Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-24 / 304. szám, hétfő
Vigyáznak o szerviz jó hírnevére A motoros emberek között elterjedt jö hírek és saját tapasztalataim tettek kíváncsivá, hogy többet is lássak a királyhelmeci (Kráí. Chlmec) autószerviz életéből, az alig 7 éves üzem fejlődésének útjáról és a távlatokról. — Az idegenforgalom eléggé elkerüli ezt a tájat, lesz-e mégis szükség szolgáltató üzemük bővítésére a közeljövőben — kérdem Boka Zoltánt, a Járá'si Ipari Vállalat autójavító üzeméneik vezetőjét, — s hogyan állnak a megrendelésekkel? — Tény, hogy nem vagyunk n turistaforgalom központjában, munkánk mégis van bőven. Sőt, szolgáltatásunk iránt rohamosan nő a kereslet, ezért meg kell gyorsítani a fejlesztést — tájékoztat tömören Boka elvtárs. Beszélgetésünk közben többek között azt is megtudom, hogy nyomon követik a Bodrogközben a személygépkocsik számának gyarapodását. Tudják, hogy jelenleg csak Királyhel- mecen 400 személygépkocsi van személyi tulajdonban, s a környező falvakban Is 100—200 között mozog a kocsitulajdonosok száma. Ma már nem egyedi jelenség, hogy az efsz dolgozója személy- gépkocsival meg répát kapálni, vagy a szőlőskertjébe gyümölcsfát ápolni. Tavasztól őszig — különösen az idénymunkák idején — kocsik hosszú sora látható a földek szélén, mint hajdanában a tehenes és lovas szeke^pk. A szocialista társadalmi rendszerünk adta általános anyagi jólét, s létbiztonság természetessé, és már megszokottá tette mindezt előttünk. A kocsik számának gyarapodása és az elhasználódás következtében egyre többen igénylik a szerviz munkáját. A most épülő nagy munkacsarnok is már sok autó befogadására készül. Átadására 1980-ban kerül sor. Ekkor kocsimosással, kenéssel, motorteszteléssel, konzerválással, fu tómű beállítással, bővül a szolgáltatások skálája. Mindezekre már megvannak a szakembereik, azonban a szűkös férőhely miatt összébb tkell húzódniuk még, különösen a hideg téli és esős őszi Időszakban. Tizenegy hídjuk van, s mindössze csak négyet tudnak elhelyezni a két műhelyben. A további hét a nagycsarnok átadására vár. — Végzünk most is karosszéria- és motorjavítást, festést- lakkozást, elektromos javításokat — kapcsolódik a beszélgetésbe Csákó István, az üzem mestere —, de reklamálásra oly régen nem került sor, hogy már nem is emlékszem, mikor volt. Festőik jó munkájának a kerületben is híre járja. Festettek már kassai (Košice) és Kassa- környéki kocsikat. Szmolyák Lajos nagy szakértelemmel irányítja a kis festő és lakkozó csoportot. Ö'ket is tartják az üzemben a legjobb kollektívának. — Raj van a festők utánpótlásával — panaszolja Boka elvtárs —, a fiatalok érthetetlenül nem érdeklődnek a festő szakma iránt, nem akarják kitanulni a lakkozást, csak autószerelők szeretnének lenni. Pedig az ő keresetük sem marad el a többiekétől, sőt gyakran még túl is szárnyalják azt. Nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére. A 46 alkalmazottnak csaknem a fele tanuló, összesen 21-en vannak. 1980-ban többen közülük szakmunkásképesítést szereznek, és nagy szüksége lesz rájuk a kibővített javítóüzemnek. — A szakemberképzés terén van mit javítani — mondja az üzemvezető —, amit sürgősen pótolni kell, mert az üzem érdeke, fejlődése így kívánja. Ezzel kapcsolatban fonios a csoportos nevelés, melynek igen nagy szerepe van az elméletnek a gyakorlatban való kipróbálásában, és a műveletek begyakorlásában. Az oktatók irányításával a tanulók egymást segítve és ellenőrizve mélyíthetik el tudásukat a motorok javításában. A szerviz Katocs Menyhért igazgatóval az élén mindent megtesz azért, hogy az utánpótlás nevelés üzemünkben feltételeket. És ez sikerült. Azt hiszem ez volt a hőskora a szerviz életének. S hogy azóta is nagyon jó megértésben dolgoznak, azt az is bizonyítja, hogy náluk nincs munkaerő- vándorlás. Megrendelőik az eltelt több éy után is a már is- * merős arcokat találják, ugyanazokat a mestereket, szakembereket, akik már egyszer megnyerték a bizalmukat. Életkorban se nagyon különböznek egymástól az alkalmazottak. Átlagéletkoruk 26 év. Nagyon kevés üzem dicsekedhet ilyen fiatal korátlaggal. A legidősebb közöttük Boka Zol* tán üzemvezető. Ennyi fiatal igen nagy hasznára van a szerviznek. De hogyan állnak a javítási munkák határidejének megtartásával, a tervteljesítéssel? — teszem fel a kérdést. A terv teljesítése természetesen nálunk is törvény — mondotta Boka elvtárs. Ezt tudatosította minden dolgozónk. Az objektív nehézségek ellenére minden évben, és már ez évben is 100 százalékon felül teljesítettük a termelési tervünket. Megtartjuk a megrendelések elvégzésének határidejét. Olyan esetekben van eltolódás, amikor — saját hibánkon kívül — az alkatrészek beszerezésével vannak gondjaink. Ezt előre tudatjuk a megrendelővel és kérjük, legyen türelemmel. Mi szeretnénk minden megrendelőnk kívánságának eleget tenni: a bizalom erősítéséért... Kiváló szakemberek segítenek az irányításban, és a szervezésben — mondja Boka elvtárs — Csákó István, az üzem helyettes vezetője, Tóth Pál techniA törzsgárda és „vezérkar“ (balról) Boka Zoltán üzemvezető, és Kendy István mesterek megbeszélés közben korszerű és a legeredményesebb legyen. Mindössze hétéves múltja van a szerviznek. 1972-ben hozták létre, amikor 12-en dolgoztak itt. Három évvel ezelőtt költöztek át az új telep azon helyiségeibe, amelyeket a Járási Építkezési Vállalat az építési folyamat első szakaszában átadott. Számuk azóta megnégyszereződött, termelésük a hatszorosára nőtt. Emlékszem rá, mindjárt az átköltözésük után nekem is akadt dolgom náluk. Míg várakoztam, elnéztem, hogy az üzem mechanikusai, festői milyen nagy igyekezettel dolgoztak. Gödröt ástak, vizet szivaty- tyúztak, betonoztak, s hogy a javítómunkában ne maradjanak le, felváltva végezték azt is. Boka Zoltán, az üzem vezetője is munkaruhába öltözve segítette az autószerelők munkáját. Egy cél fűtötte őkef: minél előbb megteremteni a javítószolgálat végzéséhez szükséges kus, Szunyogh József, a szocialista munkabrigád vezetője. Nekik mindenkor előbbrevalő az üzem jó híre, mint a személyes érdekük. Felelősségteljes munkájukkal, kezdeményező készségükkel jelentős részt vállalnak az üzem fejlesztésében, a jó kollektív szellem megtartásában. Az 1978-ban kapott magas kitüntetés is fémjelezte üzemünk kiváló munkáját. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya dicsérő oklevélben fejezte ki elismerését és köszönetét az üzem dolgozóinak szocialista társadalmunk iránti elkötelezettségéért, kiváló munkasikereiért. CSURKŐ DEZSŐ A motor szakértői, a motor felett. Gálya Ferenc és Remák Tibor javítás közben (balról). Háttérben a tanulók (Molnár János felvételei) EREDMÉNYESEN KÖZVETÍT ÉS TÁJÉKOZTAT a Csehszlovák—Szovjet Kereskedelmi Kamara A 31 esztendővel ezelőtt meg alakult Csehszlovák—Szovjet Kereskedelmi Kamara tevékenységéről Josef Janovec titkár nyújtott tájékoztatást. — Célunk mindenekelőtt országaink széles körű, kölcsönös együttműkdésének további elmélyítése és együttműködésünk eredményeinek népszerűsítése. A kezdetben mintegy 65 tagot számláló közös intézményünk ma már 236 ipari, gazdasági és kereskedelmi szervezetet tömö rít. A legjelentősebbek közé tartozik a ČKD termelési-gazdasági egység, a plzeňi Škoda Művek, a gottwaldovi Svit és számos külkereskedelmi vállalat, mint például a Centrotex, a Skloexport és az Exico. A szov jet vállalatok közül a legismertebbek a Maspriborintorg, az Avtoexport, a Novoexport, és a Raznoexport. A Kamara legfőbb küldetése a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának a támogatása, tehát az, hogy a KGST-országokban a lehető legjobban hozzájáruljanak a program megvalósításához. Emellett tájékoztató kiállításokat, előadásokat és értekezleteket ís rendeznek hazánkban és a Szovjetunióban. így például az évente megtartott technika napjain szakembereink megismerkedhetnek a szovjet ipar legújabb termékeivel, fejlesztési eredményeivel. Ilyenek többek között a mesterséges gyémántokból készített szerszámok, amelyek helyenként már nálunk is jó szolgálatokat tesznek. A Kamara felaadta az is, hogy terjessze a legújabb találmányokkal, szabadalmakkal kapcsolatos tudnivalókat. Nagy sikerrel zajlottak le például a Szovjetunió egyes városaiban — Rigában, Kijevben, Vilniuszban, Bakuban és Lenin- grádban — a csehszlovák tudomány és technika napjai. Ugyancsak nagy visszhangja volt a csehszlovák népgazdaság napjainak, amelyet ez év őszén rendeztek meg Alma Atában. A szovjet köztársaságok gazdaságának alaposabb megismerésére az önálló szovjet kiállítások adnak alkalmat. A tavaszi brnói vásáron a Moldovai SZSZK rendez majd kiállítást, majd pedig a gruzin tudomány és technika napjai következnek, amelyek színhelyéül Prágát jelölték meg. Gazdasági kapcsolataink további fejlesztésének, a problémák sikeres megoldásának, valamint a kooperáció és a szakosítás elmélyítésének bevált módja a szakfolyóiratok, áruismertető és egyéb közlemények kiadása, s a mindkét fél részére hasznos tudományos-műszaki értekezletek megszervezése. A szovjet . mezőgazdasági technika érvényesítésének lehetőségeivel kapcsolatban az idén februárba Brnóban tartottak ilyen értekezletet. A Kamara és a szovjet Medexport szovjet külkereskedelmi vállalat az egészségügyi dolgozók bevonásával rendezett tudományi's-mű- sz:iki értekezletet. Ez alkalomból hazánkba érkezett Rabkin professzor, ismert szovjet radiológus, aki Bratislavában, Br- nóban, Hradec Královéban, Ostrá vában és Prágában egy új szovjet találmánnyal, a xero- rönthenográfiával ismertette meg hallgatóságát. A Szovjetunió már megkezdte az ERGA NT típusú, tévékészülékekhez hasonló berendezés sorozat- gyártását, amely három másodperc leforgása alatt nemcsak a csontok, hanem a szövetek elváltozásáról is tökéletes képet nyújt. A rosszindulatú daganatok gyors felismerését, tehát az idejében való beavatkozást lehetővé tevő találmány — Josef Janovec szavai szerint — valóságos forradalmat jelent az egészségügyben. Megnyugtató, hogy rövidesen a mi kórházainkból sem hiányzik majd ez az ember életének meghosszabbítását kilátásba helyező készülék. Lehetetlen lenne teljes képet adni a Csehszlovák—Szovjet Kereskedelmi Kamara sokoldalú, hasznos tevékenységéről, amely semmi esetre sem tekinthető formálisnak. A Kamara dolgozói további vállalatok bevonásával újabb kapcsolatok megteremtésére törekednek, mert meggyőződésük, hogy ez a feltétele a CSSZSZK és a Szovjetunió népgazdasága további felvirágoztatásának, élet- színvonalunk emelésével pedig népeink elégedettségének. KARDOS MÁRTA 1979 XII. 24. Ulánbátori mezőgazdasági üzemek Ulánbátor, a főváros nemcsak szép új házairól, ipari üzemeiről nevezetes. Mezőgazdasági üzemek is működnek itt, illetve a környéken. Ezek egyike az ulánbátori szőrmefarm, ahol az állatok bőrét és szőrméjét feldolgozó üzemrészek mellett nemrég egy újabb részleg látott munkához: a szarvasagancsokban található gyógyszer- anyagokat kivonva, a gyógyászat céljaira alkalmas alapanyagot termelnek. (BUD APRESS—MONCAME) 18 milliárd tonna só A híres „festő"-brigád tagjai fbalról) Körmöndi Miklós és Szmo- lyák Lajos az utolsó simításokat végzik az autón Talán a só a világ egyetlen nyersanyaga, amely hiánytalanul kielégíti a Föld lakosságának szükségleteit — már évezredek óta. Az ősi Egyiptomban a tengervízből párolták, a római birodalomban a sóbányákból nyerték. A középkori Európában, így Oroszországban is, már sófőzőműhelyeken állították elő ezt a fontos anyagot. Artyomovszk városa (régi nevén Bahmut), amely nemrégen ünnepelte 400. születésnapját, a sótermelés egyik történelmi központja. Ezt a régi dokumentumok is bizonyítják, ősidők óta folyt ezen a területen a sókitermelés. 1870-ben A. Karpinszkij geológus kutatásai tudományosan is feldolgozták az itteni sótelepek geológiáját. Az élet igazolta a tudományt: 100 —150 méter mélységben nagy sótelepeket találtak. 1872— 1873-ban indult meg az intenzív munka, és a termelés fejlesztése nyomán Oroszország 1900-ra sókitermelésben lehagyta Angliát, Németországot, az USA-t és Franciaországot. A modern tudományos kutatások megállapították, hogy 170 négyzetkilométer területen 19 rétegben mintegy 18 milliárd tonnányi sókészlet helyezkedik el e körzetben. A mai modern automata és félautomata gépekkel folyó termelés eredményeként van olyan bánya, amely naponta 16—18 ezer tonna sót ad. Nagyon fontos feladat a sóbányászat állandó fejlesztése, hiszen a só a háztartásoktól az élelmiszeriparon át a modern vegyiparig az élet minden területén szükséges (BUDAPRESS-—APN) Boka Zoltán, a királyhelmeci autószerviz vezetője
