Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-23 / 277. szám, péntek
MOSZKVA a Szovjetunió fővárosa Nagyszabású kiállítás a prágai Julius Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában A csehszlovák—szovjet barátsági hónap kétségkívül kiemelkedő jelentőségű eseménye a Moszkva-napok Prágában el* nevezésű, a két főváros közti együttműködést dokumentáló rendezvénysorozat. A Moszkva-napok keretében november 21-én a prágai Julius Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában megnyílt a „Moszkva — a Szovjetunió fővárosa“ kiállítás, amely méreteit és anyagát te kintve a legnagyobb külföldi szovjet kiállítások közé tartó zik. A szovjet metropolist bemutató kiállítás fő célja, hogy megismertesse a prágaikat és a fővárosba érkezőket a szovjet főváros lakosságának életével, munkájának eredményeivel. A kiállítás anyaga hűen tükrözi a Moszkva és Prága közti sokrétű, az élet sok területére kiterjedő együttműködést. Korunk követelményeinek megfelelően a kiállításon hangsúlyozottan kidomborodik a két főváros politikai, gazdasági és tudományos intézményei közti együttműködés jelentősége. Sikerek és tervek tükte A kiállítás anyaga, amellett, hogy elsősorban a Moszkva és Prága közti együttműködésre irányítja a látogató figyelmét, széles betekintést nyújt a szovjet főváros gazdasági életébe, városfejlesztési eredményeibe és terveibe, s nem hiányoznak a moszkvai művészeti élet eredményeit szemléltető alkotások sem. Az 5000 négyzetméternyi területen elhelyezett kiállítás több részben tárja a látogató elé a Szovjetunió fővárosának jelenét és jövőjét, a Prága és Moszkva közti együttműködés eredményeit és távlatait.' Az első, nyitó rész elnevezése: A Szovjetunió — a világ- béke támasza. Ebben a részben Moszkvával, mint a Szovjetunió politikai és közigazgatási központjával ismerkedhetünk meg. Az ipari Moszkva című részben viszont a moszkvai termelőüzemek és gyárak dolgozói által előállított legjobb termékeket tekinthetjük meg. Számítás- technikai és elektronikai berendezések sora, vegyipari és petrolkémiai termékek, a szovjet óraipar és híradástechnikai ipar korszerű gyártmányai, könnyű-, textil- és élelmiszeripari ciKkek nagy választéka tükrözi a fejlett moszkvai ipart. Nemcsak a felnőttek, hanem mindenekelőtt az ifjúság számára lesz vonzó az Űrtechnika elnevezésű expozíció. Itt a többi közt megláthatjuk a Föld első mesterséges bolygóját, továbbá a Lunochod-1 működését, vagy az Interkozmosz űrbolygót, amelynek megtervezésében a szovjet tervezőmérnökökkel együtt csehszlovák tudósok is részt vettek. Háromdimenziós képek A tudomány és technika vívmányait bemutató részében a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Lebegyev Fizikai Kutató- intézet kvantumelektronikai műszerei közt különböző lézer- típusokkal ismerkedhet meg a látogató. Elénk tárul a kvantum-elektronikával összefüggő, a modern fizika nagyon érdekes és sok lehetőséggel kecsegtető új területe, a holográfia, amely az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít a számítástechnikában, a hírközlésben, a film- és tévétechnikában. Megtekinthetjük itt a moszkvai Filmtechnikai és Holográfiái Kutatóintézetben előállított művészeti holográfiái — azaz háromdimenziós, lézersugárral átvilágított térhatású képeket. Itt van kiállítva a BN-600 és a VVER-1000-es atomreaktor makettja is. A sportbarátok nagy érdeklődésére számíthat a Moszkva — a sport városa elnevezésű tárlatrész. Itt élethű maketteken tanulmányozhatják az 1980- as moszkvai olimpia létesítményeit, például a Béke-sugárúton levő sportkomplexumot, a bite- vi ióverseny-sportbázist és természetesen az olimpiai falut. A rohamos fejlődés városa A szovjet főváros rohamos fejlődését, új körzeteinek születését, a régi, történelmi városnegyedek felújítását mutatja be egy másik kiállítási egység. Az itt megtekinthető városfejlesztési tervek egy modern nagyváros gyors fejlődését, céltudatos, az életkörnyezet védelmének követelményeit következetesen szem élőt tartó alakítását tükrözik. A moszkvai észak-csertanovói kísérleti lakótelep egyik háromszobás lakástípusát is megnézhetjük. — Szociálpolitikai feladataink közül a legfontosabb az ember egészségének védelme — mondotta az SZKP XXV. kongresszusán I.eonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Ennek a nemes célnak a valóra váltásáról ad tanúságot a moszkvai orvosok, egészségügyi intézmények munkáját szemléltető, az egészség- ügyi ellátás színvonalát dokumentáló kiállítási anyag. Korszerű orvosi műszerek egész sora, sőt, egy komplett, modern műtő is a látogatók elé tárul. Több orvosi műszer és berendezés példázza a szovjet és a csehszlovák szakemberek együttműködését. Nevelési rendszer és kultúra A magas színvonalú műszaki és tudományos életet szemléltető rész után bepillanthatunk a szovjet főváros oktatási intézményeinek rendszerébe. Ötletesen kiválogatott fényképanyag nyújt áttekintést arról, hogy a moszkvai gyermekek neDNY MOSKVY V PRAZE’79 velősében milyen létesítmények vesznek részt —■ az óvodától egészen a felnőtté válás koráig. A szovjet főváros pezsgő kulturális életét a Moszkva — a legnagyobb kulturális központ elnevezésű tárlatrész szemlélteti. Közelebbről megismerkedhetünk azokkal a lehetőségekkel, amiket Moszkva nyújt lakosainak szabad idejük hasznos eltöltésére. Fényképeken és maketteken láthatók Moszkva színházai, galériái, könyvtárai és múzeumai stb. Ezt a részt moszkvai képzőművészek alkotásai egészítik ki, s a látogatók, a Moszkvanka divatszalon bemutatóin tanulmányozhatják a moszkvai divattervezők megvalósított elképzeléseit. A rendszeres divatbemutatókhoz orosz népi zenekar szolgáltatja a muzsikát. A két főváros párt- és állami szervei által közösen rendezett kiállításon szovjet szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket egyes szakterületek eredményeiről. A kiállítás ideje alatt a Fučík Park mindkét épületszárnyában dokumentumfilmeket és diafilmeket vetítenek, s a kiállítás programja számos érdekes szakmai előadást, tapasztalatcserét, illetve szóra- kozatató műsort is ígér. A csehszlovák—szovjet barátsági hónapnak ez a nagy jelentőségű rendezvénye nemcsak páratlan méreteivel, hanem elsősorban tartalmával erősíti a népeink közti testvéri barátságot, hozzájárul a két főváros hagyományos barátságának elmélyítéséhez. Ha Prágában járunk, látogassunk el erre a kiállításra. Megéri! SOMOGYI MÄTYÄS Kommentáljuk Ä nemzeti bizottságok és a nyugdíjasok Vannak, akik a nyugdíjkorhatár elérése után a törvényadta lehetőségeket kihasználva tovább dolgoznak, de sokan a további munkát nem vállalhatják. Odahaza maradnak. A nemzeti bizottságok feladata olyan életfeltételeket teremteni, hogy életük őszét az idős emberek a lehető legjobb körülmények között tölthessék el, s bevonják őket a társadalmi életbe. A gondoskodás egyik formája a nyugdíjasok klubjai, amelyekből ma Szlovákiában mintegy 260 van, százzal több, mint a múlt megbízatási időszak végén volt. Sajnos, ezek egy része csak időközönként tart nyitva, de annál örven- detesebb, hogy egyre több az oiyan, amely minden nap az idős emberek rendelkezésére áll. Előadásokat, műsorokat rendeznek, de nem egy esetben előfordul, hogy segítenek az ügyes-bajos dolgok elintézésében is. Előbbre léptünk e téren, de az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Nemcsak a városokban, hanem a nagyobb és a központi községekben is arra kell törekedni, hogy kis befektetéssel, társadalmi munkával minél több nyugdíjasok klubja létesüljön, s így a nyugdíjasok szabad idejüket kulturált körülmények között tölthessék el. A nemzeti bizottságok arra törekszenek, hogy megoldják az idős emberek étkezését. Ma, az előnyös étkezési lehetőséget Szlovákiában 16 000 nyugdíjas veszi igénybe, ebből 11000-nek az étkeztetési költségekhez anyagi támogatást nyújtanak. Az utóbbi években különösen jó eredményeket értek el a nyugat-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben, de nem mondható ez el Szlovákia fővárosáról és a közép-szlovákiai kerületről. Rimajánosiban (Rimavské fa- novce) és Csízben (Číž) a jednota éttermében is étkeznek nyugdíjasok, de több hasonló rendeltetésű kifőzde nem követi példájukat. Királyban (Kráľ) és Rimaszécsen (Rimavs ká Seč) a szövetkezet üzemi konyháján főznek a nyugdíjasoknak. Ezeket a példákat nemcsak a közép-szlovákiai kerületben, hanem másutt is követni kellene. Megoldásra vár még egy másik fontos feladat is, mégpedig, hogy a városokban, a központi falvakban az idős emberek részére és mindazoknak, akiknek arra szükségük van, diétás éttermeket, illetve kifőzdéket létesítsenek a nemzeti bizottságok. A városokban, de a falvakban is, sok a magára maradt, idős ember, akik jóformán el sem hagyják lakásukat betegségük miatt. Gondot, nehézséget okoz számukra a bevásárlás, a lakás takarítása, a főzés, a mosás stb. Sokukról nem tudnak a nemzeti bizottságok illetékes szakosztályai, aktívái, jóllehet az utóbbi években a gondozásra, a mások segítségére szoruló idős emberek felkutatása, nyilvántartása terén javult a helyzet. Szlovákiában több mint 8200 ember részesül házi szociális gondozásban. Főleg vidéken, ahol még sok a régi, összkomfort nélküli lakás, nagy jelentőséggel bírnak a higiéniai központok, amelyek száma ma már megközelíti az ötvenet. Sokrétű, és felelősségteljes a nemzeti bizottságok tevékenysége. A felszabadulás óta eltelt 35 év alatt megváltozott a községek arculata, bővült a gyermekintézmények, a nyugdíjasotthonok száma stb. Továbbra sem szabad azonban megfeledkezni a nemzeti bizottságoknak, hogy az idős emberekről való gondoskodás fő feladataik közé tartozik. Erre gondolniuk kell az eredmények értékelése, a feladataik meghatározása, a következő megbízatási időszak választási programjavaslata elkészítése során is. NEMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A modern technika elterjedésével sok tevékenység kisérőjelévé vált a zaj, a munkahelyeken már szinte természetesnek tartjuk. Különböző formában hat a munkakörülményekre, a dolgozók egészségére. Sajnos a zaj hovatovább egyre jobban zavarja az ember pihenését, sőt alvását is. Az utóbbi évtizedekben a zaj olyan probléma lett, melyet az élet- és munkafeltételek javítása érdekében világszerte tanulmányoznak és kutatásokat végeznek. Szakembereink is belekapcsolódnak ebbe a törekvésbe, elsősorban a KGST keretében. A zaj hallásszerveinkre gyakorolt káros hatása már jól ismert. Az erős, intenzív zaj, mellyel a termelés számos szakaszán találkozunk, fizikai tulajdonságaitól (intenzitás, frek- venció, időtartam stb.) függően rongálja a hallást, sőt a hallás súlyos zavaraihoz vezethet. A zaj egyéb hatásairól még keveset tudunk, habár több megfigyelés és kutatás alapján kimutatták, hogy az erős zaj kedvezőtlenül hat az idegrendszerre, a szív és érrendszerre, a belső elválasztású mirigyek tevékenységére, a gyomornedv termelésére, az emésztésre stb. A zaj minősítéA prágai Űt- és Vasútépítési Vállalat dolgozói építik a Prága—Príbram— Strakonice autópálya egyik leghosszabb hídját. A Voz- nicei völgyet átívelő híd 255 méter hosszú, s a közlekedés négysávos lesz. Felvételünk a híd pillérének betonozását szolgáló szerelvény előkészítéséről készült (Felvétel: ČSTK — J. Sýbek) A zaj sénél szerepet játszik az ember viszonya a zaj forrásához, amit befolyásolhat az egészségi állapot, a pillanatnyi idegállapot, a tevékenység, melyet a zajban levő ember végez stb. Ismeretes, hogy ugyanaz a zajforrás például rádió, motorkerékpár, vagy munkaeszköz, nincs káros hatással arra, aki hallgatja, illetve használja, ellenben károsan befolyásolja a kívülálló egyént. Ugyanaz a zaj tehát egyeseket nem zavar, másoknál viszont nehézségeket, sőt károsodást okoz. Ebből látható, hogy a zaj bonyolult, nehéz problémát jelent, többek között sok megértésre van szükség ahhoz, hogy az ellene folytatott küzdelem hatásos legyen. A zajos munkahely természetesen nem csupán az egészségre hat. Megfigyelések alapján kimutatták, hogy főleg a szellemi munkát végzőknél az erős zaj csökkenti a munkateljesítményt, rontja a minőséget. Rá kell mutatnunk a zaj és a balesetek közötti összefüggésre is. A zaj fárasztja a szervezetet, az ember figyelme csökken, mozgási és védekezési reakciói lelassulnak s ezért a sérülések és balesetek gyakoribbakká válnak. Abhoz, hogy a zaj elleni küzdelem eredményes legyen, feltétlen fontos a megelőzés. Ez azt jelenti, hogy a zaj elleni intézkedéseket már az egyes üzemek építésénél, a munkahelyek tervezésénél, illetve az építkezéshez szükséges elemek készítésénél, a hangszigetelő anyagok előállításánál, a zajos gépek és berendezések tervezésénél, tökéletesítésénél, az új, kevésbé zajos gépek tervezésénél figyelembe kell venni. Ezeknek az óvintézkedéseknek a megvalósítása a munkatermelékenység növelésével szemben támasztott igények mellett természetesen nem olcsó és egyszerű, azonban általában kisebb költségekkel jár, mint azok az utólagos módosítások, melyeket a dolgozók egészség- védelme, az esetleg előforduló foglalkozási ártalmak követel* nek meg. Természetesen a már működő zajos munkahelyeken ős üzemekben is sok a tennivaló, a technikai módosításokkal, a gépek és berendezések jobb karbantartásával, a jobb szervezéssel is lényegesen csökkenthető a zajártalom. A zajt tompító hatásos védőeszközök használatának megkövetelése, a dolgozók egészségi állapotának állandó figyelése ís a munkahelyek kötelességei közé tartozik. A munkahelyeken kívül a zaj elleni küzdelem a közlekedési zaj csökkentésére összpontosul. Itt is szükséges az egészségvédelmi óvintézkedések megtartása az új lakótelepek tervezésénél és kivitelezésénél is. A zaj elleni harchoz hozzájárulhatnak a gépkocsivezetők, a gépkocsik tervezői és gyártói, de a forgalom irányítói is. A zaj csökkentése során nem feledkezhetünk meg az úgynevezett „kis zajokról“ sem, amelyeket a különböző elektromos készülékek terjesztenek a háztartásokban. Ezzel is mérgezhetik a lakótársak életét, Megvannak a feltételeink, hqgy környezetünkben csökkentsük a zajt. Kormányunk határozatot hozott, amely kötelezi az egyes reszortokat, és szervezeteket hogy hatáskörükben tegyenek lépéseket a zaj és káros hatása korlátozására. XI. 23. Ehhez a közös törekvéshez, ha kis résszel is, de mindenki hozzájárulhat. DR. MIROSLAV JANOUŠEK ^ 1979.
