Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-19 / 299. szám, szerda
AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE SZLOVÁKIA NÉPGAZDASÁGA 1980. ÉVI FEJLESZTÉSÉNEK FŐ FELADATAIRÓL PETER COLOTKA ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN 1979 XII. 19. Tiszteit Elvtársak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének megbízásából a Központi Bizottság elé terjesztem az SZSZK 1980. évi népgazdaságfejlesztési tervéről s annak teljesítésében a párt-, az állami, a gazdasági szervek és szervezetek, valamint a társadalmi szervezetek feladatairól szóló jelentést. Ezek a feladatok a CSKP Központi Bizottsága 14. ülésének határozataiból következnek. A CSKP Központi Bizottsága tárgysze rüen, nyíltan és bíráló szellemben értékelte népgazdaságunk fejlődését az elmúlt négy esztendőben. Meghatározta, figyelmünk milyen problémákra irányuljon, hogy a jövő évi terv teljesítésével minél jobban befejezzük az egész ötéves tervet és így megteremtsük a 7. ötéves tervidőszakba vaíó folyamatos átmenet feltételeit. A 6. ötéves terv teljesítésének eddigi eredményei arról tanúskodnak, hogy a csehszlovák gazdaság sikeresen fejlődik a kiéleződő külső gazdasági feltételek mellett is. Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban az anyagi erőforrások gyarapodása lehetővé teszi a termelési-műszaki alap bővítését, az életszínvonal emelését és a lakosság szociális biztonságérzetének megszilárdulását. A CSKP Központi Bizottsága egyidejűleg rámutatott arra, hogy a pozitív eredmények és tendenciák mellett gazdaságunkban sok a probléma és a fogyatékosság is. Mé# mindig nem sikerült fejlődésünk szükségleteinek megfelelően érvényesíteni stratégiai irányvonalunkat — növelni minden munka hatékonyságát és minőségét. CÉLJAINK REÁLIS LEHETŐSÉGEINKBŐL INDULNAK KI A csehszlovák gazdaság alapvető fejlődési tendenciái — kedvező vonatkozásai, de problémái is — tükröződnek a Szlovák Szocialista Köztársaságban az eltelt négy esztendő során elért eredményekben. A 6. ötéves tervben tudatosan igényes feladatokat tűztünk ki, hogy az erőforrások gyorsabb megteremtésével, a hatékonyság eredményesebb növelésével hozzájáruljunk az egész csehszlovák gazdaság problémáinak megoldásához és szavatoljuk népünk anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését. Ezeket a célokat azzal az elhatározással vállaltuk, hogy bonyolultabb feltételek között is kitartóan küzdünk elérésükért. Az SZLKP Központi Bizottsága ezért az egész eltelt időszakban a párt-, az állami, a gazdasági, valamint a társadalmi szervekben és szervezetekben a kommunisták igyekezetét a XV. kongresszuson elfogadott gazdasági és szociális program megvalósítására, a kitűzött célok elérésében az eljárást konkretizáló központi bizottsági határozatok teljesítésére ösztönözte. Ez a célunk a mai ülésen is, amikor megtárgyaljuk a 6. ötéves tervidőszak utolsó évének tervét. Ezeket a feladatokat dolgozóink, a munkások, a földművesek és a dolgozó értelmiség leg- sajátabb érdekében tűzzük ki. Igen, egész társadalmunknak érdeke, hogy az eddigi fejlődés kedvező vonatkozásainak fejlesztésével és a fennálló problémák leküzdésével minél jobban megvalósítsuk pártunk politikájának fő célját — tovább emeljük az élet- színvonalat és megszilárdítsuk az emberek szociális biztonságérzetét. Ezt a célt követve az egységes csehszlovák gazdaság reális lehetőségeiből és azokból a lehetőségekből indulunk ki, amelyeket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal elmélyülő együttműködés nyújt. Ennek során az elmúlt négy esztendőben Szlovákiában elért számos jő eredményre is támaszkodunk. Elsősorban az általános fejlődés viszonylag gyors dinamikájára. Ebben az esztendőben a társadalmi termék 1975-höz képest 20,4 százalékkal lesz nagyobb. Ezáltal az említett négy esztendőben Szlovákia hányada az országos erőforrások gyarapításában 28,6 százalékról 29,8 százalékra emelkedik, amivel fokozatosan megvalósítjuk azt a kongresszusi irányelvet, hogy növelni kell Szlovákia részvételét a CSSZSZK gazdasági potenciálja fejlesztésében. ELŐRELÉPÉSÜNK ADATAI Az SZSZK Ipari termelése 1975 óta 27,1 százalékkal növekedett. Általában tervszerűen fejlődik az Ipar ágazati szerkezete