Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-08 / 264. szám, csütörtök
Jói felkészültek a barátsági hónapra Növekszik o CSSZBSZ oiapszervezeteinek aktivitása A CSSZBSZ alapszervezetei jól felkészültek a csehszlovák —szovjet barátsági hónap meg* ünneplésére. Az idei barátsági hónapot a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan barátsá- gunk és együttműködésünk, o nemzeti felszabadító harc 35 évfordulója, valamint az NOSZF 62. évfordulója jegyében ünnepeljük meg. Arról, hogy mi ként készültek fel e jelentős politikai rendezvényre a duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, Víz váry József elvtárstól, a CSSZBSZ járási bizottságának titkárától kaptunk felvilágosítást. NEM KAMPÁNYSZERŰ FELADAT — Járásunk lakossága növekvő munkasikerek, a termelésben elért nagyszerű eredmények, a munkakezdeményezés és aktivitás növelése jegyében készült a hagyományos rendezvényre. A CSSZBSZ járási bizottsága az alapszervezetekkel együttműködve politikaiszervezési ütemtervet dolgozott ki, melyben rögzíti az alapszervezetek főbb tennivalóit a barátsági hónapban. Szeretném leszögezni, hogy a barátsági hónapot járásunkban nem kampányszerűen szervezzük, az mindenekelőtt az alapszervezetek egész évi aktív tevékenységének kicsúcsosodását jelenti. A Nemzeti Front többi römeg- szervezetével szoroson együttműködve arra törekszünk, hogy munkánkban érvényre juttassuk a CSSZBSZ VIII. kongresszusán kitűzött feladatokat. Sokrétű baráti kapcsolatot tartunk fenn a Szovjetunió ba- lasovi járásával, mely többek között a kölcsönös tapasztalat- cserékben, szakemberek látogatásában is megnyilvánul. A gazdasági propaganda keretében alapszervezeteinkben kiállításokat rendeznek együttműködésünk konkrét eredményeiről. A csehszlovák—szovjet barátság nevet viselő szocialista munka- brigádok számára az idén is vetélkedőket tartunk. AZ ÜJ SZOVJET BÉKEJAVASLAT TÁMOGATÁSA — Milyen kultúrpolitikai rendezvényekre kerül sor a barátsági hónapban? — Az eszmei-politikai lést főleg a Szovjetunió politikájának, az SZKP fias és internacionalista tűzéseinek a megértetésére irányítjuk A tömegpolitikai rendezvényeken méltatjuk a Szovjetunió legutóbbi békejavaslatát, melyet Brezsnyev elvtárs fogalmazott meg az NDK fennállásának 30. évfordulója kapcsán rendezett ünnepségsorozaton Berlinben. Tartalmilag és szervezésileg előkészítettük az alapszervezeteinket Brezsnyev elvtárs műveinek megvitatására. Ebben a tekintetben főleg az nevebékehazacélkiÚJ TANÉV KEZDETÉN SOKRÉTŰ IDEOLÓGIAI KÉPZÉS A fejlett szocialista társadalom jelenlegi időszakában, vagyis napjainkban, amikor a tudomány és a technika alkalmazása egyre nagyobb méreteket ölt, előtérbe lép a komplex művelődés szükségessége. Ez az időszak arra kényszerít bennnünket, hogy sokoldalúan kihasználjuk a nevelést, mint az ember formálálásának eszközét, hogy elmélyítsük a munkához való helyes viszonyt, erősítsük a szocialista erkölcsöt, az öntudatos fegyelmet, a kollektív szellemet, a szocialista hazafi- ságot és internacionalizmust. Továbbá, hogy céltudatosan irányítsuk életkörnyezetünket, életmódunkat. A dolgozók nevelése a Nové Mesto nad Váhom-i Mechanizá- 16 és Automatizáló Kísérleti Intézetben az 1979—1980-as évben többféleképpen történik: pártoktatással, a szakszervezet tagjainak és tisztségviselőinek oktatásával, az ifjúság politikai nevelésével, mely a tudományos világnézet elsajátítására irányul. — A pártoktatás főleg a szocializmus építésének kérdéseire és nemzetközi kérdésekre irányul — mondta Rudolf Siöko mérnök, az üzemi pártbizottság ideológiai bizottságának elnöke. — Nagy gondot fordítunk a marxizmus—leninizmus klasszikusai műveinek, a CSKP és az SZLKP által kiadott dokumentumoknak a tanulmányozására, és foglalkozunk a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseivel. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a párttagság, a kommunisták felelőssége kérdéseinek, főleg annak, hogyan vehetnek részt a párt tagjai a pártpolitika formálásában és megvalósításában. A nártoktatás résztvevői a párt gazdaságpolitikájával kapcsolatban megtudhatják, mit kell tenniük munkahelyükön a gazdasági célok megvalósításáért, a párt gazdaságpolitikájának realizálásáért. A szakszervezeti és az ifjúsági oktatás keretében mind- denekelőtt a tömegszervezetek és minden dolgozó részvétele a XV. kongresszus által kitűzött feladatok megvalósításában lesz a téma. Megvilágítjuk, hogy a fejlett szocialista társadalom építése milyen szorosan összefügg a szocialista demokrácia fejlesztésével, a dolgozók részvételével az állam és a társadalom irányításában, a szocialista személyiség sokoldalú fejlődésével és a szocialista élet* móddal. Ebben az évben is nyílik ateista kör, mely a szakszervezeti tagok és az ifjúsági szervezet tagjai nevelésének legmagasabb fórumává vált. Negyven dolgozó vesz részt ennek a körnek a munkájában. A’ körben a Szlovák Szocialista Akadémia előadói ismertetik a témákat. — A politikai nevelés minden formájában arra törekszünk — mondta továbbá Šicko elvtárs —, hogy növeljük a nevelés hatékonyságát, amit az átvett anyagok saját feltételeinkre történő alkalmazásával szeretnénk elérni. A nevelés különböző formáiba vállalatunknak szinte minden dolgozóját bekapcsoljuk. Az oktatás koncepciójáról és az előadókról gondoskodtunk, s ez szavatosság arra, hogy a nevelés színvonala magasabb legyen, mint tavaly volt. Arra törekszünk majd, hogy dolgozóink új ismereteiket felhasználják az agi- tációban, a propagandában és intézetünk feladatainak teljesítésében. JOZEF GRAC1K ifjúságra kívánunk hatni. Járásunkban megrendezzük a szovjet filmek hetét, melynek során megismertetjük a közönséget a szovjet filmgyártás 60 éves történetével, annak újdonságaival. Már hagyományosan sor kerül a Puskin-emlékverseny, a Barátság dallamai, a Szovjetunió a gyermekek szemével, valamint a Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedők megrendezésére. Ebben az évben mindenekelőtt a rendezvények minőségi színvonalának emelésére törekszünk^ ezért gondosan elő: készítjük azokat. Alapszervezeteinkben propagáljuk a szovjet sajtótermékeket, könyveket és az irodalmat. Célunk az, hogy növeljük az előfizetők számát, másrészt pedig azt akarjuk, hogy a jó tapasztalatokat rugalmasabban alkalmazzuk a termelésben, vagy egyéb területen. NÖVELIK A TAGLÉTSZÁMOT — Hogyan kívánják javítani az alapszervezetek belső tevékenységét, mindenekelőtt a szervezeti életet? — Ahhoz, hogy valamennyi területen teljesíteni tudjuk igényes feladatainkat, nem vitás, hogy fokozni kell alapszervezeteink aktivitását, akcióképességét — folytatta a beszélgetést Vízváry elvtárs. — Elsősorban a jjolitikai-szervező munkában kell javulást elérni, a CSSZBSZ munkájába valamennyi tagot be kell kapcsolni. Mindez szükségessé teszi az irányítói munka színvonalának emelését, az igényesség, a bírálat és önbírálat elvének építő jellegű érvényesítését. A csehszlovák—szovjet barátsági hónap jó alkalom arra, hogy minden alapszervezetben alaposan felmérjük eddigi eredményeinket és elemezzük tennivalóinkat, hogy tovább lépjünk. Munkánkat a Nemzeti Front járási bizottságával karöltve úgy irányítjuk, hogy az idei csehszlovák-szovjet barátsági hónap segítse elő a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolataink további elmélyítését. SVINGER ISTVÄN Kommentáljuk KI MUTASSON PÉLDÁT? A tagsági könyvek cseréjét megelőzi) beszelgelések során az alapszervezeti pártbizottságok rendszerint megkérdezték a kommunistáktól: hogyan teljesítette ki-ki a maga munkaterületén és beosztásában pártmegbízatását és önként vállalt kötelezettségeit. Sokan azt válaszolták, hogy havonta pontosan megfizetik a tagilletményt, rendszeresen eljárnak a taggyűlésekre, s az előterjesztett beszámolók elhangzása után bekapcsolódnak a vitába. Helytelenül cselekednénk, ha az aktivitás növelésének követelményét leszűkítenénk a belső pártéietre, az alapszervezeti megnyilvánulások élénkítésére. A pártélet a kommunista számára nem csupán a pártszervezeti helyiség falai között folyik, hanem a munkahelyeken, a városokban és falvakon, a tömegszervezetekben, az utcán és mindenütt, ahol emberekkel találkozik. Nyilvánvaló, ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kommunista soha sem lehet szolgálaton kívül, párt- és munkaköri kötelességén túl is példát mutat, türelmes felvilágosító és politikai munkát végez a tömegek között. Mindenképpen a bizalom jele, hogy dolgozóink elismerik és értékelik a párt vezetését, saját tapasztalataik meggyőzik őket arról, hogy pártunk határozatai az ú érdekeiket szolgálják, s helyes, ha a párt által kijelölt úton haladnak. De számtalan példa igazolja azt is, hogy a pártonkívüliek gyakran a köztük élő, velük együtt dolgozó, vagy mellettük lakó kommunisták konkrét cselekedeteiből értik meg teendőiket. Nem a véletlen műve, hogy a Központi Bizottság a kommunisták alkotó kezdeményezésének kibontakoztatását, gazdaságpolitikánk népszerűsítését, a mellette való elvszerű kiállást és az aktivitás növelését jelölte meg a tagkönyvcsere legfontosabb céljául. Ez pedig arra kötelezi a párttagokat, hogy tudásuk javát adva, erejük teljéből becsületesen teljesítsék kötelezettségeiket. Pártunk jogosan elvárja, hogy környezetükben a kommunisták legyenek a véleményformálók. Tegyék egyre színvonalasabbá a tömegpolitikai munkát, ösztönözzék a dolgozókat társadalmi- és gazdaságpolitikai feladataink teljesítésére. Napjainkban a figyelem törvényszerűen az éves terv teljesítésére, valamint a munka minőségének a javítására, az energia- és az anyagtakarékosságra irányul. Célunk, hogy a romló külgazdasági feltételek ellenére biztosíthassuk népünk elért magas életszínvonalát. Ki magyarázza meg, hogy mennyire a jó munkától, a termeléstől, a takarékosságtól függ az árak, bérek alakulása — ha nem a kommunisták? Kinek a fellépését lesik, amikor a gyárakban, szövetkezetekben, hivatalokban igazságtalanságot, pazarlást, szervezetlenséget tapasztalnak, ha nem a kommunistákat? A párt feltétlenül megköveteli tagjaitól, hogy politikája szellemében elvi elkötelezettséggel dolgozzanak, a párt politikájának következetesen szerezzenek érvényt a maguk munkaterületén, mindenütt és mindenkor a párt álláspontját képviseljék. Az egész gazdaságpolitikai propagandának, agitációnak és tömegpolitikai munkának, a kommunisták szavának akkor van igazán meggyőző és mozgósító ereje, ha a szavak és a tettek között nincs eltérés, azaz, ha egység van a termelőmunkában, a fegyelemben, a tettrekészségben, a kommunisták példamutatásában. SZOMBATH AMBRUS Kérdesz! Válaszolunk Munkastílus és pórtfelodat © Egy felmérés sikere % prágai Elektrotechnikai Kísérleti Intézetben végzik a hazánkban gyártott elektrotechnikai cikkek és anyagok felülvizsgálását. Képünk az egyik laboratóriumról készült {Felvétel: ČSTK — I. TachezyJ Az Ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szaktaníníézet Dél-Szlovákia egyik legnagyobb intézménye a maga nemében, hiszen a múlt tanév végén a szlovák és magyar tanítási nyelvű osztályok végzős növendékeit, meg az esti távtanulási formát választó tagozatokon tanuló fiatalabb és idősebb diákokat számítva, összesen 340 kapott érettségi bizonyítványt, illetve szakmunkás-bizonyítványt. Az intézmény igazgatója Danis Ferenc mérnök. Találóan mondta róla az egyik veterán jrártharcos: — Nehezebb a dolga,* mint nekünk volt. Nemcsak tanítania kell, hanem a gondolkodást is meg kell változtatnia. Számos régi szokás, előítélet ellen kell küzdenie. Az iskolai pártszervezet elnöke, Csutora Imre elvtárs, ezt mondta róla: — Mindig türelmes, pedig köztudott, hogy a fiatalok gyakran próbára teszik az ember idegeit. Az iskola bejáratánál szolgálatot teljesítő Nagy József másodéves szaktanintézeti tanulótól megkérdeztem: — Mikor beszélhet a diák oz igazgatóval? — Akármikor — válaszolta. — És ha most, sürgősen szeretné megbeszélni vele, hogy mit javasol a labdarúgó-mérkőzések lebonyolításával kapcsolatosan? — Akkor is — mondta, — ha rögtön nem ér rá, megmondja, gyere vissza, ekkorra vagy akkorra, leülünk, megbeszéljük. Még számon is kéri, ha elfeledkezünk erről. Az irodában Kecskés József né titkárnő bizalmas közlésként így tájékoztatott az igazgató munkastílusáról: —■ Nem tudom, honnan veszi az időt, hiszen a nap neki is csak huszonnégy óra, de olyan nincs, hogy azt mondaná, hogy erre, vagy arra nem ér rá. Legfeljebb az időpontot módosítja. Tőle, magától pedig ezt kérdeztem: — Mit tart most munkájában a legfontosabbnak? — Annak a pártfeladatnak a teljesítését — válaszolta —, hogy az ifjúság érdeklődését felmérve tanácsot, útmutatást adjak az ifjúsági szervezet vezetőségének a tevékenység hatékonyabb megszervezéséhez. Érdekelt, hogy az ő véleménye szerint milyen módon tökéletesíthető a szervező munka. — Már kezd előttem kirajzolódni néhány fontosabb és szükséges módszer alkalmazásának a lehetősége — mondta, — de még csak most tartok a felmérés kezdetén. A felmérés olyan akció, melynek ezt az elnevezést adta: „Kérdezz! Válaszolunk.“ Lényegében egyszerű, kérdőíves felmérési módszer, amelyhez hasonlót a pszichológusok és a szociológusok is alkalmazni szoktak. Elmondta, hogy kijelölte a főbb kérdésköröket — diákotthoni problémák, tanulás, sportolás, mozgalmi tevékenység stb., majd osztályról osztályra járva elbeszélgetett a fiatalokkal ezekről, s arra kérte őket, hogy a kérdőívet kitöltve tegyék fel kérdéseiket. Megígérte a pontos, részletes válaszadást. Néhány osztályból már beérkeztek a kérdőívek. Beleolvastam némelyikébe. Bizonyos, hogy nagyon furcsákat is tudnak kérdezni. Ilyesmiket például: Nem lehetne-e a reggeli ébresztő halkabb? Mikor fognak halászlét főzni a diákotthon konyhájában? Hány éves koromban lehetek mérnök? Az igazgató elvtárs mosolyomat látva sietett megmagyarázni: Danis Ferenc mérnök, az igazgató (Gyökeres György felvételei — Nem szabad elhamarkodottan ítélni. Figyelni kell a kérdésekre. Magyarán mondva, ki kell belőlük hallani a lé- lyeget. Ebből a három kérdésből következtetni lehet három problémára. A nevelők—diákok viszonya, az étlap összeállításának kérdése, a pályaválasztási tanácsadás folytatása, illetve bővítése. Megmutatta, hogy ilyen közvetett értelmezéssel miként összegezi a problémákat. És mutatott olyan kérdőíveket, melyeken egészen fontos dolgokat kérdeznek a fiatalok. Ilyesmiket például: Mikor és hová megyünk tanulmányi kirándulásra? Miért nem lehet a sportversenyeken pontozó bíró diák is? Mit tegyek, ha engem, az ateistát, nagyapám a templomba küld? — Olyan jelzések ezek — mondta, — melyek nagyon fontos dolgokról tájékoztatnak engem, mint igazgatót, de mint kommunistát Is, hiszen az ösz- szegezés után már könnyen megfogalmazható, hogy mit ta nácsoljak az ifjús^i szerv°7P< vezetőségének HAJOLJ aaídkas 1979. XI. 8.
