Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-05 / 287. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ,*★★★★*★* EREDMÉNYEK *★★★★★★★ TAPASZTALATOK **★★★*** VÉLEMÉNYEK ★ ★★★★★★**** ÉPÜLNEK A FÖLD ALATTI GÁZTÁROLÓK A növekvő tüzelőanyag- és energiaigény kielégítéséhez egyre több földgázra is szükség van. Mivel földgázszlikségle- tünket hazai forrásokból nem tudjuk fedezni, ezért a fontos anyagot a Szovjetunióból im­portáljuk, mégpedig évről évre egyre nagyobb mennyiségben. Míg 1970-ban 1,3 milliárd köb­méter, addig 1975 ben mar 3,6 milliárd köbméter földgázt im­portáltunk, s a jövő évben a Szovjetunióból behozásra kerülő földgáz mennyisége 9 milliárd köbmétert tesz majd ki. A jö­vő évtől kezdődően ugyancsak tovább növeljük a Szovjetunió­ból történő földgázbehozata­lunkat, s 1990-re az előzetes számítások szerint elérjük a 15 milliárd köbmétert. A szállítás folyamatosságát egész évben biztosítja a föld­gáz kitermelésének technoló­giája, a kitermelő-berendezések hatékony kihasználása, vala­mint a távolsági gázvezetékek üzemeltetése. A gázművek fela­data pedig az, hogy egész év­ben gondoskodjanak a folya­matos ellátásról. A fogyasztás azonban egyenetlen, ezért a feladat teljesítése nem mindig sikeres. A tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a nyári időszak­ban a földgázfogyasztás 15—20 százalékkal alacsonyabb, mint az év többi részében. A többi hónap során azonban a fogyasz­tás egyre növekedik . Az egye- netlenség maga után vonja —• elsősorban a téli időszakban — a fogyasztás szabályozását, mí­vel a gázellátási rendszerben nincs elegendő tároló kapaci­tás; tehát nincs elegendő tarta­lékunk sem a téli időszakban megnövekedő szükségletek kie­légítésére. A nagyobb teljesít* ményű gázvezetékek építése na­gyon igényes és költséges ten­ne, ezért az aránytalanságot in­kább további földgáztárolók épí­tésével szeretnénk megoldani. Ha elegendő földgáztároló áll a rendelkezésünkre, akkor a nyári hónapokban felgyülemlő felesleget télire tárolhatjuk. A jelenlegi fogyasztási szintet fi­gyelembe véve 6011—800 millió köbméter földgázt kellene tá­rolnunk, s e mennyiség hama­rosan 1 milliárd köbméterre növekedik. A több száz millió köbmétert kitevő tételek táro­lása azonban a hagyományos felszíni gáztartályokban gya* korlatilag megvalósíthatatlan. A külföldi és a hazai tapasz­talatok alapján a föld alatti Üreges rétegekben épített táro­lókban 6—10 MPa (megapascal) nyomáson kiválóan tárolható ** földgáz. Műszaki és gazdasági szempontból egyaránt a leg­megfelelőbb területek az ilyen tárolók építésére az 1000—1500 méter mélységben található ki­merített, illetve félig kimerített földgáz! előhe 1 yek. Na p ja í nkban a világon körülbelül 360 föld­alatti gáztároló' működik, s évente ily módon 150—200 mil­liárd köbméter földgázt tárol­nak fa nyári feleslegből). Hazánkban ilyen földgáztáro­lók építésére nyílik lehetőség a kimerített, Illetve félig kimerí­tett földgázlelőhelyeken, így Malacky, Láb, Sucho hrad, Gajár környékén, illetve Kelet-Szlová- kiában és Dél Morvaországban. A nyugat-szlovákiai lelőhelyek 400—1600 méter mélységben ta­lálhatók. Az évi tárolókapaci­tást ebben a térségben 3—3,5 milliárd köbméterre becsülik, a Vysoká pri Morave i térségben levő lelőhely nélkül. Az utóbbi években a Szovjet- unió tanúsít érdeklődést e tér­ség irántam szeretne a tran­zitszállítás részére tárolókat létesíteni. Az elsődleges energiahordo-' zók legnagyobb fogyasztója az ipar A CSKP KB 12. ülése hangsúlyozta a tüzelőanyag- és energiatakarékossági progra­mok kidolgozásának szükséges­ségét. Olyan programokról van szó, amelyek szerves részeivé válnának 10—15 éves távlatban termelési alapunk további kor­szerűsítésének. E határozat alapján a csehszlovák kormány ez év februárjában kidolgozta a tüzelőanyag- és energiafeilhasz­nálás ésszerűsítését célzó mű­szaki-gazdasági és adminisztrá­ciós intézkedés-rendszert. A tüzelőanyag fis energeti­kai bázis növelését segítik elő a bratislavai Priemstav vállalat dolgozói is azzal, hogy bekap­csolódnak a föld alatti földgáz- tárolók építésébe. A vállalat dolgozói már befejezték a lábí föld alatti gáztároló építését, amelynek évi tárolókapacitása 200 millió köbméter gáz Az év Végére ebben a térségben befe­lezik a második tároló építését is. Ez év júniusában kezdték meg a Priemstav dolgozói a harmadik tároló létesítését, amelynek tervezett befogadó- képessége 1 milliárd köbméter gáz lesz. A tároló építési költ­ségei 1,5 milliárd koronát ké­peznek majd. A harmadik táro­ló építése szorosan kapcsolódik az első kettőhöz, s kivitelezé­sét négy szakaszban valósítják meg. A lábi gázt$roló-réndszert az elkészülése után számítógé­pekkel irányítják majd. DUŠAN ŠURAN, a bratislavai Priemstav munkatársa A jó eredményeknél még jobbakat Plzeriben, a Csehszlovák Autó­javító Vállalat dolgozói csak­nem 4000 koronát takarítanak meg azáltal, hogy felújítják az M-634 típusú teherautók forgantyútengélyét. Külföldről behozott hegesztőaggregátorok- kal évente körülbelül 1000 ten­gelyt újítanak fel. Felvételün­kön Robert Trčka, u felhevített csap hőfokát méri (Felvétel: CSTK — J. Vlach) Teljesítették exportfeladataikat Az exportfeladatok idejében és jó minőségben történő telje­sítésének jelentőségét legna­gyobb csapágy-gyárunk, a Ky­sucké Nové Mesto-i Gördülő- csapágy-Gyár dolgozói is tuda* tosítják. Az elmúlt évi siker- sorozatukat ugyanis azzal teté­zik, hogy az idei év első kilenc hónapjában exportfeladataikat 130 százalékra teljesítették, megteremtve ezzel a feltétele­ket az SZNF 35. évfordulója tiszteletére tett vállalásuk telje­sítéséhez is E felajánlásban le­szögezték, hogy a Szovjetunió­ba irányuló exporttervüknek november végéig, a többi ex­portfeladatuknak pedig decem­ber közepéig tesznek eleget. ' E feladatvállalás a kysucaiak kiváló munkáját dicséri, űző­két, akinek keze alól a világ minden tájára eljutnak termé­keik, öregbítve a csehszlovák ipar hírnevét. A Kysucké Nové Mesto-i vál­lalat jó szervezőképességét di­cséri az a tény is, hogy a ja­nuárban keletkezett huszonöt millió korona értékű termelés- kiesést a félév végéig pótolták, s a háromnegyedév végéig évi árutermelési feladataikat 75 százalékra teljesítették. Ezek olyan eredmények, ame­lyeknek a csapágy-gyár dolgo­zói méltán örülhetnek. A válla­lat közel harmincéves fennállá­sa idején még nem történt meg, hogy feladataiknak dolgozói ne tettek volna eleget. VALÉR VERDINSÝ, Kysucké Nové Mesto Ä legeltetés távlatai Gémekben 1979. XII. 5. A rozsnyói (Rožňava) járás­ban adottak a feltételek a rét- és legelőgazdálkodás fejleszte- séhez, hiszen a Szlovák Érc­hegység domboldalain található rétek és legelők képezik a já­rás mezőgazdasági földterületé­nek 61,8 százalékát. A szarvas- marha- és juhtenyésztés fejlesz­tésében nagy szerepe van a legeltetés intenzívebbé tételé­nek is, s e feladat megvalósí­tásával jelentős haladást érhe­tünk el a CSKP XV. kongresz- szusa és a CSKP KB idevonat­kozó határozatainak teljesíté­sében. Más, produktívabb járásokhoz viszonyítva járásunk mezőgaz­dasági földterületének kihasz­nálása alacsonyabb fokú, hi­szen minden 100 hektárra csu­pán 51,2 szarvasmarha jut. Ugyanakkor az egyes mezőgaz­dasági vállalatok viszonylatá­ban is nagyon különböző ez a mutató, s 33-tól 88-ig terjed a 100 hektárra jutó szarvasmar­hák száma. A legalacsonyabb számú állományuk a hegyi kör­zetekben gazdálkodó mezőgaz­dasági üzemeknek van, mégpe­dig a szilicei és a pelsőci fenn­síkon. A legelők intenzívebb ki­használását itt jelentősen aka­dályozza az a tény, hogy járá­sunkban a mezőgazdaság szo­cializálásának kezdetétől egé­szen a közelmúltig nem szen­teltünk figyelmet a kevésbé hozzáférhető rétek és legelők rekultiválásának, illetve gondo­zásának. így ezek nagy része elburjánzott, s használhatatlan­ná vált legeltetési célokra. Járásunk mezőgazdasági dol­gozói azonban minden igyeke­zetükkel e probléma megoldá­sán fáradoznak. Lassan befeje­ződik a szarvasmarha- és juh­tenyésztés 1990-ig szóló távlati terveinek kidolgozása, megol­dott a borjúnevelés kérdése is, hiszen a nagy kapacitású köz­ponti borjúneveldék az egész járás számára jó minőségű ál­lományt biztosítanak, jelenleg épül a Szilicei (Silice) Efsz- ben egy 650 férőhelyes borjúne- velde. Á takarmányerjesztő gép­sorral és központi takarmány­keverővel ellátott korszerű me­zőgazdasági üzem építése 1980- ban fejeződik be. A további években hasonló borjúneveldék létesülnek a rejdovái, a honcei, a revúcai és a roštári efsz-ek- ben, összesen 3520 férőhellyel. A rétek és legelők kihasználá­sát részben kooperációs kap­csolatok segítségével tesszük lehetővé. A Királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) Állami Gazda­ság részére a nyári hónapok­ban lehetővé tesszük, hogy ná­lunk tartsanak bizonyos meny- nyiségű szarvasmarhát; így az idei nyári időszakban 450 üsző volt járásunkban a Királyhel­meci Állami Gazdaságból. A Rozsnyói Agrokémiai Vállalattal együttműködve dolgozunk a ré­tek és legelők intenzívebbé lé­teién, mégpedig két komplex legelő-rekultiváló gépsor létre­hozásával. Segítségükkel éven­te 100 hektárnyi területen te­hetjük lényegesen jobbá és ha- tékoyabbá a legelőgazdálko­dást. A szükséges gépek be- beszerzéséhez jelentős segítsé­get kaptunk az SZLKP'Rozsnyói Járási Bizottságától, a kelet­szlovákiai kerületi pártbizott­ságtól, s a Kassai (Košice) Gaz­daságtudományi Intézet dolgo­zói pedig szaktanácsaikkal se­gítenek bennünket. ĽUBOR PUFFLER mérnök, a Rozsnyói Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság állattenyészté­si osztályának vezetője Az egyik legégetőbb kérdés vállalatunknál az üzemanyag fel használás racionalizációjának megoldása, mivel az e téren el­ért eredményeknek jelentősége számottevő. 1978-ban az üzem­anyag-költségek 30,9 százalékát teték ki az egész anyagi ráfor­dításnak, és a vállalat összkia­dásának 16 százalékát jelentet­ték. Az említett kérdés megol­dásakor figyelembe vesszük a társadalmi erdekeket is. ame­lyeket a tüzelő- és energiafo­gyasztás állami racionalizációi programja fejez ki a 6. ötéves tervidőszakra. A lehető legjobb eredmények elérése érdekében vállalatunk számos intézkedést foganatos! tót, amelyek normák formájá­ban valamennyi közlekedési üzemre és egységre érvénye­sek. Rendelkezések, illetve nor­mák szélesebb értelemben érvé nyesek és érintik az irányító, valamint ellenőrző tevékenysé­get, a gépkocsivezetők szakmai felkészültségének növelését, va­lamint a közlekedési és üze­meltetési -műszaki tevékenysé­get is. A gyakorlat azt mutat­ja, hogy a jelzett forma meg­felelt az üzemanyagfogyasztás csökkentését célzó terveinknek, elsősorban a gázolaj fogyasz­tásban. Az idei é,v első kilenc hónapjában több mint 2 millió 280 000 korona megtakarítást értünk el, ami 1 141000 liter gázolajnak felel meg. Ezeket a jó eredményeket, amelyek természetesen nem tesznek önelégültté bennünket, a teher- s a személyszállításban értük el. íme néhány példa. Az eddigi norma 100 alapkilomé­terre a teherszállításnál 31 li­ter gázolaj fogyasztását engedő lyezi, a gyakorlatban azonban két literrel kevesebbet fogyasz­tottunk; a személyszállításban pedig nem a megengedett 27,9 litert, hanem csak 27,1 litert fogyasztottunk. Minek köszönhetjük ezt első­sorban? Először is a járművek megfelelő műszaki állapotáról való fokozott gondoskodásnak mind a javítóműhelybeli dolgo zók, mind pedig a gépjárműve zetők részéről. Döntő jelentő­ségű azonban a megfelelő ellen őrzés, amely elsősorban a gép­járművezetők helyes felkészült­ségére irányul. Minden túlfo­gyasztás esetén a járműveket bevisszük a műhelybe, ahol az erre kijelölt dolgozók eltávolít­ják a hibát. További rendelke­zés, amely nemcsak papíron létezik, a gazdaságtalan gépjár­művek leállítása — és a lehető­ségekhez mérten ezeket foko­zatosan kiiktatjuk a teher-, il­letve a személyi forgalomból. Az üzemanyagfogyasztás racio­nalizálása érdekében az eddigi­nél nagyobb mértékben foglal­koztatjuk utánfutós kocsijain­kat, ez 1978-cal összehasonlít­va az akkori 48,9 százalékról az idén 49,7 százalékra növeke­dett. Ezek a pozitív eredmények elsősorban a Banská Bystrica-i, a Dolný Kubín i, a martini, a Považská Bystrica-i és a Žiar nad Hronom-i üzemeink javára írhatók. Mindezek ellenére el kell is­mernem, hogy nem sikerült fel­tárnunk minden tartalékot. Ez elsősorban a gépjárművezetők felelősségének növekedését érinti az üzemanyaggal való gazdálkodás, a következetesebb ellenőrzés és a gépjárművek ál­landó műszaki javítása terén. Mindezekre a kérdésekre a jü- jőben fokozott gondot fordí­tunk és ugyanezt követeljük mindenkitől, aki valamilyen té­ren a fogyasztásért felel. Tekintettel a gazdaságosság Igényének állandó növelésére, üzemünkben minden téren új formákat keresünk az üzema­nyagfogyasztás csökkentése ér­dekében. Mindenekelőtt a fi­gyelmet az eddiginél hatáso­sabb anyagi érdekeltség felté­teleinek javítására irányítjuk. Ez a kérdés különösen nagy je­lentőséggel bír az elkövetkező téli időszakban, amely igénye­sebb az üzemanyagfogyasztás szempontjából. Ez különösen a gázolaj esetében fontos, amely­ből az idei évtől csak az év ele­jén meghatározott mennyiséget fogyaszthatjuk Ezért a lehető legalacsonyabb fogyasztási szint elérésére kell töreked­nünk. JOZEF TOKÁR, a Banská Bystrica-j Csehszlovák Autóközlekedés] Vállalat részlegvezetője A Senküicei Efsz-ben (Bratislava-vidék) rendszeres fajnemesítő munkával és a fajállomány jó gondozása révén már 1979. októ­ber 17-én teljesítették az évi tejeladási tervet. A jó eredmények­hez az állattenyésztésben dolgozó hat szocialista munkabrigád is hozzájárult. Felvételünkön: balról Vilma Kraf číkova és Margita Faktorová, a Valentyina Tyereskovova szocialista munkabrigád tagjai a kannákba szűrik a kifejt tejet (CSTK-felvétel: 5. Petrášj

Next

/
Thumbnails
Contents