Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-27 / 305. szám, csütörtök

Túlteljesítették a feislaäási tervet fA SZÜKSÉGLETNEK MEGFELELŐEN FEJLESZTETTÉK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉST A dunaszerdahelyi [Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben az idén gyors ütem­ben, és tervszerűen fejlődött az állattenyésztés. A kimuta­tások szerint a múlt évhez vi­szonyítva a szarvasmarha-állo- mány ezerötszáz, a sertésállo­mány tizenötezer darabbal bő­vült. A járási mezőgazdasági igazgatóság zootechnikusaival erről a kedvező fejlődésről, va­cumi több intézkedés hatásos megvalósításáról beszélgettünk. Véleményünk szerint az ered­mények elérésében nagyon sok függött az emberektől. A gon dozók bekapcsolódtak a szocia­lista munkaversenybe, és köte­lezettségvállalásaik szerint arra törekedtek, hogy csökkentsék az állatok elhullását, fokozzák a tehenek tejelékenységét, és a hízó állatok gyarapodását. A számbeli növekedést tehát elő­segítette a lelkiismeretes gon­dozás. jó példaként említhet­jük meg, hogy a járásban át­lagosan száz tehéntől kilenc- venhét borjút választottak el. Az eredményekkel még elége­detlenek, célul tűzték, hogy száz tehéntől legalább száz bor* jút nevelnek fel. Ludvik György főzootechni­kus elégedetten tekint vissza az évre. Értékelése szerint a járásban az állattenyésztésben még ennyi tejet, húst és más mezőgazdasági terméket egy évben sem állítottak elő. Lé­nyegesen emelkedett a termelés szintje is. A mezőgazdasági üzemek vezetőit arra serken­tették, hogy a lehetőségekhez mérten a járási szintre vagy még ennél magasabbra is emel­jék a termelést. Ez az igyeke­zet nagy eredményeket hozott. Sikerült a hízómarhák átlagos súlygyarapodását napi egy kilo­grammra növelni. Ezt a szin­tet minden hónapban megtar- toották. Hasonló sikereket hoz­tak az intézkedések a tejterme­lésben is. Az év végi értéke­lések alapján megállapították, hogy a tehenek évi átlagos tej­hozama négyezernegyven liter. Egy hektár után több mint ezer liter tejet termelnek. Kostermann Miklós mérnök — aki a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésével foglalkozik — jó néhány gazdaságot sorolt fel, ahol a tehenek átlagos tej­hozama lényegesen meghalad­ta a négyezer litert. Az elsők között említette meg az Oj Élet (Nový Život) Efsz-t, ahol az átlagos tejhozam négyezer- kilencszáz liter, a Nagylúcsl (Lúč na Ostrove) Efsz-t, ahol négyezerhétszázötven és a Bú­kei (Mierovo) Efsz-t, ahol négyezernégyszázötven liter te­jet fejtek átlagosan tehenen­ként. Szerinte a tejtermelés fokozásához lényegesen hozzá­járult az is, hogy az állatok megközelítőleg hatvan százalé­ka már keresztezett. A keresz­tezést tovább folytatják, hogy minél nagyobb tejelékenységű állatokat biztosítsanak a mező gazdasági üzemek számára. Az év eleje óta élénk ver­seny folyt a tejeladási tervek teljesítéséért, illetve túl telje­sítéséért. Ezen a téren is na­gyon szép eredmények szület­tek. Lej flór Ödön zootechnikus beszélgetés közben gyorsan ki­számította. liogy a járás mező­gazdasági üzemei terven felül közel ötmillió liter tejet adnak el. A versenyben az első hely­re került az Agrokomplex Nagy­megyeri (Calovo) gazdasága, amely a tervezettnél egymillió liter tejjel többet adott el Az élenjárók közé tartozik a Gom­bai (Hubice) Állami Gazdaság, a Bósi (Gabčíkovo) Állami Gazdaság, a Pódatejedi (Mlieč- né), Vásárúti (Trhové Mýto) és a Békéi Efsz. A többi mezőgaz­dasági üzem is szorosan az élenjárók után helyezkedett el a versenyben. Ez azt bizonyítja, hogy a termelésben járási mé­retben az egyes mezőgazdasá­gi üzemek között már nem nagy az eltérés. További intézkedések megva­lósításának eredményeiről, il­letve a lehetőségek megterem­téseiről