Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-19 / 299. szám, szerda

fii szó 1979 XII. 19. 5 AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE SZLOVÁKIA NÉPGAZDASÁGA 1980. ÉVI FEJLESZTÉSÉNEK FŐ FELADATAIRÓL (Folytatás a 4. oldalról) automata mosógépek gyái'tása növelé­sének, a jó minőségű hűtőszekrények és a lakásszerelékek termelésének, s ál­talában egyes lemaradó vállalatok kon­szolidálásának. A Tesla termelési-gazdasági egység vállalataiban elsősorban törekedni kell a műszaki haladás érvényesítésére az üj típusú tévékészülékek gyártásában, az új, korszerű telefonközpontok sza­badalmak alapján történő termelése előkészítésében és az integrált áram­körök termelésének fejlesztésében. Az automata és számítótechnika üze­meiben különleges gondot kell fordíta­ni a kis elektronikus számítógépek ter­melésére. A szlovákiai gépkocsiipar vállalatai­ban az olyan jelentős program megva­lósításában részt vevő elvtársaktól, amilyen a Tatra tehergépkocsik gyár­tásának bővítése, elvárjuk, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a beruházási eszközök minél előbb meg­felelő hozammal járjanak. Mezőgazda- sági dolgozóink türelmetlenül várják a Tatra-agro gépkocsit. Ez ösztönözze a trnavai gépkocsigyár elvtársait arra, hogy a minisztérium és a termelési­gazdasági egység segítségével meggyor­sítsák gyártása előkészítését, s az ez­zel összefüggő beruházások realizálá­sát. Számos fontos feladat áll további szlovákiai vállalatok előtt is. Ez vonat­kozik például a nukleáris erőművek egyes berendezéseinek gyártására, az új hegesztőgépek előállításának meg­gyorsítására, a szárító, granuláló gé­pek, a számítóközpontok számára ké­szülő klimatizáló berendezések sikere­sen elsajátított termelésének bővítésé­re, a tehervagonok új alváza előállítá­sára való átmenetre. Magában a gépiparban és sok eset­ben az építkezési beruházásokban is a feladatok teljesítésének folyamatos biz­tosítása megkívánja, hogy a kompletti- záláshoz szükséges gyártmányokat — csapágyakat, villanymotorokat, szivaty- tyúkat, légtechnikát, mérő- és szabá­lyozó berendezéseket, szerelési anyagot stb. — termelő vállalatok felelősségtel­jesen és idejében tegyenek eleget szer­ződéses kötelezettségeiknek. A jövő esztendőben javítani kell a pótalkatré­szekkel való ellátást is. Termelésük a terv szerint hozzávetőleg teljes egyne­gyedével. fog növekedni. Azokból az igényes feladatokból ki­indulva, amelyet társadalmunk a jövő évben és a további időszakban támaszt a gépiparral szemben, Szlovákiában is fokoznunk kell a kutatás, a gépszer­kesztés, a technológiai előkészítés és a műszaki ellenőrzés eddigi igyekeze­tét, hogy növekedjék a gyártmányok progresszivitása, jobb legyen a minő­ségük és nagyobb a megbízhatóságuk. Ebben a vonatkozásban már jobban kellene megnyilvánulniuk azoknak a befektetéseknek is, amelyekre az el­múlt években került sor a gépipar ter­melési bázisának bővítése és tudomá­nyos kutatási alapjának építése érdeké­ben. Ezzel párhuzamosan természetesen feltétlenül szükséges a gépipari terme­lés egész komplexumában következete­sebben érvényesíteni a fegyelmet, a fe­lelősségtudatot és a megértést a szál­lítói-megrendelői kapcsolatokban, an­nál is inkább, miivel a kooperációs szállítmányoknak csupán csekély há­nyada felel meg az állami terv szint­jének. A LEHETŐ LEGJOBBAN ÉRTÉKESÍTSÜK A NYERSANYAGOKAT A vegyipari termelésnek 3,6 százalék­kal kell növekednie. Az eddigi ütem bizonyos csökkenésének oka néhány új létesítmény késedelmes építése, fő­leg a fonalgyártás szakágában és a cel­lulóz-papíriparban. Ezek a feladatok is igényesek, mivel teljesítésük az új ter­melés gyorsabb elsajátításától, a ren­delkezésünkre álló létesítmények jobb kihasználásától függ. Örömmel állapítjuk meg, hogy sike­resen véget ér a Slovnaft petrolkémiai komplexum konszolidálása. Termelésé­nek fontossága megkívánja, hogy ebben a vállalatban az elvtársak lankadatla­nul törődjenek az egyes részlegek fo­lyamatos üzemelésével, s közben meg­felelőképpen gondoskodjanak az élet­környezet kérdéseinek megoldásáról. Nagyobb előrelépést kellene elérnünk a helyzet konszolidálásában a štúrovói Dél-szlovákiai Cellulózgyárban is, hogy már végre ne kelljen emlegetnünk a fluting-részleget a termelés, a minősé­gi szint és a kiviteli feladatok nem teljesítésével összefüggésben. Ezek a példák arról tanúskodnak, hogy az Iparügyi Minisztérium s az il­letékes vezérigazgatóságok kommunis­táinak már most elő kellene készíte­niük az új létesítményekben a termelés folyamatos megkezdését, felhasználva a humennéi és a senicai gyárban a fo­nalgyártás megkezdésének jó tapaszta­latait. Az irányító dolgozók teljes fe­lelősségtudattal biztosítsák a termelés- szerkezet változásaival kapcsolatos fon­tos szándékok megvalósítását. Ezeknek egyike kétségtelenül a kőolajfinomítás­ban egyes termékek, a petrolkémiában a közepes frakcionálás hozamának, a propán-bután termelésének, továbbá a púcliovi Május 1. Gumigyárban a radiá­lis gumiabroncsok és az acélozott len­vászon szállítószalagok, valamint egyéb termékek gyártásának növelése. A hatékonyság követelménye mind sürgetőbben megkívánja, hogy a lehe­tő legjobban értékesítsünk minden ha­zai vagy importált nyersanyagot és anyagot. E tekintetben az Iparügyi Mi­nisztériumnak, valamint az Erdőgazda­sági és Vízgazdálkodási Minisztérium­nak, a cellulóz- és a faipar illetékes vezérigazgatóságainak és vállalatainak következetesen teljesíteniük kell a nyersanyagvagyonunk fontos részét ké pező fa komplex felhasználásával ösz- szefüggő feladatokat. Ennek a program­nak megvalósítása során következete­sebben kell ügyelnünk főleg az egyes célok tárgyi és időbeni összefüggésére. Megengedhetetlen az, hogy a nagy fe­lületű anyagok termelésének megké­sett fejlesztése, a falemezek és más anyagok hiánya miatt elégtelenül hasz­nálják ki a bútorgyárak kapacitását, ahogy ez például ez idén is megtörtént. Nyíltan meg kell mondani, hogy még mindig jelentős mennyiségű fát expor­tálunk, amelyet jóval jobban értékesít­hetnénk, és kellene is értékesítenünk. Erre a tendenciára törekszünk a jövő évi tervben. Számolunk a nyersfa kivi­telének csökkentésével, a fafeldolgozó ipar számára szállítása növelésével úgy, hogy 7,8 százalékkal növekedjen a cellulóz- és a papírtermelés, 8,5 szá­zalékkal az aglomerált anyagok és 7 százalékkal a bútor gyártása. Persze, a fafeldolgozó vállalatok folyamatos ellá­tása megkívánja a fogyasztási normák megtartását is, minden fafajta és a fa­hulladék célszerű felhasználását. A HAZAI PIAC SZÜKSÉGLETEINEK JOBB KIELÉGÍTÉSÉÉRT A közszükségleti iparban számolunk a termelés 6,1 százalékos növekedésé­vel. A növekmény jelentős hányadát a nitrai, Královský Chlmec-i, trenčíni, trnavai és praveneci új bútorgyárakban akarjuk elérni, a kötőiparban a rožňa- vai, košicei és vrbovéi új gyárakban, továbbá az új üveg- és textilipari léte­sítményekben. Számos könnyűipari vállalat ereje megfeszítésével tesz eleget feladatai­nak, ami a nyersanyag és az anyag be­szerzésével, esetenként a kapacitás le­hetőségeivel függ össze. Tudjuk azt is, hogy az exportfeladatok mennyiségü­ket, de a minőségükkel szemben tá­masztott követelményeket illetően is, az eddiginél nagyobbak lesznek. Mégis az a véleményünk, hogy a vezérigaz­gatóságok s a vállalatok az adott fel­tételek között is az eddigiekhez képest jóval többet tehetnek a belkereskede­lem szükségleteinek kielégítése érdeké­ben. Csak helyesen kell megválaszta­niuk a gyártott termékszerkezetet, ru­galmasabban kell reagálniuk a lakos­ság keresletére és szorosabban kell együttműködniük a kereskedelmi szer­vezetekkel. Már több ízben elismeréssel szóltunk a textil-, a készruha és a kötőipar dol­gozóinak áldozatkészségéről. Éppen itt, ahol a legnagyobb a nők hányada, minden szakadatlanul üzemelő gyár kö­zül a legnagyobb a műszakarány, s a feladatok teljesítése elég gyakran meg­kívánja a szombatokon végzett munkát is. Annál inkább ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a gazdasági vezetés és a szakszervezetek is teljes felelősségtu­dattal biztosítsák a dolgozókról való gondoskodás komplex programjainak megvalósítását, beleértve azokat az in­tézkedéseket, amelyeket a könnyűipar munkaerőinek állandósítására nemrég hagyott jóvá a CSKP KB Elnöksége és a kormány. MEZŐ­GAZDASÁGUNKBAN MÉG JELENTŐSEK A TARTALÉKOK A mezőgazdasági termelés 1980. évi fejlesztési terve a CSKP KB 13. és az SZLKP KB azt követően megtartott ülé­sének határozatain alapul. Kifejezi azt a törekvést, hogy csökkenjen a növény- termelés és az állattenyésztés közötti eddigi különbség. A mezőgazdasági ter­melést egészében véve 8,4 százalékkal, ezen belül a növénytermelést 18,2, az állattenyésztést pedig 0,5 százalékkal kell növelni. A növénytermelés fokozá­sát a tervteljesítésben mutatkozó jelen* tős idei lemaradással összefüggésben kell értelmezni, mivel az idén csak a tavalyi színt 93,2 százalékát értük el. Ennek ellenére tudatában vagyunk an­nak, hogy a kitűzött feladat különösen igényes. Az idén rendkívül kedvezőtlen időjá­rási viszonyokkal kellett szembenéz­nünk. Mezőgazdasági dolgozóink szívó­san és becsületesen megküzdőitek az időjárás viszontagságaival, megpróbál­ták ellensúlyozni a termésre gyakorolt negatív hatásokat, és sok helyen ez si­került is. Példák igazolják, ahol jól előkészítették a talajt, nagy teljesítmé­nyű biológiai anyagokat használtak, megtartották az agrotechnikai határ­időket, idejében elvégezték a növény- kultúrák gondozását, és más agrotech­nikai intézkedéseket tettek, s egyúttal kihasználták az öntözési lehetőségeket, ott jó termést értek el. Ebből le kell vonniuk a tanulságot azon mezőgazda- sági vállalatok dolgozóinak, amelyek azonos vagy hasonló körülmények kö­zött gyengébb eredményeket értek el. Nagy tartalékot jelent, hogy a lemara­dó mezőgazdasági üzemeket legalább az átlagosak szintjére emeljük. A kerü­leti és a járási mezőgazdasági igazga­tóságok irányító munkájukban ezért kötelesek törődni azzal, hogy minden üzem gondoskodjon az új termés elő­készítéséről, s kötelesek megkülönböz­tetett segítséget nyújtani főként azokon a helyeken, ahol ezt a helyzet megkö­veteli. A Mezőgazdasági Minisztérium, a ke­rületi és a járási mezőgazdasági igaz­gatóságok, a mezőgazdaságban működő pártszervek és -szervezetek, valamint minden mezőgazdasági dolgozó első­rendű feladata a tokannányalap bőví­tése. A gabonatermelésben, hosszabb idő átlagát véve alapul, jó hektárhozamoi kát értünk el. Mindent meg kell tenni, hogy a jövő évben is elérjük a terve­zett szintet. Ez azonban a takarmány­alap biztosításához még nem elegendő. Ezért ezt a problémát átfogóan, min­denekelőtt a hektárhozamok további növelésével, a szántóföldi takarmány- termelés fokozásával — beleértve a másodvetemények termelésének növe­lését is —, a rétek és a legelők jobb kihasználásával és a hüvelyesek terme­lésének kiterjesztésével kell megolda­ni. Külön figyelmet követel meg a fe­hérjeprogram megvalósítása, a fehér­jékben gazdag termények termelése, va­lamint az állattenyésztési hulladékok szélesebb körű alkalmazása takarmá­nyozási célokra. Ismételten felhívjuk az SZSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumát, a mezőgazdaság más irányító szerveit, a kutató és nemesítő munka­helyeket, a mezőgazdasági üzemek dol­gozóit, hogy tegyenek határozottabb lé­pést a burgonya és a cukorrépa már hosszabb ideje stagnáló hektárhozamai­nak növelésére. Mindezek a feladatok megkövetelik, hogy az irányítás egyes szintjein — a vállalatok szintjén is — következetesen teljesítsék azokat az intézkedéseket, amelyeket a CSKP KB 13. és az SZLKP KB azt követő ülésének határozatain bontottak le. Ezek teljesítését mind az állami és a gazdasági irányítás szint­jén, mind pártvonalon ellenőrizni kell. Az idei kedvezőtlen termés következ­ményei negatívan hatnak az állatte­nyésztés jövő évi tervének teljesítésére. Bár az eredeti tervhez képest a takar­mánygabona behozatalát az 1979—80-as gazdasági évben 440 000 tonnával, a fehérjetakarmány-behozatalt pedig 33 ezer tonnával növeljük, a takarmány- tartalékok a jövő évben is csak az állattenyésztés ideihez hasonló terjedel­mét teszik lehetővé. Mindenekelőtt a szarvasmarha-állomány reproduklásá- ra törekszünk. A vágósertés-termelés gyakorlatilag az idei szinten marad, a vágóállat-termelés növekedését a marhahústermelés növelése biztosítja. A szlovákiai mezőgazdaság szükség­leteit fedező utólagos takarmánybeho­zatal megközelítőleg kétmilliárd koro­nát emészt fel, ami 33 000 traktor ex­portértékének felel meg. Mezőgazdasá­gi dolgozóinknak ebből is meg kell ér­teniük a feladat komolyságát és sür­gősségét; hatékonyabban és gazdaságo­sabban kell kihasználni az itthon meg­termelt és behozott takarmányt, csök­kenteni kell a betakarítási és szállítási veszteségeket, teljesíteni kell a hús, a tej piaci termelésének tervét, s bizto­sítani kell a lakosság ellátását e ter­mékekkel. Még mindig jelentős különbségek mutatkoznak a vágóállatok egykilo- grammos súlygyarapodására számított szemestakarmány-fogyasztásban. Az év első kilenc hónapjának adatai szerint a sertések egykilogrammos súlygyara­podásához a Bratislava-vidéki, a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda), a tren- číni, a Liptovský Mikuláš-i és Dolný Kubín-i járásban 3,73—3,83 kilogramm takarmányt használnak fel. Ezzel szem­ben a martini, a žilinai, a gaiántai, az érsekújvári (Nové Zámky), a michalov­cei és a humennéi járásban a takar­mányfogyasztás 4—4,4 kilogramm kö­zött mozog. Ez azt mutatja, hogy hatá­rozottabban kell harcolni a szemesta- karmány-fogyasztás normáinak tartós túllépése ellen. Hangsúlyozzuk, hogy minden mezőgazdasági szerv, különö­sen a mezőgazdasági igazgatóságoknál dolgozó kommunisták kötelessége, hogy végrehajtsák a szövetségi kormány ál­tal a szemestakarmány-fogyasztás ope­ratív tervezésével és ellenőrzésével kapcsolatban elfogadott intézkedéseket. Mivel a mezőgazdaság rendkívül fon­tos szerepet tölt be az egész népgaz-' daság kiegyensúlyozott fejlődésében, ezért nagy felelősség hárul a mezőgaz­dasági gépek, a vegyszerek, valamint más mezőgazdasági és élelmiszeripari kellékek szállítóira. A szállítói-megren­delői kapcsolatok rendezésének eddigi folyamatában több kérdést még nem sikerült kielégítően megoldani. Ezen a téren rendezni kell egyes gépek és be­rendezések szállításának mennyiségét és összetételét a gépipari minisztériu­mok és az import szintjén egyaránt* GAZDASÁGOSABBAN BÁNJUNK A DEVIZAESZKÖZÖKKEL A CSKP Központi Bizottságának 14. ülése hangsúlyozta, hogy 1980-ban, és az azt követő időszakban is, elsőrendű feladat a külgazdasági kapcsolatok ki-* egyensúlyozottabb fejlesztése. Ez rend­kívül komoly és igényes feladat. Ebből itt, Szlovákiában mindannyiunkra, min­den irányító szervre az a kötelesség hárul, hogy törekedjünk az exportala- pok maximális növelésére, fokozzuk ex­portképességünket, s teljesítsük kiviteli feladatainkat, egyúttal az exportcikkek mutatóinak javításával kedvezőbb ela­dási árakat érjünk el. így kell viszo­nyulnia feladataihoz minden szlovákiai vállalatnak. A terv szerint a szocialista országok* ba irányuló kivitel 5 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló pedig 13 százalékkal nő. A kiviteli fel­adatok lényeges részét továbbra is a gépiparnak kell teljesítenie, de e téren a Szlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya által irányított ágazatokra is nagy feladatok várnak. Különösen a Slovchémia, a Fa- és Bútoripari Tröszt, az OGAKO és a Slovakotex vezérigaz­gatósága köteles megteremteni a felté­teleket ahhoz, hogy növekedjen a poli-* propilén-vágottszál, a műselyem, a ceI-» lulóz, a ruhák, a lábbeli, a pamutszö­vetek, a bútor és más árucikkek kivi­tele. Az elmúlt években a behozatallal kapcsolatos igényes követelmények — és a jövő évi terv kidolgozása is —- azt mutatják, hogy külkereskedelmünk komoly problémáit számos vezető gaz­dasági dolgozó még nem tudatosította, és nem tükröződnek magatartásukban. Bizonyára nincsenek a megfelelő he­l yen azok a vezetők, akik úgy visel­kednek, mintha őket e problémák nem érintenék. El kell ítélnünk azokat, akik­nek nincs elég akaratuk és elszántsá­guk ahhoz, hogy szembenézzenek a problémákkal, s kényelemszeretetből in­kább a behozatali követelések mecha­nikus érvényesítésének könnyebb útját választják. Számos import lényegesen csökkenthető lenne, ha következeteseb­ben ésszerűsítenék a fogyasztást, ha megfelelő pótmegoldásokat keresnének, és kihasználnák mindazokat a további lehetőségeket, amelyekkel fejlett nép­gazdaságunk vitathatatlanul rendelke­zik. Gyakran találkozunk valóban indoko­latlan behozatali igényekkel, például a beruházások terveiben. E téren nem használják ki eléggé azt a lehetőséget, hogy a nem szocialista országokból va­ló behozatalt saját termeléssel, vagy a KGST-országokon belül kifejtett együttműködéssel pótolják. A Csehszlovák Állami Bank elemzései azt mutatják, hogy számos esetben a drága importberendezések hosszú Időn át kihasználatlanul hevernek, különö­sen a beruházások késlekedése miatt. Szembetűnő, hogy az idén, június 30- án a raktáron fekvő importált gépek értéke 1,1 milliárd korona volt. Egyes esetekben, pl. a Martini Cellulózgyár­ban, a Žilinai Vegyi Cellulózgyárban és a vranovl Bukóza vállalatnál a drága importberendezések már évek óta ki­használatlanul hevernek. Hasonló a helyzet néhány más vállalatnál is, kü­lönösen a fa- és az élelmiszeriparban, de az egészségügyi létesítmények épí­tése terén is. (A jelentés heíejezö részét lapunk holnapi számában közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents