Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-18 / 298. szám, kedd
Egy könyvesbolt - Madách-naptár nélkül _-_Oj_FILMEK A STOPOSLÄNYOK HALÁLA (cseh) Gyermekkoromban, majd később ifjúként gyakran megfordultam Kassán (Košice), anyámmal „utaztunk föl" a Bodrogközből vásárolni, pedig nagymama váltig hajtogatta, „ne menj, lányom, az egész világ egy város, itthon ís meg- veheted, amit akarsz“, Kassa mégiscsak Kassa volt. A na- gyobb város nagyobb választékot is jelentett. Es mi jártunk üzletről üzletre, be betétiünk a könyvesboltba is, nemcsak azért, mert földink dolgozott ott, akit hatvanhárom táján, sokakkal együtt, családostul vonzott magához a rohamosan fejlődő város, hanem azért is, hogy legyen mit olvasnunk hazafelé a vonatban meg hát otthoni Néhány évé jobbadán szolgálati út visz engem Kassára. Nem a szülőföldemről, ellenkező irányból utazom, és legalább ötször olyan messziről, mint annak idején. A belváros, a főutca megőrizte történelmi arcát, mint gyermekkoromban, szinte ugyanúgy sorakoznak az üzletek, amelyek közül azonban már csak a könyvesboltot ismerem igazán, azaz belülről. Szokásommá vált, hogy mindig „benézek“, valahányszor Kassán járok. De vajon valóban ismerem-e belülről? Mint vásárló: talán igen — sokszínűségével, gazdagságával vonzó a kirakat, ugyanolyan a benti „világ“. Aki tudja, milyen könyvet akar és másra nem kíváncsi, az hamar távozhat innen, de aki szeret böngészni, szívesen bele-belela- poz kevésbé ismert vagy teljesen új művekbe, örömét leli abban, ha fölfedezhet valami izgalmasat a saját maga, gyermeke vagy barátja számára, az órákat tölhet el itt, a polcokon és asztalokon olyan kiadványokra is bukkanhat, amelyeket másutt hiába káresett. Hogy megtudjam, mi van a mögött, ami a szemnek a tetsző, legutóbb nemcsak vásárlási kedvemet vittem magammal a könyvesboltba — pontosabb nevén: a Magyar Könyvesboltba — hanem néhány kérdést ís. Az elsőt azok a hirdetések, könyv- ajánlatok fogalmaztatták meg velem, amelyeket időnként olvashatunk lapunkban. Grilli Emilné szerint, aki tizennyolc éve dolgozik itt, tizenegy éve mint üzletvezető, érdemes hirA CSEMADOK KB és a prágai Magyar Kulturális Központ által rendezett 'koncerten a magyar zongora iskola ikiváló neveltjével volt alkalmunk megismerkedni a bratislavai Prímás palota t ük őr termében. Némethy Attila rövid művészi pályafutása során jelentős nemzetközi sikereiket ért el. Az 1977, évi athéni nemzetközi zongora- versenyen a második díjat nyerte el (első díj nem volt), 1978- ban a brüsszeli „Erzsébet iki- rálynő“ nemzetiközi zongoraversenyen a Belga—Magyar Baráti Társaság különdíjával tüntet- télk ki. A zongoraverseny első két száma G. F, Händel G-dúr cha- conne-ja és W. A. Mozart C-dúr K. 330 szonátája volt. A szólista mindkét műben kitűnt stílusos előadásmódjával. Egyedi felfogásról vallott a műveik visszafogott dinamikája, a hangerősség különösen Mozart szonátájában a pianissimo és me- zoforte (rendkívül halk és középerős) fokozatain mozgott. A zongoraművész a visszafogott hangerősséggel hallgatói figyelmét a mély fájdalommal átitatott lassú tételre irányította, hogy a feszültséget majd a befejező tétel könnyed mozarti (motívumaiban oldja fel. Talán a hangverseny egyetlen olyan műve, melynek előadásáról nem csak felsőfokokban lehet beszélni, L. v. Beethoven f-moll zongoraszonátája volt. Az f-imoll szonáta első tétele remeik folytatása volt a már említett Hündel és Mozart műveik művészi színvonalának, azonban az első tétel után az egyik hallgató figyelmetlen köz- betapsolása láthatólag megzavarta a művészt. A további három tétel előadására bizonyos fajta de/koncentráltság volt jeldetni, mindenféle szempontból eredményes az ilyenféle irodalomnépszerűsítés. Legutóbb kétezernél több megrendelést kaptak ajánlatukra. Ezek és a többi, egyéni és csoportos, megrendelések nem kevés munkát adnak, az asztalok mögött gyakran sorakoznak alacsonyabb- magasabb könyvoszlopok, csomagoló, címző kezekre várván. Az üzletvezetővel együtt hatan — vagyis nem többen, mint akkor, amikor egymillióval kevesebb volt a tervük — — elégítik ki az örvendetesen növekvő igényeket. A terv felét egyébként utánvétellel teljesítik. Távolabbi könyvesboltokba is küldenek innen könyveket, és mint másutt, kiállításokat szerveznek, együttműködnek CSE- MADOK-szervezetekkel, magyar tanítási nyelvű iskolákkal. Gondjuk mostanában, hogy a Szlovák Könyvkereskedelmi Vállalattól nem kapják meg azt a mennyiséget egyik-másik műből, amit megrendeltek, így aztán nehezen tudnak eleget tenni a közmegrendeléseknek, köztük azoknak, amelyek — ahogy Grilli Emilné mondta — várakozáson felül érkeztek. És hát a vásárló is bosszankodhat, ha elkésett, vagyis ha órákon beiül a hiánycikkek listájára került az általa annyira keresett könyv. Ha már itt tartunk, a hiánycikkek közé tartoznak küMa már fenntartások nélkül eLniondhaljuk, hogy a hetvenes években Kelet-Szlovákiában is jelentősen kiszélesedett a múzeumi hálózat, és intenzívebbé vált a szakemberek tudományos munkája. Ebben a kerületben jelenleg 19 múzeum van, 16 fiókrészileggel és 18 tematikus emlékszobával. Ugyancsak megemlíthetjük itt azt a 842 „forradalmi emlékszobáit“ is, melyet diákok és pedagógusok létesítettek az egyes iskolákban. Persze nem hangolhatjuk el azt sem, hogy Volt olyan időszak, amikor múzeumaink többnyire csak idegenforgalmi lá'tlemző, nem nyújtották azt a harmóniát, mint az addig el- ha ng zo 11 zo ngo rairn ű vek. Amennyire nem sikerült visz- szaadm a Beethoven szonáta belső egységét, olyan elsöprően nemek volt a hangverseny második része. Némethy Attila az eredeti programtól eltérően Liszt Ferenc Funereilles c. zongoradarabját és Chopin négy Scherzója közül az első h-moll Op. 20, és a második b-moll Op,. 31 Scherzokat játszotta. Mindkét darabban démoni erők viaskodnak egymással, súlyosan csattanó pörölycsapások váltakoznak csodálatosan lágy, melegen sugárzó motívumokkal, ördögien vad dallamok szelídülnek éteri t isz t a ság ú bo ld og ság - hangokká. s mindezt egy fiatal, 23 éves (művésztől kaptuk, aki meggyőzött bennünket az előadóművész igazi küldetéséről: megszabadulva a technikai határok béklyóitól, hűen és mégis egyedien tolmácsolni a zeneszerzők gondolatait. Elgondolkoztató, hogy erről a ikiváló koncertről hiányzott a közönség — mindössze 57-en hallgatták a hangversenyt. Tudatosítanunk kellene a zene megiked ve 1 tetését szó rgalmazó propaganda fontosságát, hiszen a zenei élet elképzelhetetlen a befogadó elem, a közönség nélkül. Hiába születnek remekműveik, hiába szólaltatják meg őket kiváló művészeik, ha hiányzik a hozzáértő közönség. Mindezek ellenére köszönet és tisztelet a rendező szerveiknek a remek hangverseny létrehozásáért, és őszintén remélem, hogy elkövetkezendő zenei rendezvényeiken nem fogja tátongó, üres széksorok látványa feszélyezni sem a művészt, sem hallgatóit. SIMON MÄRIA lönféle lexikonok, szótárak, továbbá a Kirándulás az Ábécéhegyre, valamint az Učebnica maďarčiny, immár bárom éve. És még valami, amiről külön bekezdésben kell szólni. Az 1980-as Madách-naptárból egyetlen darabot sem kaptak eddig, ami fölöttébb meglepő, és kérdezésre indító: hogy vajon kinek a hibájából. És ha ez a könyvesbolt nem kapott, kapott-e a többi, és kaptak-e a hírlapárusok — Kassán és egyáltalán a kerületben. Nyu- gat-Szlovákiában tudtommal októbertől árusítják a legújabb Madách-naptárt, van könyvesbolt, amely több száz példányt adott már el, nem keveset a hírlapárusok, habár egyik-másik újságos kioszk üvegfala mögött még mindig sok naptár látható. Csak nehogy a zúzdába kerüljenek, amikor máshol szívesen megvásárolnák őket, természetesen ha kaphatók lennének. A kassai Magyar Könyvesboltban is bizonyára sok elfogyott volna, a könyvekkel együtt, amelyek közül a drágábbak is olvasóra találnak, a művészeti kiadványokat például magyarok és szlovákok egyaránt vásárolják. A bolt szép, mondta Grilli Emilné is, majd hozzátette: ha raktárhelyiségünk nagyobb lenne, még több könyvet tudnánk eladni. BODNÁR GYULA ványosságként szerepeltek. Csupán ennyivel nem eiégedhe- 'tíink meg. Ezért az elmúlt évek során a múzeumok a korszerű pedagógus elválaszthatatlan tartozékaivá váltak. Most már úgy is fogalmazhatunk, hogy a történelem oktatását vagy a polgári nevelést elősegítendő, a múzeumok rendszeres és tartalmas műsorokat: készítenek a tanulóifjúságnak. Kelet-Szlová- kiában e tekintetben a levoeai, a kežmaroki, a svidníki, a Spišská Nová Ves-i, a michalovcei, a gelnicai néprajzi múzeumok, a Rozsnyói (Rožňava) Bányász Múzeum, Prešovon a Szlovák Tanácsköztársaság Múzeum és Kassán (Košice) a Kormány- program. Múzeum végez kivá'ló munkát. Ez utóbbi három múzeum gyűjteményében a magyar munkásmozgalom 'történelméből is számos dokumentum található. A Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai (Nitra) régészeti intézetével a Kelet-szlovákiai Múzeum szakdolgozói tartanak termékeny kapcsolatot. A kerület múzeumhálózatá- nak fejlesztése —• az eddig felsoroltak ellenére — még korántsem befejezett. A tervek szerint még több olyan múzeumnak kell létesülnie, melyek újabbkor! történelmünk dokumentumainak lesznek a tárházai. Csehszlovákia első felszabadított községében, Kalinovó- ban éppen az idén nyitottak egy új emlékházat, melyben a 35 évvel ezelőtti időszakra vonatkozó tárgyak és írásos emlékek találhatók. 1980-ban új tárlattal bővül a bardeijovi Sá- rosi Múzeum és úgyszintén a tőketerebesi (Trebišov) Néprajzi Múzeum, valamint a Stará Ľubovfia-i is. A fasizmus elleni harc, a keleti front dokumentumainak nagy része a Smiža- nyban létesítendő múzeumba kerül. Tárlatot készítenek a dorgói harcok anyagából és nem utolsósorban Tokajik tragédiájáról. A párthatározatokból kiindulva, Kelet-Sziovákiában sokat tettek és tesznek a múzeumhálózat fejlesztéséért, a múzeumok tudatformáló erejének elmélyítéséért. A múzeumok dolgozói a közelmúltban szemináriumon vitatták meg eddigi tapasztalataikat és a megoldásra váró feladatokat. Amint elmondották, munkájukat nagyon megkönnyítené, ha a šaoai ke r ü le ti k on zer vál ó-rest a urá 1 ó műhely tágasabb helyiségbe költözhetne. További megoldásra váró feladat: a restaurátor- utánpótlás biztosítása. —szák A rendőrség naplójából címet is kaphatta volna ez a cseh film, hiszen forgatókönyvének alapjául egy rendőrségi hír, egy 1976-ban történt bestiális gyilkosság szolgált. A film azonban nem a megtörtént esetet rekonstruálja, csupán motívumait használja fel. Egy elegáns hölgy az út szélén állva a feléje közeledő tehergépkocsit megállásra kéri. A férfias, jóképű gépkocsivezető magával viszi a nőt, rövidesen azonban erőszakoskodik vele. A hölgy nem sejthette, milyen ferde hajlamú férfi karmai közé került s talán éppen köny- nyelműségének köszönhette, hogy életben maradt. Tragikusan végződött azonban két fiatal lány útja: lekésve a vonatot felkéredzkedtek a teherautóra ... A gépkocsivezető dol- gavégeztével nyugodtan hazáiért egy összkomfortos villába. ahol albérletben lakott és szinte apai szeretettel rajongott a