Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-05 / 287. szám, szerda

Ne csők falu - közösség is legyen A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban M urány |Mu- ráft] felé haladva felvilágosí­tottak, hogy a Túróc vôlgy&bfm járóik. Meglepődtem, Túrócotén hazánk északi részéin tudtam. — Nekünk is vám Túróc nevű pataikunk, s ez a völgy a Túrón völgye — mondja Vicén Béla. a Harkácsi (Gemerská Vés| He­lyi Nemzeti Bizottság elnöke — Megkülönböztetésül Dél Tú­róé nak nevezzük. Harkács tulajdonikéi>pen két községből tevődik össze: Har kacsból és Sankfalvából. Köz­igazgatásilag még a hnb-hez tartozik Lévárt (Strelnice | és Deresik {Držkovcel. A hárem telepüVésneik összesen közel 1500 lakosa van. •— A választási programiban! szereplő feladatok közül a leg nagyobb munkát és beruházást a vízvezeték építése jelenti — mondja Vicén Béla. — A víz forrást már felfogtuk, de gon­dot okoz, hogy csak terveink elkészítése után született meg az állami gazdaság állattenyész tése nagyüzemi fejlesztésének gondolata. Több vízre, széle sebb vízhálózatra lesz szüksé­günk. Ez megkövetelte a ter­veik módosítását, mégis határ­időre teljesítjük a feladatokat. 1980-ban kéttantermes óvoda és bölcsőde építését kezdjük meg, a következő évben szeretnénk átadni rendeltetésének a most épülő tornatermet. Mindhárom községben befejeztük az utak portalanítását, a parkosítás is folyamatban van. Megoldásra váró problémánk az üzletháló zat bővítése. Üzletközpont léte­sítését tervezzük a Jednota fo­gyasztási szövetkezettel, ahol otthont kapna a kész ruha-, a darabáru-, a cipő- és élelmiszer- üzlet, valamint egy vendéglő Két kastélyt örököltünk a múlt ból. Az utolsó lehetőség, hogy még meg tudjuk menteni eze­ket az értékeket. Az egyikben szolgáltatóházat, a másikban nyugdíjasotthont s a Rokkantak Szövetsége számára műhelyt szándékozunk berendezni. — Tervünk és feladatunk bő ven van — folytatja egy kis szünet után az elnök. — A Tú­róc patakot 15 kilométer hosz­Aktív CSSZBSZ-tapk Nagy az érdeklődés a szovjet sajtó iránt Mint az egész országban, a flfce 1 et - sz lo vák ia i kér ü le t ben i s a nemzeti Front összes szerveze­te, így köztük a Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség is bekapcsolódik a választási programok teljesítésébe. Külö­nösen figyelemreméltó tévé kenységet fejtenek ki azoik a CSSZBSZ-szervezetek, amelyek nők tagjai a Szovjetunióba irá­nyuló exportfeladatokat telje si­tiik. Továbbá a figyelem előteré­ben áll a szovjet tapasztalatok terjesztése a kohászatban, a gépiparban, az építőiparban, a közlekedésben s a mezőgazda­ságban. A kerületben 478 kollektíva nyerte már el a Csehszlovák— Szovjet Barátság Brigád címet, további 599 a cím elnyerésé­ért versenyez. Állandóan bővül a szervezet tagsága is. 1976-tól a tagok száma 18 499-cel növe­kedett, és ma már eléri csak­nem a 30Q ezret. A kerületben nagyon nagy az érdeklődés a szovjet sajtó iránt. Az utóbbi három év alatt 20 000-rel növekedett az előfi­zetők száma, jelenleg 136134 megrendelője van a szovjet fo­lyóiratoknak és lapoknak. Egyre többen látogatnak a kerületből a Szovjetunióba, so­kan tanulnak oroszul, és örven­detesen megnövekedett a szov­jet filmek látogatóinak száma. A szövetség által megrendezett vetélkedők iránt is nagv az ér­deklődés. A Barátság dallamai versenynek több mint 30 000 résztvevője volt, és a szovjet filmeket kedvelők klubjának már több mint 56 000 tagja van. Azt is meg kell említenünk, hogy a CSSZBSZ-tagok társa­dalmi munkában is bekapcso­lódnak a választási program teljesítésére. Ott vannak min­den társadalmi összefogással épülő létesítményen. BOHUŠ NEMŰEK szúságban szabályoztuk, még vau vagy öt kilométernyi sza­kasz, ezt 1982-ben szeretnénk rendbehozni. Ezenkívül két hi­dat is kell építenünk. Lévarton befejezték a tüzoltószertár épí­tését, bátra van még az üzlet­hálózat bővítése és a fürdő új­jáépítése. Deresken felújítottuk a sportpályát s öltöző épült mintegy százezer korona érték ben. Sok segítséget kapunk a tömegszervezetektől. A hnb irodája egyemeletes modern épületben van, melyet 1971-ben. adtak át rendeltetésé nek. Itt van a tágas, több száz embert befogadó színházterem, ifjúsági klub és a könyvtár is. A művelődési házat vezetője, Bartók Éva mutatta be. — Munkánkat a helyi nemzeti bizottsággal összhangban végez­zük — mondja Bartók Éva. — Ä jelentős évfordulókról való megemlékezés az alapvető fela­dataink közé tartozik. Közsé­geinkben közel négyszáz cigány él. Gondoskodunk esztétikai és egészségügyi fejlődésükről. Las­san eljutottunk odáig, hogy ma már ők is szükségét érzik a fejlődésnek, nagy részüknél sikerült megszüntetni az elszi­geteltséget, rendszeres munka- viszonyban vannak s ez alapját képezi annak, hogy egyenran­gú állampolgároknak érezzék magukat. A járási szervek se­gítségével évente szervezünk szabás-varrás és főzőtanfolya­mot. A művelődési ház szakkö­rei közül legjobban az irodalmi, a sakk, a turisztikai és az asz­ta lüenisz-kör működik. Kultu­rális téren bőven van még fela­datunk. de remélem, a tömeg- szervezeteik munkájának össze­hangolásával községünk kultu tális színvonala is emelkedik. Az épület bal szárnyában ka­pott otthont a községi könyv­tár. Hadobás Mária, a könyvtár vezetője jogos büszkeséggel mu­tatja meg az ízlésesen beren­dezett két helyiséget. A közel négyezer kötetet könnyen hoz­záférhetően, áttekinthetően he­lyezték el a polcokon. Kora dél­után volt, mégis tíz kisdiákot találtaim a helyiségekben. Köny­vet választottak, majd vártáik a filmvetítést. — Gyakran találkozunk a gyerekeikkel — mondja Ilado- bás Mária. — Mesefilimeket ve­títünk, megbeszéljük az olva­sott könyveket, lemezeket hall­gatunk. Az iskolával közösen sokszor rendezünk vetélkedő­ket is. — Milyen a felnőttek érdek­lődése a könyvtár iránt? — Könyvtárunknak 300 nyil­vántartott olvasója van. Éven­te hét, hétezerötszáz könyvet kölcsönöznek ki. A nőszövet­ségg«l közösen u'-ost alakújuk meg az olvasókört, ezzel könyv­tárunk élete még mozgalmasab­bá válik. Központi könyvtár va­gyunk — világosít fel a könyv­tárosnő —, nyolc község könyv­tára tartozik hozzánk. Szép eredményeket érnek el ők is, különösen a dereski és a lő- kösi könyvtár. Nagy problémát jelent a könyvutánpótlás. A já­rás utalja ki az új könyveiket, ezeket ók válogatják. Nem a legjobb megoldás, mert olva­sóink zöme magyar anyanyelvű s mi jobban tudjuk, hogy mi­lyen könyvek iránt nagyobb az érdeklődés. Kisebb te le p ti lé sek, fa 1 v aik életében mindig központi szie repet játszott az iskola s an­nak pedagógusai. így van ez ma is. 1961-ben épiill fel Ilanka csőn a kilencéves alapiskola, azóta áll az iskola élén Horváth István igazgató. Az iskola életé ről, az intézmény és a község ka peso la táró 1 ké rdean. — Iskolánk összevont iskola. Közös igazgatás alá tartoznak a szlovák és magyar osztályok. Nyolc magyar és hat szlovák osztályunk van, összesen 274 tanulóval, 23 pedagógussal. Ezenkívül van egy-egy napkö­zis osztályunk is. Hatvanegy­ben, a megalakuláskor nagy öröm volt számunkra az új épü­let, ma már teremgondokkal küzdünk. Ezért szorgalmazzuk a két kastély mielőbbi helyre- állítását, jut bennük hely ne­künk is. Tíz községből járnak hozzánk tanulók. Utazásukat, élelmezésüket nekünk kellett megoldani. — Mit jeleni egy ilyen iskola igazgatójának lenni? — Gondot, problémát, mun­kát és gyakran örömet az el­ért eredményeik láttán — mond ja Horváth István. — Mi a legnagyobb gondjuk? — A helyszűkén kívül a ci­gán y g ye r ekek. Be i stko iázá suk teljes mértékben sikerült, de az a célunk, hogy minél több ci­gánygyerek végezze el a kilen­cedik osztályt. — Milyen a kapcsolatuk? — A lehető legjobb, hiszen tanácstag vagyok. A község problémája az én problémám is, s az iskola gondjait is közösen oldjuk meg. Iskolánk célja: be­csületes, szocialista gondolko­dású ifjúságot nevelni. Ezért nagy gondot fordítunk a közös­ségi szellem kialakítására. Ogv neveljük, irányítjuk diákjain­kat, hogy együtt éljenek szülő­földjükkel és lakóikkal. Azt sze­retnénk, ha völgyünk falvai egy nagy közösséget alkotnának. FECSÖ PÁL A Hruúi Ipari Epí (óvá Halat új, modern sxakipari középiskolája ax idei tanévii*!ii már 550 ipari tanuló otthonává, iskolájává váll. Felvételünk az iskola klubjában készül! (Felvétel: CSTK — K. ťavlovičekj MINDENT AZ EMBERÉRT Jól dolgozik a polgári ügyek testülete Az egyén és a társadalom éle­tében egyaránt fontos helyet töltenek be ;iz évfordulók, csa­ládi események. Ezek megün­neplését a tömegszervezetek, az egyén esetében a szűkebb csa­ládi kor, i*agy munkakollektíva készíti elő. Szocialista társa­dalmunkban e téren komoly feladata van a polgári ügyek testületének, amely minden nemzeti bizottság mellett műkö­dik. Feladatuk sokrétű, hisz minden olyan jelentős esemény­nél jelen vannak, amelyek köz­vetlenül az embert érintik. A fő feladatunk tehát az ember szó cialista jellemének formálása. Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a Városi Nemzeti Bi­zottság tanácsának megbízásá­ból 15-tagú polgári ügyek testü- leie működik, amely az üzemek es intézmények polgári aktívái­nak tagjaiból tevődik össze. Városunkban évente átlag 400 gyerek születik. Az elmúlt év­ben a párosban született gye­rekek 60 százalékát fogadtuk ünnepélyesen városunk polgárá­vá és jegyeztük he nevüket az emlékkönyvbe. Az idén még minden gyerek számára külön névadót rendeztünk, s azoknak a gyerekeknek, akiket nem ke­resztelnek meg, a jövőben is azt rendezünk. A többieket pe - dig csoportos névadóra hívjuk. Minden esetben értesítjük a gyermek szüleinek munkaadóit is. Az esküvőket is nagy körül­tekintéssel készítjük elő. Min­den házasulandó ifjú pár felke­resi a városban működő járási házassági tanácsadót. Az évente házaságot kötő 170 — IHfl par 80 százaléka csak a polgári szer­tartáson vesz részt. Nemcsak a városból, de a környező falvak ból, sőt más járásból is kötnek itt házasságot fiatalok. Ehhez a városházán jók a feltételek, szépen berendezett szerlartás- termünk van, s a házasságkö­tés után a művészeti népiskola tanítói és az irodalmi színpad tagjai adnak értékes műsort. A testületre évente 20—25 polgári temetés megszervezése hárul, de az üzemi aktívák kép viselői részt vesznek az egyházi temetéseken is, ha az üzem do! gozóját búcsúztatják. A kiemelkedő jubileumok megünneplésére — ezüst, vagy arany lakodalom, nyugdíjba vonu­lás, 50: születésnap, a munká­ban eltöltött 20—25—30 év, a 60—70—80-évesek köszöntése — egyre nagyobb gondot és figyel­met fordítunk. Ezt elsősorban a polgári aktívák tagjai révén az üzemekben -szorgalmazzuk, az idős nyugdíjas polgárainkról pe­dig a testület megbízott tagjai gondoskodnak: a városban mű- jködik a nyugdíjasok klubja, évente 4—5 kirándulást szerve­zünk számukra, nőnapon a pio­nírok köszöntik idős polgárain­kat, karácsony előtt megaján­dékozzuk őket, a nyugdíjasott­honokban élőket meglátogat­juk. A polgári ügyek testületé­jiek munkájához tartozik még a személyazonossági igazolvá­nyok, az érettségi és szakmun­kás bizonyítványok ünnepélyes átadása, a bevonuló sorkötele­sek búcsúztatása. . Munkánk tökéletesítésével, színvonalasabbá tételével kívá­nunk mi is hozzájárulni ahhoz a szép és nemes cél eléréséhez, amely csakis a szocialista tár­sadalomban lehetséges és van­nak meg a feltételei; sokolda* lúan gondoskodni embertársa­inkról. MÁCSAI GYULA Karácsony előtt többnyire nem saját magunknak vásáro­lunk. Ahhoz, hogy hozzátarto­zóink és barátaink ízlését elta­láljuk, hogy ajándékunkkal va­lóban kellemes meglepetést, örömet szerezzünk, ötletasség- re, leleményességre van szük­ségünk. Ebben nagy segítséget jelent a Szovjetunió elárusító boltja, a Csajka. Noha a közszükség­leti- és divatcikkek, ajándék- tárgyak és játékszerek egész év­ben gyors ütemben cserélnek gazdát, ezekben a napokban a prágaiak és vendégeik különö­sen élénk érdeklődést tanúsíta­nak a piacunkat tarkító, az új­szerűség erejével ható termé­kek iránt. Már a Csajka ízlé­sesen elrendezett kirakatai is látványosságszámba mennek, így például aligha akad nő, aki ne csodálná meg a Szovjetunió egyes nemzeteinek művészetét dicsérő, a virágos rét színeiben pompázó hímzéseiket és kézi­munkákat, amelyek a térítőkét, takarókat, sőt a blúzokat is díszítik. Köztudott, hogy a terített asztal legfőbb ékessége a szép abrosz, a finom porcelán és ke­rámia. A meleg, barátságos otthonok ugyanolyan nélkülöz­hetetlen kellékei ezek, mint például a csinos díványpárnák, vagy a futószőnyegek és egy­elők. Ha mégegyszer annyi len­re belőlük, talán altókor sem fe­deznék a rendkívüli keresletet. Egyelőre azonban van belőlük bőven, az üzlet alkalmazottai a gyorsan fogyó árukészletet na­ponta többször is kiegészíthe­tik. Molrjoskók és zseMM LÁTOGATÁS A PRÁGAI CSAJKÁBAN A szovjet fényképezőgépeket, a rádió- és tévékészülékeket árusító részleg inkább a férfiak birodalma. Sokan vásárolják a zsebrádiókat, de azért az éb­resztő- és karórákat, az éksze­reket, a kozmetikai cikkeket, sőt még a szakfolyóiratokat is gyorsan szétkapkodja a közön­ség. A játékosztályon hasonló kép fogad. A plüssből, vagy szövet­ből készült kitömött állatkák­ból, autókból, a népviseletbe öl­töztetett, bőszoknyás’ alvóbabák­ból is nagy a választék. A legnépszerűbbek azonban a matrjoskák, ezek a jól ismert egymásba rakható fabábúk, amelyekből egyre apróbbak ke­rülnek elő. Bizonyára olvasóink kedvébe járnánk, ha részletesen felso­rolnánk, mi minden kapható a Csajkában, hogy azután tetszé­sük szerint írásban megrendel­hessék a kiválasztott árut. Ez azonban nem csupán a gazdug választék miatt lehetetlen, ha­nem azért is, mert a szovjet bolt postai küldeményeket nem továbbít. — Így is sok nehézséget okoz a helyszűke — utal Mirka elá­rusítónő a hosszú sorokban tü­relmetlenkedő vevőkre, akik közül sokat a bolt dolgozói már jól ismernek. — Törzsvendége­Sokan vásárolnak játékot (Václav Jirsa felvétele) ink — folytatja — szeretik a szépet, vagy műgyűjtők, egy- egy porcelán csészéért, vagy tányérért néhány száz koronát is szívesen adnak. Nem beszéltünk még a ko­moly zenét kedvelők körében népszerű szovjet hanglemezek­ről. — De valóban komoly ze­néhői van szó, mert volt mit tennünk — mondja Mirka — amikor a tévé a Tavasz 17 pilla­nata című sorozatot sugározta, és az egész országból tömege­sen érkeztek a megrendelések, a film zenéje iránt érdeklőd­tek. Mindenkivel közöltük, hogy könnyűzenei hanglemezek ná­lunk nem kaphatók. A szovjet bolt elárusítónői az óriási forgalom ellenére is ba­rátságosak és türelmesek. Tud­ják, hogy a vevőnek joga van a válogatásra és ezért a kér­désekre is készségesen vála­szolnak. Nem is panaszkodnak, ha távolmaradt munkatársukat kell helyettesíteniük, vagy hogy reggel óta talpon vannak és olyankor járnak haza, ami­kor mások már a vacsorájukat is elfogyasztották. Egy utolsó pillantást vetek a matrjoskákra, az eszkimóbabák- re és a többi fabábúra. Ma még itt vannak a polcokon, de rövi­desen valamelyik háztartás fi­ókjában őrzik majd őket gondo­san, hiszen a szülők karácso­nyi ajándéknak szánják mind­egyiket. Ajándéknak, amely a felnőttek és a gyermekek kö­rében a nyugalmat, a szerete- tet, a békét hivatott terjesz­teni. KARDOS MÁRTA 1979. XII. 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents