Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-03 / 260. szám, szombat
KoiBiiistäk és szociäHemokratäk 1979. XI. 3. A mai európai kommunista pártok a munkásosztály és a forradalmi értelmiség ama törekvésének jegyében jelentek meg, hogy leküzdjék az opportunizmust, amely hatalmába kerítette a II. Internacionáléhoz tartozó szociáldemokrácia sorait. Az idő azonban szertefosz- latta azt a szektás gyakorlatból táplálkozó illúziót, hogy a szociáldemokrácia, mint társadalmi mozgalom, teljes mértékben kimerítette önmagát, elvesztette haladó potenciálját és a történelem gyors eltűnésére kárhoztatta. Valójában a szociáldemokrata pártok a széles tömegek szemében továbbra is jelentős mértékben a munkásosztály haladó, demokratikus és békeszerető hagyományait testesítik meg. Ezek a pártok nem kis sikereket értek el a dolgozók közvetlen érdekeinek védelmében, noha a szociáldemokraták programjainak reformista korlátozottsága sehol sem engedte meg a társadalom szocialista szellemben való átalakítását. A szociáldemokrácia pozitív eredményei, a munkások és az egyéb dolgozók jelentős rétegei részéről iránta megnyilvánuló hagyományos ragaszkodás szükségessé teszi a kommunista és a szociáldemokrata pártok huzamos és tartós együttműködését. Az őszinte együttműködés legfőbb alapja magában a kommunisták és a szociáldemokraták szervezeteinek jellegében rejlik, abban, hogy ezek — munkáspártok. A szociáldemokrácia programokmányaiban és politikai stratégiájában kétségtelenül észrevehető a munkás- osztály szerepének lebecsülése, ama történelmi küldetésének tagadása, hogy a kapitalista rendszert fejlettebb társadalmi rendszerrel, a szocializmussal váltsa fel. Ám mind a szociáldemokraták, mind a kommunisták reális ereje, tényleges lehetőségei a munkásosztályra való támaszkodásban, a munkásosztályra gyakorolt befolyásában, a munkástömegek érdekei és törekvései együttes megvédésében rejlenek mind a tőkésországokon belül, mind pedig nemzetközi méretekben. A legutóbbi évtized gazdag tapasztalatokat hozott a tőkésországokban tevékenykedő kommunisták és szociáldemokraták közti kölcsönös kapcsolatok fejlődésében, még ha ezek a tapasztalatok nem is mentesek az ellentmondásoktól. A két irányzat együttműködésének erősítésében a legjelentősebb eredményt Franciaországban sikerült elérni, ahol a munkás- osztály harcának mérete felfedte a munkásság megosztásának káros voltát, a kommunistaelle- nesség zsákutcáját, a dolgozó tömegek fokozott törekvését a demokráciára és a szocializmusra. Megnyilvánult ez 1972- ben a francia kommunisták és szocialisták közös kormány- programjának kidolgozásában és elfogadásában. Jellemző, hogy a francia szocialisták közölt igen kompromittálónak és népszerűtlennek bizonyult a „szociáldemokrácia“ megnevezés, mint a szocializmus felé való előrehaladás megtagadásának, az osztályegyüttműködésnek, a kapitalista állam iránti lojalitásnak a szimbóluma. Ma, az antikommunista megosztó kísérletek ellenére, a francia kommunisták és szocialisták együttműködésének tapasztalata megőrzi Időszerűségét. Más európai országokban, egyebek közt Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Finnországban, az, hogy a munkásosztáy. megőrizze és fejlessze vívmányait, leküzdje a válságok következményeit, a kommunista és szociáldemokrata (szocialista) pártok pozitív kölcsönös viszonyának erősítésétől függ. Ezzel szemben egyes vezetőknek azok a törekvései, hogy a szociáldemokraták megerősödését a kommunisták gyengítése révén érjék el, csakis arra jók, hogy aláássák az egységet, hogy kárt okozzanak a társadalmi haladás ügyének. A reakciós erők arra vágynak, h°gy gyengítsék a szocializmus minden hívének — mind a szociáldemokratáknak, mind a kommunistáknak — a befolyását. Saját vonásaival tűnik ki az egyes kapitalista országokban hatalmon levő szociáldemokrata pártok és a szocialista társadalmat irárivító kommunisták együttműködése. Az ilyen együttműködés a két társadalmi rendszer objektív különbségeit fenntartva az államok közti baráti kapcsolatok fejlesztésére és erősítésére, a népek biztos jövőjének megalapozására, a nemzetközi feszültség enyhítésére és a leszerelés elérésére irányul. E bben az értelemben mindenképpen ki kell emelnünk azt a tényt, hogy 1978- ban a Szocialista Internacioná- lénak a leszerelés kérdéseivel foglalkozó, Helsinkiben megtartott konferenciáján a szervezők meghívására részt vett a Szovjetunió képviselője, aki az SZKP nevében ismertette a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésre irányuló konkrét gyakorlati javaslatokat. A Szocialista Internacionálé külön leszerelési munkacsoportot hívott életre, amelynek vezetője levéllel fordult Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához,. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez, kifejezésre juttatva azt az óhaját, hogy e munkacsoport szeretne találkozni és eszmecserét folytatni szovjet vezetőkkel. Leonyid Brezsnyev válaszüze* netében közölte, hogy szovjet részről van hajlandóság egy ilyen találkozóra és eszmecserére, megerősítene az SZKP korábban előterjesztett javaslatait és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a társadalmi erők elsősorban a munkásmozgalomban tevékenykedő pártok jelentős mértékben hozzájárulnak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a leszerelésre irányuló akciókhoz. A Szocialista internacionálé Vancouverben 1978 novemberében megtartott XIV. kongresz- szusán megvitatta az üzenetváltást. Sorsa akkori finn miniszterelnök hivatalosan közölte a kongresszussal, hogy Leonyid Brezsnyev pozitív választ adott levelére. Sorsa felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szociáldemokratáknak „bármiféle előíté letek nélkül gyümölcsöző párbeszédet kell folytatniuk minden békére törekvő erővel.. A kongresszus anyagaiból, a legutóbbi eseményekből kitűnik: egy sor kérdésben közös momentumok vannak a kommunistáknak és a szociáldemokratáknak a jelenkori eseményekről vallott felfogásában. Erre épül a kommunistáknak az a meggyőződése, hogy megvan az alap a nemzetközi munkás- mozgalom különböző áramlatainak közös vagy párhuzamos akcióihoz. Ez nemcsak az enyhülés problémáira vonatkozik, hanem arra is, hogy vissza kell verni a fasizmust, a fajgyűlöletet, a neokolonializmust. A kommunisták és a szociáldemokraták a köztük levő komoly ideológiai nézeteltérések ellenére együttműködhetnek. A nézeteltérések kiküszöbölése valamilyen egyidejű akció eredményeként természetesen nem várható. Szükséges azonban a kölcsönös megértés elmélyítése. Ebből következik, hogy nagyon hasznos a véleménycsere bővítése, a kommunisták és a szociáldemokraták gyakorlati tevékenysége eredményeinek elfogulatlan tanulmányozására. A kommunista pártok jelentős mértékben hozzájárulnak a munkásosztály akcióegységéhez, a munkásosztály pártjainak együttműködéséhez, a dolgozók pozícióinak erősítéséhez a szocializmusért vívott harcban. Ez a közös harc alkalmas arra, hogy erősítse a kölcsönös megértést és együttműködést, közelítse egymáshoz a munkásosztály különböző osztagait, ALEKSZANDR LIKOV, a filozófiai tudományok kandidátusai (APN) A PARTÉIÉT HÍREI ★ A CSKP KÖZPONTI BI 20TTSÁ GÁNAK TITKÁRSÁGA a napokban jóváhagyta a párt- szervezetek egységes elnevezésének a bevezetését. Az intézkedésre azért került •sor, mert a múltban sokan helytelenül mondták és írták a párt alap- szervezeteinek a nevét, és üzemi, falusi, utcai stb. megnevezést használtak. A határozat értelmében a helyes megnevezés a Cseh Szocialista Köztársaság területén: „Csehszlovákia Kommunista Pártjának alap- szervezete ..A Szlovák Szocialista Köztársaság területén: „Szlovákia Kommunista Pártjának alapszervezete ..Az a la psze rveze tek e 1-ne vezé sé re vonatkozó részletes útmutatást megkapták a párt járási bizottságai, ★ A CSKP KÖZÉP-CSEHORSZÁGI KERÜLETI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGA a járási ellenőrző és revíziós bizottságokkal karöltve a mező- gazdaság kiválasztott pártszer. vezeteiben ellenőrizte, hogy azok miként teljesítik a CSKP KB-ma;k a párt tagsági alapja minőségének a megjavítására vonatkozó határozatát. Az ellenőrzés azt állapította meg, hogy az említett mezőgazdasági üzemekben felvett új párttagok többsége 35 éven aluli, és munkás származású. ★ A CSKP-NAK A ROZSNYÓI (Rožňava) járásban élő alapító tagjai a közelmúltban találkozót tartottak Be tiér ben (Bet- liar). A baráti légkörben lezajlott értekezleten [án Gallo, a járási pártbizottság vezető titkára tájékoztatta a veterán kommunistákat arról, hogy a rozsnyói járás az elmúlt időszakban milyen eredményeket ért el a szocialista építésben. ★ A JOLSVAI (JELŠAVA) SZLOVÁK MAGNEZIT MÜVEK dolgozói a napokban ideológiai konferenciát tartottak. Megállapították, hogy az 1978—79-es pártok látási évben az üzemben 12 alapfokú és 13 középfokú pártoktatási kör működött. Az üzemben a párton belüli nevelést 5 lektori csoport mintegy 58 előadója és 30 propagandistája biztosította. '★ A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PSZICHOLÓGIAI KÍSÉRLETI INTÉZETE mellett működő pártalapszervezet a beszélgetések előkészítésekor a fő figyelmet a pártcsoportok munkájára irányította. A pártcsoportok aktivizálták munkájukat és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a beszélgetések meghozták a várt sikert. Az alap- szervezet pártbizottsága érvényesíti' a beszélgetésekkor szerzett tapasztalatokat és rendszeresen ellenőrzi, hogy a kommunisták miképpen teljesítik a vállalt és a kapott pártfeladatokat. ★ A RYNÁRECI EFSZ-BEN m ü k öd ő pá r ta lap sze r ve ze t ben három pártcsoport működik. Az egyik a növény terme sztés- ben, a másik az állattenyésztésben, a harmadik a gépesítő központban. A csoportok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a szövetkezet következetesen teljesítse a CSKP KB 13. üléséinek a mezőgazdasági munka megjavítására vonatkozó határozatát. ★ A VYSKYTNÁI EFSZ párt- alap szervez été nek a taggyűlésein a múltban a vitában a tagságnak átlag csak a húsz százaléka szólalt fel. A beszélgetéseket követő időszakban azonban, amióta javult a pártcsoportok tevékenysége, a taggyűléseken a tagságnak már átlag mintegy negyven—ötven százaléka szólal fel a vitában, terjeszt elő konkrét javaslatokat, és bírálja azokat, akik nem teljesítik a feladataikat. ★ A NAGYKÜRTÖSI (VEĽKÝ KRTÍŠ) ÉTTERMEK ÉS ÁLLAMI ÜZLETEK párt a lap sze rveze te harmadik éve működik. A 12 taggal alakult alapszervezetnek Jelenleg 22 tagja van. A kommunisták 9 munkahelyen dolgoznak, és arra törekszenek, hogy mindenütt példásan végezzék munkájukat. (-!«) Domonkos Ferenc, Végh Zsigmond, Tuba István I Id. Paál Gyula felvételei) Hősökre, forradalmárokra emlékezünk Hárman o fasizmus sok százezer áldozata közül Komárom (Komárno) Bene nevű városrésze a felszabadulás előtt ún. „proli“ negyed volt, ahol a legtöbb kommunista pártsejt működött, amiért „kis Moszkvának“ is hívták. Egy nyugdíjas kommunista, id. BÖLCSKEI JÁNOS elvtárs, aki a Komáromi Járási Építőipari Vállalat üzemi pártbizottságának sok éven át volt elnöke, gyászos emlékű esemény 35. évfordulójára hívta fel a figyelmet, amelyről az utókornak nem szabad elfeledkeznie. 1944 november másodikáról harmadikára virradó éjszaka 20—25 haladó szellemű munkást — többnyire kommunistát — fogdostak össze a nyilasok és a németek, elhurcol- ták őket — és soha nem tértek vissza. Együtt kopogtattunk be három mártír — Domonkos Ferenc, Végh Zsigmond és Tuba István — özvegyéhez, illetve hozzátartozóihoz, azokhoz, akikhez legelőször rontottak be a nyilas brigantik és a Gestapo fogdmegjei harmincöt évvel ezelőtt, éjnek idején. A vád, szidalmazás és ütlegelés közepette: kommunista bujtogatás. DOMONKOS FERENC 1927- ben lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja. Villanyszerelő volt, de kommunista nézetei és tevékenysége miatt nem kapott munkát. Alkalmi munkából tartotta el családját, és nagyon sokszor kellett sorakoznia a munkanélküliek kegyelemkenyeréért. A párt agitációs munkájából vette ki részét. Ha munkástüntetés volt, mindig az élen járt. Esténként a Moszkvai Rádió magyar adásait hallgatta. Azt még feleségének sem mondta el, olyankor merre járt és miről tárgyalt. Óvatosnak kellett lennie. A gyilkosok mégis örökre elhallgattatták. VEGH ZSIGMOND nem volt tagja a kommunista pártnak, a horthysta hivatalok feketelistáján mégis a kétszeresen megbélyegzettek névsorában szerepelt a neve. 1919 ben, tizennyolc évesen a Magyar Tanács- köztársaság Vörös Hadseregében harcolt. A Magyar Tanács- köztársaság bukása után hazamenekült. Éles eszű volt, kitanulta a hentesmesterséget. A rokonság összekuporgatott számára annyi pénzt, hogy nyithatott volna egy kis hentesüzletet. „Bolsi* múltja és nézetei miatt azonban nem kapott erre engedélyt. Sőt, még munkát sem nagyon. Mesterségét kényszerűségből otthagyva, alkalmi munkásként dolgozott a fémmunkások közölt. A Vörös Szakszervezetben gyakran gyü- mölcsőztette képességeit és szónoki tehetségét. Ha munkatársait sérelem érte az uralkodó osztály részéiről, mindig megpróbálkozott a szakszervezet útján ügyeiik elintézésével. Igyekezetének legtöbbször az lett a vége, hogy őt bocsátották el. Horthy pribékjei meg különösen veszélyesnek találták őt. 1938 után hetente kellett jelentkeznie a Duna túlsó oldalán a komáromi rendőrkapitányságon. Ök egyébként is minden észak-komáromiban kommunista bujtogatót láttak. 1944. október 18-án, Szálasi fellépése után, valaki figyelmeztette őt, rejtőzzön el, mert a nyilasok veszedelembe sodorják. Visszautasította, mert felesége és három gyermeke sorsát féltette. A figyelmeztetés beteljesült: őt is deportálták. Sohasem tért vissza. A benei kommunisták mozgalmának irányítója Steiner Gábor és Mező István közeli kommunista harcostársa, TUBA ISTVÁN volt. Hármuk közül ő volt a legidősebb. Hatvanéves korában hurcolták el. Tuba Istvánt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme fellel kesftette-, és, a kommunista eszmék annyira áthatották, hogy már 1915'-ben hívüké vált. örült amikor az orosz péida hatására Magyarországon is győzedelmeskedett a proletárdiktatúra. Az elsők között jelentkezett a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadsereg#’ e. A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásakor szilárd meggyőződése volt, hogy a néphatalom uralomra jut a Duna csallóközi oldalán is. A Tanácsköztársaság bukása után nagy nehézségek közepette sikerült csak hazamenekülnie Horthyék véres el. lenforradalmi terrorja elől. Tuba István munkája mellett éjt nappallá téve, fáradhatatlanul dolgozott a kommunista párt helyi szervezetében. Tüntetéseket szervezett, fiatalokat toborzott a pár soraiba, mert szavai és tettei nagy hatással voltak rájuk. A harmincas években hat éven át tagja volt a városi képviselőtestületnek, amelyben minden erejével a dolgozók, a munkanélküliek és a kommunisták érdekeiért harcolt. A spanyol polgárháború kitörésekor azonnal megértette a spanyol nép igazságos harcát. Az ő érdeme, hogy Komáromban megkétszereződött a Ma- gyair Nap című, népfrontos szellemű újság olvasótábora. Horthyék bevonulása után neki is naponta kellett jelentkeznie a komáromi rendőrkapitányságon. Állandó rendőrségi megfigyelés alatt állt. Azon a tragikus éjszakán bízott a visszatérésben. A komáromi várlaktanya börtönéből még üzent családjának: ne aggódjanak sorsa miatt, visszajön ő még. Már itthon és a tábor felé vezető úton féliholtra kínozták. Az elsők között halt meig Buchenwaldban. Tuba István nevét Komárom Bene városrészében utca is őrzi. Az utókornak nem szabad megfeledkeznie a sok ismeretlen hősről, akik szocialista jelenünkért életüket áldozták. KOLOZSI ERNŐ A Lednické Rovné-i Egyesült Üveggyár az idei év kezdete óta több új termék gyártását vezette be. Eredményesen teljesítik a tennékfelújítási programot is. A nitrai nemzetközi üveg- és porc elánkiállit ásón elvitték az öt fő díj egyikét. Felvételünkön a díjat nyert gyártmányt formálja Július Jati (Felvétel: V. Gaböo — CSTK)
