Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-12 / 293. szám, szerda
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁGFEJLESZTÉS 1980. ÉVI FŐ FELADATAIRÓL 1979. VÁCLAV HŰLA ELVTÁRSNAK, A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGE TAGJÁNAK ELÖAOÓIBESZEOE A CSKP KB 14. ÜLÉSÉN Elvtársak, az Elnökség megbízásából megvitatásra a Központi Bizottság elé terjesztem a népgazdaságfejlesztés 1980. évi fő feladatairól szóló jelentést. terv- javaslat pártunk XV. kongresszusa irányvonalából, a 6. ötéves terv alapvető koncepciójából s azokból a megállapításokból indul ki, amelyekre a CSKP Központi Bizottsága tavaly márciusi 11. ülésén jutott a tervteljesítés átfogó értékelése alapján. Előkészítése során kiindultunk gazdaságunk helyzetének bíráló szellemű elemzéséből, a társadalmi-gazdasági fejlődés alapvető szükségleteiből és kielégítésük lehetőségeiből. A 6. ötéves tervidőszak utolsó évéről van szó, s ezért mindent meg kell tenni azért, hogy lényegesen elmélyítsük a pozitív tendenciákat s egyidejűleg megteremtsük fejlődésünk hosszabb távú problémái megoldásának kedvező feltételeit. Felhasználtuk a 7. ötéves terv eddigi előkészítő munkálatainak és a világgazdaság fejlődésének tapasztalatait is. Az elmúlt négy esztendő társadalmigazdasági fejlődésének józan mérlegelése arról tanúskodik, hogy' a szüntelenül rosszabbodó külső feltételek ellenére gazdaságunk továbbra is fejlődött és növekedett az ország gazdasági potenciálja. Ezt bizonyítja a nemzeti jövedelem tartós gyarapodása, amelynek volumenje ebben az esztendőben eléri a 486 milliárd koronát, s 1975-höz képest 72 milliárd koronával, vagyis 17 százalékkal lesz nagyobb. Erről tanúskodik továbbá az ipari termelés volumenjének növekedése is, amely a 6, ötéves tervidőszak négy éve alatt 21 százalékkal, az építőipari termelés pedig 24 százalékkal növekedett. Két nagyon kedvezőtlen időjárású év ellenére növekedett a mezőgazdasági bruttó termelés Is. Évi átlagos volumenje 80 milliárd koronát tesz ki, vagyis 7,ö százalékkal nagyobb az 5. ötéves tervidőszakban elért évi átlagnál. A gabonatermés az előző ötéves tervidőszak évi átlagához képest 560 ezer tonnával nagyobb. Az elmúlt négy esztendő fejlődésében kedvező jelenség az is, hogy — tekintettel a világgazdaság változó helyzetére — tervszerűen néhány szerkezeti változást eszközöltünk gazdaságunk-* ban. Ezek elsősorban abban mutatkoztak meg, hogy tovább erősödött a gép- és a vegyipar, a hazai nyersanyagokra épülő termelés szerepe és nagyobb figyelmet fordítottunk ezeken a területeken a perspektív fejlesztési programokra. BERUHÁZÁSI FELADATAINK CÉLSZERŰEK Míg az ipari termelés általában 21 százalékkal növekedett négy év alatt, addig a gépipari termelés 32, a vegyipari 26 százalékkal. Még gyorsabban — teljes 46 százalékkal — növekedett a termelés a fejlesztési programokban szereplő gépipari szakágakban. E tekintetben a legfontosabb és a legigényesebb népgazdasági beavatkozást jelentik a tüzelőanyag-energetikai bázis szerkezetében megvalósított változtatások, az, hogy következetesebben törekszünk a hazai erőforrásoknak, elsősorban a szilárd tüzelőanyagnak és a nukleáris energiának a hasznosítására. Ezt az a tény igazolja, hogy míg az előző ötéves tervidőszakban a hazai termelés nem egészen 6 százalékkal részesedett az energetikai erőforrások növekményében, addig ebben az ötéves tervidőszakban hozzávetőleg egyötödével. Nem teljes mértékben és nem mindenütt értékelt tény az is, hogy jelentős beruházási eszközöket fordítottunk a termelésben és a nem termelési szférában is a további fejlődés biztosítására. Négy esztendő leforgása alatt beruházási célokra 564 milliárd koronát fordítottunk, ebből hozzávetőleg 64 százalékot a termelési szférában. Olyan jelentős akciókról van szó, amilyen például az új barnaszén- és kőszénbányák létesítése, a détmarovicei, chvaleticei, prunérovi és melníki hőerőmű építése és