Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-13 / 268. szám, kedd
Az INTERELEKTRO szervezet a szocialista együttműködés fontos láncszeme A Kassai /Košice/ Mélyépítő Vállalat dolgozói, akik a Konzorcium távolsági gázvezeték 10b kilométeres szakaszát építik, első ízben vezették a gázvezetékei a víz alatt, nem pedig u folyót áthidaló csővezetékkel.- Nižná Myšlában a 64 méter széles Hennád folyó alatt öt méternyi mélységben vezetik a csöveket. Fel vételünkön a csövek lerakása iáiható (Felvétel: A. HaSiíák — CSTK) 16 6AZDÁI ÜZEMŰKNEK KEZDEMÉNYEZÉSÜK A TAKARÉKOSKODÁSRA IRÁNYUL A KGST-tagországok az együttműködés Komplex Programjának végrehajtása során nagy figyelmet fordítanak az elektrotechnikai ipar fejlesztésére. Ez teljesen érthető, hiszen a XX. század legfontosabb energiafajtája az elektromos energia. A tudományos-technikai forradalom időszakában a társadalmi termelés hatékonyabbá tétele elképzelhetetlen az elektrotechnikai ipar teljes termékskálájának ésszerű alkalmazása nélkül. A KGST-tagországok elektrotechnika-ipari együttműködésének fejlődése 1956-ban vette kezdetét, amikor a KGST Gépipari Állandó Bizottsága kej retében létrehozták a 10-es számú szekciót. Minőségileg bjj szakasz kezdődött e téren 1073-ban, amikor a Végrehajtó Bizottság 65. ülésének határozatából kiindulva megalapították az Intereiektrót, az elektrotechnikai iparban való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés nemzetközi szervezetét. Az egyezményt a BNK, a CSSZSZK, az MNK, az NDK, az RSZK és a Szovjetunió kormányának képviselői írták alá, majd 1975-től Jugoszlávia is tagja lett a szervezetnek, amelynek székhelye Moszkva, Az Interelektro programjának sikeres végrehajtása érdekében a következő munkaszerveket hozták létre: az In- terelektro Tanácsát (amely Irányító szervként működik), Titkárságát, Felügyelő Bizottságát, a különböző munkacso-- portokat és a Műszaki Bizottságot. Az Interelektro munkacsoportjai elkészítették a termelési erőforrások és szükségletek mérlegét. Eközben ügyelőmbe vették az összes lagáíkerült lerakatokra a répa, ami 18 napra elegendő készletet jelent. A Rimaszombati cukorgyár szakemberei szerint ez túl sóik, s különösen enyhébb időjárás esetén fennáll a befulladás és erjedés veszélye. Közép-Szlovákia egyetlen cukorgyárában egyébként november 5-ig 89 190 tonna nyersanyagot dolgoztaik fel, s napi teljesítményük meghaladja a tervezett 2100 tonnát. iAz üzem 101,7 száza lékős terv- teljesítéssel a szlovákiai cukorgyárak versenyében a második helyet foglalja el. örvendetes tény, hogy a teljesítménymutatókon kívül a minőségi mutatók is megfelelnek a legszigorúbb követelményeknek is. Amellett, hogy a gyár körzetében már sikerült megoldani az ellátásbeli zavarokat, az idén 3000 tonna cmkrot szállítanak a Közel-Keletre és más tőkés piacra. —halam termelési kapacitását, és megállapíthatták, milyen intézkedéseket kell tenni a hiányzó termékek KGST-n belüli erőforrásokkal való pótlására. A deficit felszámolásának egyik hatékony ótja a szakosítás és a kooperáció révén való termelésnövelés volt. Itt mind a szakosítást, mind a kooperációt nemzetközi viszonylatban kell értelmezni. A sokoldalú nemzetközi szakosítás és együttműködés elmélyítése érdekében nyolc egyezményt dolgoztak ki. Ezek mind a produkciót, mind pedig a technológiai berendezés fejlesztését érintették. Az egyezmények tagolódása uz egyes munkacsoportokhoz igazodva valósult meg. Ez azt jelenti, hogy a szakosítási es az együttműködési egyezmények a következő termékcsoportokat érintették: tur- bógenerá toruk, imiiogeneráto- rok, nagy elektromos gépek, transzformátorok, magasfeszültségű gépek, elektromotorok, magasfeszültségű iivegszi- getelők, rúdszigetelők, speciális technológiai berendezés és áramátalakító technika. Az említett egyezmények aláírásával megteremtették a Komplex Program elektrotechnikai iparral kapcsolatos fejezetében vázolt teendők végrehajtásának előfeltételeit A szükségletek és a termelés közötti különbség felszámolásával kapcsolatban a tagállamokban szükségessé vált több elektrotechnikai nagyüzem építése. Az ezzel kapcsolatos ter-t vek megvalósítása a népgazdasági tervek keretében történt, mégpedig vagy közvetlen beru-< házásokkal, vagy pedig a Nemzetközi Beruházási Bank által nyújtott hitelek felhasználásó* val. Az Interelektro nemzetközi gazdasági szervezetben főleg szakosítás és termelési kooperáció révén folyik az együtt-* működés. A szervezet tagországai azonban más együttműködési tormákat is alkalmaznak. Az interelektro Tanácsa az 1976—18M0-as időszakra szóló fő együttműködési irányelvekkel összhangban meghagyta a munkacsoportoknak, dolgozzák ki a tudományos és műszaki együttműködés programjait, mert ez a terület is jelentősen hozzájárulhat az együttműködés elmélyítéséhez. Végül is 19 kiemeli fontosságú témát választottak ki a komplex tudományos műszaki egyúttműkö-' dés megvalósítására. A közös munka a kutatást, a gyártmányfejlesztést, a termelés szakosítását és kooperációját egyaránt érinti. A tudományos- műszaki és termelés-tőkéletesí- lési együttműködési a műszaki bizottság hangolja össze. Az együttműködés további fontos, területe a szabványok összehangolása. E téren ugyan még csak az első lépéseket tették meg, ami eléggé érthető, hiszen az Interelektro viszonylag új nemzetközi szervezet. A szabványosítási rendszerek egységesítése egyes tudományos-műszaki feladatok megoldásának a függvénye. A tagállamok az eddigi együttműködésben főleg a nemzetközi szabványosítási fórumokon (pl. IEC, CIGRE, ISO CEE stb.) való egységes fellépésre helyezték a hangsúlyt. Az 1976—1980-as időszakra kidolgozták „A szabványosítás alapvető irányai és komplex témái“ című dokumentumot. Az Interelektro Tanácsa az egységes szabványok kialakítását és unifikált termékek bevezetését tekinti a tő feladatok egyikének. A feladat megoldásával párhuzamosán a technológiai eljárások kidolgozására és a szükséges technológiai berendezések előállítására is nagy gondot fordítanak. így lehetővé válik a termelés szakosításának és kooperációjának elmélyítése, és a szükségleteknek megfelelően a figyelmet a termékcsoportok, illetve alkatrészek előállítására való szakosodásra lehet összpontosítani. Ez már a nemzetközi szociális ta munkamegosztás reális megvalósítását jelenti. Az Interelektro Tanácsának 1976 júniusában tartott 6. ülésén megvitatták a harmadik piacokon való közös fellépés kérdéseit. E problémakörben három kérdés-komplexumról van szó: 1. Nemzetközi vásárokon és szakosított kiállításokon való fellépés az 1981 utáni időszakban. A tagországok a nemzetközi szakosítás és kooperáció fejlesztésével összhangban és a termékcsoportok felosztásával kapcsolatban biztosítják' a nemzetközi vásárokon és a szakosított kiállításokon való. közös fellépés feltételeit. A szereplés — az Interelektro égisze alatt — közösen valósa? meg, hogy Így elejét vegyék a szocialista országok között nemkívánatos konkurrencia ki alakulásának. 2. Az Interelektro tagorszá gainak közös szereplése harmadik országok piacain a következő termékek, illetve létesítmények, viszonylatában: teljes elektro-energetikai termeié si berendezések, áramtranszformáló, -vezető és -elosztó berendezések és elektrotechnikai üzemek. 3. Egységes árpolitika kidolgozása az elektrotechnikai termékek értékesítésében. Az Interelektro Titkársága ezért azt javasolja, a tagországok egyeztessék az elektrotechnikai termékek jégyzékét, hogy így a KGST állandó külkereskedelmi bizottsága egységes árképzési politikát valósíthasson meg az Interelektro képviselőinek részvételével. Az Interelektro 1973 óta pozitívan beiolyásolta az egyes tagországok elektrotechnikai iparának fejlődését. Azonban az elért eredményeket figyelembe véve sem térhetünk napirendre afölött, hogy az együttműködésben még jelentős kiaknázatlan tartalékok vannak. A legközelebbi időszakban a figyelmet elsősorban a termelési-gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés problémáinak megoldására, a szakosításra és a kooperáció elmélyítésére, valamint a távlati célprogramok megvalósítására kell összpontosítani. ĽUDMILA LIPKOVÄ mérnök, a Bratislavai Közgazdasági Főiskola tanára — Nem h ruha teszi az embert — mondja a közmondás, bár ay, általános vélemény sze rint ez ma már túlhaladott ál láspont. A jó minőségű, szép kelmékből készült divatos ruhával szemben támasztott követelményeik ugyanis — mind a nőik, mind a férfiak részéről — indokoltak. Hiába is tagadnánk, « választékos öltözék a biztos fellépés, az önbizalom egyik feltétele. Ezért is állunk meg gyakran az ízlésesen elrendezett kirakatok előtt é« vizsgál- gátjuk figyelmesen a divatújdonságokat. A fogyasztó elégedettségére törekszenek Ez a kedvező jelenség Prágában, hazánk fővárosában főleg a P ragod év vállalat érdeme. Tíz üzemének egyike — a vrso- vicei — a napokban ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Dolgozói az évtizedeik során százezrek legkényesebb ízlésének is megfelelő igényeit elégítették ki, és ma is ezt teszik. Ez tűnik ki Helena fanečkovámak, a szabászat! részleg szocialista munkabrigádja vezetőjének a szavaiból is. — Továbbra is a fogyasztó elégedettségére törekszünk — mondja. — A jól szabott, divatos konfekció ugyanis nemcsak a vevőiknek szerez Őrömet, a jól végzett munka tudata számunkra is örömet jelent. Kötelezettségvállalásuk a hazai és a külföldi piac ellátásán kívül az anyagok célszerű és gazdaságos kihasználására irányul. A vállalás hiánytalan teljesítésével és az új munkamódszereik érvényesítésével a terv- feladatok pontos teljesítését segítik elő. Tisztában vannak azzal, hogy a jól megvarrott konfekció legfőbb feltétele a jó szabás és hogy a szabásminta gondos .megrajzolásával nagy mennyiségű anyag takarítható meg. — Az ilyen módon nyert megtakarított anyagnak kö szűnhető az is, hogy évente néhány száz kosztümmel, blúzzal, szoknyával többet állíthatunk elő ugyanannyi kelméből — utal Helena Janeöková a múlt évi 4,5 ezer métert kitevő, 220 ezer koronára becsült megtakarításukra. Az idén megtakarított anyagok értéke a számítások szerint — már két hónappal az év vége előtt meghaladja a 230 ezer koronát. iA vállalati szocialista munka- verseny tehát beváltja a hozzá fűzött reményeket, sőt — és ez minden bizonnyal az egyéni kötelezettségvállalások érdeme is — várakozáson felüli eredményekkel jár. v Din nőm is lehet ez másként az olyan üzemben, amelynek dolgozói a hulladékkal is gazdaságosan bánnak. Dehogy is dobálnák azt a szemétbe, hiszen tapasztalataik szerint a kis darabkákat is jól felhasználhatják a kézimunkaórán az iskolák tanulói, de hálásak ezekért a nyugdíjasotthonok lakói is. A vorrámühelyekben sem maradnak le Nem sok értelme lenne azonban a szabászati részlegen dolgozóik takarékoskodásának, ha a varrónők nem követnék pél. i dájukat. A sok kicsi sóikra megy elv alapján a cérnából és a gépselyemből az idén legalább 150 ezer korona értéket akarnak megtakarítani. Egyé. < ni kötelezettségvállalásuk a „felelek munkámért“ jelszó jegyében hibátlan teljesítményeikre irányul. Ugyanakkor » Pragodév többi prágai üzemé nek kötelezett ségvá fia lásá hoz csatlakozva elhatározták, hogy az idén legalább tíz száza lékkai csökkentik az áramfogyasz- tást. Mindenekelőtt arra ügyelnek, hogy feleslegesen egyetlen gép se üzemeljen, a szünet* ben kikapcsol ják ez áramfogyasztókat, munkahelyüket elhagyva pedig gondosan ellenőrzik, eloltották-e mindenütt « villanyt. Nem is maradt el fá- 'radozásuk eredménye, amive! szeptember végéig — kötelezettségvállalásukat rnegké tszerezve — majdnem 22 000 kilowatt óra áramot taka rí tollúik meg A vr&ovícei üzem dolgozói a rokonszakmák iránt is érdeklődést mutatnak, mert — amint mondják — szakismereteik fokozatos bővítése lehetővé teszi a szülési szabadságon levőik,; vagy a gyermekeik, esetleg a saját betegségük miatt távolmaradók helyettesítését is. Érthető, hogy ez a megértés, hozzáállás is nagy segítséget jelent a munkaerőhiánnyal küzdő üzemnek, amelyben" mindenütt példás rend és tisztaság uralkodik. Gondokban sincs hiány Téved azonban, aki az elmondottak: alapján azt hiszi, hogy a tetszetős, új ruhák készítése csupa öröm. — Sajnos, a rajtunk kívül álló okok évek óta nyugtalanítanak bennünket — utal a szocialista munka brigád vezetője a ruhák szerves részét képező cipzárak, valamint az igényelt színű és nagyságú gombok hiányára. De a Bednar és a Belux néven ismert fehér cérnából sem szállítják a vállalatok a kívánt mennyiséget. Emellett a kelmék minősége is gyakran képezi panasz tárgyát. Szövési hiba esetén pedig a ruha veszítene értékéből, s ezért ez a fogyatékosság a szabáskor sem hagyható figyelmen kívül. Amit tehát részben megtakarítanak a szabásmintának az anyagon való gondos elhelyezésével, az a hibás szövés miatt gyakran kárba vész. Nagy probléma a már említett munkaerőhiány is, de ennél is aggasztóbb az utánpótlás hiánya. A fiatal lányok ugyanis nem mutatnak megfelelő érdeklődést e kimondottan női mesterség iránt. Nehézségek, gondok tehát akadnak az üzemben. Dolgozói azonban megérdemelnék, hogy k e z d e mt n y ezé süket tá rnoga t va a szállítóvállalatok és üzemeik nagyobb figyelmet szenteljenek igényeik kielégítésének, jobbegyüttműködésük a fogyasztók elégedettségének növelését eredményezhetné. KARDOS MARTA Átél második intelme a földeken Az oiktóbervégi kemény fagyok a rimaszombati (Rimavská Sobote) járás kertészeteiben is komoly károkat okozlak. A hó esés formájában érkezett második intelem pedig már arra figyelmeztette a gömöri mezőgazdasági dolgozókat, hogy a tél feltartóztathatatlanul közeleg. A földeken dolgozó embereik igyekezetére tehát nagy szükség van, hiszen az őszi mélyszántás fele, mintegy 9500 hektáron, még az elvégzendő feladatok között szerepel. Ennek ellenére meglepő, hogy a járás ban csupán 15 gép dolgozik éjszakai műszakban is. Ez bizony kevés! Kedvezőbb a helyzetkép a kapásnövények betakarítását illetően. A szemes kukorica 94 százaléka már biztonságba került, s csupán 250 hektáron vár betakarításra az utóbbi esztendőik legjobb termése. Lenártfalván (Lenárlovce), Kralban, Rima- szécsen (Rimavská Seč) és Feleden (Jesenské) jóval 50 mázsán felüli átlagot értek el, ami részben ellensúlyozza a gyengébb gabonatermést. Az ütemterv szerint, sőt annál kicsit gyorsabban halad a cukorrépa betakarítása. A hét elején a rimaszombati járás termőterületének 85 százalékáról Üj lakónegyed építését kezdték meg az idén Bratislavában, a Sturý Ruzinov negyedben, ahol 1064 lakás lesz. Francia zsaluzást módszerrel építik az A szektor lakásait. A panelek falai oly simák, hogy azonnal tapétázhatók. Felvételünk az új lakások szereléséről készült (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK)