beszélgetünk. Kucman Ferenc zootechnikus megemlí­tette, hogy idén a takarmány­alap szinte minden mezőgazda- sági üzemben elegendő és jó minőségű volt. A vezetők ala­posan áttanulmányozzák a ta­karmányok termesztésének és konzerválásának módszereit. A tejtermelő gazdaságok körül negyven-ötven hektáron olyan fűféléket termesztenek, ame­lyek hektárhozama megközelí­ti az ezer mázsát. A tömeg­takarmányokat általában gyor­san és jó minőségben takarít­ják be, és tárolják. Idén a si­lózáshoz nagy mennyiségű Baktinokul tartósítószert hasz­náltak fel. Az eredmények jók. Az elmúlt napokban negy­ven mezőgazdasági üzemben vettek mintát, és ezek közül Exportképes termékek .1979 XII. 27. A České Budéjovice-i Motor nemzeti vállalat dolgozói a teherautók és az autóbuszok kompresszorainak felújítá­sára összpontosítják figyelmüket, hogy fokozzák a gyártmányok műszaki minőségét, életképességét, és meg­teremtsék a külpiacon való értékesítés feltételeit. Az új kompresszorsorozat lehetővé teszi az alkatrészek egysége­sítését, a sorozatgyártást, a költségek csökkentését, a technológiai folyamat hatékonyságának növelését. Fel­vételünkön Adolf Doubek a kompresszor próbáját végzi (Felvétel: ČSTK — J. Sýbek) csak egy volt harmadosztályba sorolható. Arra számítanak, hogy a silótakarmány több mint nyolcvan százaléka kiváló mi nőségű lesz. A vita végén Jozef Mikulec főmérnök fejtette ki vélemé­nyét az állattenyésztés fejlesz­tésével kapcsolatban. Szerinte is szép sikerek születtek ebben az évben, és megvan rá min­den lehetőség, hogy az új esz­tendőben is folyta tód jón az állattenyésztésbeír a termelés dinamikus növekedése. A szer­ződéses eladási terveket január első dekádja ól# rendszeresen és folyamatosan akarják telje­síteni. Azonban a mezőgazdasá­gi üzemek elvárják, hogy a bra­tislavai húsipari vállalat dol­gozni rugalmasan vásárolják fel a hízóállatokat. Az idei év végén ugyanis több esetben előfordult, hogy a húsipar fel­vásárolta a hízóállatokat, de nem szállította el a mezőgaz­dasági üzemekből. Ennek kö­vetkeztében az állatok fölösle­gesen fogyasztották a takar­mányt, és vágósúlyuk is na­gyobb lett a szükségesnél A Köztársasági Érdemrend­del kitüntetett dunaszerdahe­lyi járás mezőgazdasági üzemei állattenyésztéseinek irányítói és dolgozói kiváló munkát vé­geztek az egész évben. Terv­szerűen, a szükségleteknek megfelelően fejlesztették az állattenyésztést és megfelelő intézkedések tételével terem­tették meg a hús és tejeladásí tervek teljesítésének és túltel­jesítésének alapját. BALLA JÓZSEF a mamii fűiért Az agrárértelmiség az értel­miség egyik legújabb és jelen­tős csoportja. Létszámuk az utóbbi években megnőtt, mégpe­dig a következetes szakember képzés eredményeképp. A me­zőgazdasági szakemberképzésre egyébként a mezőgazdaság szo­cialista átépítésének a megkez­dése óta nagy gondot fordíta­nak hazánkban. Még az ölve nes években kibővítették a me­zőgazdasági szakiskolák hálóza­tát. Ennek különösen most látja hasznát ü fontos népgazdasági ágazat, amikor a tudományos ismeretek széles körű érvénye sítése, nagy teljesítményű gé pék alkalmazása a mezőgazda sági munkát könnyebbé, kultu­ráltabbá tette. Viszont ameny nyivel kevesebb fizikai munkát, erőfeszítést követel ma a tér melés és gazdálkodás, annyival nagyobb igényeket támaszt j szakképzettséggel, hozzáértéssel szemben. Jelenleg hazánkban mintegy százharminc mezőgazdasági szaktanintézet, szakközépiskola és főiskola foglalkozik szakem­berképzéssel. A Nitrai Mező­gazdasági Főiskolán fennállása óta mintegy kilencezren sze reztek mezőgazdasági mérnöki diplomát. Többségük mint agro nómus, zootechnikus, gépesítő, üzemgazdász, szövetkezeti el nők vagy állami gazdasági igaz gató dolgozik Az agrárertelmiségnek