bővítése, a jaslovské Bohunice-i és a dukovanyi atomerőmű, továbbá a Liptovská Mara i, a dalešicei és a Fekete Vág vízi erőmű építése. Előkészítettük a dunai vízi erőművek építését, földalatti földgáztartályokat és gázvezetékeket építettünk. jelentős eszközöket fordítunk az atomerőművek berendezését gyártó létesítmények építésére, a tehergépkocsigyártás fejlesztésére, a csőtermelési program megvalósítására, a kohászati bázis korszerűsítésére és átépítésére, több öntöde építésére, korszerű petrolkémiai bázis létesítésére, cellulózgyá- rak, faipari üzemek, szilikát tartalmú nyersanyagokat feldolgozó gyárak, a ki emelt úthálózat építésére, az észak- csehországi kerületben az utak áthelyezésére, a prágai központ közlekedési problémáinak megoldására. Tetemes összegeket szentelünk az élelmiszeripar építésének és korszerűsítésének, valamint a termelésben és a nem termelési szférában is számos további jelentős akciónak. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN Az elmúlt időszakban nagy előrelé pésnek tekintjük a nemzetközi szocialista munkamegosztás jelentős elmélyülését. Csehszlovákia részt vesz a kiválasztott nyersanyagágazatok fejlesztésében, elsősorban a Szovjetunióval a termelés elmélyülő szakosításában és a kooperációban. Ez év elejétől feldolgozó Iparunk mintegy száz sokoldalú és több mint kétszáz kétoldalú egyezményt kötött, túlnyomórészt gépipari vonatkozásút. Ezen az alapon a kölcsönös kereskedelemben szüntelenül növekszik a szakosított termelés hányada. Míg például 1976-ban a KGST tagállamaiba 757 millió rubel értékű szakosított gépipari gyártmányt exportáltunk, addig 1978 ban, vagyis két év múlva, már 1273 millió rubel értékűt. A szakosított termelés hányada az exportban már több mint 30 százalékos. Ha tekintetbe vesz- szük a munkamegosztás alapján megvalósított további szállítmányokat, akkor ez annyit jelent, liogy manapság a KGST tagállamaiba gépeink több mint 60 százalékát hosszabb távú programok alapján exportáljuk. TOVÁBB EMELKEDETT A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALA Az eltelt négy esztendő kétségtelen pozitívumai közé tartozik az is, hogy a nagyon összetett és bonyolult feltételek ellenére, a lakosság anyagi és kulturális színvonalát tekintve biztosítjuk a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítását. Az 1976—1979- es éveikben tovább fejlesztettük a lakosság valamennyi rétege magas szintű anyagi fogyasztását, szociális vívmányait és szociális biztonságérzetét. Az átlagos havi nominálbér 12,2 százalékkal növekedett, lényegében a tervnek megfelelően. A lakosság munka- és szociális bevételeinek növekedése következtében négy év alatt csaknem 18 százalékkal gyarapodott pénzjövedelme, amely ezidén eléri a 343 milliárd koronát. A személyi fogyasztás 8,5 szá zalékkal lesz nagyobb. Ebben az esztendőben a lakosság társadalmi fogyasztására csaknem 133 milliárd koronát fordítunk, ami egy lakosra számítva hozzávetőleg 8700 korona. Eíz az 1975. évi szinthez, a 7400 koronához képest, 17 százalékkal több. A párt szüntelen gondoskodását erről a területről a legjobban az a tény bizonyítja, hogy 1970-hez képest a lakosság társadalmi fogyasztásának szintje 67 százalékkal emelkedett. Az iskolaügy fejlesztésére négy év alatt több mint 78 milliárd koronát, a kultúrára 22 milliárd koronát, az egészségügy, valamint a szociális gondoskodás intézetei fejlesztésére majdnem 76 milliárd koronát fordítottunk. A bölcsődei helyek száma 1970-hez képest csaknem 20 százalékkal lesz nagyobb és meghaladja a 85 ezret. Óvodába 681 000 gyerek jár, ami 206 000- rel több, mint 1975-ben. Ebben a vonatkozásban az ötéves tervben az 1980- ra feltételezett szintet már ez idén csaknem 17 százalékkal túlteljesítjük. Ehhez nem kis mértékben hozzájárult a nemzeti bizottságok által szervezett Z-akció is. Állampolgáraink ennek keretében számos bölcsődét, óvodát, valamint kereskedelmi, sport- és más létesítményt építettek és társadalmi munkával 21 milliárd korona értékű művet hoztak létre. A lakásépítés is tervszerűen halad és számolunk azzal, hogy túlteljesítjük a 6. ötéves terv feladatát. Négy év alatt 523 000 lakást építünk, s ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 1,5 millió ember költözik összkomfortos, korszerű lakásba. Az összes említett jó eredmény annál értékesebb, mivel valóban rendkívüli, nem könnyű helyzetben értük el őket. Ezek az eredmények dolgozóink milliói áldozatkész Igyekezetének, a párt szervei és szervezetei politikai munkájának, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek, valamint a vezető gazdasági dolgozók igyekezetének köszönhetőek. Részt vállaltak belőlük mindazok, akik nap nap után végzett derekas munkájukkal bizonyítják az ország és a kommunista párt iránti jo viszonyukat. A kedvező eredmények és irányzatok mellett rá kell mutatni a gazdasági fejlődést kísérő problémákra és fogya tékosságokra is. Elsősorban le kell szögezni, hogy az általános gazdasági fejlődés, elsősorban az anyagi források kialakítása alacso nyabb szintű, az ötéves terv előirányzatánál, s a feladatok teljesítését fe szültség kíséri népgazdaságunk egyes fontos területein. A hatodik ötéves terv előirányzatához viszonyítva a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem lassabban növekszik. Feltételeztük például, hogy a hatodik ötéves tervidőszak négy éve alatt a Václav Hűla előterjeszti a CSKP KB Elnökségének jelentését (CSTK felvétet) nemzeti jövedelem 21,6 százalékkal növekszik. A valóságban azonban 4,4 ponttal alacsonyabb növekedést értünk el, ami körülbelül 23,5 milliárd korona lemaradást jelent. A tervezettnél lassabb ütemben növekszik az ipari és az építőipari termelés. Hasonló a helyzet a bruttó mezőgazdasági termelésben, különösen nagy veszteségek értek bennünket ezen a téren ebben az évben. Azzal számoltunk, hogy a mezőgazdasági termelés 2,7 százalékkal növekszik, a valóság ban azonban az ismert körülmények hatására 1978-hoz viszonyítva 3,9 szá zalékkal csökkent. KÖVETKEZETESEBBEN ALKALMAZKODJUNK AZ ÜJ FELTÉTELEKHEZ Az alacsonyabb nemzeti jövedelem alapvető oka az újratermelési folyamat hatékonyságának nem kielégítő színvonala. Az utóbbi négy év alatt a termelés anyagi- és energetikai igényessége ugyan 1,8 százalékkal, a bérigényesség pedig 4 százalékkal csökkent, de a tervezett mutatókat nem értük el. Nálunk az alapvető nyersanyagok, a tüzelőanyagok, az energia és a beruházási költségek egy termékegységre eső fogyasztása sokkal nagyobb, mint a többi fejlett országban. Az állóalapok kihasználtsága nem növekszik, hanem csökken. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy gazdasági tevékenységünk a nép- gazdasági terv kidolgozása, valamint megvalósítása területén egyelőre nem alkalmazkodott megfelelően az új, szigorúbb feltételekhez. Továbbá azt is bizonyítják, hogy a minisztériumok, a termelési gazdasági egységek és a vállalatok nem tudatosították teljes mértékben a helyzet komolyságát, nem törekednek a megoldásra a nyersanyagok, a tüzelőanyagok és az energia optimális hasznosításával, elsősorban pedig a beruházási eszközök hatékonyságának növelésével és a szükséges szerkezeti változások következetesebb végrehajtásával. Ebben a folyamatban aktívabb és következetesebb szerepet kell betöltenie az Állami Tervbizottságnak, valamint a köztársaságok tervbizottságainak. Ez többek között azért is fontos, mivel az utóbbi négy év alatt a világpiacon további változások mentek végbe, amelyek közül a nyersanyagok, a tüzelőanyagok, az energia és az élelmiszerek árának a nem szocialista országokban való oly nagy ütemű új emelkedésével nem számoltunk. Ez a fejlődés még jobban kiemelte saját fogyatékosságainkat, a teljesítőképességben, a hatékonyságban, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek lassú érvényesítésében és általában abban, ahogyan gazdaságunk az igényesebb feltételekhez alkalmazkodik. Ámbár a termékszerkezet felújításán nak ciklusa felgyorsult, még mindig nem kielégítő a helyzet. A termékek és termelési technológiák műszaki-gaz^ dasági színvonala lassan növekszik, aránytalanul hosszú út vezet a kuta-» tástól a fejlesztésen keresztül a terme-i lésig. Ehhez még hozzájárulnak a szol-* gáltatások fogyatékosságai, a hosszú szállítási határidők és nem utolsósor- ban a külkereskedelem területén az üz-i letkötésí munka nem kielégítő színvonala. Ezek a fő okai annak, hogy nem sh kerül nagyobb mértékben fedezni a be* hozatali árak növekedését a kiviteli árak növelésével és a termelésben és a külkereskedelemben nem teljesítjük teljes mértékben a hatodik ötéves terv feladatait. A hatodik ötéves terv azzal számolt, hogy a kivitel jelentős mértékben meg** előzi a behozatalt. Ezt a tervünket azonban eddig nem sikerült megvalósítanunk. Elsősorban a gépek kivitelében nem teljesítik a tervfeladatokat. Az öt- éves tervidőszak négy éve alatt a ki-* vitel nagykereskedelmi árakban számítva körülbelül 13—14 milliárd koronával lesz alacsonyabb. Ezt a lemaradást legalább részben azzal kell pótolnunk, hogy növeljük a kohászati termékek és a fa, valamint a közszükségleti cikkek' kivitelét, tehát az olyan kivitelt, amely; számunkra nem mindig előnyös. TARTALÉKOK AZ EXPORTFELADATOK TELJESÍTÉSÉBEN Mindehhez még hozzájárul az a tény, hogy az ötéves terv négy éve folyamán, elsősorban azonban ebben az évben, a rossz termés miatt nem exportáltuk a tervezett mennyiségű cukrot, komlót, sörárpát és egyes élelmiszeripari termékeket. A húsellátás biztosítása érdé-1 kében csaknem négymillió tonna ga* bon avat többet kellett behoznunk a nem szocialista országokból az állat-* tenyésztési termelés számára. A fizetési mérlegünket kedvezőtlenül befolyásoló hatások enyhítésére alacsonyabb szinten megmunkált terméke* kel, nagyobb mennyiségű közszükség-* leli cikket kellett kivinni és ezzel csők-* kentettük a termelési és nem termelési fogyasztásra szánt gépek és más tételeik növekedését. Ezzel összefügg az a; követelmény is, hogy fokozni kell az intenzitást és intézkedéseket kell hozni arra, hogy egyes behozatalokat ha'* zai termeléssel pótoljuk. A BELKERESKEDELEM MINŐSÉGI FELADATAI A nemzeti jövedelem a tervezettnél lassabban növekedett a hatékonyság kisebb növekedése és a külkereskedelem’ általános alakulása következtében —> ez a fő oka annak, hogy a felhasznált nemzeti jövedelem növekedése körülbelül egyharmaddal alacsonyabb’ lesz. mint ahogyan azt a terv előirányozta. Ezáltal kevesebb lehetőség nyílik a népgazdaság belső szükségleteinek kielégítésére, beleszámítva 9 személyi és a társadalmi fogyasztás növekedését is. Ezért már ebben az évben és 1980- ban még nagyobb mértékben csökkentjük a beruházások nagyságát, az ere* detileg tervezett öt százalékról 2,4 százalékra. Ennek ellenére a beruházások’ nagyok és részarányuk a nemzeti jövedelemben a lehető legnagyobb mértékű. Ami a beruházások végrehajtását illeti, az utóbbi négy évben csupán az egyes kiemelt építkezéseken értünk el bizonyos előrehaladást. A több mint (kétmillió koronás költségvetéssel épülő építkezéseken mintegy hat százalékos a lemaradás a tervezett munkák és szállítmányok kivitelezésében, ugyanakkor más területeken a tervet túlié-* pik. Ennek következtében meghosszabbodik az építkezés ideje és az új kapacitások próbaüzemeltetési tervét csalc 60—80 százalékra teljesítik. Mindez, az új kapacitások tervezett mutatóinak el nem érésével együtt, csökkenti a tér-* melés növelésének lehetőségeit. A nemzeti jövedelem felhasználásának lehetséges mértékével összefüggésben meg kell még emlékeznünk a személyi fogyasztás, elsősorban a belkereskedelem egyes problémáiról. A lakosság vásárlóerejének növekedése — 1970 óta csaknem 50 százalékkal növekedett — nyoitrást gyakorol a szolgáltatások színvonalára és a pia(Folytatás a 4. oldalon.f
