Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-30 / 283. szám, péntek

NEM AZ „ELIT“ KIVÁLTSÁGA

A világnézeti nevelés 0 Érzelmileg gazdag emberekre van szükségünk

Az emberek politikai, erkölcsi és világnézeti magatartását egyre inkább és egyre mélyebben a szocialista valóság formálja. Ez határozza meg, milyen az egyén viszonya a társadalomhoz, milyen az értékrendje és mit tart élete értelmének, milyen célokat tűz ki a jövőre nézve.

A tudomány közkincs

Gondolkodjunk el közösen a világnézet és a világnézetre való nevelés problémájáról a mi társadalmunkban.

Ma csak a „vak“ és a szocializmussal szemben ellenséges beállítottságú emberek tagadhatják a szocialista társadalmi rendszer vívmányait. Ez a rendszer hozta meg a társadalom óriási szociális, kulturális, valamint erkölcsi fejlődését. A tudomány és a tudományos világnézet megszűnt a kiváltságos személyiségek, az „elit" privilégiuma lenni, egyre fokozottabb mértékben válik a dolgozók széles rétegeinek ügyévé. Az emancípálódási folyamat szellemi téren is sikeresen fejlődik. Korunk emberének jellemző vonásává válik a világra és az életre vonatkozó tudománytalan mitológiai elképzelések fokozatos leküzdése, józanul tekint a valóságra, realista tudományos szemlélete szempontjából nézi a társadalmi események lényegét. Oj módon kezd gondolkodni és érezni. Ezáltal létrejön az emberek egységes, tudományos világnézete kialakításának nemcsak szociális, hanem gondolati és racionális bázisa is. Akad, aki kifogást emel, hogy a világnézet belső meggyőződés, egyéni választás dolga, aminek semmilyen nagyobb jelentősége, sem kihatása nincs az egyén gyakorlati életére, sem a társadalom fejlődésére. De mégis, nem olyasvalami ez, ami elválik a mindennapoktól s jelentős gyakorlati funkciót tölt be?

A negatív vonós

A világnézet kérdése nemcsak a tudományos ismeretek összegezése, az új megismerési hi* potézisek kialakításának kérdése is, az élet értelméé, alternatívák választási lehetőségéé — például: ez a világ, vagy a másvilág. Ezen alapul az ember viszonya a társadalomhoz, a világhoz, önmagához, alapját képezi a politikai programoknak, az emberi tevékenység programjának, a társadalmi aktivitásnak. Vegyük csak például az emberek nagy részét rabságban tartó kispolgári világnézetet, s mutassuk ki korlátoltságát és kártékonyságát. Nem kell különösen bizonygatni, hogy a kispolgári világnézetet valló emberek magukba zárkózottak, esetleg szűk kört alkotnak, izolálódnak a társadalmi élettől, szembeszállnak az őket körülvevő világgal — mint olyasmival, ami számukra idegen. Kialakul bennük a sérelem, igazságtalanság, gyengeség vagy magányosság érzése, s ez gyakran vezet különböző negatív lelkiállapotokhoz és helytelen politikai állásponthoz. A kispolgár ellentéte a valóságérzékkel rendelkező, a világra forradalmi szemlélettel tekintő ember. Az ilyen ember a forradalmár, aki aktívan elkötelezi magát a társadalomért. Meggyőződése, hogy mindaz, amije van, amit az emberiség elért, nem felsőbb, természet - fölötti erők eredménye, hanem kizárólagosan az ember alkotó tettekben gazdag cselekvő mún- kája hozta létre.

A marxizmus az emberi történelem folyamán elsőként dolgozta ki az ember boldogságát, sokoldalú fejlődését biztosító társadalom felépítésének tudományos elméletét, össze tudta kapcsolni a történelmi fejlődés objektív szükségleteit a dolgozó tömegek szociális és erkölcsi vágyaival, reményeivel. A szocializmus építésének eredményei olyan meggyőzőek, hogy meggyőzően biztosítják a kommunista eszmék helyességét, realitását és humanitását.

Az ember szellemi felszabadulása

Az elévült, tudománytalan világnézet ellen folyó harcban két erő formálódott ki — a kommunizmus, mint reális hu* mánus elv, és a tudomány, mint az ismeretek rendszere. E két erő egységet alkot és hatalmas inspiráló, átalakító kapacitást képvisel az emberiség jelene és jövője szempontjából. A világra vonatkozó tudománytalan szemléletek meghátrálnak a természettudományok és társadalomtudományok, a technikai fejlődés, valamint a marxizmus—leninizmus előtt.

Jelentős sikereket értünk el a kulturális forradalomban. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy a tudománytalan világnézet legyőzésének és a tudományos világnézet megformálásának üteme az új világ győzelmeitől, változásaitól, sikereitől vagy hibáitól, a hiányosságoktól is függ. Ma például a szövetkezetben dolgozó parasztnak eszébe sem jut, hogy a szövetkezet rossz gazdasági eredményeit kapcsolatba hozza az isten akaratával, vagy pedig a bürokráciában isten büntetését lássa bűneikért. A tudomány eredményeinek hatására az emberek világszemlélete mind tudományosabbá válik. Mivel a szocialista világnézet tudományos világnézet, összeegyeztethetetlen o vak hittel, a miszticizmussal, a demagógiával, a fanatizmussal és hasonlókkal. A szocializmus számára az ember szellemi felszabadulása nem kevésbé fontos, mint az Ökonómiai felszabadulás. Az embereket etikailag önállóvá tenni épp oly fontos, mint megmenteni az éhségtől és a nyomortól. Az elmúlt időszak keserű tanulságai révén saját magur^t is tapasztalhattuk s megtanulhattuk, milyen káros az ideológiai nevelés elhanyagolása és jelentőségének leértékelése. Egyidejűleg

megtanultuk, hogy az anyagi'jó- lét még nem vezet automatikusan a szocialista öntudat és a szocialista életmód fejlődéséhez.

A múlt ós a jelen tapasztalatai megtanítanak rá, hogy á tudományos-technikai fejlődéssel párhuzamosan tovább élhetnek a különböző tudománytalan világnézetek, sőt a legreakciósabb ideológiák is. Az anyagi dolgok szükségszerűen alapját képezik az emberi létnek, de csak a nagy és gazdag társadalmi-eszmei értékek és események adják meg az emberi élet értelmét. Ma ezek a szocializmus értékei és eszményképei — és semmi más.

nyugtalanító jelenségek

Nem tagadjuk, hogy az emberek egy része erkölcsileg és érzelmileg frivol, hamis támpontokat alakít ki. A mindennapi életben sokféle nyugtalanító jelenséggel találkozunk, a durva egoizmussal, a megvesztegetéssel, a szocialista tulajdon szétlopkodásával és hasonlókkal. Ezek a még kiirtat- lan kispolgári nézeteknek az emberi egzisztenciával, az élet értelmével kapcsolatos megnyilvánulásai.

A CSKP XV. kongresszusának határozatai hangsúlyozzák, hogy a pártszervek ideológiai munkájának központi feladata továbbra is a marxista—leninista világnézet, a dolgozók kommunista erkölcsének kialakítása, eszmei-politikai felkészítése, valamint harc a burzsoá és revizionista politika ellen. Tudatában vagyunk, hogy a tudományos világnézet nem egyszerűen és problémamentesen alakul ki. Nem lehet sem elrendelni, sem kikényszeríteni. Csak rendszeres, céltudatos, elvhű és türelmes munkával tudjuk az emberekben kialakítani. Ezért végezzük nagy figyelemmel a tudományos világnézetre nevelést mindenütt, ahol az emberi szellem formálódik: az iskolákban, a munkahelyeken, a családokban és a közéletben.

Társadalmunknak művelt, kulturált, etikailag és érzelmileg nemes emberekre van szüksége. A nevelőmunkát úgy valósítjuk meg, hogy társadalmunkat az emberek közötti bensőséges viszony, erkölcsi kapcsolataik nemessége, az életöröm, az elv- társiasság, a jószívűség jellemezze. A szocialista társadalomnak mind világnézetileg, mind erkölcsileg befejezettnek kell lennie. A tudományos világnézetre nevelés elsősorban azt jelenti, hogy megtanítja az embereket gondolkodni és alkotni. A marxista—leninista világnézet nem csak fogalom, szabály, eszmény, hanem a megvalósítás reális programja is, harc a nemes eszmék valóra váltásáért és megvédéséért. Ez perspektívát követel és jövőbe vetett optimizmust. És ezt csakis a tudományos, a marxista—leninista világnézet adja meg.

PETER PRUSÄK,

az SZLKP KB munkatársa

Rangjához és küldetéséhez méltó keretek között ünnepük meg a csehszlovák—szovjet barátsági hónapot a dunaszerda- helyi (Dun. StredaJ Gorkij utcai kilencéves alapiskolában. Az iskolai pártszervezet irányításával minden szakaszon megbonthatatlan barátságunk és együttműködésünk elmélyítésére irányítják a fő figyelmet. Az évzáró taggyűlésen jóváhagyott terv alapján a pártszervezet akcióprogramot dolgozott ki, rnely konkrétan rögzíti a kommunista pedagógusok és a többi iskolai dolgozó tevékenységét ezen a téren. Az iskolavezetéssel karöltve az oktató-nevelő munkában, az osztályon és iskolán kívüli tevékenységben egyaránt arra törekszenek, hogy hassanak a tanulókra. E célból a tanmenetben olyan XI. 30. változásokat eszközöltek, hogy előbbre hozták a nevelési tantárgyakban azt a tananyagot, |j[^ mely szervesen kötődik a SzovMéltóan ünnepelnek

Előadások a Szovjetunió népeinek életéről ^ Támogatják az új szovjet békejavaslatot

1979

jelunió népei iránti őszinte barátságunkhoz. Vargáné G. Jolán kommunista pedagógus irányításával az ifjú híradósok köre kultúrműsorral egybekötött programot tanult be, melynek keretében demonstrálják a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink fontosságát, rámutatnak a világ első szocialista országával fennálló sokoldalú együttműködésünkre. A CSSZBSZ iskolai alapszervezele előadással egybekötött filmvetítéseket szervez a Szovjetunió népeinek életéről, a gazdasági, a kulturális és a tudományos életben elért sikereiről, a szovjet tapasztalatok alkalmazásáról.

Az ifjú szovjetborátok klubjában kiállítást nyitnak a pionírok levelezéseiből, szemléi]telik a Szovjetuniónak a világűr- kutatásban elért sikereit. Az

iskola Zoja nevű pionírcsapata

is sokrétű programot állított

össze a barátsági hónapra. Lelkesen készülődnek a járási pionírtanács és a jnb iskolaügyi szakosztálya által meghirdetett Ki tud többet a Szovjetunióról? elnevezésű vetélkedőre. Teleky Tihamér kommunista pedagógus irányításával az idén is megtartják a Szovjetunió a

gyermekek szemével képzőművészeti vetélkedőt és a legjobb munkákat díjakkal jutalmazzák. A szovjet sajtó és irodalom propagálása céljából előadással egybekötött könyvklállításl nyitnak, melyre meghívják a tanulók szüleit is. A pionírcsa- pat a barátsági hónapban kapcsolatot léftesít a városban műA TAGJELÖLTEK HATÉKONYABB OKTATflSAEBT

A nézetazonosság és a párbeszédek 1$ A szociológiai felmérések tanulsága

O

któberben megkezdődött a pártoktatás új évfolyama, melynek tartalmi irányzatát a XV. pártkongresszus után hosszabb időre a CSKP KB Elnökségének 1977. június 17-én hozott határozata tűzte ki. Ez a határozat szabja meg a tagjelöltek oktatását is.

A járásokban szerzett tapasztalatok és a tagjelöltek felkészültsége szociológiai kutatása alapján megállapíthatjuk, hogy a tagjelöltek pártoktatásában még az eddig elért pozitív eredmények ellenére is adósak maradtunk. Az ifjú párttagok és tagjelöltek pártoktatásának a biztosítása lényegesen különböző az egyes pártalapszerve- zetekben. A tisztségviselőkkel és az ifjú párttagokkal tartott beszélgetéseken kiderült, hogy a párttevékenységnek ezen a szakaszán a legtöbb probléma a mezőgazdasági pártszervezetekben és a kis létszámú pártszervezetekben van. Ügy tűnik, hogy a tagjelöltek oktatását gyakran elszakítják a gyakorlati élettől, attól a problematikától, amellyel politikai munkájukban és gyakorlati életükben találkoznak, hogy az előadások túlnyomó többsége tartalmilag, színvonalban és formában inkább a régi, a fejlett és a tapasztaltabb párttagokat szolgálják.

A járási pártbizottságok értékelő jelentései mutatják, hogy a pártalapszervezetek nem elég differenciáltan — a műveltségi színvonal és a politikai fejlettség szerint — sorolják be a tagjelölteket a pártok* tatás egyes alakulataiba. Szó-' ciológiai felmérések bizonyítják, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkező tagjelölteknek és ifjú párttagoknak csupán 3,2 százaléka látogatja a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, míg többségüket,

77,5 százalékukat, az alapfokú oktatásba sorolták be.

A tagjelöltek eszmei-politikai felkészítésének színvonala a pártoktatás valamennyi alakulatában attól függ, mennyire Igényesek a pártalapszervezetek a hallgatókkal szemben; vajon rendszeresen és nem formálisan ellenőrzik-e az oktatás eredményeit. A pártoktatás színvonalának és menetének rendszeres ellenőrzése pozitívan tükröződik a tagjelöltek és párttagok felkészültségében, a tanulás iránti magatartásukban és végeredményben a párttag jogai és kötelességei érvényesítésében is. Ezen a téren helyesen járnak el a Kelet-szlovákiai Vasműben, a Kassai (Košice) Nehézgépipari Üzemben és más alapszervezetekben.

A tagjelöltek és ifjú párttagok pártoktatása színvonalának és hatékonyságának a fokozása megköveteli, hogy az előadó és a propagandista felvértezze magát a marxizmus—leninizmus ismeretével és a párt gyakorlati politikájával, s ugyanködő egyik olyaai szocialista munkabrigád dal, mely a Csehszlovák-szovjet barátság szocialista munkabrigádja megtisztelő címet viseli. A felsőbb évfolyamok tanulói a pedagógusok vezetésével vitadélutánokon beszélhetnek Brezsnyev elvtárs könyveiről.

Az iskolai pártszervezet a novemberi tagsági gyűlésen egyhangúlag foglalt állást a Szovjetunió újabb békekezdeménye-- zése és leszerelési javaslatai mellett, melyeket Brezsnyev elv- társ terjesztett e>lő Berlinbe-n. Az iskola pedagógusai hatékony segítséget nyújtanak a CSSZBSZ járási bizottsága által szervezett rendezvények előkészítésében is. Az orosz szakos oktatók orosz nyelvtanfolyamokat vezetnek a kezdőknek és haladóknak melyeket többségében fizikai dolgozók látogatnak, s irántuk egyre nagyobb az érdeklődés.

SVINGER ISTVÁN

akkor ismerje a pedagógiai és a pszichológiai tudományok

alapjait, s nem utolsósorban maga is lelkesüljön a szocializ mus ügyéért.

A pártszervezetek a pártok tatás ellenőrzésekor irányítsák az előadókat és propagandistákat, hogy azok differenciáltan kezeljék a tagjelölteket, és olyan didaktikai elveket alkalmazzanak, amilyen például az oktatás érthetősége, tudományos színvonala, rendszeressége és az egyéni bozzáállás az oktatási folyamatban, továbbá a hallgatóra gyakorolt sokoldalú hatás.

A tagjelöltek és fiatal párttagok oktatása keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a tapasztalt, érdemes párttá-- gokkal megrendezett beszélgetéseknek és párbeszédeknek.

V. L Lenin ezzel kapcsolatban megírta, hogy az ifjúmunkásoknak szükségük van az öreg harcosok tapasztalataira, akik az elnyomás, a kizsákmányolás ellen harcoltak, akik számos- sztrájkot szerveztek, több forradalomban vettek részt, forradalmi hagyományokon okultak és átfogó politikai áttekintéssel rendelkeznek.

H

angsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a párbeszédekre, az igazság közös kutatására alaposan fel kell készülniük a pártalapszerveze- teknek, a pártbizottságoknak és a pártcsoportoknak. Rendelkezzenek meggyőző érvekkel, s emellett úgy járjanak el, hogy a lényeges ellentétek ne rögtön, a párbeszéd elején éleződjenek ki. Mert különben nehezen jutnánk közös nevezőre, és nem sikerülne befolyásolnunk ésszerű érvekkel a tagjelöltek nézetét.

Ebben a tevékenységben példaként említhetjük a nagymihályi (Michalovce), a rozsnyói (Rožňava) és a prešovi járási pártbizottságot, a kassai (Košice) városi pártbizottságot , és másokat is, ahol már hagyományosan a pártalapszabályzatok- ról tartanak beszélgetéseket. Itt többek között arra törekednek, hogy a tagjelöltek és párttagok elgondolkozzanak munkájukon, vállalásaik teljesítésén és egyebeken. A tagjelöl*, tekkel folytatott megbeszélő-.. sek és párbeszédek az említett járásokban arra irányulnak, hogy a tagjelöltek megtanuljanak cselekedni, az öntudatos kommunistákhoz hasonlóan dolgozni és élni, akik hazánkban a szocializmus érdekeit és szükségleteit úgy értelmezik, mint a szocialista közösség és az egész nemzetközi munkásmozgalom érdekeivel és szükségleteivel való teljes azonosulást.

A párttagjelöltekkel tartott megbeszéléseken szerzett tapasztalatok és ismeretek mutatják, hogy a fiatal tagjelölteknek és párttagoknak színvonalasan és sokoldalúan kell megmagyarázni főleg azokat a kérdéseket, mint a szabadság és a demokrácia helyes osztályértelmezése; a dolgozók szó ciális és létbiztonságának — főleg az ifjúságnak, — a helyzete és távlatai közti alapvető különbség a szocializmus' és a kommunizmus időszakában.

A tagjelöltek eszmei-politikai nevelése tehát a pártoktatás keretében arra irányuljon, hogy a tagjelöltek alaposan megismerkedjenek a pártmunka alapvető vonásaival, a munkásosztály és élcsapata történelmi szerepével, a jelenlegi időszak jellemzésével, a két világrendsznr együttélésének legfőbb problémáival, a világbékéért vívott harc és a szocializmus győzelmének problémáival, hogv elsa játítsák a kommunista ideológia, az osztályszempont és a pártosság érvényre juttatását.

KERTÉSZ PA.L a kassai (Košice) kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság munkatársa