tulajdonosnő kisfiáért. Meggyőző, pergő ritmusú, minden részletében átgondolt, a film, különösen első fele. Jind- fich Polák rendező mint egy mélytengeri búvár, úgy ereszkedik le a főhős lelkivilágába, hogy a lehető legsokoldalúbban jellemezze öt. Bemutatja a gépkocsivezetőt munka közben, vidéki kiküldetései során, látjuk őt szabad idejében, aztán munkatársai körében. Minden megnyilvánulása erőszakos, gyakran szinte dührohamai vannak, beteges magányérzet gyötri Őt, időnként furcsa ösztön keríti hatalmába, mely abban nyilvánul meg, hogy gátlástalanul magáévá akar tenni minden útjába kerülő nőt. A rendező irányításával a főszerepet alakító Marek PereDR. MOREAU SZIGETE Talán matematikai számításokat végeztek a Dr. Moreau szigete című amerikai film alkotói; lehet ekképpen okoskodtak: ha népszerű, olvasmányos irodalmi alapanyaghoz nyúlnak (ezúttal H. G. Wells angol író regényéhez), mely fantasztikus és meghökkentő elemeket tartalmaz) egy tudós állati lényekké változtatja az embereket) s a főbb szerepeket ismert és tehetséges színészekre bízzák (Burt Lancaster, Michael Yorkj — kész telitalálat, vagyis a siker önmagában biztosított. Számításuk azonban nem egészen „jött be“. Mert film jük ugyan érdekes és szórakoztató, csak éppen művészileg kevésbé értékes. Don Taylor valószínűleg nem igen erőltette meg magát, hogy peczko lengyel színész valóságos tanulmányt tár elénk arról, hogy a rejtett gátlásosság, a magány, a kapcsolatteremtés hiánya milyen ferde hajlamot alakíthat ki az emberben s következtében hogyan tévedhet az egyén rossz útra, erkölcsi gátlástalansága miatt hogyan válhat bűnözővé. A lengyel művész színészi képességeinek egész arzenálját felvonultatva érzékelteti a főszereplő betegesen ellentmondáSos egyéniségét. A főhős jellemzését, a kettős gyilkosság bemutatását (az alkotók szinte nyersen, natura- lisztikusan tárják elénk a bűnügyet, a hidegvérrel elkövetett gyilkosságot, az áldozatok gondos elrejtését, a bűnnyomok eltüntetését) követően a tettes kézre kerítését kísérhetjük figyelemmel. A nyomozás ábrázolására azonban aránylag kevés idejük maradt az alkotóknak. A filmnek ez a részé tehát korántsem készült olyan műgonddal, mint az első fele. Kár, hogy a néző számára nem tették lehetővé, hogy közelebbről is megismerje a nyomozók munkáját, a tények és bizonyítékok feltárását, a tettes leleplezését. Ezáltal a lélektani elemekkel átszőtt bűnügyi film két részre szakad. Kétségtelen, hogy az alkotás első fele részletessége ellenére is dinamikusabb, mint a második rész, holott az események ebben síirí- tettebbek (de elkapkodottabbak is). Ennek ellenére A stopos* lányok halála az utóbbi évek legsikeresebb cseh bűnügyi drámája; előregyártott elemektől mentes krimi, mely erkölcsi tanulsággal is szolgál. adaptációja ötletes legyen. Igaz, Wells kalandtörténete fantáziadús és fordulatokban is gazdag, de a rendező ennyivel meg is elégedett: egy az egyben átültette a regényt, megfeledkezve arról a többletről, mely a művet aktuálissá tehette volna; nevezetesen felhívhatta volna a figyelmet a modern tudomány veszélyeire. Hiányoljuk az alkotó emberi-művészi állásfoglalását is. Emiatt a film nem több másfél órás kikapcsolódásnál. Az alkotás egészében véve kellemes szórakozást nyújt; lesznek, akik lélegzetelállító jeleneteit látva riadozni fognak, a gyakoribb mozilátogatók azonban csak megmosolyogják az író fantáziájának szüleményeit. — ym — Jelenet az amerikai filmből; jobbra Michael York ÉRTÉKES KONCÉRT - KEVÉS HALLGATÓVAL Nem csupán idegenforgalmi látványosság Bövüló múzeumhóiózat Keieí-Szlovákitíban A cseh bűnügyi film egyik drámai jelenete (Miloslav Mirvald felv.) (amerikai) 1979. XII. 1».
