Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-13 / 268. szám, kedd

LEVELEZŐINK ÍRJÁK Első ízben nő A napokban 117 küldött találkozott Nyitrán a Gyü­mölcstermesztők és Kertba­rátok Szövetségének járási konferenciáján, ahol érlé­kelték az elmúlt két év eredményeit. A nitrai járás­ban a szövetség 86 alap szervezetének 6946 tagja van. A küldöttek megválasz­tották a szervezet új veze­tőségét, melynek elnöke ha­zánkban első ízben nő lett A felvételen Juraj Fajőik, a volt elnök adja át Emília Windischovának, a megvá lasztott elnöknek az elisme­rő oklevelet. Pavel Malis Támogatják a brigádmozgaJmat A Stará Turá-i CH1RANA vál lalat 76 kollektívájának 1624 tagja kapcsolódott be a szocia­lista munkabrigád cím elnyeré­séért indított versenybe. Már eddig 69 kollektíva kapta meg a megtisztelő címet és tagjai közül 1314-nek bronz és 206 nak ezüst jelvénye van, A múlt napokban aktívát tartottak a. brigádok vezetői, ahol értékel­ték a mozgalom jelentőségét és eredményeit. Martin Kővár, az tlzemi szakszervezeti bizottság titkára elmondta, hogy az idén az SZNF 35. évfordulójának tiszteletére 1174 egyéni és 22ft kollektív felajánlást tettek a brigádok tagjai. A környezet rendezésénél 12 800 órát dol­goztak társadalmi munkában. A brigádok 120 tagja alkalmazza az új munkamódszereket, 145-en adtak térítésmentesen vért és az általuk benyújtott újítási javaslatok kihasználásá­val az üzem évente Ű68 0ÍÍ0 ko­ronát takarít meg. Matá Pál Adni a legnagyobb öröm Mozgalmas élet folyik Lo­soncon lLučenec) a nyugdíja­sok klubhelyiségeiben, uini a klubélet iránt érdeklődő idős emberek és az agilis Molnár László elnök vezette klubta­nács érdeme. A vnb anyagi tá­mogatásával évente több autó­buszkirándulást tesznek az or­szág legszebb tájaira és Ma­gyarországra. A nevezetes év­fordulókon megemlékezéseket rendeznek. Nagy az érdeklődés az egészségügyi és tudomá­nyos-ismeretterjesztő előadások Iránt is. Legutóbb nagy sikert aratott az ügyes kezű tagok munkái­ból a klubban rendezett gyer­mekjáték-kiállítás. A játékok a bútorgyártól, a Poľanától és más üzemektől kapott hulla­dékanyagból készültek. A kiál­lítást néhány nap alatt majd­nem háromezren tekintették meg. A bemutatott tárgyakat alkotóik — a kiállítás után — elosztották a* város tizenöt óvodája és bölcsődéje között. Kanizsa István Gyenmnf lakodalmasok A Komáromi (Komárno) Vnb az elmúlt hónapokban sok ér­dekes rendezvényt szervezett Idős emberek részére. Ilyen ak­cióra nemcsak a városban, ha­nem a környező településeken ís sor került. Jól sikerült a Se­bők János és felesége Komá­rom — Kava-i lakosok gyé­mántlakodalma, melyet a hely­beli művelődési házban ren­deztek meg a családtagok és vendégek jelenlétében. A Se­bők-házaspár 1919 októberében kötött házasságot. Életük fo­lyamán sok jót és rosszat élj tek át. Mindig becsületesen dolgoztak és nevelték gyerme­keiket. Ma mind az öt gyerme­kük jelentős társadalmi funk­ciót tölt be. János bácsi a he­lyi szövetkezet egyik alapító tagja volt. Ma békésen töltik napjaikat szeretteik körében. Bende István KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL önsegélyes alapon öt évig építették a 637 lakosú Semse (Šemša) községben a több ren­deltetésű épületet, de mégérte az időt és a fáradságot. A lé­tesítmény befejezésére és át­adására a napokban került sor. Értéke 5,2 millió korona, s a lakosság 109 000 óra munkával járult hozzá építéséhez. Ilyen nagyarányú társadalmi össze­fogásra Jüég nem volt példa a járásban. Ezzel a választási program legfontosabb pontját teljesítették. Az építkezést a helyi Barátság Efsz szakembe­rekkel és munkagépekkel se­gítette. Az építkezésből a leg­nagyobb részt a SZISZ- és a sportszervezet tagjai vállalták. Persze a többi tömegszervezet tagjai és a lakosság is nagy­mértékben kivette részét a munkából. A több rendeltetésű épületben a művelődési köz­ponton kívül helyet kapott a posta, az ifjúsági és a nyugdí­jasklub, a népkönyvtár, a hnb dolgozószobái, az ülésterem, egy korszerűen felszerelt egész­ségügyi rendelő, sőt élelmiszer- üzlet és húsbolt is. Iván Sándor Kedves ünnepségre került sor az egyházkarcsai (Kostol­né Kráčaní/) művelődési ház- ban. A polgári ügyek testületé ismét megrendezte a nyugdíja­sok találkozóját. Köszönet ükét fejezték ki az időseknek azért a fáradságos munkáért, amit életük során becsülettel végez­tek. A helyi alapiskola tanulói és az ifjúsági szervezet tagjai kultúrműsorral kedveskedtek az időseknek, a tömegszervezetek képviselői pedig átadták aján­dékcsomagjaikat sok jókíván­ság kíséretében, melyeket a nyugdíjasok meghatódva és örömmel köszönlek meg. Nagy Viola Kiváló úiító Tizennyolc éves korában, amikor munka­viszonyba lé­pett és a vág­sellyei (Šafa) Duslóban a víz­gazdálkodási részlegen kezdett dolgozni, csak a Galántai (Galanta] Ma­gyar Tanítási Nyelvű Középis­kolában szerzett érettségi bi­zonyítvány volt Bondor György (a képen) kezében. Azóta mun­ka mellett szakismereteket és diplomát szerzett. Ma is a Dus­lóban dolgozik, a vállalat víz­gazdasági részlegének a veze­tője. Kiváló és termékeny újító. Összesen tíz ésszerűsítő és újí­tó javaslatát, — melyek kivétel nélkül a munkakörülmények ja­vítására és a műszaki-gazdasá­gi normák csökkentésére irá­nyulnak — már bevezettek a termelésbe. A legutóbbi egy-1 millió korona megtakarítást jelentett a vállalatnak. Évekkel ezelőtt belépett a kommunista pártba. Tagja az üzemi pártszervezet és a szak- szervezet vezetőségének. Mun­káját mindig hiánytalanul el-- végzi, s több éves fáradhatat-1 lan munkájáért néhányszor ki­tüntették. Celeng Ferenc A napokban nyílt meg Gútán (Kolárovo) a népművelési köz­pont előcsarnokában a komáro­mi (Komárno) járás amatőr képzőművészeinek járási kiállí­tása. Az értékelő bizottság 14 műkedvelő képzőművész 40 munkáját választotta ki erre a célra. Az ismertebb művészek mellett sok fiatal is sikeresen mutatkozott be. A kiállított mű­vek többsége festmény, a már jól ismert festők Broczky Béla, Fekete Zoltán, Fügedy Jenő, Alžbeta Vavríková, Tóth Erzsé­bet és Bencsics Katalin — mun­kái nagy tetszést arattak. Mel­lettük ott van a már említett fiatal nemzedék, Jaukovich Márta, Preiner Tibor, Szkuká- lek Lajos, Gráféi Lajos és Šes­ták Péter. A gráfikát Roman Greškovič, és Szénási Attila, a fametszeteket Fehérvárit Imre kéuviselte. A fődíjat Preiner Tibor nyerte el, s meggyőződé­sünk, hogy a kerületi verse­nyen is helytállnak alkotásai, s-ntoknn ásáöln Alföldi Károly (Ü rü 3 Mire van igény a katonaférj után? K. L.: Férjét behívták két évre a tényleges katonai szol­gálatra. Mivel ön egy három­éves és egy másfél éves gyer­mekükről gondoskodik, nem le­het állásban. Ön jelenleg má­sodik gyermekének kétéves ko­ráig havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyt kap. Kérdi, mire van igénye? Férje munkaadó vállalata kö­teles a Munkatörvénykönyv 12. §-ának 1. bekezdése sze- r'nt — 3 napp'al a bevonulás előtt — két hétre az átlagbért kifizetni. Ha férje katonai szol­gálatának idejére továbbra is fenntartotta munkaviszonyát, joggal igényelheti a két gyer­mekre járó 530 korona összegű családi pótlékot. Második gyer­meke kétéves koráig Ön to­vábbra is jogosult « havi 500 korona gyermekgondozási se­gélyre. Az 1975/121 számú társada­lombiztosítási törvény 73. és kővetkező paragrafusai értel­mében a hnb-n igényelhet két gyermekére 200—200 korona és saját magára 500 korona össze­gű ellátási pótlékot. Ez a fele­ségnek addig jár, míg ellátat­lan, 3 évnél fiatalabb gyermek­ről gondoskodik és abban az esetben is, ha komoly okból nincs munkaviszonyban, vagy ha rokkant. Az ellátási pótlék elvben a tényleges katonai szolgálat első napjától jár, de ha a bevonult katona a munkaadó vállalattól a katonai szolgálat első két hetére megkapta fi­zetését, az ellátási pótlék csak uz első két hét után jár. Temetkezési költségek megtérítése É. B.: Emberiességből és jó­szívűségből éveken ál gondos kodott egy elaggott, beteg, öreg néniről, akinek nem volt kö zelebbi hozzátartozója, és ma­gányosan élt régi vályogháza - ban. A néni temetéséről ís ön gondoskodott, és költségeit az 1000 korona összegű temetke zési segély leszámítása után senki sem térítette meg. Álla­pítsa meg az állami jegyzősé- gen, hogy az elhunyt néni ha­gyatékára tartott-e igényt tör­vényes vagy végrendeleti örö­kös, vagy a szerény hagyaték örökösök nélkül az államra szállt-e át? Az öröklési eljárás­ban az igazolt temetkezési költségek megtérítését joggal kérhetik az örökösökkel vagy a vagyont átvevő állammat szemben. Az örökösök és az ál-- lám is az örökség, illetve az átszállt vagyon erejéig felel-1 nek a temetkezési költségek megtérítéséért. Ha az örökha-' gyó után csak csekély vagyon maradt, az állami jegyzőség az 1963/95 számú állami jegyzői eljárásról szóló törvény 32. §-a értelmében a vagyont an­nak adhatja át, aki a temetés* ről gondoskodott. Igény feleségjáradékra M. K.: Saját munkaviszonya alapján nem jogosult sem rok- kant járadékra, sem öregségi nyugdíjra. Abban az esetben, ha a jnb társadalombiztosítási orvosi véleményező bizottsága Önt rokkantnak (részleges rokkantnak) ismeri el, az 1975/121 számú társadalombizj tosítási törvény 43. §-a értelj lilében a jnb társadalombiztosí­tási osztályán havi legfeljebb 300 korona összegben folyósít­ható feleségjáradékot kérhet. Ez önkéntes juttatás, amelyről a jnb a csatád anyagi és szo­ciális helyzete alapján dönt. A’ segély folyósítására nincs pe^ lelhető igény. Munka kategória elismerése F. B.: Ha a munkaadó válla­lat nem igazolja, hogy az ön által végzett munka a II. mun­kakategóriába tartozik, és ígf vezették a nyilvántartási laj pon is, utólag csak akkor tud-1 ná a kérdéses munkaidőkéi II. munkakategóriába tartozónak' elismertetni, ha ezt munkaadó vállalata a kiegészített reszort- jegyzékek alapján igazolná. A’ vállalat bérosztályán megvan a kiegészített jegyzék az I. és II. munkakategóriának minősülő munkákról. Ennek alapján kér­hetne kedvezőbb igazolást. Munkaidő elosztása K. L.: A heti munkaidő el­osztása a CSSZSZK kormánya és az SZKT által jóváhagyott irányelvek értelmében a válla­lat vezetőjének hatáskörébe tartozik, aki erről a szakszer­vezeti bizottsággal való meg­egyezés alapján dönt. A dön­tést a dolgozó köteles szem előtt tartani, ellenkező esetben megsértené a munkafegyelmet, esetleg távollétét nem igazol­ják. Mindez megfontolandó, mert a családi pótlékot sem fizetik ki. Problémáikat szak-- szervezetük vezetőivel beszél­jék meg. DR. F. J. MIÉRT NINCS ELÉS GYÜMÖLCSFACSEMETE? Nem lehet mostohagyerek címmel, szeptember 14-í szá­munkban közöltük Gály Iván kommentárját, amelyben kör- nyazetvédelmi szempontból a zöldterületek létesítése kérdé­sével foglalkoztunk. A többi kö­zött így: ,,Fa, díszcserje, virág, gyepszőnyeg — a városokban és a falvakon életközegünk szerves tartozéka. Közismert tény ez, amely sokhelyütt, ör­vendetes módon, lemérhető a gyakorlatban. Tegyük azonban hozzá, inkább a kisebb és a kö­zepes nagyságú községekben, ahol már csak az emberek ter­mészetes szépérzéke is úgy pa­rancsolja, hogy rendezett, üde és vonzó legyen a családi ház előkertje, az út szegélye is. Vannak városaink is, amelyek­ben intézményesen és a lakos­ság társadalmi munkájával rendkívül sokat tesznek az ilyen jellegű szépítés érdeké­ben“. Valószínű azonban, hogy en-* nek is vannak gátló körülmé­nyei. Legalább is erről győz meg bennünket Ragyilné Gál Eta, imelyi (Imef — komáromi járás), olvasónk, aki a fenti kommentárunkra hivatkozik le­velében: „Fa, díszcserje, virág, gyepszőnyeg — a városokban és a falvakon életközegünk szerves tartozéka — ezt írják. Az ám, csak lenne hol megven­nünk a facsemetéket. Az apáink és dédapáink által ülte­tettek kiveszőiéiben vannak, meg aztán a fajtájuk sem felel meg minden esetben. Évről év­re tudakolom, hol lehetne ven­ni pl. jófajta sárgabarackfát. A válasz: sehol ... nem tud­juk ... Tavaly Bálványon jár­tam a faiskolában, október de­rekán. A szemem láttára bá­lázták a gyönyörű sárgabarack facsemetéket. Csakhogy ... nyu­gat-németországi exportra. Én hiába rimánkodtam. Tavasszal Komáromban az Oj Szó tudósítóinak találkozóján is szóba került a gyümölcsfa­csemeték hiánya. Az egyik fel­szólaló elmondotta, hogy a He- tényi úton az egyik héten kiülj tették a szép erős barackfács- kákat, a másik héten pedig egytől-egyig lábuk kelt. Pedig ha kaphatók lennének a kis fák, bizonyára senki sem nyúlt volna hozzájuk. Ezekben az években rengeteg ház épült és épül a falvakon, és új kerteket is telepítenek, megújítják a régieket. Pénz az van, az emberek szívesen meg­vennék az ültetőanyagot, hogy legyen az új kertben, szépítse az udvart, ízes gyümölcsöt te­remjen. De miért nincs gyü­mölcsfacsemete?'' Erre a jogos kérdésre szeret­nénk választ kapni az illetéke­sektől. 1979. XI. 13. 6 MÁR HAGYOMÁNYOS Amatőr képzőművészek kiállítása A Sebők-hazaspar köszöntése gyémántlakodalmuk alkalmából (Pál Gyula felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents