Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-08 / 264. szám, csütörtök

ÚJ PARTOK KOZOTT MAGYAR DOKUMENTUMFILM A GABČÍKOVO —NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZERRŐL A bratislavai Filmklubban az SZSZK Építésügyi Minisztériu­mának képviselői és a szlovák vízügyi szakemberek számára a közelmúltban bemutatták az Üj partok között című magyar do­kumentumfilm szlovák nyelvű változatát. A film a Gabčíkovo —Nagymaros-1 vizlépcsőrend szer építésének előkészületei­ről, s az 1978-ban megindult építési előmunkálatokról ad át­fogó képet úgy, hogy közben a múltat is felidézi, s a jövőbe is pillantást vet. A filmet a MAFILM Híradó- és Dokumen­tumfilm Stúdió munkatársai — Paulus Alajos rendező, Gere Mara dramaturg, Kiss István György operatőr és mások — készítették, felhasználva dr. Nagy László szakértő, valamint több magyar, csehszlovák, szov­jet és osztrák vízügyi szakem­ber tanácsait. Már elöljáróban megállapít­hatjuk. hogy az Üj partok kö­zött több a szokványos doku­mentumfilmnél. A Duna mentén élő népek egymásra utaltságá­ról, egymáshoz tartozásáról, a Dunában rejlő hatalmas ener­gia közös kiaknázásának széles körű lehetőségeiről beszél múlt- ra-jelenre-jövőre utaló szép jel­képekkel, mély humanizmussal, igazi szakértelemmel — doku­mentumfilmben ritkán látott —, költőiséggel. Azt fejezi ki kép­pel és szóval: a folyam két partján s különböző szakaszai mentén élő népek mai nemze­dékeinek semmiképp sem sza­bad elszalasztaniuk a több év század óta adott lehetőséget, an­nak lehetőségét, hogy a ,,vén Duna“ ne határfolyó, ne elvá- íasztóvonal legyen, hanem iga­zi összekötői gazdasági-szellemi kapocs, a legkorszerűbb érte­lemben. E gondolatot sugallják a film keretképei is, melyeknek szó­beli tartalmát Illyés Gyula (Deák Tamás által megzenésí­tett) A Dunánál Esztergomban című verse fejezi ki: „Az ott a határ, nézd az alkony / pírjá- ban lent a vén Duna / úgy vö­rösük, mint a térképen / a ha­tárok piros vonala. I A határ, határ, egy darabka / a nagy láncból, mellyel magát / gúzsba kötetteti újra s újra, / ha fel­eszmél is a világ... / Minden árok és határ ellen, minden átok és csaták ellen, / minden ellen, mi gátat vethet / mi bá tor, tisztuló szivünknek!“ A népek közötti barátság jel­képeként villan fel a filmben a Július Fučík tengerjáró hajó, melyre éppen felvonják a Szov­jetunió állami lobogóját. Ugyan­ilyen szimbólum a finnországi Valmet hajógyárban épült hajó­óriás, mely ma a világ legkor­szerűbb bárkaszállító hajójának tekinthető, huszonhat 1100 ton­na hordképességű bárkát képes fedélzetére Venni és Indiába, a Távol-Keletre vagy más konti­nensekre eljuttatni. És már épül az óriás tengerjáró test- vérhafója, a magyar Szamueli Tiborról elnevezett új hajó, hogy a jövő év júliusától a Ma­gyar Népköztársaság üdvözletét vigye a világba. A szimbólumo­kat tovább is sorolhatnánk, de talán elég ha megemlítjük, hogy a filmben az éberhardi (Malinovo) Csehszlovák—Ma­gyar Barátság Földművesszövet- kezet mindennapi munkájáról, gondjairól és örömeiről is szó esik. A film a Duna más szaka­szain épült vízlépcsőkkel is megismerteti a nézőt. Bemutat­ja például az ausztriai Abwin- den—Asten-i vízierőművet, mely a Német Szövetségi Köztársa­sággal közösen épített joclien- steini erőművel együtt Auszt­riának már a hetedik vízlépcső­rendszere. Az