Is, növekszik a gép- és vegyipar hányada, gyorsabb és dinamikusabb a kiemelt programok megvalósítása. Ennek köszönhetően növek szik a szlovákiai vállalatok részvétele az egész csehszlovák gazdaság szükségleteinek kielégítésében, valamint a KGST-országok keretében a nemzetközi munkamegosztásban és az együttműkö désben. Előre léptünk a hazai nyersanyagalap felhasználására épülő ágazatok, pl. a fafeldolgozó ipar, az épí tőanyagok ipara, valamint a vegyipar, s főleg a petrolkémia fejlődése által nyert anyagok felhasználására épülő ágazatok fejlesztésében is. A mezőgazdasági termelés, két rossz termésű év ellenére, az elmúlt négy esztendőben, az 5. ötéves tervidőszak első négy évéhez képest, 8,83 százalékkal, ebből a növénytermelés 5,3 százalékkal volt nagyobb. Az építkezési beruházások volumen- je az 1976—1979-es évbekben 48 milliárd koronával, vagyis 38,5 százalék kai haladja meg az 1971—1974-es évek szintjét. A szlovákiai gazdaság állóeszközei csaknem 162 milliárd korona értékben, vagyis 27 százalékkal növekedtek. Több fontos termelési létesítményt helyeztünk üzembe, köztük olyanokat, amilyen például a Jaslovské Bohunice-i V-l nukleáris erőmű első blokkja, a Liptovská Mara-i vízi erő mű, 550 ezer négyzetméternyi üzemterület a gépiparban, a Slovnaft petrolkémiai komplexum. Sok további létesítménnyel gazdagodtak a termelés más ágazataiban is. Bővült a nemtermelési ágazatok anyagi alapja is: 160 ezer négyzetmé tér területtel a kiskereskedelmi hálózat, 1450 ággyal a szállodák, 22 500 hellyel az óvodák; több mint 2 ezer tantermet adtak át az alap- és a középiskolákban. Négy év leforgása alatt — 180 600 lakás befejezésével — több lakást adunk át rendeltetésének, mint az egész 5. ötéves tervidőszakban. A Szlovákia gazdaságában dolgozók száma 1975-höz képest 112 ezerrel növekedett. Egyidejűleg jelentősen nőve kedett a fő- és a szakközépiskolai ké pesítésű szakemberek hányada. Számuk az előző, 1973. évi szinthez mérten 31 százalékkal nagyobb. Általában folyamatosan emelkedett az életszínvonal. Ebben az esztendőben az egy lakosra jutó jövedelem 20 753 korona lesz, ami az 5. ötéves terv végén elért szintnél 2902 koronával több. A személyi anyagi fogyasztásban gyorsabb ütemben növekszik főleg a táplálkozás szempontjából értékesebb élelmiszerek fogyasztása. Ehhez hasonlóan, főleg a háztartások ellátása, az üdülés és a motorizmus céljaira, több tartós ipari árucikket értékesítettünk. Látható tehát, hogy általában ezen a területen is megvalósítjuk a terv elképzeléseit. A társadalmi termelésben több feladatot a 6. ötéves tervben feltételezett ütemnél gyorsabban valósítunk meg. így például az adott népességi korosztályhoz tartozó gyerekeknek már 76,9 százalékát tudjuk elhelyezni az óvodákban, ami 1,8 százalékkal több az egész 6. ötéves tervidőszakra tervezett szintnél. Fokozatosan megvalósítjuk az új nevelési-oktatási rendszer programját, növekszik a diákok száma a szakközépiskolákon, a szaktanintézetekben, valamint a főiskolai hallgatók száma is. Ebből a tömör ismertetésből is világos előrelépésünk, az, hogy milyen meggyőző eredményeket értünk el az elmúlt négy esztendőben. Ugyanakkor tudjuk, hogy már a 6. ötéves tervidőszak kezdetén és egész ideje alatt harcolnunk kellett a világpiaci árak számunkra kedvezőtlen alakulásának következményei ellen, minden területen számos akadályt kellett leküzdenünk és bonyolult problémákat kellett megoldanunk. Az elégedettség érzése tölthet el mindenkit, aki jó munkájával hozzájárult az eredmények eléréséhez, aki közös művünket tudásával, energiájával, alkotó képességeivel és lelkiismeretességével gazdagította. Nagyra becsüljük a kitűzött célok eléréséért vívott harc élén álló pártszervek és pártszervezetek munkáját. Becsüljük az irányító dolgozók tevékenységét, akik cselekvően és alkotó módon oldották meg a problémákat az állami és a gazdasági szervekben, a termelésben, a kutatásban, az iskolaügyben, a kultúrában, az egészségügyben és más területeken. Becsüljük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Szlovákiai Nőszövetség és más társadalmi szervezetek tisztségviselőinek és tagjainak, a szocialista munkabrigádok tagjainak, az újítóknak és a feltalálóknak elkötelezettségét, amellyel utat törnek a tudományos-műszaki haladásnak és példát mutatnak az alkotó munkában. Forró köszönetét mondunk a termelés egyszerű dolgozói százezrei nek, a munkásoknak, a szövetkezeti földműveseknek, a/, értelmiségieknek, a nőknek és a fiataloknak, mindazoknak, akik mindennapos munkájukban tanú jelét adták áldozatkészségüknek és lel kiismeretességüknek. Ök valamennyien hozzájárultak eredményeink eléréséhez. ELTÉRÉSEK AZ EREDETI ELKÉPZELÉSEKTŐL Az említett pozitívumok ellenére nem tudtuk mindenütt és egyformán sikeresen teljesíteni a kitűzött felada tokát. Részben objektív okok, de részben az irányítás szubjektív fogyatékosságai következtében; a termelésben és a társadalmi tevékenység egyéb szakaszain több területen bizonyos eltérések tapasztalhatóak a 6. ötéves tervhez képest. Hangsúlyozni kell azonban, hogy általában Igazodunk a 6. ötéves terv koncepciójához, amely a következő esztendőben is alapvető iránytűje lesz a társadalom szociális és gazdasági fejlődésének. A termelést illetően a legkomolyabb eltérésre a mezőgazdaságban és ezzel összefüggésben az élelmiszeriparban került sor. Ebben nyilván szerepük volt a kedvezőtlen időjárási feltételeknek is. Látni kell viszont azokat a problémákat is, amelyek mind az irányító láncszemek fogyatékosságaiból, mind az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok termelési tevékenységéből következnek. Annak következtében, hogy nem értük el a szemes termények, de egyben a tömegtakarmányok, a cukorrépa és a burgonya tervezett termelési szintjét, elmélyült a növény- termesztés és az állattenyésztés között a kiegyensúlyozatlanság. A hús és más állattenyésztési termékek magas fokú fogyasztásának megőrzése jelentős mennyiségű takarmány, főleg szemes termények behozatalát követelte meg. Ez, valamint elsősorban a cukor kiviteli feladatainak nem teljesítése, nagy mértékben rontotta a mezőgazdasági komplexum és a külkereskedelem viszonyát. További terület, amelyen eltérés tapasztalható a 6. ötéves terv feladataitól, a beruházásoknak, s főként szerkezeti összetételüknek területe. Az elmúlt négy esztendőben a 2 millió koronán felüli költségvetésű építkezéseken 9,1 milliárd koronával volt kisebb a tervezettnél az építkezési beruházások volumenje. Ennek alapvető hányada az építőipari munkálatok számlájára megy. A tervezést megelőző és a tervezési előkészületekben, az építőipar kivitelezési kapacitásai összpontosításában tapasztalható fogyatékosságok, valamint a megkésett gépszállítás és szerelőmunkálatok s az építkezések komplettizálásának hiányosságai miatt 1978 végéig idejében nem adtak át rendeltetésének 29 fontos ipari létesítményt. Ebben az esztendőben is veszélyben forog az üzembe helyezés időpontjának megtartása tíz, az állami tervben kötelező feladatként minősített építkezésen. Ezek között vannak olyan termelési létesítmények, mint amilyen a Georgij Dimitrov Vegyiművekben a polipropilént gyártó részleg, a žilinai vegyi cellulózgyár, a polomkai fakombinát stb. A másik oldalon a beruházási szintet magasan túllépik a 2 millió korona költségvetési kereten belüli kisebb építkezéseken, valamint az építkezési költségekbe be nem foglalt gépek vásárlása címén. Ez nem bántana bennünket, ha ezzel nem vonnák el az építőipari kapacitást és az anyagot a kiemelt építkezésektől, s ha a termelési-gazdasági egységek, valamint a vállalatok ezeket az eszközöket elsősorban a gyors eredménnyel járó átfogó átépítésre, korszerűsítésre és innovációs programokra használnak fel. A kormány, a Szlovák Tervbizottság, a Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztérium, valamint az egyes reszortminisztériumok nem szálltak szembe elég erélyesen a befejezetlen létesítmények számának növekedésével, s ezért a helyzet itt a kitűzött céloktól eltérően alakult. Egyes nagy építkezéseken az építkezési tervek be nem tartása, valamint a költségvetési árak jelentős növekedése miatt 1979 ben a szabályozott építkezés területén a befejezetlen létesítmények értéke a 6. ötéves tervben feltételezett szintet 10,4 milliárd koronával fogja meghaladni. Ezért sokkal szigorúbban kell megítélnünk az építkezések elindítását, szigorúbban kell sújtanunk a költségvetés bárminemű növelését, ami a beruházási tervben megbontja a lehetőségek és a szükségletek egyensúlyát. E tekintetben még szigorúbban kell eljárniuk a Szlovák Tervbizottság, valamint a Fej- lesztésügyi és Műszaki Minisztérium elvtársainak a konkrét akciók tervbe való besorolását szükséges feltételek megítélésénél. Radikálisabb megoldáshoz folyamo-i dunk a jövő évi tervnél. A beruházások volumenjének 5,5 százalékos nőve* kedése mellett az új építkezések tér* jedelnie az irányelvhez képest hozzá* vetőleg 20 százalékkal lesz kisebb. Ez* zel azt kívánjuk elérni, hogy az építőd ipar, a gépipar és a tervező intézetek' szállító kapacitását folyamatosan össz* pontosítsák kisebb számú építkezésre, ami lehetővé teszi a gyorsabb előre-* haladást és az építkezési idő csökken* tését. NAGYOBB ÁTTEKINTÉSSEL OLDJÁK MEG A PROBLÉMÁKAT Az ipari termelésben általában iga-< zodnak az alapvető ágazati arányokhoz* Komolyabb eltérésekre a végtermékek szerkezetében. valamint a konkrét gyártmányszerkezetben került sor. Az elmúlt négy esztendőben a tervhez mérten a legnagyobb volt a kiesés az árualapokba irányuló szállításban, ami főleg az általános gépipar, a közszük-< ségleti és az élelmiszeripar vállalataira vonatkozik. A szerkezeti problémák 1979-ben mélyültek el, amikor főként a tüzelőanyag- és az energiaellátásban bekö* vetkezett zavarok kedvezőtlenül hatot' tak a termelés általános folyamatosságára és ütemességére, s ezáltal az egész anyagi-műszaki ellátásra is. Az év folyamán a készletek növekedtek, de sajnos nem olyan összetételben, amilyent megkívánnak a gazdaság és a lakosság szükségletei. Az SZLKP KB Elnökségében és a kormányban Is nem’ egyszer hangsúlyoztuk, elsősorban arra kell törekednünk, hogy a termelőválla* latok, valamint a bel- és külkereske- delmi szervezetek között megkötött gazdasági szerződéseknek megfelelően, mindenütt teljesítsék a konkrét szál** lítást, mégpedig a mennyiséget, a vá* lasztékot, a minőséget és a határidő'* két illetően egyaránt. Tarthatatlan az, hogy nyersanyagot, tüzelőanyagot, ener< giát és béreszközüket fordítsanak úgy* mondván szükségtelen gyártmányokra.- Újra hangsúlyozzuk ezt a 6. ötéves tervidőszak utolsó éve küszöbén, szór-; galmazva, hogy a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek, valamint a területi pártszervek és a pártszer-* vezetek is ezt a megközelítést követ-* kezetesen érvényesítsék a vállalatok munkájának értékelésében. A termelés és a kereskedelem dolgom zói tudatosítsák, hogy az emberek ná-« lünk mindinkább igényelni fogják az új, műszakilag haladó, jó minőségű és divatos gyártmányokat. Ezekről a kér-* désekről beszéltünk a CSKP KB 7. ülé« sén, valamint az SZLKP KB ülésén* amelyeken foglalkoztunk az anyagi fo-* gyasztás és a szolgáltatások további fejlesztésével. A jóváhagyott határozat tok azonban még megfelelőképpen nem' nyilvánultak meg az eredményekben. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztériumok, vala-* mint az ipari és a fogyasztási szövet-* kezetek, a szövetségi minisztériumok-* kai együttműködve, jóval nagyobb áttekintéssel oldják meg a problémákat és erélyesebben küszöböljék ki a hazai piac fogyatékosságait. Az egész elmúlt időszakban arra tö- rekedtünk, hogy Szlovákia gazdasága a megkívánt mértékben hozzájáruljon a csehszlovák gazdaság külkereskedelmi kapcsolatainak kiegyensúlyozott fej* lődéséhez. A 6. ötéves tervnek az anya- gi kivitelre vonatkozó eredeti feladatait teljesítettük, sőt a szocialista álla-! mok viszonylatában jelentősen túlteljesítettük. Az éves tervek keretében azonban — tekintettel a világpiaci árak alakulására — mozgósítóbb feladato- kát kellett jóváhagynunk, amelyeket nem sikerül megnyugtató módon teljesítenünk. Az országos helyzethez ha- sonlóan leginkább a gépipari vállalatok maradnak le. Adósságukat nem sikerült kiegyenlíteni a fa, valamint a kohászati gyártmányok fokozott kivitelével sem. Világos, hogy ezt az utat nem követhetjük. A minisztériumoknak, a termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak, a külkereskedelmi szervezetekkel karöltve, jóval nagyobb Igyekezetei kell fordítaniuk arra, hogy a külföldi piacokon érvényesüljenek a szakképzett munka nagyobb hányadát képviselő végtermékekkel. (Folytatás a 4. oldalon/.
