Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-12 / 267. szám, hétfő
Gyakorlattá váló szemlélet ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS TAKARÉKOSSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN Most, amikor erőforrásainkkal, í mindenekelőtt az energiával való takarékosság a gazdálkodás minden területén kemény követelménnyé vált, a mezőgazdasági üzemek is rákénysze riilnek, hogy felülvizsgálják energiafogyasztásukat. A mező- gazdaságban nem volt hagyománya az energiagazdálkodásnak, mert a végtermék előállításában a kisebb tételű költségek között szerepelt. A galántai. járásban az összes termelési költségnek jelenleg is csupán az 1,96 százalékát teszi ki. De ha azt írjuk, hogy ennek a pénzbeli értéke közel huszonkét millió korona, s ebben még nincs benne az üzemanyag ára. akkor látjuk, hogy 1—2 százalékos megtakarítás is jelentős hasznot jelent.f Zelinka Jánossal, a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozójával megvizsgáltuk, hogy milyen a járás mező gaz dasági üzemeiben az energiagazdálkodás és hogy kellő fi gyeimet szén telnek-e az ener giatakarékosságnak. Egy jegyzőkönyvet mutatott, amiből az derült ki, hogy a járás mező- gazdasági üzemeiben nincsenek meg az energiagazdálkodás személyi feltételei. Az Állami Energetikai Felügyelőség, május 21 és június 20 között végzett vizsgálata során megállapította, hogy az energia gazdaságos felhasználásának irányítása és ellenőrzése bonyo- ä n it és sokrétű feladatot ró az energetika szakaszán dolgozo egyénre, s az ennek csak ak kor tud eleget tenni, ha ener getikusi teendői mellett nem kell más munkái is végeznie S Zelinka János azóta sem „csupán“ energetikus. — A mezőgazdasági üzemek ben is hasonló a helyzet — mint nálunk, az igazgatóságon — tájékoztat. — Mindössze két szövetkezetnek van önálló energetikusa, mégpedig a Velký Grob-i és a Farkasát Efsz-nek A többi 19 közös gazdaságban különböző beosztású dolgozóik többnyire gépesítők látják el az energetikust teendőket is Ennek ellenére is figyelemreméltó eredmények mutathatók ki az energiatakarékosság terén. Bár az is tagadhatatlan, hogy az említett két szövetkezet e tekintetben felülmúlja a többit. — Sajátos eszközeink és lehetőségeink közepette úgy segítjük elő az ésszerű energia - gazdálkodást — fűzi tovább a szót beszélgetőtársam, hogy évente tanfolyamokat rendezünk, előadásokat tartunk az üzemek energiaügyekkel foglalkozó dolgozói részére. Előadásokra, konzultációk vezetéséire kiváló szakembereket kérünk fel. Ismételten felhívták a szövet •kezeteket, hogy a téli időszak előtt tegyenek meg mindent a központi fűtés kazánjainak, és a többi kisegítő berendezés megfelelő használatáért, az épületek jó hőszigeteléséért, használják ki az olcsó energia- forrásokat, fordítsanak megkülönböztetett gondot a világító- testek elhelyezésére és karbantartására, következetesen ellenőrizzék, hogy azokat a dolgozók munka után kikapcsolták" e stb. — Az ajánlás és többi felhívás, rendelkezés alapján szinte minden mezőgazdasági üzemben történt valami figye-* lemre méltó dolog. Ezek közül is megemlíteném, hogy a farkasdi szövetkezetben a közönséges villanykörtéket neon- égőkre cseréitek fel. Ezek előnye, hogy ugyanannyi energia- fogyasztás mellett két és félszer akkora a fényerősségük A vágsellyei szövetkezet kér tészetében levő kazánokat a Trikót a üzem textilhulladékáva.1 fűtik, s így évente 55 tonna fűtőolajat takarítanak meg. Melléktermékek nagyobb mére tű hasznosítására nálunk nincs lehetőség. Tudjuk, hogy 4 kilogramm, 40 százalék nedvességet tartalmazó kukoricaszár, 3 kilogramm, 15 százalékos víztartalmú szalma égetésével 1 kilogramm fűtőolaj takarítható meg, azonban ezek a melléktermékek nagyobb hasznot hoznak a takarmányozásban. Több tényező akadályozza viszont a mezőgazdasági üzemeket abban, hogy az energiatakarékossági követelmények nek hiánytalanul eleget tegyenek. Itt van például a villany vízmelegítők kérdése. Csúcs- fogyasztás idején — 7—11 óra és 17—21 óra között — nem szabad őket bekapcsolni. De lt és 17 óra között is csak ott, ahol azt az energetikai üzem engedélyezte. A villanybojlerok éjszakai működtetésének viszont semmi akadálya. Ott, ahol 1000—2000 literes bojlerok vannak. Ezekben annyi vizet melegíthetnek, amennyire napközl>en szükségük - van. Csakhogy nincs mindenütt ilyen nagy vízmelegítő, mert nem kapható. A gondozók szívesen melegítenének vizet katlanokban is tűzifával, de a katlan is hiánycikk. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban úgy oldották meg a melegvíz-problémát, hogy amikor az egyik központi fűtésre használt kazán tűztere tönkrement, annak 2000 literes tartályába villanymelegítőket helyeztek el. A saját elgondolásuk szerint átalakított berendezésen elegendő mennyiségű vizet melegíthetnek éjszaka. Ugyancsak gondot okoz számukra a meddőáram kiküszöAZ ENERGETIKA RÉSZÉRE IS SZÁLLÍTANAK 1979. XI. 12. A csehszlovák energetika feladatait segítik teljesítent a Zdiar nad Sázavou-i Gépgyár és Öntöde dolgozói. Hidraulikus hengereket gyártanak az unicovi Gépgyár és az ostravai Klement Gottwald Vasmű részére. Az idén 19,4 millió korona értékben állítanak elő hengereket. Felvételünkön František Kafka, a hidraulikus henger golyóscsapágyának megmunkálását végzi (Felvétel: CSTK — V. Korčák) bölése, merrt nem kapható az ehhez szükséges kondenzátor. Ha a kívülről kapott áramnak a íogyasztó kevesebb mint 95 százalékát használja fel, akkor bírságot fizet. Már emiatt is mindenütt örömest beszerelnék ezt a műszert, ha kapható lenne Az energiatakarékosságnak meg számos más, egyelőre csak elméleti stádiumban levő módja van. — Tudomásom van róla — mondotta Zelinka János —, hogy a Tudományos/ Gazdálkodási Rendszer Intézetének lévai területi állomását megbízták a terményszárítókban felszabadult hőmennyiség hasznosításénak megoldásával. A mi járásunkban 9 darab földgázra és 11 fűtőolajra üzemelő szá rí tó (lerendezés van, amelyek rengeteg energiát fogyasztanak Felmérés szerint a szemes kukorica-termesztés összes energiaigényéből a szárítás 35—40 százalékot tesz ki. A felhasznált energia nagy része elvész. Ezt kellene ésszerűen újra felhasználni. — Ebből az következik, hogy a mezőgazdasági üzemekben komolyadban el keli gondolkodniuk afelett az új módszer felett, miszerint a kukorica nedvesen is tárolható. Mégpedig fóliával bélelt silógödörben, széndioxiddal és formalde- hidgázzal kezelve. — Nálunk eddig három mezőgazdasági flzem tárol ily módon kukoricát — jegyzi meg Zelinka elvtárs, de csak azért, hagy lie ne fülledjen, amíg sor kerül a szárításra. — S vajon el terjedt-e Önöknél az energiatakarékos talaj- művelés? Helyettesítik-e például nehéztárcsázással a szántást? Mint önt is tudja, amíg egy műszak alatt legfeljebb 8 hektár terület szántható meg, addig a nehéztárcsázás 20—25 hektáron végezhető el ugyanannyi idő alatt. — Tudtommal sok helyen nehéztárcsázásnak szántás helyett, de esetükben nem az energiatakarékossági szempontok figyelembe vétele játsza a fő szerepet. Inkább akkor alkalmazzák. amikor az elővete- mény betakarítása és a vetés- idő között igen rövid az idő és gyorsan kell előkészíteni a talajt. De azt is tudni kell, hogy nem minden esetben helyettesíthető a szántás nehéztárcsázással. A talajművelő eszközöket vontató erőgépek működtetésére sok üzemanyagra van szükség. Az üzemanyaggal való gazdálkodás irányítása ugyan nem tartozik az ő hatáskörébe, de azért nem közömbös számára ezek üzemeltetése sem. — Az üzemanyagokkal való takarékoskodás csak úgy lehetséges, ha kiküszöböljük a traktorok, a tehergépkocsik, a kombájnok indokolatlanul nagy üzemanyagfogyasztását. Aminek sokszor olyan csekélység az oka, hogy szennyezett a levegő- és az olajszűrő, vagy az üzemanyag befecskendező szivattyú rossz szögben van beállítva. A hajtómű üzemanyag- ellátó rendszer hibája következtében a traktor óránként 2—5 kiló üzemanyagot „füstöl“ el. Ahhoz viszont, hogy ezeket a hibákat idejében felfedjük, nincsenek berendezéseink. De a tervek szerint a jövő évben felépül járásunkban két diagnosztikai központ, egyenként 2 millió korona értékben, s ezek már jó szolgálatot tesznek a gépek ilyen hibáinak a felderítésében. A több órás beszélgetés alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a galántai járásban is elterjed már az új energetikai szemlélet, ami eddig is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy már a mezőgazdasági üzemek is szakszerűbben, célszerűbben, takarékosabban használják fel az energiát. De az erőfeszítések ellenére még mindig jelentős energia megy kárba. S tegyük hozzá, hogy sokszor nem a saját hibájukból. S arra is fény derült, hogy néhány takarékos megoldás bevezetése, szeles körű elterjesztése a mezőgazdaságban is a jövő nagy feladatai közé tartozik. KOVÁCS ELVIRA Egy a harminckettő kőiül A közel ötveuhét esztendős Ocsenás Istvánt munkatársai a gépek szerelmeseként ismerik. Egyébként ő maga is azt tartja: „Gépek nélkül el sem tu doni képzelni az életemet.“ Gyermekkorában sokszor idő zött a csépőlgépek, az azokat hajtó gőzgépek körül, s minden kívánsága az volt, hogy egyszer majd ő is gépeken dolgozhasson. A szakmával közelebbről Deregnyőben (Dralutov) ismerkedett meg, Pasztornyicky Tihamér műhelyében tanulta a cséplőgépek, traktorok javítását ... Már közel harmincéves volt. amikor 1952 ben a Nagykaposi (VeTké Kapušany) Gép és Traktorállomásra ment dolgoz ni. Abban az évben lett a CSKl* tagja. Eleinte a traktorokat ja vította, később •— tekintette! közismerten kiváló szaktudására — kinevezték műszak! ellen őrnek, majd az állomás műhely főnökének. Ebben a tisztségben dolgo zott 1964 ig, amíg a gép- és traktorállomásokat (ei nem saa molták. Ezt követően a közeli Vajáni (Vojany J Hőerőműbe ment, ahol szintén a gépekkel került kapcsolatba, előbb szere lóként, később pedig csoportvezetőként. Jó eredményeit bizonyítja, hogy 1968-ban kitüntették a „Hőerőmű legjobb dolgo zója“ címmel. — A hőerőműből mikor és miért ment át jelenlegi munka helyére? — Nem azért, mintha személyes nézeteltéréseim leltek vol na, ezt előrebocsátom — válaszolja. — Még ma is munkáké pesnek érzem magam. Meged zett a munka, de 1973-ban — amikor eljöttem a hőerőműből — már túl voltam az ötvenedik életévemen és a munkahelye men már nagyon zajosnak bizonyult számomra a környezet. Tehát főleg egészségem védelmében változtattam munkahelyet. A Tranzit gázvezeték vállalat Nagykaposi Kompresszor állomása csöndesebb, tisztább környezetben dolgozhatok ... — Megint a gépek körül. Igaz? — Természetesen a gépek körül dolgozom. Kezdetben üzemlakatoskéut, a közelmúltban pedig kineveztek szerelő nek. A központi karbantartó műhelyben a gépek nagyjavításán dolgozom, Jaroslav Novot ný 11 tagú ezüstjelvényes szocialista munkabrigádja tagja ként... Ocsenás elvtárs elmondta, hogy kezdetben tizennégy tagja volt brigádjuknak, közben hárman — akik képtelenek voltak „beolvadni“ a közösségbe, — kiváltak a brigádból. — Amióta ez a három „rendetlenkedő“ elment tőlünk, ŕ brigádunk nagyszerű kollektívává kovácsolódott. Ha mi elvéOcsenás István (Archív felvétel.) gezzük egy turbogépsor gene- ráljavitását, utána legalább ezer munkaórára vállaljuk zavartalan üzemképességét. Munkahelyünkön nemcsak a szovjet földgázt vesszük át, hanem a szovjet szaratovi módszert is alkalmazzuk. Segítségével tor ven felül teljesítjük a tervünket. Azt másoktól tudtam meg. hogy Ocsenás István az idei felajánlásokat már augusztus 29-ig teljesítette, s az év végéig újabbak teljesítésén fáradozik. Azt sem ő mondta el magáról, hogy 1976 óta „A szocialista munka úttörője“ cím viselője, a közösség egyik példaképe. Nemcsak szakmai téren, hanem a politikai és a szakszervezeti munkában is. A gépműhelyben szakszervezeti bizalmi, a munkafegyelem egyik nagy tisztelője. Ebben szintén példát mutat, de ha valaki megszegi, nem hagyja szó nélkül. Példás ez az „SZNF 30. évfordulójának brigádja“ címet viselő kollektíva a munkahelyen és azon kívül is. Nemes kezdeményezésüket dicséri, hogy patronátust vállaltak a Slovenské Nové Mesto-i Állatni Gyermekotthon felett, ahová gyakran eljárnak a brigád tag jai. Játékokat, cukorkát és egyéb ajándékokat visznek a gyerekeknek, az otthon udvarán rendbehozzák a vasszerkezeteket, átfestik a kerítést, megjavítják a villanyvezetéket. — Elvégzünk mi ott mindent, amire szükség vau ahhoz, hogy az ott élő gyerekeknek kelle-* mesebbé, elviselhetőbbé fellessük a családi fészket helyettesítő otthonukat — jegyezte meg Ocsenás elvtárs. — Van a brigádnak is némi megtakarított pénze, de ha kell, a saját zsebünkből is elővesszük azt a néhány koronát, amivel örömet szerezhetünk a gyerekeknek. Ilyen ember Ocsenás István, a nagykaposi kompresszorállomás szerelője. Egy a kerület azon 32 dolgozója közül, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulóján el* nyerték a „Kelet-Szlovákia legjobb dolgozója“ címet. KULIK GELLER^ Mozdonyok a BAM-nak A Bajkál—Amur vasútvonal 1982-re épül fel, de a tervezők már régóta dolgoznak olyan mozdonyok tervrajzain, amelyek jól alkalmazhatók a BAM sajátos körülményei Jíözött. Novocserkaszkban most készült el az első tízezer lóerős villanymozdony, amely tízezer tonna súlyú szerelvényeket képes vontatni. A mozdonyok sorozatgyártása a közeljövőben kezdődik meg. Később a BAM villamosított szakaszain, elsősorban a hegyi szakaszokon, alagutakban üzemelnek majd, ahol más típusú mozdonyok al-: kalmazása nem gazdaságos. A vasútvonal többi szaka-* szain 8—10 ezer lóerős dieselmozdonyokat alkalmaznak majd. Ezek motorjait a Moszkva melletti Kolomnában gyárt-1 jak. A vasútvonal már elkészült szakaszán egyelőre 3000 lóerős diesel-mozdonyok üzemelnek. (BUDAPRESS — APN) Baromfitenyésztés világszínvonalon A legfőbb tojásexportálók között tartják számon hosszú ideje a világpiacon Bulgáriát. A baromfi- és tojástermelés a második világháború éveiben jelentősen visszaesett. Később, a hatvanas években országos programot dolgoztak ki a tojás és a baromfihús termelésének fokozására. Az első eredményeket 1965 és 1976 között érték el: a tojástermelés 27 százalékkal, a baromfihús-termelés pedig csaknem háromszorosára növekedett. Jelenleg Bulgária az egy főre jutó baromfihústermelés és -fogyasztás terén a világ első tíz országa között foglal helyet. Nagy szerepe van a fejlődésben a Szófia megyei Kosztin- brod hibridközpontjának. Itt többéves kutatómunkával olyan baromfihibrideket sikerült kinemesíteni, amelyek — előnyös takarmánygazdálkodás mellett — 56 nap alatt érik el az 1800 ‘—2000 gramm súlyt. A keltetőgépekben évente 6 millió csibe kel ki. (BUDAPRESS — SOFIAfKESS)
