Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-06 / 288. szám, csütörtök

Az idei év májusában kezdték meg a Détmarovicei Erőműben az új gázturbinák próbaüzemelését. A gázturbinák a csúcsfogyasztás idején a hálózatba 44 megawatt energiát juttatnak. Felvételün­kön az erőmű gázturbináinak irányító központja látható l Felvétel: ČSTK — P. Berger) iAZTERVEZlS ES ENERGIA — A kedvezőtlen energetikai helyzet az idei év elején bútor­iparunkat, így a Brnói Bútor- Szakágazati Vállalatot is érzé­kenyen érintette — utalt Milos­lav Elšléger vezérigazgató a termelés kb, 100 millió koronát meghaladó idei lemaradására. Ebből a CSSZK és az SZSZK bútorüzemei 63 illetve 37 száza lék arányban veszik ki részii két. pótoljak A MULASZTÁSOKAT Ennek ellenére a szakágazati vállalat a tavalyival körülbelül azonos mennyiségű bútorral lát­ta el a piacot. Az időközben foganatosított intézkedések — bizonyos esetekben — máris a helyzet javulását eredményez­ték. így például a vállalatok a konyhabútorból 11, a lakószo­baberendezésekből 8, a szektor­szekrényekből 4 és a kárpito­zott heverőkből, valamint pár­názott karosszékekből mintegy fl százalékkal többet szállítot­tak. A tapasztalatok szerint azon­ban ez a mennyiség sem bizo­nyult elegendőnek, s ezért a mulasztások fokozatos pótlása, illetve a kereskedelmi szerve­zetek folyamatosabb áruellátá­sa, valamint a választék bőví­tése ugyanolyan elengedhetet­len követelmény,, mint a fo­gyasztók körültekintőbb tájé­koztatása, nem utolsósorban pe­dig a termék minőségének az eddiginél lényegesen szigorúbb ellenőrzése. A MINŐSÉG JAVÍTÁSA NEM TŰR HALASZTÁST — A figyelemmel kísért mu­tatók közül különösen a sok bosszúságra okot szolgáltató minőség jelent égető problémát — hivatkozott a vezérigazgató a minőségi ellenőrök felelősség­teljes tevékenységére, akik az idén mintegy 5 millió korona értékű áruból kb. 20 százalé­kot nem hagytak jóvá a minő­ségi vizsgálatkor. Érthető, hogy a fogyasztót érzékenyen érin­ti a kifogásolt termékek hiá­nya a piacon. Az indokolt pa­naszok 20 százaléka azonban — tekintettel a szakszerűtlen cso­magolásra, illetve elővigyázat­lan kezelésre — a-bútor meg­sérülésével volt magyarázható, s ezért ez <> fogyatékosság nem a bútorgyárak lelkiismeretét terheli. Mondanunk sem kell, hogy a hibák orvoslása, a fogyatékos­ságok kiküszöbölése és az áru felesleges ide-odaszállítása a költségek lenyeges növekedésé­vel jár. Ezzel magyarázható, hogy a termelővállalatok, csak­úgy mint a kereskedelmi szer­vezetek a reklamációk mege­lőzésére törekszenek. Közös igyekezetüket azonban fárado­zásuk ellenére sem mindig ko­ronázza siker. A kereskedelem a fogyasztó védelmében helye­sen jár el, hogy megalkuvást nem tűrve, (kötbérrel sújtja a késlekedő, vagy hibás minősé­gű árut szállító termelőválla­latot. Ez utóbbi pedig termékei folyamatos szállítása mellett köteles a hibát helyrehozni a megszabott határidőre ÚJDONSÁGOK Olvasóink bizonyára érdeklő­déssel várják a jövő évi piac újdonságait is, amelvek remél­hetőleg beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek közé tartozik például az 50 millió korona értékben gyártott, tölgy­falemezzel borított, polcokkal ellátott Aroma konyhabútor, a Poprad, Solaris és Monika típu­sú kárpitozott ülőgarnitúra. Az Amos és Mars típusú bútorfa­lak is az újdonságok között sze­repelnek. A bučovicei bútorgyár termékei, a Timus szektorszek­rények ugyanolyan jó szolgá­latot tesznek a korszerű laká­sokban, mint az Axa típusú pamlagok, amelyek háromféle kivitelezésben lesznek kapha­tók. Űjdonságszámba megy a párnázott Vengarn garnilúra is, a plüsshuzattal bevont három ülőhelyes heverővei és karos­székekkel. A žllinai Fa- és Bútoripari termelési-gazdasági egység bú­torgyárai Bytaform nevén 20 millió korona értekben lakószo­ba-berendezésekkel látják el a piacot. A Bútor-Szakágazati Vállalat boltjai a jövő évben mintegy 450 millió korona értékű újfaj­ta terméket és kb. 300 millió korona értékű a szocialista és a kapitalista országokból beho­zott bútort hoznak forgalomba. JAVULNAK A FELTÉTELEK A szakágazati vállalat dolgo­zóinak figyelme a fogyasztók eddiginél körültekintőbb tájé­koztatására is kiterjed. Ezt a célt szolgálja — az árusítással egybekötött gyakori kiállításo­kon kívül — a minta szerinti árusítás is. Bevezetésének ered­ményeként máris 27 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Az újítást a bútor- kereskedések szűk befogadóké­pessége, illetve az áttekintés hiánya miatt a bevásárlási fel­tételek javítása tette szüksé­gessé. Ha ugyanis a vevő a különböző típusú termékekről nem alkothat képet, mert nem tekintheti meg őket a megfele­lő környezetben, akkor lega­lább a katalógusok segítségé­vel kell lehetővé tenni, hogy megismerkedve velük tetszés szerint választhasson. A termelővállalatok a jövő­ben ennek a követelménynek a figyelembe vételével terméke­ik 90 százalékáról a katalógu­sokban adnak tájékoztatást, amelyek — a vezérigazgató sza­vai szerint — egyetlen bútor- kereskedésből sem hiányozhat­nak Ez a feltétele annak is, hogy a fogyasztó a kiválasztott árut ne csupán a boltban vásá­rolhassa, vagy rendelhesse meg, hanem, hogy azt — a kereske­delmi szervezetek raktárainak és boltjainak a kizárásával — tehát a szállítási költségek és az idő megtakarításával köz­vetlenül a termelővállalattól kapja meg. Ezekre a szolgáltatásokra ma már joggal tart igényt a fo­gyasztó, csakúgy, mint a bútor­üzletek, áruházak szombaton­ként nyitvatartására. A bútor- vásárlás ugyanis — az általá­nosan elfogadott elv szerint — az egész család ügye, amelynél a családtagok jelenléte indo­kolt. Erre a szempontra is tekin­tettel kell tehát lennie a ke­reskedelemnek. amely — Milos­lav Elšléger vezérigazgató sza­vai szerint — a jövőben a ter­melővállalatokkal szorosan együttműködve, nagyobb figyel­met szentel az áru folyamatos szállításának, de annak is, hogy a kiegészítő bútorokból és a la­kástextíliákból nagyobb legyen a választék. KARDOS MARTA Ma már aligha akad ember­fia, aiki abban reménykednék, hogy az energiagazdálkodásban visszajönnek a régi szép időik, amikor, ha felvetette volna va­laki az energaitafcaréikosság gondolatát, jószerével nem ér­tették volna miről beszél. Vi­szont a taikarékosság — példá­ul egy háztartásban — nem ott kezdődik minden esetben, ahol jelei a legkézzelfoghatóbbak. Nyilvánvalóan takarékosság, ha azonnal a kapcsolóhoz nyúlunk, amikor egy villanyégő fényé­re nincs már szükségünk, de a takarékosság igényének jóval előbb eszünkbe kell jutnia. Már a tervezésnél... Hogy utóbbi állításunk nem túlzás, számos gyakorlati ipél- da bizonyítja. Bebizonyoso­dott ugyanis, hogy azok az épü­letek, amelyek tervezésekor nem fordítottak kellő figyelmet az energiaigényességre, minden esetben energiapazarlók. Per­sze, nemcsak a szakszerűtlen tervezés, de a nem megfelelő vagy elavult technológiai be­rendezések, az elégtelen hősza­bályoz dk és szigetelőanyagok, az alkalmatlan vagy helytele­nül használt, esetleg „elspórolt“ épületelemeik is a fogyasztás n ö veik edé sé t e re dm én ye z ük. Éppen ezért az eddiginél jó­val nagyobb figyelmet kell szentelni e kérdésnek, hiszen erről — eddig eléggé nem tisz­telt — rendelet is szól: a 103/73- mas számúi Valamennyi építke­zésre vontakozik, beleértve a magánlakás-építést is. Ez utób­bit azért, mert a magánlakás­építők száma egyre növekszik, de az energiafogyasztásnak vaj­mi kevés figyelmet szentelnek az illetékesek éppúgy, mint e leendő tulajdonosok. Az előbbi* ek mulasztásból, az utóbbiak pedig — bármely furcsa is — elsősorban „takarékossági“ szempontból. Egyetlen szem­pontjuk ugyanis, hogy mennyi­ből építették fel családi házu­kat, a későbbi kiadások befo­lyásolásának lehetőségét — sa­ját kárukra — figyelmen kívül hagyják. így aztán megesik az egyébként ikatalógusterv alap­ján induló építkezés esetében is, amely az energiatakarékos­sági kívánalmaknak eleget tesz, hogy a tulajdonos pusztán „spórolási“ szíándékból véko­nyabb falat rakat a kelleténél; önkényesen megváltoztatja a laikás belső elrendezését, per­sze, szakszerűtlenül, így aztán térnyerés céljából nem húz fel az előszobában egy falat, amely éppen szélvédő, tehát energia- takarékos megfontolásból ke­rült a lakástervbe. Mindezek tetejébe még jóleső érzéssel ál­lapítja meg saját „előrelátá­sát“, amikor betéved az eredeti tervhez szigorúan ragaszkodó építtető otthonába, és elégedet­ten nyugtázza, hogy neki több helye van a lakásban. A gáz- száimla kiegyenlítésekor meg nem megy a fejébe, hogy miért fizet jóval többet, mint a ha­sonló házban lakó társa. A rendelet megtartására azon­ban nem elég előre figyelmez­tetni az építtetőt, hanem ellen­őrizni is kell menet közben, mert utólag helyre nem hozha­tó baklövésekre is sor kerülhet. Az előzetes hozzájárulás meg­adására az Állami Energetikai Felügyelőség az illetékes, amely­nek igazolása a tervdokumentá­ció szerves része. Nélküle az építésügyi hivatalok nem fog­lalkozhatnak érdemben az ille­tő tervekkel. Adatokkal bizonyítható, hogy a következetesség ezen a téren kifizetődő. Az észrevételek alapján az elmúlt évben módo­sított tervek esetében elvégzett utólagos számítások megállapí­tották, hogy hozzávetőlegesen évi 41 millió kilowattóra villa­mosenergiát, 63 ezer 800 tonna kőszénegyenértékü tüzelőt és mintegy 45 millió korona beru­házási költséget takarítottunk meg a népgazdaságnak. Akad­hatnak, akiik ezt megmosolyog­ják, akik kételkednek benne. Az ő dolguk addig, amíg nincs be­leszólásuk, mert az is előfordul, hogy a rendelkezés ellenére az illetékes pénzügyi hivatal az energetikai felügyelőség hozzá­járulása nélkül kiadja az épí­tési engedélyt, s nem egy eset­ben éppen energhipazarló ter­vekre kerül rá a szentesítő pe­csét. Az Állami Energetikai Felü­gyelőség adatai szerint a be­nyújtott tér v d o k u m e n tá <: i ók több-mint feléneik esetében ko­moly hiányosságok mutatkoz­tak. Ez csak növeli az előzetes véleményezés jelentőségét, de egyúttal arra is figyelmeztet bennünket, hogy a tervezési szakemberek még távolról sin­csenek „beprogramozva“ az energiatakarékos épü letterve- zésre. Ennek érdekében pedig mindent meg kell tennünk, be­leértve a hagyományosan merev Iskolaügyünket is. A szakközép- iskoláktól a felsőoktatásig az energiata ka rékosság mód ja it, lehetőségeit megkülönböztetett figyelemmel kellene oktatni. Más út nicsen. MÉSZÁROS JÁNOS Kf.aia 1S79. XII. 6. Egyrie kevesebb ember és gép dolgozik az albári (Dolný Bar) Efsz határában. Ilyenkor a vezetőknek — a nagy őszi beta­karítás után — több idejük jut értékelni az elért eredményeket, visszatekinteni a dol­gos hétköznapokra, elgondolkozni azon, hogy mit lehetett volna jobban csinálni. Bogyay Ignác, a szövetkezet elnöke is ki­sebb számvetés-félét végez. Derűs arccal mondja: Úgy látszik mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jól zárjuk ezt az évet. Habár voltak nehéz időszakok, mégiscsak „összejön“ a bevétel. Ogy gon­dolom, jelentős tiszta hasznunk is lesz. A növénytermesztésről beszél többet, *nert hosszú ideig mint agronómus dolgo­zott, és most is, amikor az elnöki tisztsé­get tölti be, csak akkor érzi igazán jól ma­gát, amikor a határt járhatja. Emlegeti, hogy egy időszakban betegeskedett és ami kor újra munkába léphetett, első útja a cukorrépatáblára vezetett. — Meg kellett néznem, mennyit fejlőd­tek a növények. Nem volt valami kedvező az időjárás, amíg otthon tétlenkedtem. Csak akkor nyugodtam meg, amikor meg­láttam, hogy a cukorrépa levelei elborít­ják a földet. Elgondolkozik, és elmondja, hogy a ta­vaszon nagy fába vágták a fejszéjüket* Be­neveztek a prostéjovi versenybe, amely szerint annyi és olyan nagy cukortartalmú cukorrépát kell termelni hektáronként, amennyiből a feldolgozó üzemek ötven kilogramm cukrot készíthetnek. Ennek megvalósításáért verejtékeztek tavasztól őszig. A bő termés alapjait azonban már korábban .megteremtették. Az elnök ezzel kapcsolatban így nyilatkozik: — A cukor répa-termelés alapja a jó ta­lajelőkészítés. Minden évben háromszor szántjuk meg alája a földet. Agusztus ele­jén a középszántással háromszázötven- négyszáz mázsa istállótrágyát juttatunk a földbe. Októberben harminc-harminckét centiméteres mélyre szántjuk be a kálium és a foszfor tartalmú műtrágyáikat. Utána simítózással lezárjuk a talajt, hogy ne pá­rologjon el a nedvessége. Ezzel a művelettel lehetővé teszik, hogy tavasszal korán vethessék a cukorrépát, s a lehető legjobb körülmények között dol­gozzanak a gepek. Az elegendő nedvessé­get tartalmazó földben idejében és egyen­letesen kel ki a cukorrépa. A növényeik ápolását szervezetten, gyorsan végzik. Az egyelés és kapálás után repülőgéppel még folyékony műtrágyát permeteznek a cukor­répára. — Ilyen összehangolt, komplex munká­val érhető csak el nagy hektárhozam — jelenti ki az elnök. — Természetesen arra is kell ügyelni, hogy a betakarításikor ke­vés cukorrépa maradjon a földön, illetve a földben. Elmondja, hogy ilyen kis veszteséggel még egy évben sem takarították be ezt a terményt. A gépek is jól dolgoztak, és az utánuk ottmaradt cukorrépát pedig kisebb- nagyobb csoportok szedték össze. — Nem szidtuk mi a gépeket — mondja az elnök —, mert nagy teljesítményt nyúj­tottak és ha egyes táblákon rosszabb mun­kát végeztek, akkor segítettek az emberek. Az összeszedett cukorrépa árából többszö­rösen megtérült az „utánbetakarítást“ vég­ző tagoknak kifizetett munkadíj. Elemezve a gépek munkáját még el­mondja, hogy szövetkezetükben azért vál­tak be, mert a cukorrépában nem volt gyom. Kedvezőek voltak tehát a feltételek. Ezért a jövőben is olyan talajművelő mun­kákat végeznek, hogy még a vetés előtt elpusztítsák a gyomok többségét. Továbbra is alkalmazzák a legmegfelelőbb gyomirtó- szereiket, és ha szükséges, a kapa haszná­latától sem riadnak vissza. A cukorrépa hektárhozama lényegesen függ a talaj vízellátásától is. Erre az elnök konkrét példát hoz fel. A cukorrépa hat­van százalékát öntözték. Az öntözetlen te­rületen pedig négyszázhatvan mázsa volt az átlagos termés, az öntözött területen pe­dig ötszáznyolcvanhat mázsa. — íme, az adatok is bizonyítják — mond­ja az elnök —, hogy érdemes öntözni, ha nagy hektárhozamot akarunk elérni. — A vállalás célja azonban nemcsak a mennyiség, hanem a nagy cukortartalom elérése is volt. — Szerintem a Dobrovická fajta cukor­répa megfelel a talaj adottságainknak és éghajlati viszonyainknak. Olyan magas volt a cukortartalma, hogy hektáronkénti ter­méséből a feldolgozó üzemek legalább nyolcvan kilogramm cukrot készíthetnek. A prostéjovi vállalást tehát túlteljesítet­te. Újra számítgat, mérlegel, elmélyed az előtte levő kimutatásokban és még egyszer kifejti nézetét a cukorépa-tennesztéssel kapcsolatban: — Ma már a tudomány és a technika vívmányainak felhasználásával minden év­ben nagy hozamokat lehet elérni cukorré­pából. Azonban fontos, hogy naponta la­pozzuk a szakkönyveket és a lehető leg­jobb feltételeket teremtsük meg a terme­léshez. Az évek során szerzett tapasztala­tokat is fel kell használni. Kitekint az ablakon, és nézi a jól mng- szántott földparcellákat. Felölti télikabát­ját, és határszemlére indul, mert úgy gon­dolja, nem árt egy kis ellenőrzés, hol, mi­lyen minőségű munkát végeznek a szán­tók. Meg jól esik mély lélegzeteket venni a tél eleji határ friss levegőjéből. BALLA JÓZSEF A termelés és a kereskedelem közös gondjai A barátságos otthon megteremtésének egyik fontos feltéte­le a kényelmesen berendezett lakás, tehát a jó minőségű, szép korszerű bútor. A lakóházak építésének gyors ütemével is ma­gyarázható, hogy ezeket az igényeket — beleértve a választé­kot — ma még nem minden tekintetben sikerül kielégíteni. A kínálat ugyanis nem fedezi a keresletet. Olyan probléma ez, amely kétségtelenül megérdemli, hogy tüzetesebben foglalkoz­zunk vele. különösen ilyenkor, a közelgő év végén kínálkozik jó alkalom arra, hogy felmérjük a bútoripar eredményeit és adósságait.

Next

/
Thumbnails
Contents