összes rendelke­zésre álló energiaforrás közül Ausztriában a Dunából nyert energia a legolcsóbb. Paulus Alajos filmje költői hangvétele ellenére a dokumen­tumfilm követelményeinek is teljes mértékben megfelel. Igen gazdag ismeretanyagot közve­tít. Többek között azt is meg­tudjuk belőle, hogy az 19K0-as évek közepére elkészül az Északi tengert a Fekete-tenger­rel összekötő Duna—Majna— Rajna csatorna. Az épülő 3500 km es transzkontinentális vízi- útón máris számos vízlépcső, vízierőmű hasznosítja a Duna meg-megújuló energiáját, te­remt korszerű viziközlekedési feltételeket. Nagy a politikai, gazdasági és tudományos-műszaki jelen­tősége annak az egyezmény­nek, amely a Dunán létesítendő csehszlovák—magyar vízlépcső- rendszer felépítésében való együttműködésről szól. Az érin­tett 210 km-es Duna-szakász, sokéves tanulmányozását köve­tően az illetékes magyar és csehszlovák szakemberek együt­tesen alakították ki — a KGST Duna-programhoz kapcsolódva — a Gabčíkovo—Nagymaros-i vízlépcsőrendszer tervét. A Ma­gyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság oszthatatlan közös tulajdona­ként megvalósuló vízlépcső- rendszer a Duna kiüti tározóból és duzzasztóműből, a hősi (Gab­číkovo) vízi erőműből, valamint a nagymarosi vízlépcsőből áll. A szabályozási munkák után új partok között folyik majd a Duna és a megerősített védtöl- tésű mellékfolyók. Az építéshez szükséges modell-kísérleteket a két ország vízügyi kutatói ösz- szehangolt terv alapján végzik. Külön vizsgálatok segítségével ellenőrzik a tervezett művek áramlástani viszonyait, az ener­giatermelést szolgáló berende­zések hidraulikai jellemzőit. A Gabčíkovo—Nagymaros-i vízlépcsőrendszer lehetővé teszi majd, hogy az áruszállító hajók egész éven keresztül teljes me­rüléssel közlekedjenek, ezenkí­vül csökkenteni fogja az átha- józás idő tartamát is. A jelen­legi hajózási módot, a vontató- hajózást felváltja egy korsze­rűbb, gazdaságosabb, újfajta ha­józási rendszer — a bárkaszál­lító hajózás. Ez a hajózási rendszer nagy változást, úgy­szólván forradalmi fejlődést je­lent a Duna-hajózásban. Az Üj partok között felidézi az 1954-es és 1956-os nagy ár­víz pusztításait. A vízlépcső- rendszer elkészültével a dunai árvizek borzalmaitól is megsza­badulhatnak majd a Duna men­tén élő emberek. (Ez egyéb­ként egyik hangsúlyozott gon­dolata a filmnek.) Paulus Alajosnak nem ez az első „vizes“ filmje. A már em­lített Duna—Majna—Rajna csa­tornáról is készített dokumen­tum fii met. A Merjetek nagyok lenni című film 1975-ben díjat kapott a pardubicei műszaki filmfesztiválon. Az Üj partok között című alkotását bemutat­ták a trnavai műszaki filmfesz­tiválon. Véleményünk szerint megérdemli, hogy a csehszlo­vák filmnézőközönség is mi­előbb megismerkedjék vele. KOVESDl JÄNOS 7T csehszlovák szakemberek bemérik a magyarországi partsza­kasz magasságát (MAFILM-felvétel) Előtérben a halmaz A matematikatanár hasznos kézikönyve Már 1957-ben is kezünkbe ve­hettük a népszerű szerzőhár­mas, V. Medek—L. Mišík—T. Sa­lát: A középiskolai matematika áttekintése (Prehľad stredoškol­skej matematiky) című köny­vét. Matematikatanításunk jelenle­gi helyzete hívta életre e kiad­vány új, bővített kiadását. A könyv anyagát olyan új fejeze­tekkel kellett kiegészíteni, mint a Halmazok, Matematikai logi­ka, a régebbiek közül azokkal, amelyek időközben visszakerül­tek a középiskolai tananyagba: az analitikus geometria és a dif­ferenciál-integrálszámítás. A korszerű matematikatanítással összhangban, a könyv anyagá­nak feldolgozásában központi szerepet kapott a halmaz fogal­ma és a leképezés művelete, ez­által a második kiadás anyaga lényegesen különbözik a koráb­bi felfogástól. A matematikában mindig fon- tos'^Tzerepet játszottak azok a gondolatmenelek, amelyek bizo­nyos ismeretek absztrakciója­ként szükségszerűvé tették a fogalmak pontos meghatározá­sát. ezekből ugyani6 a továbbta­nulás során messzemenő követ­keztetések vonhatók le. Ezért választották a könyv szerzői az alapvető meghatározások egy­szerű példákkal való motiválá­sának módszerét, illetve bemu­tatják azt a tényanyagot is, amelyből a megfelelő definíciót vezetik le. Annak ellenére, hogy a szerzők nem kívántak vala­mennyi állítást (tételt) bizonyí­tani, mégis közöltek néhányat, főleg ha azok valamilyen hal­maz szerkezetére utaltak, vagy ha egy gyakran előforduló mód­szer alkalmazására nyílt lehe­tőségük. A könyv első kiadása még fő­iskolai hallgatóként került a ke­zembe; nagyon jó szolgálatot tett az előadásokon hallott szlo­vák szakkifejezések rögzítésé­ben és megértésében. Meg kell említeni, hogy az ötvenes évek végén korántsem jelent meg annyi szlovák nyelvű szak­könyv, mint manapság. Az ekvi­valens magyar nyelvű könyvek pedig nem voltak hozzáférhe­tők. Ma már lényegesen jobb helyzetben vagyunk. Gondol­junk C‘>ak például Obádovics j. Gyula Matematika című hason­ló célt szolgáló, rendkívül néD- szerű könyvére. A lehetőség az egyetemes magyar matematikai szaknyelv ápolására a szlovák szaknyelvvel párhuzamosan te­hát adott, csupán élnünk kell vele. A könyv terjedelme az 1957-es kiadáshoz viszonyítva az új fe­jezetek beiktatásával jelentősen bővült. E kiadvány a célját fő­leg az új tankönyvek bevezeté­se után fogja maradéktalanul elérni. A számelméleti részt fő­ként a gimnáziumokban, mate­matikai szemináriumokon, szak- középiskolákban, a matematikai szakkörökben lehet jól haszno­sítani. A mostani kiadás négy feje­zetből áll: 1. Logika és halmaz- elmélet; 2. Számok és bevezetés az algebrába; 3. Analízis; 4. Geometria. Minden fejezet vé­gén megoldott és gyakorlásra szánt feladatok találhatók. A középiskolai matematika át­tekintése című kézikönyv 15 000 példányban jelent meg. Igaz ugyan, hogy e hasznos kiadvány néhány helyen túllépi a jelenleg érvényes gimnáziumi és szakkö­zépiskolai tantervet, de ezzel is az olvasót segíti, mivel egységes képet ad az egész anyagról. A szerzők érdeme a könyv nyel­vezete is, amely lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő haszon­nal forgathassa. OLÄH GYÖRGY Egy üzem — belülről A mozgás törvényei című tévésorozatról A csehszlovák televízió kép­ernyőjén eleddig ritkán és job­bára csak áttételes megfogal­mazásban láthattunk tévéfilmet, tévéjátékot a termelési szférá­ban felmerülő nehézségekről, fejlődésfékező szubjektív és objektív tényezőkről. Ha föl- föltűntek is negatív jelenségek egyik másik alkotásban, általá­ban „mellékszereplők“ voltak, „ugródeszkák“, eszközök vala­milyen írói rendezői szándék megvalósításához. Még kevésbé szerepeltek a kritika központi tárgyaként. Így aztán nem cso­da, hogy A mozgás törvényei című, nemrégiben sugárzott ti­zenhárom részes sorozatnak már az első két három epizód­ja szokatlanul élénk visszhan­got váltott ki a nézők körében. Pro és kontra vélemények hangzottak el, egyben igazolván azt a nem is újkeletű fölisme­rést, hogy az ilyen jellegű, lé­nyegbevágó műsoroknak igenis helyük van a tévében: a maguk módján nem kevéssel járulhat­nak hozzá fontos gazdasági, po­litikai, társadalmi kérdések megoldásához, minden terüle­ten a munkahelyi közérzet ja­vításához, segíthetnek elosz­latni a „nálunk minden szép, minden jó“ féle, egészségtelen önelégültséghez vezető, a szo­cialista munkaerkölcsöt is rom­boló nézeteket. Mert létező, so­kakat érintő és mindenkit ér­deklő problémákról szólnak, nem szépítik meg a valósagot, amelyet mindennap élünk és alakítunk mindnyájan, aszerint, hogy kinek milyen hozzá a vi­szonya, elsősorban a saját mű­ködési területén. Ennek a viszonynak köztu­dottan ezer és egy meghatáro­zója lehet a velünkszületett adottságoktól kezdve megszer­zett tudásunkon, világnézetün­kön keresztül egészen az olyan destruktív pontig, mint amilyen a vezérelvvé is válható önös ér­dek. És az is csak természetes, hiszen szüntelenül mozgó, fejlődő társadalomban (világ­ban) élünk, hogy külső erők hatására változhat ez a viszony, pozitív vagy negatív irányban. A külső erők is lehetnek sokfé­lék. kapcsolhatók iskolához és munkahelyhez, társadalmi és családi eseményhez, személy­hez és közösséghez, sajtóhoz és művészethez. És hát a tévéhez, mely manapság az egyik legha­tékonyabb személyiség- (tudat-, erkölcs-, magatartás-) formáló eszköz, persze csak akkor, ha híradó szerepén túl nem csupán a könnyebben befogható, köny- nyeben és kisebb kockázattal kozmetikázható felszínre irá­nyítja kameráját, de leereszke­dik vele a munka mély valósá­gába is, olyan rétegekbe, ahol az élet zajlik, ahol a hús-vér ember van jelen minden jó és rossz tulajdonságával (mert ki­nek nincs abból is, ebből is?!). És kell e különösebben hangsú­lyozni: nem mindegy, hogy mit emel ki ebből a mélyebb való­ságból, milyen szemszögből mond ítéletet jelenségekről, em­berekről, mit tart előremutató­nak vagy elítélendőnek szocia­lista társadalmunk jelenének és jövőjének szempontjából. Miloš Smetana, a sorozat író­ja, és a rendező, Évien Soko­lovský egy üzem , belső életét tárta az ország elé, méghozzá egy éppen válságba jutott üze­mét. A többnyire fűtőtesteket gyártó Radiana nem teljesíti tervét, nem tudja kielégíteni az egyre növekvő igényeket, nem tud változtatni termékszerkeze­tén, nem jelentkezik új termé­kekkel a piacon, romlik a part­nerüzemekhez, -vállalatokhoz fűződő kapcsolata, a sajtóból is ismert egész sor kisebb-na- gyobb problémával küzd. Követ­kezésképpen elmérgesednek az emberközi kapcsolatok is. mind a vezetésen belül, mind a be­osztottak, munkások között. A nagy tapasztalattal rendelkező, de valójában régi módon gon­dolkodó igazgató már képtelen eleget tenni feladatának, kép-' telen kivezetni üzemét a tűr­hetetlenné vált helyzetből. Iro­dájában sokasodnak a feszült pillanatok, emberi drámák ját­szódnak le. Ügye, illetve hát az üzemé, a pártszervezet, majd a járási pártbizottság elé kerül, amely, a hibákat előidéző okok ismeretében, a vezérigazgató­sággal, valamint az üzem érde­két, jövőjét szem előtt tartó kommunistákkal és pártonkívü- liekkel együtt cselekszik. Bár­mennyire fájdalmas is a dön­tés: az igazgató kénytelen tá­vozni. Üj, fiatal vezetőt nevez­nek ki helyére, aki, ha nem is könnyen (már csak azért sem, mert neki is akad ellen­sége mindjárt), a ^pártszervezet aktív közreműködésével meg­szilárdítja a fegyelmet, vala­mennyi, kezdetben ellenvéle­ményt, ellenszenvet kiváltó in­tézkedését lassan megértik, he­lyesnek, célravezetőnek tartja az üzem minden dolgozója. És nemsokára jelentkeznek az első sikerek. Sok tipikus, hétköznapokból jól ismert figura tűnt föl a sorozatban: a fiatal újító, aki­nek eleinte nincs lehetősége arra, hogy kipróbálja vitatha­tatlan tehetségét; a törtető igazgatóhelyettes, aki, miután leváltották főnökét, előre iszik a medve bőrére, majd amikor fölocsúdik meglepetéséből, az új igazgató ellenére próbál ten­ni; a szerény magatartású párt­elnök, aki családi gondokkal is küszködik, de mindent elkövet az üzemért; akárcsak a régi törzsgárda-tagok, munkások és munkásnők, akik kivetik maguk közül a nemtörődöm alakokat. A száraz témát föloldandó: volt szerelem is, voltak lazító és tra­gikus mozzanatok, bepillant­hattunk a főszereplők magán­életébe, bájos hangulatú zene­kari próbákat hallgathattunk, és nem hiányzott a híres cseh humor sem. A tizenhárom rész külön-kü- lön és egyben mégis a televí­ziós publicisztikához volt kö­zelebb, mint a televíziós művé­szethez, noha a téma nem zár­ta volna ki, hogy az alkotók jobban éljenek a művészi esz­közökkel. Volt helyenként se­matikus és csináltnak tűnt fo­gás (főként a szerelmi kapcso­latokban), másrészt a gyengébb színészi teljesítmények miatt maradt szürkébb a sorozat, csu­pán egykét epizódszerepben láttunk kimagasló alakítást. Ahogy közeledett a befejezés, úgy veszített korábbi feszültsé­géből a film. Ez csak termé­szetes, mondhatná valaki, hi­szen a második félidőben már kezdtek jobbra fordulni a dol­gok. Csakhogy alkotásról van szó, amely akkor sem engedheí föl, amikor már nincsenek konfliktusos helyzetek. Tulaj­donképpen happy enddel vég­ződött a sorozat, ami aligha el­képzelhető a valóságban és ép­pen ezért nem illett egy ilyen valóságközeli film befejezésé­nek sem. Meg aztán nem akár­milyen folyamatról volt szó, ha úgy tetszik, a „mozgás tör­vényeiről“, amelyek aligha in­dítanak ilyen lezárásra. Ha ke­vesebb lett volna a gondtalan mosolyból, erősebb a kétségte­lenül pozitív mondandó végki­csengése. így a néző elengedte magát a végén. Az egész azonban megmoz­gatta, elgondolkoztatta. Pedig, és kezdhettem volna ilyetén­képpen, Miloš Smetana és Ev­žen Sokolovský nem csinált semmi különöset, hacsak azt nem, hogy egy nagyon idősze­rű országos ügyről, ha úgy tet­szik, közügyről, szólt a televízió nyilvánossága előtt. BODNÁR GYULA Zalka Máté ukránul A Szovjetunióban nagy tiszte­let övezi Zalka Máté, a kiváló magyar internacionalista író, a spanyol polgárháború legendás Lukács tábornokjának emlékét. A kijevi Dnyipro kiadó a kö­zelmúltban jelentette meg uk­rán nyelven Zalka Máté művei­nek gyűjteményét. A Radjan- szki Piszmennyik kiadó gondo­zásában egy, az ukrán író Zal­ka Mátéval kapcsolatos vissza­emlékezéseit tartalmazó kötet is megjelent. A harkovi Prapor kiadó e na­pokban útikalauzt adott ki a jg^g beliki Zalka Máté Múzeumról. Kazahsztán fővárosában, Alma- XI. B. Atában nemrég egy utcát ne­veztek el a magyar internacio- m nalista íróról. ^ M. H. ^

Next

/
Thumbnails
Contents