Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-06 / 288. szám, csütörtök
Az idei év májusában kezdték meg a Détmarovicei Erőműben az új gázturbinák próbaüzemelését. A gázturbinák a csúcsfogyasztás idején a hálózatba 44 megawatt energiát juttatnak. Felvételünkön az erőmű gázturbináinak irányító központja látható l Felvétel: ČSTK — P. Berger) iAZTERVEZlS ES ENERGIA — A kedvezőtlen energetikai helyzet az idei év elején bútoriparunkat, így a Brnói Bútor- Szakágazati Vállalatot is érzékenyen érintette — utalt Miloslav Elšléger vezérigazgató a termelés kb, 100 millió koronát meghaladó idei lemaradására. Ebből a CSSZK és az SZSZK bútorüzemei 63 illetve 37 száza lék arányban veszik ki részii két. pótoljak A MULASZTÁSOKAT Ennek ellenére a szakágazati vállalat a tavalyival körülbelül azonos mennyiségű bútorral látta el a piacot. Az időközben foganatosított intézkedések — bizonyos esetekben — máris a helyzet javulását eredményezték. így például a vállalatok a konyhabútorból 11, a lakószobaberendezésekből 8, a szektorszekrényekből 4 és a kárpitozott heverőkből, valamint párnázott karosszékekből mintegy fl százalékkal többet szállítottak. A tapasztalatok szerint azonban ez a mennyiség sem bizonyult elegendőnek, s ezért a mulasztások fokozatos pótlása, illetve a kereskedelmi szervezetek folyamatosabb áruellátása, valamint a választék bővítése ugyanolyan elengedhetetlen követelmény,, mint a fogyasztók körültekintőbb tájékoztatása, nem utolsósorban pedig a termék minőségének az eddiginél lényegesen szigorúbb ellenőrzése. A MINŐSÉG JAVÍTÁSA NEM TŰR HALASZTÁST — A figyelemmel kísért mutatók közül különösen a sok bosszúságra okot szolgáltató minőség jelent égető problémát — hivatkozott a vezérigazgató a minőségi ellenőrök felelősségteljes tevékenységére, akik az idén mintegy 5 millió korona értékű áruból kb. 20 százalékot nem hagytak jóvá a minőségi vizsgálatkor. Érthető, hogy a fogyasztót érzékenyen érinti a kifogásolt termékek hiánya a piacon. Az indokolt panaszok 20 százaléka azonban — tekintettel a szakszerűtlen csomagolásra, illetve elővigyázatlan kezelésre — a-bútor megsérülésével volt magyarázható, s ezért ez <> fogyatékosság nem a bútorgyárak lelkiismeretét terheli. Mondanunk sem kell, hogy a hibák orvoslása, a fogyatékosságok kiküszöbölése és az áru felesleges ide-odaszállítása a költségek lenyeges növekedésével jár. Ezzel magyarázható, hogy a termelővállalatok, csakúgy mint a kereskedelmi szervezetek a reklamációk megelőzésére törekszenek. Közös igyekezetüket azonban fáradozásuk ellenére sem mindig koronázza siker. A kereskedelem a fogyasztó védelmében helyesen jár el, hogy megalkuvást nem tűrve, (kötbérrel sújtja a késlekedő, vagy hibás minőségű árut szállító termelővállalatot. Ez utóbbi pedig termékei folyamatos szállítása mellett köteles a hibát helyrehozni a megszabott határidőre ÚJDONSÁGOK Olvasóink bizonyára érdeklődéssel várják a jövő évi piac újdonságait is, amelvek remélhetőleg beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek közé tartozik például az 50 millió korona értékben gyártott, tölgyfalemezzel borított, polcokkal ellátott Aroma konyhabútor, a Poprad, Solaris és Monika típusú kárpitozott ülőgarnitúra. Az Amos és Mars típusú bútorfalak is az újdonságok között szerepelnek. A bučovicei bútorgyár termékei, a Timus szektorszekrények ugyanolyan jó szolgálatot tesznek a korszerű lakásokban, mint az Axa típusú pamlagok, amelyek háromféle kivitelezésben lesznek kaphatók. Űjdonságszámba megy a párnázott Vengarn garnilúra is, a plüsshuzattal bevont három ülőhelyes heverővei és karosszékekkel. A žllinai Fa- és Bútoripari termelési-gazdasági egység bútorgyárai Bytaform nevén 20 millió korona értekben lakószoba-berendezésekkel látják el a piacot. A Bútor-Szakágazati Vállalat boltjai a jövő évben mintegy 450 millió korona értékű újfajta terméket és kb. 300 millió korona értékű a szocialista és a kapitalista országokból behozott bútort hoznak forgalomba. JAVULNAK A FELTÉTELEK A szakágazati vállalat dolgozóinak figyelme a fogyasztók eddiginél körültekintőbb tájékoztatására is kiterjed. Ezt a célt szolgálja — az árusítással egybekötött gyakori kiállításokon kívül — a minta szerinti árusítás is. Bevezetésének eredményeként máris 27 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Az újítást a bútor- kereskedések szűk befogadóképessége, illetve az áttekintés hiánya miatt a bevásárlási feltételek javítása tette szükségessé. Ha ugyanis a vevő a különböző típusú termékekről nem alkothat képet, mert nem tekintheti meg őket a megfelelő környezetben, akkor legalább a katalógusok segítségével kell lehetővé tenni, hogy megismerkedve velük tetszés szerint választhasson. A termelővállalatok a jövőben ennek a követelménynek a figyelembe vételével termékeik 90 százalékáról a katalógusokban adnak tájékoztatást, amelyek — a vezérigazgató szavai szerint — egyetlen bútor- kereskedésből sem hiányozhatnak Ez a feltétele annak is, hogy a fogyasztó a kiválasztott árut ne csupán a boltban vásárolhassa, vagy rendelhesse meg, hanem, hogy azt — a kereskedelmi szervezetek raktárainak és boltjainak a kizárásával — tehát a szállítási költségek és az idő megtakarításával közvetlenül a termelővállalattól kapja meg. Ezekre a szolgáltatásokra ma már joggal tart igényt a fogyasztó, csakúgy, mint a bútorüzletek, áruházak szombatonként nyitvatartására. A bútor- vásárlás ugyanis — az általánosan elfogadott elv szerint — az egész család ügye, amelynél a családtagok jelenléte indokolt. Erre a szempontra is tekintettel kell tehát lennie a kereskedelemnek. amely — Miloslav Elšléger vezérigazgató szavai szerint — a jövőben a termelővállalatokkal szorosan együttműködve, nagyobb figyelmet szentel az áru folyamatos szállításának, de annak is, hogy a kiegészítő bútorokból és a lakástextíliákból nagyobb legyen a választék. KARDOS MARTA Ma már aligha akad emberfia, aiki abban reménykednék, hogy az energiagazdálkodásban visszajönnek a régi szép időik, amikor, ha felvetette volna valaki az energaitafcaréikosság gondolatát, jószerével nem értették volna miről beszél. Viszont a taikarékosság — például egy háztartásban — nem ott kezdődik minden esetben, ahol jelei a legkézzelfoghatóbbak. Nyilvánvalóan takarékosság, ha azonnal a kapcsolóhoz nyúlunk, amikor egy villanyégő fényére nincs már szükségünk, de a takarékosság igényének jóval előbb eszünkbe kell jutnia. Már a tervezésnél... Hogy utóbbi állításunk nem túlzás, számos gyakorlati ipél- da bizonyítja. Bebizonyosodott ugyanis, hogy azok az épületek, amelyek tervezésekor nem fordítottak kellő figyelmet az energiaigényességre, minden esetben energiapazarlók. Persze, nemcsak a szakszerűtlen tervezés, de a nem megfelelő vagy elavult technológiai berendezések, az elégtelen hőszabályoz dk és szigetelőanyagok, az alkalmatlan vagy helytelenül használt, esetleg „elspórolt“ épületelemeik is a fogyasztás n ö veik edé sé t e re dm én ye z ük. Éppen ezért az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell szentelni e kérdésnek, hiszen erről — eddig eléggé nem tisztelt — rendelet is szól: a 103/73- mas számúi Valamennyi építkezésre vontakozik, beleértve a magánlakás-építést is. Ez utóbbit azért, mert a magánlakásépítők száma egyre növekszik, de az energiafogyasztásnak vajmi kevés figyelmet szentelnek az illetékesek éppúgy, mint e leendő tulajdonosok. Az előbbi* ek mulasztásból, az utóbbiak pedig — bármely furcsa is — elsősorban „takarékossági“ szempontból. Egyetlen szempontjuk ugyanis, hogy mennyiből építették fel családi házukat, a későbbi kiadások befolyásolásának lehetőségét — saját kárukra — figyelmen kívül hagyják. így aztán megesik az egyébként ikatalógusterv alapján induló építkezés esetében is, amely az energiatakarékossági kívánalmaknak eleget tesz, hogy a tulajdonos pusztán „spórolási“ szíándékból vékonyabb falat rakat a kelleténél; önkényesen megváltoztatja a laikás belső elrendezését, persze, szakszerűtlenül, így aztán térnyerés céljából nem húz fel az előszobában egy falat, amely éppen szélvédő, tehát energia- takarékos megfontolásból került a lakástervbe. Mindezek tetejébe még jóleső érzéssel állapítja meg saját „előrelátását“, amikor betéved az eredeti tervhez szigorúan ragaszkodó építtető otthonába, és elégedetten nyugtázza, hogy neki több helye van a lakásban. A gáz- száimla kiegyenlítésekor meg nem megy a fejébe, hogy miért fizet jóval többet, mint a hasonló házban lakó társa. A rendelet megtartására azonban nem elég előre figyelmeztetni az építtetőt, hanem ellenőrizni is kell menet közben, mert utólag helyre nem hozható baklövésekre is sor kerülhet. Az előzetes hozzájárulás megadására az Állami Energetikai Felügyelőség az illetékes, amelynek igazolása a tervdokumentáció szerves része. Nélküle az építésügyi hivatalok nem foglalkozhatnak érdemben az illető tervekkel. Adatokkal bizonyítható, hogy a következetesség ezen a téren kifizetődő. Az észrevételek alapján az elmúlt évben módosított tervek esetében elvégzett utólagos számítások megállapították, hogy hozzávetőlegesen évi 41 millió kilowattóra villamosenergiát, 63 ezer 800 tonna kőszénegyenértékü tüzelőt és mintegy 45 millió korona beruházási költséget takarítottunk meg a népgazdaságnak. Akadhatnak, akiik ezt megmosolyogják, akik kételkednek benne. Az ő dolguk addig, amíg nincs beleszólásuk, mert az is előfordul, hogy a rendelkezés ellenére az illetékes pénzügyi hivatal az energetikai felügyelőség hozzájárulása nélkül kiadja az építési engedélyt, s nem egy esetben éppen energhipazarló tervekre kerül rá a szentesítő pecsét. Az Állami Energetikai Felügyelőség adatai szerint a benyújtott tér v d o k u m e n tá <: i ók több-mint feléneik esetében komoly hiányosságok mutatkoztak. Ez csak növeli az előzetes véleményezés jelentőségét, de egyúttal arra is figyelmeztet bennünket, hogy a tervezési szakemberek még távolról sincsenek „beprogramozva“ az energiatakarékos épü letterve- zésre. Ennek érdekében pedig mindent meg kell tennünk, beleértve a hagyományosan merev Iskolaügyünket is. A szakközép- iskoláktól a felsőoktatásig az energiata ka rékosság mód ja it, lehetőségeit megkülönböztetett figyelemmel kellene oktatni. Más út nicsen. MÉSZÁROS JÁNOS Kf.aia 1S79. XII. 6. Egyrie kevesebb ember és gép dolgozik az albári (Dolný Bar) Efsz határában. Ilyenkor a vezetőknek — a nagy őszi betakarítás után — több idejük jut értékelni az elért eredményeket, visszatekinteni a dolgos hétköznapokra, elgondolkozni azon, hogy mit lehetett volna jobban csinálni. Bogyay Ignác, a szövetkezet elnöke is kisebb számvetés-félét végez. Derűs arccal mondja: Úgy látszik mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jól zárjuk ezt az évet. Habár voltak nehéz időszakok, mégiscsak „összejön“ a bevétel. Ogy gondolom, jelentős tiszta hasznunk is lesz. A növénytermesztésről beszél többet, *nert hosszú ideig mint agronómus dolgozott, és most is, amikor az elnöki tisztséget tölti be, csak akkor érzi igazán jól magát, amikor a határt járhatja. Emlegeti, hogy egy időszakban betegeskedett és ami kor újra munkába léphetett, első útja a cukorrépatáblára vezetett. — Meg kellett néznem, mennyit fejlődtek a növények. Nem volt valami kedvező az időjárás, amíg otthon tétlenkedtem. Csak akkor nyugodtam meg, amikor megláttam, hogy a cukorrépa levelei elborítják a földet. Elgondolkozik, és elmondja, hogy a tavaszon nagy fába vágták a fejszéjüket* Beneveztek a prostéjovi versenybe, amely szerint annyi és olyan nagy cukortartalmú cukorrépát kell termelni hektáronként, amennyiből a feldolgozó üzemek ötven kilogramm cukrot készíthetnek. Ennek megvalósításáért verejtékeztek tavasztól őszig. A bő termés alapjait azonban már korábban .megteremtették. Az elnök ezzel kapcsolatban így nyilatkozik: — A cukor répa-termelés alapja a jó talajelőkészítés. Minden évben háromszor szántjuk meg alája a földet. Agusztus elején a középszántással háromszázötven- négyszáz mázsa istállótrágyát juttatunk a földbe. Októberben harminc-harminckét centiméteres mélyre szántjuk be a kálium és a foszfor tartalmú műtrágyáikat. Utána simítózással lezárjuk a talajt, hogy ne párologjon el a nedvessége. Ezzel a művelettel lehetővé teszik, hogy tavasszal korán vethessék a cukorrépát, s a lehető legjobb körülmények között dolgozzanak a gepek. Az elegendő nedvességet tartalmazó földben idejében és egyenletesen kel ki a cukorrépa. A növényeik ápolását szervezetten, gyorsan végzik. Az egyelés és kapálás után repülőgéppel még folyékony műtrágyát permeteznek a cukorrépára. — Ilyen összehangolt, komplex munkával érhető csak el nagy hektárhozam — jelenti ki az elnök. — Természetesen arra is kell ügyelni, hogy a betakarításikor kevés cukorrépa maradjon a földön, illetve a földben. Elmondja, hogy ilyen kis veszteséggel még egy évben sem takarították be ezt a terményt. A gépek is jól dolgoztak, és az utánuk ottmaradt cukorrépát pedig kisebb- nagyobb csoportok szedték össze. — Nem szidtuk mi a gépeket — mondja az elnök —, mert nagy teljesítményt nyújtottak és ha egyes táblákon rosszabb munkát végeztek, akkor segítettek az emberek. Az összeszedett cukorrépa árából többszörösen megtérült az „utánbetakarítást“ végző tagoknak kifizetett munkadíj. Elemezve a gépek munkáját még elmondja, hogy szövetkezetükben azért váltak be, mert a cukorrépában nem volt gyom. Kedvezőek voltak tehát a feltételek. Ezért a jövőben is olyan talajművelő munkákat végeznek, hogy még a vetés előtt elpusztítsák a gyomok többségét. Továbbra is alkalmazzák a legmegfelelőbb gyomirtó- szereiket, és ha szükséges, a kapa használatától sem riadnak vissza. A cukorrépa hektárhozama lényegesen függ a talaj vízellátásától is. Erre az elnök konkrét példát hoz fel. A cukorrépa hatvan százalékát öntözték. Az öntözetlen területen pedig négyszázhatvan mázsa volt az átlagos termés, az öntözött területen pedig ötszáznyolcvanhat mázsa. — íme, az adatok is bizonyítják — mondja az elnök —, hogy érdemes öntözni, ha nagy hektárhozamot akarunk elérni. — A vállalás célja azonban nemcsak a mennyiség, hanem a nagy cukortartalom elérése is volt. — Szerintem a Dobrovická fajta cukorrépa megfelel a talaj adottságainknak és éghajlati viszonyainknak. Olyan magas volt a cukortartalma, hogy hektáronkénti terméséből a feldolgozó üzemek legalább nyolcvan kilogramm cukrot készíthetnek. A prostéjovi vállalást tehát túlteljesítette. Újra számítgat, mérlegel, elmélyed az előtte levő kimutatásokban és még egyszer kifejti nézetét a cukorépa-tennesztéssel kapcsolatban: — Ma már a tudomány és a technika vívmányainak felhasználásával minden évben nagy hozamokat lehet elérni cukorrépából. Azonban fontos, hogy naponta lapozzuk a szakkönyveket és a lehető legjobb feltételeket teremtsük meg a termeléshez. Az évek során szerzett tapasztalatokat is fel kell használni. Kitekint az ablakon, és nézi a jól mng- szántott földparcellákat. Felölti télikabátját, és határszemlére indul, mert úgy gondolja, nem árt egy kis ellenőrzés, hol, milyen minőségű munkát végeznek a szántók. Meg jól esik mély lélegzeteket venni a tél eleji határ friss levegőjéből. BALLA JÓZSEF A termelés és a kereskedelem közös gondjai A barátságos otthon megteremtésének egyik fontos feltétele a kényelmesen berendezett lakás, tehát a jó minőségű, szép korszerű bútor. A lakóházak építésének gyors ütemével is magyarázható, hogy ezeket az igényeket — beleértve a választékot — ma még nem minden tekintetben sikerül kielégíteni. A kínálat ugyanis nem fedezi a keresletet. Olyan probléma ez, amely kétségtelenül megérdemli, hogy tüzetesebben foglalkozzunk vele. különösen ilyenkor, a közelgő év végén kínálkozik jó alkalom arra, hogy felmérjük a bútoripar eredményeit és adósságait.
