Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-09 / 265. szám, péntek
HÁRMAN A FALUBÓL A múltra emlékeznek, értékelik o jelent A Latorca, Laboré és az Ondava összefolyásától nem messze fekszik Imreg (Brehov). Ha valaki még alig 15 éve ide akart utazni, csak a Sziirnyeg (Sirník) felőli úton érhetett célba. E folyók szabá lyozása óta Céke (Cejkov), sőt Zemplín felől is megközelíthető. Imreg nagyon régi település. Kúp alakú hegy lábánál fekszik. Ezernél soha sem volt több lakosa, jelenleg 960. A .187 lakóház egy kivételével új, vagy újjáépített. A szántóföld területe a folyók szabályozása előtt alig volt néhány száz hektár. így a lakosság többsége napszámból, alkalmi munkából élt, vagy a környező uradalmakban csalédeskedett. Ilyen szegény családban nőtt fel az 56 éves Rontó László is, a falusi pártszervezet elnöke, a földművesszövetkezet gépesítője. Apja régi kommunista, ő 1948- ban lépett a pártba. Amikor a múltról kérdezem, arca elkomorul, s hosszan maga elé néz. emlékeit, gondolatait rendezgeti. — A szívem még ma is elszorul, ha a múltra kell emlékeznem. Mi nagyon szegények voltunk. Az édesapám cipész volt. Heten voltunk testvérek, egy szoba-konyhás bérházban lak tünk. Én voltam a legidősebb. Többször feküdtünk le korgó gyomorral, mint jóllakottan. Hányszor láttam szegény édes anyámat könnyes szemmel lefeküdni, mert sült krumplival sem laktathatott jól bennünket. Tízéves koromban már napszámba jártam, aztán legénykoromban én is kiálltam a sátoraljaújhelyi „emberpiacra“, így hívtuk azt a teret, ahova a magamfajta munkanélküli szegény emberek eljártunk naponta abban a reményben, hogy hátha kapunk valamilyen munkát. De bizony sokszor jöttünk haza éhesen, fáradtan, mert nem kaptunk munkát. Nekünk, fiataloknak, tavaszkor és nyár elején akadt néha munka a szőlőben, ahol aztán látástól veku- lásig dolgoztunk. A napi bérünk 60 fillér volt, ennyibe került akkor egy liter bor. Ki hiszi ezt ma már el a fiatalok közül? Az én gyerekeim is csak mesének tartják. Azért mondom sokszor, nem árt emlékeztetni a fiatalokat, hogy ez a mai gondtalan, szép életük nem született magától, akik ezt megteremtették, azok régen sokat éheztek, nyomorogtak. Meg aztán a kezdeti évek a szocializmus építésében nem voltak könnyűek, de azért dolgoztunk, tettük a magunkét, mert tud tűk, hogy mit akarunk. Nagy volt bennünk a lelkesedés, a hit, hogy a régi helyén felépül az új világ. Es fel is épült, ezt ma már büszkén ki merjük mondani, még ha vannak is gondjaink, hiszen ez is az élet természetéből adódik. Ma például Imreg lakosainak 80 százaléka keresi meg kenyerét a helyi földmfivesszövetkezeiben, 15 százaléka dolgozik az itteni kőbányában, s csak öt százaléka jár el dolgozni a környező üzemekbe. S miközben ezeket mondja, arra is gondol: bizony jó ez így, ahogyan ma van. Az unokáim már nem tudják, ml az éhes gyomorral lefeküdni, nem majszolnak sült krumplit a petróleumlámpa pislákolófényénél. Múltjának ár- nyékképei összemosódnak, s már csak úgy rémlenek fel benne, mint egy rossz álom. S amikor ezeket elmondta, arcáról nyugodt derű sugárzott Majd bocsánatkérően felállt, hogy mennie kell, mert ma este még termelési értekezlete lesz A '/ első ránézésre olyan ez a falu is, mint a legtöbb a Bodrogközben. Takaros, villaszerű házak, cifra kerítések, a házak előtt rendezeft virágágyak, az udvarokon szőlőlugasok. De van ebben a faluban valami meghittség, ősi nyugalom is. Ilyen nyugalmat árasztó a falut körülölelő hegy, és a lankás dombok is. Szőlősorok, gyümölcsösök 1 útnak le egészen a házakig. Kőhajítás- nyira a falutól kőbánya tátong a hegyoldalban, mint egy roppant, nyitott seb. Ennek a kőbányának a vezetője az 52 éves Szücs János, a hajdani zsellér fia. Ö is 1948-tól párttag. — Apám vöröskatona volt. Tulánál lépett a vörös hadseregbe s majdnem két évig harcolt a fiatal szovjethatalomért. Látta személyesen Lenint is, sokat beszélt nekünk erről gyerekkorunkban. Majd, amikor hazajött, a Magyar Tanácsköztársaságot védte. Tagja volt a sátoraljaújhelyi direktóriumnak. Horthy fehérterrorja elől egy szénásszekérbe bújva szökött haza, Csehszlovákiába. Tőle tanultam meg, mit is jelent a proletárhatalom. Ezért lép tem még fiatalon a pártba. Hét gyermekem van és ugyanannyi unokám. Gyermekeimet is abban a szellemben neveltem, amelyben én nőttem fel. A kőbánya vezetése mellett én töltöm be Imregen a hnb titkári tisztséget, tagja vagyok a helyi pártszervezet vezetőségének, de van egyéb társadalmi tisztségem is. Hobbym? A va dászat, szeretem nagyon a természetet. Piros arcáról fiatalos derű sugárzik. Meg se látszik rajta, hogy már hét unoka nagyapja. A hajdani zsellér fia, aki szintén bérházban nőtt fel, ma szép, összkomfortos lakásban lakik, amit két keze munkájából épített, büszke is rá. Sokat örökölt apja forradalmi hajlamából. A faluban és a kornyéken is szókimondó, az igazságért kiálló kommunistának ismerik. S oltész Dénes, a hnb elnöke, a múltat már csak a történelemből ismeri. 1944- ben született. Ekkor szabadult fel Imreg község. Apját nem ismerte, elesett a fronton, ő még ekkor csecsemő volt. Árván nevelkedett, de már egy születő új világban. Anyja az elsők között lépett be a földművesszövetkezetbe. — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű volt a gyermekkorom. Sokat kellett dolgoznom, segítenem az édesanyámnak, aki akkoriban bizony még a szövetkezetben nagyon keveset keresett. A kezdeti évek ott is nehezek voltak. Az alapiskolát sem fejezhettem be, a hetedik osztályból maradtam ki, pedig jő tanuló voltam, szerettem is tanulni. Aztán később jobbra fordult a sorsunk, megerősödött a szövetkezet, édesanyám is jól keresett. A falusi pártszervezet vezetősége úgy döntött, hogy tovább kell tanulnom. Leérettségiztem és egészségügyi dolgozó lettem. 1968-ban kerültem vissza a faluba, segédkönyvelö lettem a szövetkezetben. Majd 1972-ben a hnb fizetett titkára, ekkor léptem be a pártba Is, 1976-tól pedig én vagyok a hnb elnöke. Nekem is űj házam és kocsim van. Boldog ember és családapa vagyok. S nem frázis, ha azt mondom, én valóban mindent ennek a rendszernek köszönhetek. Sokszor elképzeltem magamban: mi lett volna belőlem, az apátlan árva gyermekből, ha nem változik meg a világ? TOROK ELEMEK Hatékí v? -■ nyitás, jobb szerelés A Prága-nyugati járásban növelik o pártmunka hatékonyságát A tervek szerint az idén a Prága nyugati járás mezőgazda- sági üzemeiben tí25 ezer tonna hússal, l millió 531 ezer liter tejjel és 1 millió tojással többet kell termelni, mint tavaly. Sikerül-e ezt elérniük és hogyan? Erről nyilatkozott a járási pártbizottság néhány tisztségviselője. 1979. XI. 9. František Hubáček, a járási pártbizottság elnökségének a tagja így vélekedett: — A tervfeladatok teljesítése végett javítjuk a politikai-szervező munkát. A fő hangsúlyt az olyan intézkedésekre helyezzük, amelyek a mezőgazdasági termelés jő minőségéről és hatékonyságáról döntenek. A párttagokat és -tagjelölteket arra ösztökéljük, hogy jó példával járjanak elől. A XV. kongresszus programjának teljesítéséért folytatott küzdelemben nagyon fontos szerepük van a műszaki középkádereknek. Ha ezek va lamennyien a párthatározatok szellemében járnának el, nem lennének komolyabb gondjaink pártunk mezőgazdasági politikájának biztosításában, nem fordulnának elő néha szinte felháborító hibák az egyes üzemekben. Hubáček elvtárs szavainak hitelességét bizonyítják a Veiké Prílepy-i Vörös Fény Efsz- ben folytatott beszélgetések eredményei is. A szövetkezet elmúlt évi gazdasági eredményei mind a terjedelem és a minőség, mind a hatékonyság terén sok kívánnivalót hagytak hátra. Az állattenyésztésijén a középkáderek rendszerint rossz módszereket választottak. A tagkönyvcsere kapcsán folytatott beszélgetések arra is rámutattak, hogy a gazdasági vezetők gyakran figyelmen kívül hagyták az emberek véleményét, süketek maradtak az elhangzott kritikákkal szemben, s legtöbbször még a maguk hozta intézkedések teljesítését sem ellenőrizték. Az ellenőrző bizottság tagjai javasolták az üzem pártbizottságának, valamint az alapszervezetek bizottságainak, hogy növeljék az irányító dolgozók munkájával szemben támasztott igényeket, foganatosítsanak intézkedéseket a földművesek munkaerkölcsének és -figyelmének megszilárdítására, a pártoktatás és a szakképzés hosszú távú programjának kidolgozásával javítsák a dolgozók felkészítését. Azóta a pártbizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a komplex gazdasági elemzéseket, ellenőrzi a szövetkezet vezetőségét, amely viszont most már sokkal következetesebben lép fel, tervszerű tevékenységet folytat. A dolgozókat anyagilag is érdekeltté tették a költségek csökkentésében, a munka minőségének és hatékonyságának növelésében — ehhez kötötték ugyanis a prémiumokat. Hasonló ellenőrzéseket végzett a járási ellenőrző és revíziós bizottság más mezőgazdaA BESZÉLGETÉSEK TAPASZTALATA $ A FELADAT ÉS A SZEMÉLYI FELELŐSSÉG A kommunistákkal folytatott beszélgetések eddigi tapasztalatai országszerte, így a kelet-szlovákiai kerületben is azt igazolják, hogy nagyon célszerű, a párton belüli erőket mozgósító, a társadalomépítés eredményeit, fo gyatékosságait feltáró, a párttagok és tagjelöltek részére konkrét, személyre szóló feladatokat szabó politikai munkáról van szó. Számos példa bizonyítja, hogy az aktív politikai életnek ként vallalta a felelősséget a munkaszervezés további tökéletesítéséért. AZ IRÁNYÍTÁS FONTOSSÁGA Nagyon fontos munkát jelent a vasúti kocsikkal történő bánásmód szervezése, helyes irá nyitása, különösen a határ menti vasúti állomásokon. Nem lehet mindegy, milyen állapot ban „lépik“ át az államhatárt, illetve hogyan érkeznek hozBEVÁLT MÓDSZER sági üzemekben is. Ezek segítettek az irányításban és a szervezésben meglevő tartalékok feltárásában s a hiányosságok eltávolításában. Marie Svobodová, a járási pártbizottság tagja a hiányosságok fő okát a következetlen munkaszervezésben látja! — Chýnéi szövetkezetünk hat éve lett nagy termelési egységgé. Ez idő alatt sok tapasztalatra tettünk szert, de még így is akad nehézségünk bőven. Még mindig nem sikerül hatékonyan kihasználni a termőföldeket, jó minőségű takarmányt előállítani, még mindig nagyok veszteségeink a terme lésben. Véleményem szerint kommunistáink nem gondolkodtak el afölött, mi ennek az igazi oka. Nyilván egyszerűbb nekik, hogy változtassanak a munkameneten, minthogy kérdőre vonjanak valakit, esetleg megállapítsák, mi is a helyzet a munkaerkölccsel az egyes kollektívákban. Számos nagy termelő üzemből nagyon hasznos ötletek, tapasztalatok érkeztek a járási pártbizottságra azzal kapcsolatban, hogyan lehet elmélyíteni a pártalapszervezetek irányítását, hogy tevékenységük által még jobban biztosítsuk pártunk mezőgazdasági politikája feladatainak hiánytalan teljesítését. Ilyen például az a javaslat, hogy meg kell erősíteni a mezőgazdasági üzemekben működő pártszervezeteket, természetesen úgy, hogy ez ne ezt a formáját, mint jól bevált módszert,. a jövőben a tagkönyvcserét követően is, egyre tökéletesítve, feltétlenül alkalmaznunk kell. A VÁRAKOZÁSNAK MEGFELELŐEN KOCSKA Gyula elvtárs az Államvasutak kelet-szlovákiai kerületi kirendeltsége mellett működő pártbizottság elnöke, a saját és a pártbizottság elnökségének egybehangzó véleményét tolmácsolva nagyon hasznosnak minősítette a tagkönyvcserét megelőző beszélgetést: — Sikerült elérnünk azt, amit vártunk a kommunistákkal folytatott beszélgetéstől. Már amikor ezt a fontos politikai munkát szerveztük, számoltunk a párt vezető szerepének további elmélyítésével, a körzetünkben dolgozó kommunista vasutasok követésre méltó példamutatásának kibontakozásával, különösen a felmerült fogyatékosságok, problémák rendezésében. A legnagyobb sikernek azt tartjuk, hogy minden kommunista konkrét feladatot kapott, illetve vállalt, amit igyekszik is valóra váltani... Kocská Gyula elvtárs tájékoztatójából megtudtuk, a kerületi vasúti kirendeltség párt- bizottságának elnöksége többek között kedvezően értékelte; hogy a kassai (Košice) kocsijavító üzem kommunistái -— tudatában üzemük fontos nép- gazdasági küldetésének —, az irányítás vezető dolgozóitól igényelték a munka tökéletesebb szervezését. Rámutattak a kihasználatlan tartalékokra, különösen az új, korszerű kocsijavító részlegben. Ezt az igényt Snajder elvtárs a részleg vezetője is jogosnak tartotta és személyes feladatmenjen a falusi szervezetek ro vására. A járási pártbizottság elnöksége támogatja ezeket a törekvéseket. Egyre nagyobb súlyt helyez a párthatározatok megvalósítására, s az alapszer vezeteket arra ösztönzi, hogy üzemeikben rendszeresen elemezzék a gazdasági helyzetet. Nagyon fontos, hogy valameny- nyi pártbizottságnak rendelkezésére álljon a gazdasági vezetés által kidolgozott pontos szervezési eljárás a szezonmunkák biztosítására. Ennek teljesítését a pártszervezet rendszeresen ellenőrzi. Ugyanez érvényes a tömegtakarmányokra is. A pártmunka javulása a járási pártbizottság tagjai szerint csupán az által érhető el, ha az alapszervezetek következetesen megvalósítják az elnökség határozatait. Ezekre ne úgy tekintsenek, mint valamiféle hirdetményre, hanem mint olyan eszközre, amely valamennyi kommunistát aktivizálja. A Prága-nyugati járás kommunistái fokozatosan tudatára ébredtek, hogy a jelenlegi nehézségekkel nem lehet egyszerűen csak úgy megküzdeni, a CSKP KB 13. ülésének határozatait nem lehet azzal megvalósítani, hogy csak az emberek öntudatára, szakképzettségére támaszkodunk. Döntő az, hogy valamennyi mezőgazda- sági üzemben javuljon az irányító és szervező munka, mert az egyre növekvő igényeknek csupán így tehetünk eleget. KAREL SEBEK zánk a vasúti kocsik. Például a Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou —Csop, illetve Nagykapos (Veľ. Kapušany)—Uzsgorod közti szakaszon. A beszélgetés alkalmából Andrej Sabolöík mérnök, aat üzem helyettes főnöke feladatul kapta, hogy ezekben a fontos vasúti gócpontokban toké zott figyelmességet követeljen a kocsimesterektől s az eddiginél kisebb kocsimeghíbásodási arányt érjenek el. A jövőben még jobban ki kell használni a kocsijavítók kapacitását a cser női határállomáson. Nem könnyű feladatot kapott, mégis komoly elhatározással vállalta teljesítését Ondrej Suchovič elvtárs. Gondoskodnia kell a kocsitolatók számának növeléséről az új ko csijavítóban. Sajnos, szakmát tanult, képzett koesitolató kevés van. Csupán a kassai (Košice) vasúti állomáson negyven hiányzik ... CÉL: A TAKARÉKOSSÁG A régebbi vasúti kocsikon ~ ezekből van bőven — igen sok gondot okoz a csapágyak gyakori besülése. Általában havonta legalább száz ilyen kocsit kell félreállítani. Ez kedvezőtlenül hat az áruszállításra, a folyamatos vasúti közlekedésre. Miroslav Burčík, a teherszállítás technikusa kapta feladatul, hogy személyesen ellenőrizze a vasúti teherszállító kocsik csapágyai gyakori bemele- gedésének okát, tegye meg a szükseges megelőző intézkedéseket. Gondoskodjon az illetékes kocsimesterek felügyelete mellett a csapágyak rendszeres, tökéletes karbantartásáról, kenéséről. Egyébként hasonló feladatot kapott minden egyes kommunista kocsimester is. A beszélgetések folyamán megkülönböztetett hangsúlyt kapott az energia- és fűtő- anyagtakarékosság. Az államvasutak kerületi kirendeltsége 2,5 százalékos. megtakarítást irányozott elő a tervezett energiaszükségletből. A kocsijavító üzem pártbizottsága alaposabb elemzés után úgy látta: ennél még nagyobb arányú takarékosságra is van lehetőség. A pártszervezet tagjai közül harmincán vállaltak konkrét feladatokat az energiatakarékosság szakaszán. EGYÉNI KEZDEMÉNYEZÉSEK Több, kellemes meglepetést szerző egyéni kezdeményezés is született. Például Kaszonyi Béla és Juraj Stecho elvtársak — akik a vasúti személykocsik fűtőrendszerének összekötő, kapcsoló csöveit javítják az egész SZSZK részére —, közölték, hogy az előírt huszonöt összekötő cső javításán felül naponta még további tizenöt csövet rendbehoznak s így csők kentik a téli hónapokban a személyszállító kocsik kifűtésével kapcsolatos gondokat. Példájukat Jozef Hanko elvtárs is követte. Végezetül azt is megtudtuk, hogy a vasúti kocsijavító üzemek szlovákiai versenyében a kelet-szlovákiai nyerte el a győztest megillető vörös zászlót. Az itt dolgozó kommunisták s a példájukat követő pártonkívüliek most azon fáradoznak, hogy ez a zászló továbbra is náluk maradjon. Ebből fakad az elhatározás és a közös Igyekezet: december 15-ig teljesítik a vasúti kocsik egész évre tervezett javítási munkáit. K. C.
