Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-07 / 289. szám, péntek
Nem lazítanak A színvonalas taggyűlés a párttagok nevelésének iskola Áz alig kétszáz, zömmel nő dolgozót foglalkoztató bratisla- vai Kozmetikai Vállalat lévai (Levice) üzemegysége a hatodik ötéves tervidőszakban főleg « testápolószerek gyártására szakosította termelését. A kis üzem törzsgárdájának, szorgalmas asszonyainak, leányainak köszönhető, hogy ezek a ma már nélkülözhetetlen készít mé- aiyek széles választékban, egyre tökéletesebb kivitelezésben kínálják magukat. Jóllehet a „szépítőszerek* gyártása nagyüzemi módun, automata gépsorok segítségével történik, a szakmájukat mesterien elsajátító, ügyes kezű mim- kásnők leletményessége, kezdeményezése és áldozatvállalása nélkül, távolról sem tudnák teljesíteni a 280 millió korona értéket meghaladó évi árutermelési tervüket. A becsvágy nemes vonása dolgozókollektíváinknak nyugtázta elismerőleg Ušákovä Éva ágazatvezető, a 38 tagú üzemi pártalapszervezet elnökei — Ám kialakításában és fejlesztésében sokat kellett agitál* műk, fáradozniuk a kommunistáknak Nem titok, hogy ahol gyermekes és családanyák is dolgoznak, sok a probléma, gyakori a hiányzás. A kiesést, illetve a hiányzást viszont azoknak kell pótolniuk, akiket az otthoni gondok-bajok nem mentesíthetnek lelelösségük alól. S ezek rendszerint a kommunisták, akiknek már a becsületük sem engedi, hogy lazítsanak. A párttagok alkotó kezdeményezését beszédesen hirdetik az üzem jó gazdasági eredményei. Előzőleg mégis arról panaszkodott Usáková elvtársnő, hogy a taggyűléseken mérsékeltebb az aktivitás, kevesen szólalnak fel a vitában. Hogyan igyekszik ezen segíteni az alapszervezeti pártbizottság? Mindössze két éve annak, hogy rám ruházták a pártelnöki tisztséget. Azóta sokat javult a kommunisták vitakészsége. A kedvező fordulatot annak tulajdonítom, hogy az eddiginél gondosabban, a pártcsoportok és a gazdasági vezetők bevonásával készítjük elő a taggyűlések beszámolóit. Az előterjesztett tanácskozási anyagokból mindenki érezheti, hogy — kimondva vagy kimondatlanul — bennük van a tagság egyöntetű véleménye. Most, hogy a novemberi taggyűlésen a beszélgetések tapasztalatait összegeztük, a résztvevőknek csaknem a fele jelentkezett vitára. Szinte minden felszólaló azzal az egyetértő kívánságával fejezte be mondandóját, hogy az előírt normák nélkül is hasznos gyakrabban és érdemben szót váltani egymással a pártbizottságnak és a tagságnak. Bebizonyosodott, tehát hogy mind a taggyűlések körültekintő előkészítése, mind az egyéni, elvtársi légkörű beszélgetések növelik az aktivitást és a felelősség- érzetet. A novemberi taggyűlés a beszélgetéseken elhangzott javaslatoknak, bíráló megjegyzéseknek csupán egy részét értékelte, a többiek átfogó összegezésére és hasznosítására majd a JÍövetkező tanácskozásokon kerül sor. Ettől eltekintve már most megállapítható, hogy élénkült a pártélet, javult a pártmunka az üzemben. Ezt mindenekelőtt az igazolja, hogy a kommunisták jelentős többsége a termelési feladatokon túl konkrét megbízatást vállalt a párt munka további fellendítésére. Fontos feladatnak tartják a munkaverseny-mozgalom fejlesztését, a versenyben megnyilvánuló formális vonások megszüntetését. A gazdaságpolitikai munka javítására tett javaslatokból egyértelműen ki- csendül az a nagyfokú tenni- akarás, , amely biztosítéka az üzem előtt álló feladatok sikeresebb végrehajtásának, nem utolsósorban a pártalapszervezet tekintélye növekedésének. SZOMBATI! AMBRUS Bírálták a hanyagságot Tárgyilagos helyzetelemzés ^ A javítás szándéka A televízió, a rádió, a sajtó házhoz viszi a legfontosabb információkat. Az általános politikai és gazdasági tárgyú tájékoztatást aránylag könnyen megkapják a dolgozók, A helyi politika alakulásáról, a lakóhely, a község gazdasági problémáiról azonban a helyi párt- aiapszervezetnek kell tájékoztatnia a dolgozókat. Mégpedig jól szervezett és előkészített nyilvános pártgyűlésen. Száraz József elvtársnak, a tardoskeddi (Tvrdošovce) falusi pártalapszervezet vezetőségi tagjának is ez a véleménye, azért hangsúlyozta: — Ma már egyre többen igényesek ebben a tekintetben is, formális dolgokra nem pazarolják az idejüket. Ha azonban nyíltan, őszintén szólunk terveinkről, gondjainkról a nyilvános pártgyűléseken, joggal számíthatunk az egész község lakosságának segítségére. A tardoskeddi falusi párt- alapszervezetnek, melynek Király Lajos elvtárs az elnöke, 72 tagja és 3 tagjelöltje van. Bár a tagság átlagos életkora magas, hiszen a tagok több mint 60 százaléka nyugdíjas, mégis eleven tömegkapcsolatot tart a lakosokkal, mert a pártbizottság körültekintő, gondos szervező munkával ad tartalmat a jelmondatnak: Arccal a tömegek jeló. A legutóbb megtartott nyilvános pártgyűlésnek két fontos napirendi pontja volt. Borbély Károly elvtárs, a Nemzeti Front helyi bizottságának elnöke a választási program teljesítéséről számolt be. Mészáros Antal elvtárs, az efsz helyi részlegének vezetője pedig a gazdasági év kilenc hónapjában elért eredményekről tájékoztatta a 1979. résztvevőket. — Tizenketten szólaltak fel — magyarázta Száraz József elvtárs —, és mivel előzetesen a pártbizottság megvitatta a beszámolókat, majd álláspontját, véleményét is ismertette a gyűlésen részvevőkkel, mind a tizenketten érdemben szóltak a tárgyhoz. Bíráltak is. A javítás szándékával, a közügyek előbb- ívviiele érdekében. Tardoskedd egyik legfontosabb közügye a gázvezeték építése, s ezzel párhuzamosan a gázfogyasztás rendszeresítése a háztartásokban. Z-akcióban építik a gázvezetéket. A tervek szerint mintegy 20—22 km hosszan. Eddig 18 km hosszúXII. 7. Száraz József elvtárs, igazgatóhelyettes, a pártalapszervezet vezetőségi tagja (A szerző felvétele) Ságban megépítették, hiszen nincs hiány a társadalmi munkások lelkesedésében, s a pártalapszervezet agitátorai a munka legfelsőbb szervezői. Probléma viszont a gázfogyasztás rendszeresítése. — A felszólalók jelezték, hogy nincs elég gázóra — tájékoztatott Száraz elvtárs —, és intézkedést sürgettek. Azt is elmondta, hogy ennek nyomán adódott alkalom a tárgyilagos helyzetelemzésre: a helyi nemzeti bizottság kötelező ígéretet kapott a RENOKOV nemzeti vállalat igazgatójától, hogy a következő évben 40 gázórát ad, ez persze korántsem elegendő, de az illetékesek más Történelmi próbálkozás JOZEF KLIMKO KÖNYVE A SZLOVÁK TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL ti-^ SS®!!? beszerzési lehetőségek felkutatásával is foglalkoznak. A vitában szóba került egy másik fontos közügy is: a 120 férőhelyes óvoda felépítése. Természetesen, Z-akcióban építik majd ezt is. — Ekkor szólaltak fel a bírálók — mondta Száraz elvtárs —, és jogosan követelték, hogy a cél megvalósítása érdekében a hnb kisüzemeiben dolgozók, főleg a kőművesek körében tapasztalható, elégtelen munkafegyelmet kel! elsősorban megváltoztatni. Bírálták a hanyagságot. Elmondták, hogy a kőművesek munkacsoportja az egyik munkanapon csak négy és fél sor téglát rakott, megpróbált két kémény és két közfal megépítéséért jogtalanul harminc- ötezer koronát kiszámlázni az alapiskola igazgatóságának. A kisüzemekben dolgozó kommunisták, a vezetők egy hónapon belül ezzel kapcsolatban jelentést, részletes tájékoztatást adnak a pártbizottságnak, Kele Péter elvtárs pedig pártfeladatul kapta annak a megállapítását, hogy mit kell tenni a kőművesek munkafegyelmének megjavítása érdekében. — Mindenki megértette, hogy a pártalapszervezet gondosan törődik a közügyekkel — magyarázta —, és hogy a dolgozók, a lakosok bízhatnak a pártban. Ennek egyébként az volt a nyilvánvaló jele, hogy a további felszólalók már arról beszéltek, hogy milyen munkafelajánlások szervezésével kívánják segíteni az óvoda minél előbbi felépítését. Tardoskedden a jól szervezett és jól előkészített nyilvános pártgyűlések nyomán mozgósítják a kommunisták a helyi erőforrásokat, kamatoztatják azt a nagy erőt, melyet a lakosok lokálpatriotizmusa jelent, s nevelik a dolgozókat az igényes, minőségi munkára. Szó szerint értendő: a helyi politika, a közsépfeilesztési munka szakavatott irányítói. HAJDÜ ANDRÁS A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának 60. évfordulója évében jelent meg a közelmúltban a Pravda Könyvkiadó gondozásában dr. Jozef Klimko öt fejezetből álló könyve a Szlovák Tanács- köztársaságról. A szerző megvilágítja a tanácsköztársaság létrejötte és tevékenysége körüli forradalmi történések lényeges összefüggései t. A csehszlovák szocialista forradalmárok mindig is nagyra értékelték és a szocialista állam megteremtésére irányuló kísérletnek tekintették a Salo vák Tanácsköztársaságot — ál lapítja meg. A Szlovák Tanácsköztársaság olyan tett volt, amely kifejezte azt a törekvést és elhatározást, hogy szocialista módon oldják meg a nép életének alapvető problémá it és ezzel bebizonyítsák a néphatalom előnyeit a burzsoázia diktatúrájával szemben. A Szlovák Tanács- köztársaság meggyőzően kifejezte azt a törekvést, hogy a testvéri Orosz- és Magyar Tanácsköztársasággal a lehető legszorosabb kapcsolatban akar állni, oldalukon küzdeni a világimperialfz- mus ellen és a nemzetközi proletariátus védelme alá helyezni magát. Ez a szellem hatotta át a forradalmi kormányzó tanács nyilatkozatait és tetteit, amelyek világosan bizonyítják, hogy a nehézségek és az egyes tisztázatlan kérdések ellenére ___________ a Szlovák Tanács- köztársaságot vezető kiindulópontnak tekintették ahhoz, hogy Szlovákiában és Csehországban kiharcolják a proletárforradalmat. A nép köztársaságának céljait és feladatát fejezte ki az a program, amelyet meghirdetett, és amelynek a megvalósítását megkezdte. Elismeréssel kell szólni arról, amit a forradalmi kormányzó taaiács és a helyi forradalmi tanácsok a bonyolult feltételek között rövid idő alatt tettek. A széles néprétegek először kaptak jogot, hogy megválasszák képviselőiket. Államosították a húsz alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemeket és bankokat. Kisajátították az 50 hektárnál nagyobb földbirtokokat és törölték a földművesek adósságait. Törvénybe, iktatták a nyolcórás munkanapot, kihirdették a nők egyenjogúságát és javították a fiatalok életkörülményeit. Bevezették a tankötelezettséget, megkezdték az írástudatlanság felszámolását és ingyenes lett az egészségügyi ellátás. A forradalmi kormány foglalkozott a termelőerők fejlesztésének tervével, és megkezdte az olyan problémák megoldását, mint a természeti kincsek és a termőföld jobb kihasználása. A köztársaság védelmére jóváhagyták az önkéntesekből álló saját hadsereget. A szerző aláhúzza, hogy az említett és a további intézkedések meggyőzően bizonyították a munkásosztály képességeit és felelősségérzetét, amely a Szlovák Tanácsköztársaság élén állva kifejezte a nép érdekeit és szükségleteit. A Szlovák Tanácsköztársaság a forradalmi események jelentős része volt, amely nagy hatást gyakorolt a baloldal kialakulására a csehszlovák szociáldemokráciában. A szociáldemokrácia forradalmi erői tudatosították a burzsoá hatalom népellenes jellegét, leküzdötték a burzsoá demokráciával kapcsolatos illúziókat és felismerték, hogy a szociáldemokrácia opportunista vezetőségével nem harcolhatja ki a szocializmust. Ezek és a további tapasztalatok vezették a baloldalt ahhoz a világos felismeréshez, hogy szakítani kell az opportunista gyakorlattal és olyan forradalmi pártot kell . alakítanunk, amely győzelemre viszi a dolgozókat. A burzsoázia félt az egyre erősödő oroszországi első szocialista államtól és a proletárforradalom magyarországi győzelmétől. Féltve osztályhatalmát, mindent megtett a forradalmi fejlődés megakadályozásáért. Külön fejezetrészben taglalja a szerző a csehszlovák burzsoázia részvételét a katonai intervencióban. Megállapítja, hogy a csehszlovák burzsoá kormány készségesen bekapcsolódott a nyugati imperialisták által szított intervenciós háborúba. Az imperializmus érdekeit szem előtt tartva visszaélt a csehszlovák hazafias érzelmekkel, és csapatokat küldött a magyar munkások ellen. Azok Stmienská republika * M rád ť , . .. v #-K. klimko* r ■ *» :! . gyalázatos tette volt ez, akik egyrészt a masaryki liberalizmust csodálták, másrészt viszont nem riadtak vissza a véres erőszaktól. A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásában közvetlen ösztönzést a magyar munkáshatalommal való szolidaritás, a burzsoá csehszlovák kormány imperialista és kizsákmányoló politikájának ellenzése és az a törekvés jelentette, hogy szociális és nemzeti szempontból igazságos rendszert harcoljanak ki. Ma, hatvan év elteltével még világosabban látjuk, hogy a Magyar és Szlovák Tanácsköztársaság jelentősen hozzájárult a munkásosztálynak az új életért folytatott küzdelméhez, a haladásért és a szocializmusért iolytatott internacionalista harcához. Ezért valljuk magunkénak a Magyar és Szlovák Tanácsköztársaságot, jogosan forradalmi hagyományaink jelentős forrásának tekintjük, amelyből tanulságot meríthetünk. A magyar és szlovák forradalmárok 1919 forradalmi évében Szovjet—Oroszország felé tekintettek, arra törekedve, hogy vele egységben fejlesszék a világforradalmat. Meg voltak győződve arról, hogy a szocializmus első országával folytatott szoros testvéri együttműködés nélkül nem érhetnek el sikereket a szocialista építésben. Az idő múlásával még szembeöt- lőbbé válik mindkét tanácsköztársaság forradalmi osztályjelen tősége. Munkásmozgalmunk történetében minden egyes felejthetetlen # esemény szocialista lényegének és forradalmi eszméinek történelmi jelentősége azzal arányban növekszik, hogy milyen sikeresen folytatjuk korunkban ezek megvalósítását. Szocialista jelenünkben megvalósulnak azok az álmok és vágyak, amelyek a forradalmi harcosokat lelkesítették, eszméik valósággá váltak —- szögezi le a mű zárórészében a szerző. A z itt röviden ismertetett publikáció hasznos, tanulságos nemcsak a munkás- mozgalom története iránt érdeklődők számára, hanem a lakosság széles rélegei számára is, s amelyet ajánlatos lenne magyar nyelven is kiadni. Dr. GYÖRGY ISTVÁN ■rí borotvakrémet csomagoló automata gépsoron Árendás Hóna munkacsoportja éri el a legszebb eredményeket. S ha akadozik i a munka, Usáková elvtársnő nyttft a hiba elhárításához gyors segítséget (A szerző felvétele)