a me­zőgazdaság feladatainak a meg oldásában betöltött növekvő szerepe közismert. De most hadd szóljunk társadalmi, köz életi szerepükről, ami szintén növekszik Tevékenységüknek, sőt életmódjuknak is közéleti hatása van. Ezen túlmenően sokan közülük aktívan bekap­csolódnak a mezőgazdasági üzem, a falu politikai, társa­dalmi, kulturális életébe. A mezőgazdasági üzemen be^ Kili közéleti feladatokból leg többjük úgy veszi ki a részét, tiogy szervezi a szocialista munkaversenyt, az újítómozgal­mat és szakmailag támogatják a pályakezdőket. Számos olyan szakembert is ismerünk, aki munkahelyi kötelességeinek teljesítése mellett képviselője a •helyi nemzeti bizottságnak, egyike a falu legjobb sporto-1 lóinak vagy aktív tagja a mű- kedvelő csoportnak. De közismert az agrárértei- miségieknek a faluért dolgozó más értelmiségiekkel való együttműködése is. Például a pedagógusokkal, az egészség- ügyi dolgozókkal. A pedagógu- sokkal való együttműködést a fiatalok mezőgazdasági pálya- választásának az elősegítésére, szervezettebbé tudatosabbá té­telére, az egészségügyi dolgo* zókkal pedig a szövetkezeti ta­gok megelőző kivizsgálásainak, gy óg y k ezelésé nek rendszeresig tése érdekében fontos elmélyí­tem A mezőgazdasági szakember- képzésre hivatott intézmények nagy érdeme, hogy a mezőgaz< daság számára széles látókörű szakembereket neveltek, akik szakmai ismereteiket a mező- gazdaság felvirágoztatására gyümöjcsöztetik, azt a sokol­dalúságot pedig, amit az isko-1 Iában szereztek, kint a gyakor- latban a szocialista faluért vég­zett munkával juttatják érvény­re KOVÁCS ELVIRA Bővülő szolgáltatások Mosodák és tisztítók fejlesztése Kelet-Szlovákiában (Tudósítónktól) — Noha ma már Kelet-Szlovákiában a csa­ládok nagy része rendelkezik mosógéppel, a mosodák és a gyorstisztítók szolgáltatásait egyre többen igénybe veszik. A kerület mosodái és vegytisztító üzemei azonban még nincsenek úgy kiépítve, ahogy azt szeret­nénk. Persze, a lehetőségek adottak, s az igazsághoz tar­tozik, hogy az illetékesek igye­keznek is a lehető legtöbbet meglenni. 1978—1980 között pél­dául 35,7 millió, 1981-től 1990- ig pedig 306,4 millió koronát kívánnak fordítani a mosodák és tisztítók fejlesztésére, s mindezt már a Kelet-szlovákiai Knb tanácsa is megtárgyalta és jóváhagyta. Amint azt a tanács megálla­pította, a Kelet-Szlovákiában a mosodák jelenleg nyolc óra alatt — a meglevő kapacitá­sok 81,8 százalékos kihasználá­sával — 26,17 tonna fehérne­műt mosnak ki. A kerület mo­sodái közül ez idő tájt két mű­szakban a vranoviban, a micha- lovceiben, a poprádiban, a bar- dejoviban, a prešoviban s né­hány kassaiban (Košice) dol­goznak. Közismert tény, hogy a mosodák főleg nőket foglalkoz tatnak és ezért az is érthető, hogy a műszakok bővítésével mindenütt nem lehet számíta­ni. Hogyan lehetne akkor még­is növelni a tejesítményt? — tehetjük fel a kérdést. Nos, a válasz egyszerű: mindenekelőtt hatékonyabb munkavégzésre van szükség, de ezentúl a mo­sodák anyagi műszaki alapjait is szélesíteni kell. A tervek ez­zel számolnak is. A közeljövő­ben Kassán, Poprádon, Prešo- von, Revúcán, Svidníken építe­nek új mosodát, és felújítják a vranovit, a bardejovit, a király- helmecit (Kráľovský Chlmec) és a rosznyóit (Rožňava). A ke­rület mosodáinak jelenleg 523 dogozója van, s az újak fel­építésével további 319 nő szá­mára nyílik majd munkalehető­ség. Most pedig nézzük a tisztí­tók helyzetét és az e téren vár­ható változásokat. Kezdjük ta­lán azzal, hogy Kelet-Szlová­kiában ez idő tájt ötvenöt tisz­tító üzemel és számukat 1990- ig további tizenkilenccel bőví­tik. Ügy tervezik, hogy a het­vennégy tisztító teljesítménye évente 5219 tonna ruhanemű lesz, tehát 62,3 százalékkal több, mint 1977-ben volt. Az el­következő években Bardejov- ban, Strážskén, Sobrancén, Poprádon, Kežmarokon, Prešov- ban, Rozsnyón és Levočán épí­tenek új tisztítót. A kerületi székhelyen, Kassán — főleg az új lakónegyedekben — szintén öt új tisztító építését vették tervbe. Űj gyorstisztítót kap továbbá Čaňa, Hanušovce, Med- zev, Michalovce, Stará Ľubov­ňa, Trebišov és Sečovská Po­lianka lakossága. A tisztító üzemek alkalmazottainak szá­ma 168-cal fog növekedni és eléri az 568 főt. A kelet-szlovákiai mosodákról és tisztítókról befejezésképpen talán még annyit: a szolgálta tások bővítését szem előtt tart-* va már a jövő év elejétől min­den mosodában bevezetik az otthon (kimosott fehérnemű va­salását is, továbbá lehetővé te­szik a fehérnemű és a pelen­kakölcsönzést mind a szocialis­ta szervezeteknek, mind a la­kosságnak. Úgyszintén bővítik a szőnyegtisztító szolgáltatáso­kat és a függönyök mosását, házhoz szállítását.-szák A szocialista mezőgazdaság fejlesztése az NDK-ban Az NDK mezőgazdaságilag hasznosítható területe jelenleg 6,3 millió hektár. Az egy főre jutó mezőgazdasági termőterü­let tehát 0,37 heiktár; a legki­sebbek közé tartozik Európá­ban. Az NDK mezőgazdaságá­ban 770 ezren dolgoznak. Ma 1232 növénytermelő me­zőgazdasági nagyüzem, 3931 ál­lattenyésztő gazdaság,258 agro­kémiai központ, 214 műszaki- technikai bázist alkotó üzem, 247 (mezőgazdasági építőüzem és 182 talajjavító állomás mű­ködik az országban. Az állami gazdaságok száma 450, a szövet­kezeteiké 4500. Ezenkívül 300 kertészeti szövetkeze tét is szá­mon tartanak. A földterület egy része háztáji gazdaság. A következő évek célja, hogy a szakosodott mezőgazdasági nagyüzemek az egyre növekvő feladatokat sikeresen teljesít­sék. Az eredményeik eddig sem anegvetendőek. Az élelmiszer­termelés jelenleg az összterme­lés 30 százalékát teszi ki. Az egy főre jutó mezőgazdasági termelésben az NDK nemzetkö­zileg is magas rangot ér el. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban, 1980-ig a gabonater­melést az előző tervidőszakhoz képest 20 százalékkal növelik, az állattenyésztést iparszerűen fejlesztik. Olyan tejtermelő gaz­daságokat létesítenek, ahol 2000 tehenet látnak el egy fedél alatt, és olyan borjűneveldéket, ahol ötezres a létszám. E célból a népgazdasági lehetőségeikhez képest bővítik a korszerű állat- férőhelyek számát. A szakem­bereik becslése szerint azonban hosszabb időt vesz még igény­be, amíg az egész állattenyész­tést és állati termék előállítást iparszerűen üzemeltethetik. A mezőgazdaság többi ágában is jelentős fejlesztést irányoz­nak elő a terveik. így 1980-ig a mezőgazdasági gépeik számát többek között 49 ezer traktorral és több mint 7000 arató-cséplő géppel gyarapítják. Az öntöző- hálózatot 450—520 ezer hektár­ra, az esőztető berendezéssel ellátott területet 230—320 hek­tárra terjesztik ki. Megváltozott a falusi lakos­ság élete is. Ma már nem sok­ban különbözik a városiakétól. A termelőszövetkezeti parasz­toknak is meghatározott a mun­kaidejük, fizetett szabadságuk van, és tanulásra, sokfajta to­vábbiképzésre nyílitk lehetősé­gük. A falusi lakosság 83 száza-: léka rendelkezik jelenleg szak­képesítéssel. Tanulnak a pa­rasztasszonyok is. 1980-ig már 90 százalékuk lesz szakképzett.; Jelenleg 70 százalékuk rendel­kezik szakképesítéssel. A mező- gazdasági üzemek vezetésiére 5 egyetem különböző fakultásain és 38 agrármérnöki főiskolán képzik ki a szakembereket. A falvakban több mint 5000 védő­női állomás, 387 járőbetegren- delő intézet és mintegy 2500 körzeti orvos működik. A falusi lakosság egészségügyi ellátott­sága igen magas szintű: 2100 falusi lakosra egy általános or­vos és 2—3 védőnő jut. (BUDAPRESS — PANORAMA-.);

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents