Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-18 / 298. szám, kedd

1979 XII. 18. Világszerte erősödik a politikai küzdelem a NATO-döntés ellen PEKING HELYESLI A BRÜSSZELI HATÁROZATOT (CSTKJ — A Szakszervezeti tagszövetség nyilatkozata után is — ebben felszólítja minden ország dolgozóit és szakszerve zeteit, hogy gyakoroljanak nyomást kormányaikra a v«k ,'szélyes NATO-terv végrehajtó ■sáriak megakadályozása érd* kében — világszerte erősödik a politikai küzdelem a NATO ülés döntése ellen. Eurico Berliuguer, az' Olasz Kommunista Párf főtitkára a Torinóban vasárnap tartott nagygyűlésen élesen elítélte az Észak-atlant* Szövetség dönté séf, hogy Nyugat-Európaban út ám e r iika i középhatótávolságú ti u k leá r i s raiké tálka t he 1 yezn ek el. Betiihguer kijelentette, hogy Brüsszelben igen veszélyes fegyverkezési versenyhez adtaik ösztönzést. Az OKP főtitkára az olasz kormány egyetértését, is éles bírálatnak vetetté alá. „Azt alkarja talán a ikortnánv, hogy Olaszországot valamiféle lka landba sodorják, amelyről az USA gazdasági és Ikatonai ikörei döntenek?“ — mondotta Berlin guer. A Francia Kommunista Pért, a CGT szakszervezeti központ, a francia békemozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szervezet, valamint keresztény és más szervezetek képviselői megálla­podtak abban, hogy december 20-án Párizsban közös tüntetést szerveznek tiltakozásul az „eu- mrakéták ellen“. A l’Humanité, az FKP lapja ez alkalomból is­mét figyelmeztet arra a veszély­re, amely Európát és Franciaor­szágot fenyegeti. A lap hangsú­lyozza, hogy a haladó közvéle­mény egyesített aikciói nagy ha­tással lehetnek a NATO-orszá- goik kormányaira, mint az pl. a neutronbomba esetében történt. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának nyilatkozata az új Együttműködés a békehartbqn A Japán KP küldöttsége Moszkvában A Gdanski Hajógyár munkásai nagygyűlésen fejezték ki tiltako zásukat a NATO rakétatelepítési döntése ellen (Telefoto: ČSTK) Gierek — Marctrais találkozó (ČSTK) — Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt fő­titkára tegnap befejezte kétna­pos hivatalos látogatását Len-’ gyelországban, melyre Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának meghívására került sor. A Marchais—Gierek tárgyalá­sokról kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy olyan idő­szakban, amikor a szocialista országok konkrét javaslatokat tettek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében, a NATO döntése az eurorakéták telepí­téséről az európai földrészen elindítja a lázas fegyverkezés újabb fordulóját. A LEMP és az FKP szükségesnek tartja, hogy további erőfeszítések történje­nek a békés egymás mellett élés és az enyhülés folyamatá­nak megerősítése érdekében. amerikai rakétáik nyugat-euró pai rendszerbe állításával kap­csolatban megállapítja, hogy az csaik az amerikai imperializmus és a ikatonai-ipari komplexum érdekeinek felel meg. A doku men tűm megállapítja, hogy a NATO döntése ellentétben áll a helsinki biztonsági és együtt­működési értekezlet Záróokmá­nyában foglalt elvekkel, fékezi az enyhülési folyamatot. A nyi­latkozat elítéli a portugál kor­mányt, hogy igent mondott, fi­gyelmen kívül hagyva az ország függetlenségét és önállóságát. Herbert Mies, a Német Kom­munista Párt elnöke a pártve­zetőség elnökségéneik plenáris ülésén kijelentette, hogy a NATO döntése ellen az NSZK- ban össze kell fogniuk azoknak az erőknek, amelyeknek érdeke a béke és az enyhülés. Mies megállapította, hogy az új ra­kéták gyártásáról, illetve foko­zatos rendszerije állításáról született brüsszeli döntés az európai békét támadja, és hi­degháborús veszélyt rejt magá­ban. Az NSZK jóváhagyása a jobboldali irányzatok megerő­södését tükrözi. Az NKP, elté­rően a bonni kormánykoalíció, valamint az ellenzék pártjaitól, határozottan elutasítja a dön­tést, és 1980 ban harcolni fog ellene. Ezt a célt fogja szolgál ni a kommunistáik jövő évi vá­lasztási kampánya is. Miközben a világ haladó köz­véleménye elítéli a NATO dön­tését, Peking támogatja azt. Az AFP francia hírügynökség je­lentése szerint „Kína üdvözöl­te a NATO elhatározását, s Peking sosem halasztja el az alkalmat arra, hogy figyelmez­tesse Nyugat-Európát a szovjet veszélyre és hogy abszolút fon­tosnak tartja Nyugat-Európa vé delimének megerősítését1*. A hivatalos kínai állásfogla­lást az új amerikai rakétákkal kapcsolatban nem hozták ugyan nyilvánosságra, de az AFP az Ú| Kína hírügynökség által nyil­vánosságra hozott sajtóvissz hangra támaszkodik, amely egyértelműen mutatja, Peking melyik oldalén áll. A kínai nyilvánosság az Üj Kína közve­títésével ugyanis csak azokat a visszhangokat ismerhette meg, amelyek a NATO döntését helyeslik. A KATONAI KÖLTSÉGVETÉS NÖVELÉSE FOKOZZA A FEGYVERKEZÉST (ČSTK) — A reálisabban gondolkodó amerikai kongresz- szusi képviselők élesen bírálták a kormánynak a nyolcvanas évekre vonatkozó katonai költ­ségvetési programját. A befő-* lyásos William Proxmire szená-* tor kijelentette, hogy az ame­rikai katonai költségvetés nö­velése csakis a lázas fegyver­kezés további fokozásával jár­hat. A washingtoni kormány a katonai kiadások növelését egyebek között az iráni válság­gal igyekszik magyarázni és azt álítja, hogy a hadsereg megerő­sítése lehetővé teszi az Egye­sült Államoknak, hogy a jövő­ben a hasonló feszültségekre „energikusan reagáljon“. Nyil­vánvaló, hogy az USA a világ- politikában beállt változásokra csak egyetlen módon képes fe­lelni — a katonai költségvetés növelésével, fűzte hozzá Prox­mire. John Culver szenátor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az <ij fegyverkezési prog­ram megvalósítása az amerikai adófizetőkre elviselhetetlen ter­heket ró. Kommentárunk C arter elnök e napokban példátlan méretű új fegyverkezési terveket jelen­tett be Washingtonban. Saját korábbi nyilatkozatait cáfolva sokkal kardesörtetőbb, a kato­nai erőn alapuló külpolitikát hirdetett meg. Az Egyesült Ál­lamok jövőre több mint 157 milliárd dollárt fordít hadse­regére, és a következő öt év­ben is igen magas arányban kívánja emelni a katonai ki­adásokat. Beszédét — jellemző módon — nagyiparos, vezető vállalko­zói körök képviselői előtt mon­dotta a Fehér Házban, ugyan­akkor, amikor Brüsszelben a NATO miniszteri tanácsülése az új rakétatelepítési tervről dön­tött. A bejelentés szerint az Egyesült Államok korszerűsíte­ni fogja hadászati fegyvereinek mindhárom ágazatát: megépíti az új MX-rakétarendszert, a cirkálórakétákat és. az új nuk­leáris tengeralattjárókat. Ezzel párhuzamosan fejlesztik a ha­gyományos fegyveres erőket. Carter nemcsak a hadászadi és a hagyományos erők nagysza­bású fejlesztéséről beszélt, ha­nem a külföldi beavatkozásra alkalmas különleges egységek felkészítéséről is. Az USA had i kiadása inak ke­rete a bejelentett növelés foly­tán az idei 128 milliárd dol­lárról — a költségvetésnek több mint a negyedéről — jö­vőre 157 milliárd dollárra emelkedik. Bár Carter koráb­ban nemegyszer, s most ismét azt hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok a katonai erő te­szorgalmazták azt, amit a SALT nélkül is ki akartak esz. közölni: az előző költségvetési tervek felborítását egy még nagyobb katonai költekezés ja­vára. A nagyobb fegyverkezést sürgető szenátusi érdekcsopor­tok a kormány tudomására ad­Kockázatos tervek kintelében is „az első helyen áll“ a világon, paradox módon a páratlan méretű és költségű új fegyverkezési programokat azzal próbálta indokolni, hogy „ellensúlyozni kell a Szovjet­unió katonai erejét“. Emlékeze­tes az is, hogy Carter egyik fő választási ígérete az volt, hogy 5—7 milliárd dal csök­kenti a hadikiadásokat, most pedig saját érdemeként han­goztatta, hogy kormányzata alatt évről évre emelkedett a katonai költségvetés. Az amerikai elnök katonai erőpolitikáját továbbá azzal az érvvel indokolta — ugyancsak igen fonákul —, hogy másként a szenátus sem hagyná jóvá a SALT-II. szerződést. Itt em­lékeztetni kell arra, hogy a katonai-hadiipari érdekcsopor­tok már korábban éppen a SALT érdekére hivatkozva' ták: megbuktatják a ratifiká­ciós ei járás során a SALT- szerződést, amennyiben Carter nem tesz eleget igényeiknek. Ügy tűnhet, hogy a most be­jelentett terv lényegében ki­elégíti a „héják“ feltételeit, de ezáltal nem javultak a SALT ratifikálási kilátásai. Csupán a hadiipar kapja meg azt, amit akart: újabb dollármilliárdokat fegyverekre. A józanul gondol­kodó, a ratifikálást támogató szenátorok máris bírálják a kormányzat kockázatos fegy­verkezési terveit. A teheráni túsziigy ürügyén a SALT-II. szerződés ellenzői a jövő év elejére halasztották a szerződés vitájának napirend­re tűzését a szenátusban, illet­ve a ratifikálást. Eközben a színfalaik mögött folynak a tárgyalások a kormány tagjai és a szenátus kulcsemberei (ČSTK) — A Kremlben teg­nap találkozott at Szovjetunió Kommunista Pártja és a [apán Kommunista Párt küldöttsége. A szovjet küldöttséget a talál­kozón Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Japán Kommunista Párt küldöttségét Mijamoio Kendzi, a Japán KP KB Elnökségének elnöke vezet te. A találkozó résztvevői véle ménvt cseréltek a mindkét fe let érdeklő kérdések széles kö réről, és áttekintettek időszerű nemzetközi problémákat, a kél párt közötti kapcsolatokat, va­lamint a szovjet—japán kap csolatok fejlődésének távlatait. A megbeszélések során, ame lynk szívélyes és alkotó lég körben folytak, nézetazonosság mutatkozott napjaink alapvető problémáival kapcsolatban. A felek síkraszálltak az SZKP ós a Japán KP szoros együttmű­ködéséért, a békéért, a demok­ráciáért és a társadalmi hala-i dásért folyó harcban. A tárgyalásokon, amelyek' még folytatódnak, szovjet rész­ről Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag' ja, a KB titkára, Borisz Puno- marjov, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára, japán részről Ueda Koicsiro és Ni- sizava Timiin, a Japán KP KB Elnökségének alelnökei és más hivatalos személyiségek vettek részt. Öíven év győzelmei A VKP tézisei (ČSTK) — A* vietnami nép nagy győzelmei az elmúlt öt ven esztendő alatt elválasztha tatlanul kapcsolódnak a Viet­nami Kommunista Párt megala­pításához és tevékenységéhez, állapítják meg a párt 50. év­fordulója alkalmából Hanoiban közzétett tézisek. A Vietnami Kommunista Párt 1980. febru­ár 3-án ünnepli félévszázados fennállását. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a párt hosszú és nehéz fejlődésen ment keresztül. Har­colnia kellett az amerikai ’ és francia agresszorok ellen, ki kellett vívnia a nemzeti füg­getlenséget, vissza kellett ver­nie a kínai vezetés támadásait, és hozzá kellett járulnia Laosz ban és Kambodzsában a béke és a függetlenség megőrzésé* hez. A Vietnami Kommunista Párt politikája a marxizmus—leni* niziiius és a proletár interna-' cionalizinus elvein alapul. Meg­különböztetett figyelmet fordít a pártszervezetek tevékenység gének tökéletesítésére, minden kommunista felkészültségének' fokozására a forradalom jelen* légi szakaszának feladataival összhangban. A pekingi expanzionisták és hegemon isták rágalomharci jára-i tót indítottak a Vietnami Szó-* cialista Köztársaság ellen és igyekeznek meggyengíteni. Ezért szükséges a szocializmus építését összekötni a szociális-' ta haza védelmével, hangsú* lyozza a dokumentum. OPEC-értekezlet Caracasban Napirenden az új olajár (ČSTK | — Caracasban rend kívüli biztonsági intézkedéseik mellett tegnap délelőtt megkez dődött a kőolajat exportáló or­szágok szervezetének (OPEC} 55. konferenciája, melyen mind a 13 tagország miniszterei részt vesznek. A tanácskozás fő témája a Föld körüli pályán a Szojuz-T (ČSTK) — A Szovjetunióban vasárnap Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz-T pilóta nélküli teherűrhajót. A Szojuz-T olyan szállítási műveletek végrehajtására al­kalmas, amelyek a Szaljut—Szó juz orbitális űrállomás tevé­kenységének biztosítását szol gálják. Az űrhajó repülési program­jában több új fedélzeti rend­szer komplex működésének az ellenőrzése szerepel a repülés különböző fázisaiban, továbbá közös munka a Szajlut—6 or­bitális tudományos állomással. között s mint Carter új fegy­verkezési tervéből is következ. tetn-l lehet rá, a ka to nai-ipari komplexum emberei csak a je­lentősen felemelt katonai költ­ségvetés ellenében hajlandók „biztosítani“ a kétharmados többséghez hiányzó szavazato­kat. A SALT-II. ügye tehát pil­lanatnyilag még mindig alku tárgya az amerikai szenátus­ban, pedig világos: a létfon- tonsságú szovjet—amerikai szerződés elfogadása s a SALT-III. előkészítése az Egye­sült Államok biztonságának is a legsajátabb érdeke. A fegyverkezés fokozásának washingtoni tervei, a brüsszeli NATO-döntés, a jelenleg fenn­álló katonai egyensúly felbo­rítására irányuló törekvések csak a katonai-ipari körök profitját hivatottak hizlalni, s egy esetleges atomháború pusz tító következményeit Ameriká­ról Európára áthárítani. A bé. kéhez és a biztonsághoz azon­ban nem ez az út vezet, ha­nem azoknak a javaslatoknak és kezdeményezéseknek a ha­ladéktalan megvalósítása, ame­lyeket a Szovjetunió és szövet­ségesei kínálnak. Minden más terv mérhetetlenül kockázatos: az emberiség létét fenyegeti. PROTfCS JOLÁN jövő évben érvényes ú| olajár! megállapítása lesz. Valamiény-< nyi OPEC-ország nézete meg­egyezik abban, hogy az értékes energialiordozó világpiaci árát egységesíteni kellene. Azonban már néhány nappal a caracasi értekezlet megkezdése előtt több tagország egyoldalúan ár* emelést jelentett be, többek köt zött Szaúd-Arábia, Irán, Líbia, Indonézia, Venezuela, az Egye­sült Arab Emírségek és Katar. Szakértők úgy vélik, hogy ilyen helyzetben nehéz lesz Venezue­la fővárosában felújítani az egységes olajárrendszert. Á résztvevők továbbá megvitat-: jáik egy úgynevezett olajalap lé treliozásának kérdését, amely­ből az olajjal nem rendelkező fejlődő országoknak nyújtaná­nak segítséget. Várhatóan ismét megkérdőjelezik, hogy a jövő­ben továbbra is el fogad jáik-o az olajkereskedelemben fizető-* eszközként a dollárt. Képünkön: Franciaország, az NSZK, Belgium, Nagy-Britan* nia és más nyugat-európai or* szágok együttműködésével ké- szült Ariadne rakéta látható a Francia Guyana-i Kourou tá­maszponton. Startját eredeti- leg december 15-ére tervezték, ezt azonban meghibásodás miatt el kellett halasztani. A nyugat-európai országok füg­getleníteni szeretnék magukat az űrkutatás terén az Egyesült Államoktól, de sokkal földibb dolgokban — a közép-hatótá­volságú nukleáris rekéták eh helyezését illetően — bebizo­nyosodott, hogy Nyugat-Európa függősége az USA-tól csak fo­kozódik (Telefoto: CSTK)1

Next

/
Thumbnails
Contents