösztönzés összehangolásának hatáso­sabb formáit. TÜZELŐANYAG- ENERGETIKAI ALAPUNK HELYZETE A TÉL KÜSZÖBÉN Elvtársak, a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány rendszeresen foglalkozik a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztő sével és néhány alapvető fontosságú határozatot fogadott el. Ez év júniusá­ban az objektív hatások, valamint a fe­lelős irányító szervek munkájában a szubjektív fogyatékosságok bíráló szel­lemű elemzése alapján, a tüzelőanyag energetikai helyzet megoldásában ki­dolgozták a további eljárásra vonatko­zó szempontokat és határozatokat. A dolgozók összpontosított igyekeze­tének és áldozatkészségének köszön­hetően néhány jó eredményt értünk el. Országos viszonylatban a tavalyinál jobban teljesítjük a szénfejtés tervét, jóllehet mindmáig előfordulnak egyes kilengések s feladataiknak az év ele­jétől nem tesznek eleget a prievidzai szén- és lignitbányák. Ebben a kon­szernben a szénfejtési terv hiányos tel­jesítésének következményei főleg ab­ban nyilvánulnak meg, hogy már hosz- szabb ideje súlyosbítják a helyzetet a szilárd tüzelőanyag sokolovi és mosti szénmedencéből való szállításában és az osztályozott szén mérlegében. E fo­gyatékosságok felszámolásában az eddi­gi eljárás alig bizonyult hatásosnak. Ezért szükséges, hogy a Tüzelőanyag­ipari és Energetikai Szövetségi Minisz­térium alapvető, hatásosabb intézkedé­seket foganatosítson e termelési-gazda­sági egység általános konszolidálásá­ra. A múlt évhez képest — november elejei helyzet szerint — a népgazda­ságban hozzávetőleg 40 százalékkal si­került növelni a szilárd tüzelőanyag készleteit. Elsősorban az erőművekben gyarapodtak a szénkészletek. Ehhez hozzájárultak egyrészt a döntő fontos­ságú észak-csehországi, az ostrava-kar- vinái és a sokolovi szénmedencében el­ért fejtési eredmények, másrészt az alacsonyabb fogyasztás s részben a nép­gazdaságban a villamos energia és a tüzelőanyag nagyobb mérvű megtakarí­tása is. Az a körülmény, hogy ebben az évben már üzemel a Jaslovské Bohu- nice-i V 1 atomerőmű első blokkja, hozzávetőleg 2 millió tonna energetikai barnaszén megtakarítását jelenti. A szovjet földgázszállítmányok jelentős növekedésének köszönhetően, lényege­sen gyarapíthattuk a fűtőgázok készle­teit is. A téli üzemelésre jobban elő­készítették a gázipari rendszer beren­dezéseit és létesítményeit is. Az elmúlt évhez képest így kialakulnak annak feltételei, hogy a következő téli idő­szakban általában kedvezőbb legyen a tüzelőanyaggal és a villamos energiá­val való ellátás. Ennek ellenére a tüzelőanyag-energe­tikai szférának továbbra is vannak egyes gyenge, kockázattal fenyegető pontjai. Főleg az, hogy mindmáig nem értünk el fordulatot az észak-csehor- szági barnaszénmedencében a fedőré­teg eltakarítási feladatainak komoly le­maradásában, s ezzel összefüggésben fogyatékosságok vannak a külszíni fej­tési létesítmények átépítésében, üzem­biztonságuk növelésében, amiért az il­letékes gépipari vállalatok felelnek, fő­leg a Vítkovicei Klement Gottwald Vas­mű és Gépgyár. Jóllehet a szállítók több ízben megígérték, hogy kiküszö­bölik a technológiai egységek hibáit és növelik üzembiztonságukat, eddig nem érték el a kívánt eredményeket. A fej­tési terv teljesítését főként a sokolovi és az észak-csehországi szénmedencé* ben megnehezíti a vasúti szállítás fe-* szült helyzete. A Tüzelőanyagipari és Energetikai Minisztériumnak további lépéseket kell tennie főleg az áraméi* osztó rendszerek üzembiztonságának növelésére. A szövetségi kormány és a két nemzeti kormány illetékes szervei következetesebben biztosítsák a beru­házást feladatok teljesítését az észak* csehországi kerületben, beleértve a szükséges építőipari kapacitás áthelye* zését. Ezért a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya, amelyek október-* ben komplex módon ellenőrizték a tü< zelőanyagipar és az energetika felada-* tarnak teljesítését, hangsúlyozták, hogy, az eredmények ellenére semmiképpen sem szabad önelégültségbe esnünk. Ki-* emelték, hogy fokozottan és koncent* ráltan törekedni kell a gazdaság min-: den láncszemének magasfokúan felelős* ségteljes felkészítésére a közelgő téli időszakra (a rendkívüli fagyok esetére ís |, a tüzelőanyagok és energia fo­gyasztásának fokozottabb ésszerűsítő* sére, a tüzelőanyag-energetikai bázis építésével és a szükséges szállítási ka* pacitás biztosításával összefüggő vala­mennyi feladat következetesebb teljesí­tésére. Továbbra is elsőrendű figyelmet kö­vetel meg a lakosság ellátása osztályo* zott szénnel, a rendelkezésre álló for­rások felelősségteljes elosztása, s ez­zel kapcsolatban az a szükségszerűség is, hogy jóval nagyobb felelősségtudat­tal biztosítsák a kijelölt nagyfogyasztó létesítmények átállását más tüzelő­anyagra, elsősorban porszénre, hogy megfelelő mennyiségű osztályozott sze­net nyerjünk a lakosság számára. Az ezzel kapcsolatban jóváhagyott határo­zatokat késedelmesen teljesítik. A Tüzelőanyagipari és Energetikai Minisztérium, a többi termelési tárcá* val együtt, jobban törekedjen arra, hogy a nagyfogyasztók esetében egyen­letesebbé váljon az áramfogyasztás az egyes műszakokban és általában a mun­kaidőben, mivel itt továbbra is nagyok a tartalékaink. Határozottabban kell tökéletesítenie az egész erőműrendszer üzemelését, csökkentve az egy kilowatt* óra előállításához szükséges tüzelő-* anyag mennyiségét és további intézke-' déseket foganatosítva, főleg az üzemi erőművekben, az osztályozott szén meg-* takarítására. Az összes termelő vállalatban és a nem termelési szféra szervezeteiben is, főleg a lakásgazdálkodásban felelősség* teljesen be kell fejezni a kazánházak, a hő- és az energiatermelő létesítmé* nyék felkészítését a téli üzemelésre, meggátolva a meleg, a gőz, az energia stb. felesleges veszteségeit. A tapasz*; falatok arra tanítanak bennünket, hogy, a téli előkészületek során semmit sem' szabad elhanyagolni, vagy a véletlenre bízni. Az 1980. évi terv további lépésekkel számol a tüzelőanyag-energetikai prob* léma megoldásának eddigi módjában, A jövő esztendőben 2,9 millió tonna tüzelőanyaggal, vagyis 2,8 százalékkal növekednek az elsődleges tüzelőanyag- energetikai erőforrások. Ez megteremti annak feltételeit, hogy szigorú takaré* kosság mellett kielégítsük a gazdaság és a lakosság nélkülözhetetlen szűk* ségleteit. Továbbra is döntő jelentősége lesz a szénfejtési terv teljesítésének. A jövő évben 124,3 millió tonna szenet, ebből 9ö,3 millió tonna barnaszenet és ligni* tét kell fejtenünk. A szénipar felada* tainak igényességét növeli az a körül­mény, hogy lényegesen javítani kell mind a mélyművelésű, mind a külszíni bányák felkészültségét. Különösképpen sürgető követelmény alapvetően változ­tatni a feltárási munkálatok menetét az észak-csehországi barnaszén-meden­cében. Arról van szó, hogy a döntő fontosságú nagybányákban, elsősorban a Makszim Gorkij Nagybányában, foko­zatosan nagyobb szénkészletet kell a fejtés számára feltárni. A Tüzelőanyag- ipari és Energetikai Minisztériumnak és a szénmedence vezetőségének épp­úgy, mint a szállító szervezeteknek és tárcáknak egyik döntő fontosságú fel* adata a fejtés további növelése feltéte* leinek megteremtése. A CSKP KB El* nöksége bízik bányászaink sok ízben bevált áldozatkészségében és öntudatos­ságában, ami a szénipar igényes felada* tai teljesítésének alapvető záloga. Egyidejűleg tudatában vagyunk annak, hogy a nagyobb teljesítőképességű tech* nika szállításával, a CSSZSZK minden kerületében a bányászat számára a munkaerők megemelt toborzási tervé* nek következetes teljesítésével létre kell hozni annak feltételeit, hogy a CSKP KB Elnöksége és a kormány ál­tal jóváhagyott intézkedésekkel össz* hangban a bányaiparban fokozatosan csökkenjen a túlórában végzett munka. Az 1980. évi terv a villamos áram* (Folytatás a 4. oldalon.1

Next

/
Thumbnails
Contents