Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-03 / 285. szám, hétfő

Jövőre fennállásának másfél évtizedes jubileumát ünnepük ineg a Trenčíni Ruhagyár tornaijai (Šafárikovo) üzemének ’dolgozói. Az eltelt tizenöt évben nagyot fejlődött az üzem, jelentős eredményeket ért el; ^gyártmányaival jó nevet szerzett magának az iparágban. Az eddig megtett útról és a további kilátásokról Emil Švihla Igazgató tájékoztatott.

Az üzem a legfelsőbb párt- és állami szervek döntésére létesült abból a célból, hogy fokozatosan egyre több munka- alkalmat biztosítson elsősorban a nőknek. Az eredetileg a volt kaszárnyaépületekben létesített üzemet az eltelt évek alatt átépítették, új műhelycsarnokokat emeltek, amelyekben korszerű, magas műszaki paraméterű gépekkel dolgozik az időközben csaknem ezres létszámra gyaropodott kollektíva. Megváltozott, igényesebb lett a termeiéi összetétele is. Az üzemben készített férfi- és fiúnadrágok, zakók, öltönyök jelentős részét külföldön értékesítik, ami azt jelenti, hogy a minőség eléri a kívánt színvonalat. Az üzem életének tizenötödik esztendejében, vagyis a hatodik ötéves tervidőszak utolsó esztendejében a termelés értéke eléri a száznyolcvanmillió koronát.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a rohamos fejlődés^ nagy felelősséget hárít a gazdasági vezetőségre úgyszintén a párt-, a szak- és az ifjúsági szervezetre. Hiszen a gyárban alakul ki, formálódik, öntudatosodik a vidék munkásosztályának egy része. A politikai tömegmunkával szemben nagy követelményeket támaszt ez a tény, minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használni a politikai nevelésre. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a dolgozókat rendszeresen tájékoztassák nemcsak az üzem, a vállalat tevékenységének a kérdéseiről, hanem a város, a járás,' a kerület, Szlovákia és az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság mindennapi életének kérdéseiről is. Vagyis, amint Emil Švihla elvtárs megfogalmazta, arról van szó, hogy „minden nap kovácsolják a dolgozók öntudatosságát“.

E felelősségteljes törekvés eredményességéről tanúskodik egyebek között a gazdasági tervfeladatok sikeres teljesítése. A mostani ötéves tervidőszakban az előző ötéves időszakhoz viszonyítva mintegy hatvan százalékkal nagyobb feladatokat oldanak meg. „Lényegében pontosan tudjuk, hogyan fogjuk zárni az idei évet — jelentette ki az igazgató. —■ Meggyőződésünk, hogy az állami tervfeladatokat hiánytalanul valóra váltjuk, és megvalósítjuk az úgynevezett mozgósító feladatokat is, amellyel a vállalat vezetősége idei tervünk kétszázalékos túlteljesítését irányozta elő. A jövő évi tervfeladatokat is ismerjük. Az árutermelésben mintegy tíz százalékos növekedést tűznek ki célul, s ennek arányában növekedik a többi gazdasági tervmutató is. Üzemünk jelentős belső tartalékaira való tekntettel a megnövekedett feladatok telje sítését lényegében a munkatermelékenység fokozásával biztosítjuk. A gazdasági, a párt- és a szakszervezeti vezetőség meggyőződése, hogy a hatodik ötéves tervidőszak gazdasági feladatait hiánytalanul valóra váltjuk!“

Az igazgató bizakodó szavait alátámasztja az üzem dolgozóinak i eddigi szorgalmas munkája, szocialista munkaversenye. A szaratovi mozgalomban már több mint száz dolgozó szerezte meg a gyártmányai önellenőrzésének jogát. Most készítik elő a Baszov- módszer alkalmazását mindegyik részlegben, ahol előfordulhatnak balesetek. November 1-től az egész gyárban áttértek az úgynevezett elrakás nélküli rendszerre. Ez abból áll, hogy az egyik műhely dolgozói nem rakják félre a megmunkálásban levő munkadarabokat, hanem a másik műszak dolgozói folytatják az anyag megmunkálását. Ily módon jelentősen, mintegy öt százalékkal növekszik a munkatermelékenység, s lényegesen meggyorsul a készletek körforgása a termelés előkészítésétől a gyártmány elkészítéséig terjedő időszakban. Ez a módszer fokozott igényeket támaszt a dolgozók, főképpen a mesterek munkájával, elsősorban a jó minőség megtartásával szemben, hiszen megtörténhetne, hogy a másik műszak dolgozóinak kellene az előző műszak ban elkövetett hibát kijavítani a munkadarabon.

Az üzem gyors fejlődése egyszersmind azt is megkívánta a vezetőségtől, hogy nagy gondot fordítson a dolgozókról való gondoskodásra. Egész sor szociális berendezést építettek. Most áll befejezés előtt az óvoda és a bölcsőde. A szolgáltatásokat szinte közvetlenül a munkahelyeken nyújtják. A dolgozóknak lehetőségük nyílik élemiszer- és iparcikkek vásárlására. Az egészségügyi ellátásról orvosi rendelő gondoskodik. Az üzem területén begyűjtőhelyet létesített a ruha- tisztító és fehérneműmosó köz üzemi szolgáltatás.

Eredményes munkát végez a tornaijai ruhagyár kollektívája. Az üzem eddigi gyarapodása rámutat a fejlődés -távlatára is.

GÁL LÁSZLÚ

Budapest—Kelenföld—Tatabánya—Komárom—Győr—Hegyeshalom

HffluorciM legnagyobb vasúti lejlesztéséaek színhelye

1979.

XII. 3.

Magyarország legnagyobb vasúti fejlesztésének színhelye jelenleg a Budapest—Hegyeshalom közötti vasúti fővonal. A nagy forgalmú, közel 200 kilométer hosszú vonalszakasz átépítésére, az állomások korszerűsítésére mintegy 3 milliárd forintot költenek. Ehhez jön hozzá még az a több mint egymilliárd forintos fejlesztés, amely Hegyeshalom térségében folyik. Ezekben az összegekben nem szerepel még a Budapest —Kelenföldi pályaudvar átépítése, amelyre csupán ebben a tervidőszakban 800 millió forintot költenek, s a munkát csak a hatodik ötéves tervidőszakban 1980 után fejezik be. És most lássuk a nagyszabású program részleteit.

A Budapest és Bécs közötti vasúti összeköttetésnek a pálya megépítésétől kezdődően »nagy jelentősége volt. E fontos vonalszakasznak forgalmi értéke, a nemzetközi szállításokban betöltött szerepe tovább növekedett. Az országhatárnál — Hegyeshalom térségében — ezért európai viszonylatban is korszerű, nagy áteresztő képességű vasúti csomópontrendszert alakítanak ki. Ezek a munkák már évek óta tartanak, és a közelmúltban több létesítményt is átadtak rendeltetésének.

A szóban forgó térség egyre nagyobb szerepet játszik a kelet—nyugati és az észak—déli kontinentális vaÄti személy- és áruforgalomban. A Hegyeshalomtól légvonalban néhány kilométere levő Rajka és észak — déli, maga Hegyeshalom pedig a kelet—nyugati szállításokban játszik kiemelkedő szerepet. A már említett több mint egymilliárdos fejlesztés azt szolgálja. hogy a két nagy forgalmú határállomás szoros összhangban dolgozzon. Ezért mind a KGST-tagországok, mind pedig a Közös Piac országai áru- szállításainak fontos áteresztő bázisa lesz ez a térség,

Rajkán néhány éve átadták a közös magyar—csehszlovák üzemváltó állomást, amit nem sokkal rá követett a Hegyeshalom-állomás és az országhatár közötti vonalszakasz villamosítása.

Közben megtörtént a Hegyeshalom—Rajka közötti vasúti szárnyvonal villamosítása. Ezt követően pedig 1982-ig dolgoz- naik a hegyeshalmi rendező pályaudvar fejlesztésén. A későbbiek során a hegyeshalmi személypályaudvar vágányhálózatának teljes korszerűsítésésé- re is sor kerül. Az itt folyó munkák természetesen szoros összefüggésben vannak az egész vonalszakasz átépítésével. Jelenleg Pest- és Fejér-, Komárom- és Győr—Sopron megye területén dolgoznak a vasútépítők.

Nemcsak a pálya kerül átépítésre, hanem olyan forgalmi berendezéseket is felszerelnek, melyek a 120 kilométeres sebességet teszik lehetővé. Később ez 140—180 kilométerre bővül. A nagy sebességet természetesen nem a Vértes-hegyi, hanem a Tatabánya—Győr —Hegyeshalom közötti szakaszokra tervezik. Az átépítés során azonban a hegyi szakaszokon is több helyütt új nyomvonalon vezetik a pályát, ami alkalmassá teszi őket a nagyobb sebességre.

A Dunántúl északi részét átszelő vasútvonal teljes átépítése a járulékos munkákkal együtt 1985 után fejeződik be. Közben új állomások, csomópontok is épülnek. A Bicske csomópontot például úgy építik ki, hogy a Duna menti erőmű összes fejlesztéseit zavartalanul ki tudja szolgálni. Gondolnak a tatabányai szénkörzet fejlesztésével kapcsolatos szállítási igényekre is. Ezért Tatabányán nagyszabású átépítések lesznek. A pályán kívül az állomást is teljesen átépítik.

Gondot jelent a komáromi vasútállomás korszerűsítése. Itt a pálya ugyanis néhány kilométeren át közvetlenül a Duna- parton vezet. A komáromi állomás és a Duna-menti vasútszakasz korszerűsítése marad a végére, függvényében a Gabčíkovo—Nagymarosi vízlépcső- rendszer kiépítésének.

CSERESZNYÄK ISTVÄN

Bulgária gyümölcs- és zöldségexportja

A BULGARPLOD gazdasági egyesülés évente 1 100 000 tonna gyümölcsöt és zöldséget exportál friss és feldolgozott állapotban. A világ egyik legnagyobb ilyen cégének számító BULGARPLOD több mint hetven országgal kereskedik. Legfontosabb vásárlói a szocialista országok, de jelentős mennyiségeket továbbít a BULGARPLOD Ausztriába, az NSZK-ba, Nagy- Britanniába Svájcba, Hollandiába, a skandináv országokba, Kanadába. Japánba, a Közel-Keletre is.

A BULGARPLOD márka fogalom ezekben az országokban,

Družstevná pri Hornáde községben a Preja üzem dolgozói 1979. november 27-én a kelet szlovákiai kerületben elsőként teljesítették évi feladataikat A létszámban nem nagy, csupán 150 tagú kollektíva több mint !0,5 millió korona értékben állított elő betonelemeket Az év vegéig az árutermelési tervet 2 millió koronánál túlszárnyalják. Az évi terv batáridő előtti teljesítése a t4 szocialista munkabrigád és .3 komplex racíonalizáciős brigád szorgalmas munkájának az erdeménye. Felvételünkön [ári Daríko és Margita Male- jóvá szocialista rnunkabrigadtagok csiszolják a terazzo padlóelemeket f ČSTK - A. Haščáik felvétele)

AZ ÉPÍTŐIPARBAN is lehet ÉSSZERŰM AZ ENERGIAFOGYASZTÁST

nemcsak a tartalmi érték, de a választék és a csomagolás miatt is. A válaszlék egyre bő. vül, jelenleg több mint 300 féle kiváló termék szerepel az exportlistán.

További piacok szerzése érdekében gyakran rendez a vállalat kiállításokat, árubemutatókat, kóstolókat szerte a világon. A tervek szerint a jövőben többet szállítanak a kanadai vevőknek és Ázsia, Afrika és Latin-Ameriika országainak lakosságával is megismertetik Bulgária gyümölcseit, zöldségeit

K BUDAPRESS—SOFIAPRESS)

Az építőipari dolgozók még ma is gyakran hangoztatják, hogy mivel nem fogyasztanak sok energiát, nem is követelhe tő meg tőlük az energiafo gyasztás nagyarányú ésszerűsí tése. Az Ipari Építkezések tér melési-gazdasági egység vállalatainak példáján azonban be bizonyítható, hogy az ilyen fe lelőtlen nézeteknek gazdaságunkban nincs helye. Igaz, egy-egy nem széles látókörű mester véleménye még nem mérvadó. Az is tény viszont, hogy ebben a termelési-gazda sági egységben is valamennyi mesternek tudatosítani kellene, hogy mennyi villamosenergiát, földgázt, és szenet fogyasztanak vállalataikban, üzemeik ben. Nem kis mennyiségekről van szó, hiszen a termelési-gaz dasági egység az* idén 40 millió kilowattóra villamosáramot, 3,5 millió köbméter földgázt és 22 ezer tonna egyéb tüzelőanyagot fogyaszt el.

Legkevesebb I20Ö tonna kőszénegyenértékű tüzelőt akarnak megtakarítani

A kassai (Košice) Ipari Építkezések termelési-gazdasági egység e tekintetben megér demli az elismerést, mert valóban példamutató- figyelmet szentel a tüzelőanyag és az energia ésszerű felhasználásának. Érthető és megszívlelendő utasítást adtak ki a vállalatok számára: a lehető legtöbb energiát takarítsák meg minden egyes művelet végzésekor E követelmény kielégítése a termelési költségek csökkentése szempontjából, tehát az építőmunka hatékonysága növelése szempontjából is nagyon fontos.

— Az év első felében — magyarázza Július Kováč, a termelési-gazdasági egység főenergetikusa — vállalataink 749 tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagot takarítottak meg, ami az egész évre előirányzott feladatainknak 62,4 százalékát képezi. Hét vállalat eredményeivel elégedettek vagyunk, csupán a kassai Montostav maradt le érthető okokból. Ha megkapják a termelőtől a szükséges hegesztő aggregátorokat, akkor az év végéig még pótolhatják lemaradásukat.

Az idén három vállalatnak, mégpedig a bratislavai Stavoin- dustriának és az ugyancsak bratislavai Priemstavnak, valamint a Kassai Kohóépítő Vállalatnak kellett 200—230 tonna kőszénegyenértékű fűtőanyagmegtakarítást elérni. Az ésszerűsítési intézkedések foganatosításával a bratislavai Stavoin- dustria az év első hat hónapja alatt 145 tonna, a Priem’stav 136 tonna, a Kassai Kohóépítő Vállalat pedig 185 tonna kő- széneeyenértékű fűtőanyagot takarított meg.

A siker háttere

A fentiekből is kitűnik, hogy az első félévben a Kassai Kohó- építő Vállalat volt a legsikeresebb az energiatakarékosságiprogram teljesítésében. A fenn-’ maradó 45 tonna kőszénegyen-- értékű fűtőanyag megtakarítá-- sa már nem okozhat gondot számára, s ezt a mennyiséget az év végéig bizonyára alaposan túlszárnyalják. Dušan Rep- čák mérnöknek, a vezérigazgatóság gépesítési és energetikai osztálya vezetőjének szavaiból következtethetünk a siker hátterére.

— Dezider Haluška mérnök, a Kohóépítő Vállalat igazgatója, František Čech termelési igazgatóhelyettessel, illetve Ju-~ raj Pauerral, a vállalat vezető energetikusával együtt nagy figyelmet szentel a tüzelőanyag- és az energiafogyasztás csökkentésének. Már hosszú évek óta rendszeresen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, s min-' dig alaposan átgondolt, reális intézkedéseket hoznak. Ezt az irányítási formát alkalmazzák valamennyi termelőüzemükben, ahol az üzemi energetikusokon keresztül érvényesítik az elgondolásokat. Általában sikerrel.

Ösztönzés az egész ágazat számára

A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány júliusban hozott határozatait és intézkedéseit a vezérigazgatóság kommunistái már augusztusi taggyűlésükön megtárgyalták, és lebontották azokat saját feltételeikre. Alapelvként szögezték le, hogy az energiatakarékosság kérdésével minden egyes dolgozónak foglalkoznia kell. Ennek az utasításnak az alapján kezdtek hozzá a legégetőbb kérdések megoldásához. Előnybe helyezték a rövid távra szóló intézkedések foganatosításál, de a távlati intézkedéseknek is fokozott figyelmet szentelnek. Tudatosítják, hogy az energetikai helyzetben nem várható „enyhülés“, a feltételek nem lesznek könnyebbek, tehát minden ésszerűsítési intézkedés szükséges.

A vezérigazgatóság határozata alapján mindenekelőtt a vállalatigazgatókat vonják felelősségre, ha a vállalat nem teljesíti az ésszerűsítési intézkedéseket. Az energiatakarékosság kérdését minden vállalatban napirenden kell szerepeltetniük. Figyelemre méltóak például a következő intézkedések; illetve szándékok:

% saját beruházási terveikbe csak olyan akciókat iktassanak, amelyek energetikai szempontból takarékosságot eredményeznek;

% az építőipari munkákba* nagyobb mértékben alkalmaz zák a kutatóintézetekben ki fejlesztett kevésbé energia igényes eljárásokat, stb.

Mindazokat, akik hozzájá* rulnak a jó eredmények eléréséhez, az igazgatóknak megfelelő jutalomban kell részesíteniük. nersze az előírások szerint. Ha szükséges, akár rendkívüli iutalom is kiutalható — ezt mindenki tudomására kell hozni.

JÁN RAJNlC

ELÉRIK A KITŰZÖTT CÉLOKAT