Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-23 / 277. szám, péntek

Konkrét eredményeket a leszerelési tárgyalásokon! Hja Hulinský felszólalása az ENSZ-ben SORBAN (ČSTK) — IIja Hulinský, ha­záink állandó ENSZ-képviselője h Közgyűlés politilkai és biz­tonsági bizottságában részletez­te a leszerelés céljainak eléré­sét szolgáló nemzetközi együtt­működésről szóló nyilatkozat- tervezetet, amelyről Csehszlo­vákia kezdeményezésére tár­gyal az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka. A nyilatkozatterve­zet azt célozza, hogy kedvezőbb légikör alakuljon iki a leszere­lési tárgyalásokon, s ezekem! konkrét eredményeket érjenek el. Az a tény, hogy napjainkig nem történt lényeges haladás, azt bizonyítja, hogy a leszere­lés céljainak elérésiét szolgáló konstruktív nemzetközi együtt­működés elmélyítése egyre na­gyobb jelentőségű — hangsú­lyozta a csehszlovák képviselő. A Szovjetunió 12 szocialista és fejlődő országgal közösen hatá rozat ter vezetet tér jesztett az ENSZ-közgyűlés politilkai és biztonsági bizottsága elé, amely­ben felszólítja az atomfegyve­rekkel rendelkező államokat, hogy kezdjék meg az előzetes konzultációkat a nukleáris le­szerelésről való tárgyalásink mielőbbi megkezdése érdeké­ben. A NATO TERVEK ELLENTÉTBEN ÁLLNAK A BÉCSI TÁRGYALÁSOK CÉLJAIVAL (ČSTKJ — Bécsben tegnap a 220. plenáris ülésén találkoztak a közép-európai haderőcsök­kentési tárgya Iá sokon résztve­vő küldöttségek. Az ülésen Nyi- kolaj Taraszov szovjet nagykö­vet elnökölt. Fodor Zoltán, a magyar kül­döttség vezetője felszólalásá­ban kijelentette, hogy a NATO nukleáris fegyverkezési tervei éles ellentétben állnak a bécsi tárgyalások szellemével és cél­jával. „Az új közép-hatósugarú rakétáik gyártása és nyugat-■eu­rópai elhelyezése nem csökken­tené a katonai kcxntfrontáció ve­szélyét, ellenkezőleg, fokozná azt. Egy ilyen lépés gátolná a bécsi tárgyalásokat is és meg­rendítené a bizalmat, amelyet irántuk érez a Kelet és a Nyu­gat közvéleménye“ — mondot­ta. Fodor Zoltán ismét arra fi­gyelmeztetett, hogy a bécsi tár­gyalásokon épp a Varsói Szer­ződés kezdeményezései a jel­lemzőek. „A szocialista orszá­gok több kompromisszumos ja­vaslatot terjesztetteik elő, ám ezekre mindmáig nem érkezett válasz“ — állapította meg a magyar nagykövet. KISZABADULTAK A MEKKAI NAGYMECSET TÚSZAI (CSTK) — Dzsiddában teg­nap hivatalosan közölték, hogy a szaúdi egységeknek sikerült kiszabadítaniuk a túszokat a mekkai nagymecsetből, amely ellen ismeretlen fegyveresek keddről szerdára virradó éjsza­ka hajtottak végre támadást. A támadók többségét letartóztat­ták, egyeseknek azonban sike­rült elrejtőzniük a mecsetben, figyelőre nincsenek adatok ar­ról, milyen áldozatokkal járt a szaúdi egységek akciója. Mohammed Abu Jamani szaú- tíi tájékoztatási miniszter rá­dióbeszédében kijelentette, hogy a biztonsági erők teljes mértékben ellenőrzik Mekkában a helyzetet, és a többi támadó letartóztatása csak órák kérdé­se. Közölte, hogy a letartózta­tott fegyveresek között külföl­diek is vannak. Egyelőre azon­ban nincsenek bizonyítékok ar­ra, hogy az akciót külföldön iszervezték, vagy onnan irányí­tották. A miniszter hangsúlyoz­ta, hogy Szaúd-Arábia igazsága szolgáltatása szigorú büntetést mér a fegyveresekre. A nyugat-törökországi Izmir­ben az amerikai konzulátus épülete előtt tegnap viharos diáktüntetés volt tiltakozásul a mekkai mecset megszállása el­len. Varjú a varjúnak... (ČSTK) — Anastasio Somoza, volt nicaraguai diktátor „kor­látlanul hosszú időre“ Para- guayban telepedhet le, ahol Alfred Stroessner tábornok fa­siszta rendszere van hatal­mon. Paraguayi kormánykörök ugyanis szerdán este bejelen­tették, hogy Somozának állan­dó letelepedési vízumot adnak. Somoza diktatúrájának buká­sa után az USA-ba menekült, majd augusztusban Paraguayba költözött családjával és legkö­zelebbi munkatársaival. MOSZKVÁBAN tegnap plená­ris ülést tartót talk a Szovjet­unió és Kína kormányküldöttsé­ge, közölte a TASZSZ hírügy nők ség. A VIETNAMI HAZAFIAS FRONT KB meghívására szer dán Hanoiba utazott a Cseh­szlovák Hazafias Front KB há rom tag ú küld öt t ség e Tom á š Trávniček vezetésével, PÁRIZS Ivry külvárosában tegnap megkezdődött a Francia Kommunista Párt KB plenáris ülése, amely Franciaország po litikai helyzetével foglalkozik ANDRE] BARCAK csehszlo­vák külkereskedelmi miniszter Moszkvában szerdán találkozott Nyikolaj Patolicsev szovjet ikiil* kereskedelmi miniszterrel, és a két ország közti gazdasági és kereskedekm kapcsolatok to vábbi fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat, GALÍCIA lesz az a további spanyol tartomány, amely Basziktöld és Katalóma után au­tonómiát kap. Az autonómiáról szóló statútum javaslatát meg­vitatja a parlament, majd elfő gadásáról Galíciában népszava­zást tartanak. Nagy-Britannia lakosságai egyr« jobban nyugtalanítják a konzervatív kormány további tervei, amelyek a közkia­dások csökkentését irányozzák elő. A kabinet szerint az oktatásra, az egészségügyre és a szociális szolgáltatások­ra fordított összegek ugyanis „túlzottak*. Képünk a* egyik legutóbbi londoni tüntetésen készült, amelyen a résztvevők a kormány jHilitikája ellen tiltakoztak (CsTK-felvétel) Vietnami—kínai tárgyulások PEKING AKADÁLYOZZA AZ ELŐREHALADÁST (CSTKJ — Pekingben tegnap újabb plenáris üléssel folytató dott a Vietnami Szocialista Köztársaság és Kína kormány­közi tárgyalásainak második fordulója. A kínai fél állás­pontja miatt ezúttal sem sike­rült elérni semmiféle haladást. A hírügynökségi jelentések szerint a hosszan tartó tárgya­lások tegnapi ülésére is a két A LAOSZI NDK KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK KÖZLEMÉNYE (ČSTK | — A Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztériuma közleményt adott ki, amelyben megállapítja: Nem ért egyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kambodzsai helyzetről nemrég hozott hatá­rozatával. Ez a határozat, ame­lyet a nemzetközi imperializ­mus és reakciós erői kénysze— rítettek rá az ENSZ-re, durva megsértése a nemzetközi jog-- nak és beavatkozás a Kambod­zsa belügyeibe, hangsúlyozza a közlemény, amelynek szövegét tegnap hozta nyilvánosságra a VNA hírügynökség. A laoszi nép ismételten kife­jezésre juttatja: szilárdan tá­mogatja a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot és azt kí­vánja, hogy az ENSZ tartsa tiszteletben Kambodzsa függet­lenségét és szuverenitását. A kambodzsai helyzet megvitatá­sát a Népi Forradalmi Tanács­nak, az ország igazi, törvényes képviselőinek részvétele nélkül törvénytelennek tartjuk, álla pítja meg a dokumentum. Újságíró-tanácskozás Hanoiban (CSTK) — Hanoiban folytat ja munkáját a Nemzetközi Új ságíró Szövetség Végrehajtó Bi zottsága 19. kibővített ülése. Ez jelentős támogatást jelent a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép számára, a békére és a stabilitásra irányuló erő­feszítéseiben Délkelet-Ázsiában, hangsúlyozta Pham Van Dong vietnami miniszterelnök az ülés résztvevői előtt szerdán mon­dott beszédében. Mint mondotta, a vietnami nép erejének és sikereinek alapja a harci szolidaritás a laoszi és a kambodzsai néppel, a barátság és együttműködés a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. fél álláspontja közti alapvető különbség volt a jellemző. Dinh' Nho Liem vietnami külügymi-' niszter-helyettes ismét megerő^ sítette a VSZK készségét, hogy, a két ország közti viszályokat békés úton rendezzék. Megis-i mételte a korábbi vietnami ja-* vasiatokat, amelyek a kínai—» ’vietnami határ” mentén kiala-« kult helyzet mielőbbi normali-» zálására vonatkoz ak. A vietna-i mi küldöttség ve2 itője arra fi-» gyelmeztetett, bog a határ men-? tén jelenleg .hat únai hadtest állomásozik. Pekng jelentős mennyiségű haditechnikát össz-i pontosított, rakétatámaszponto* kát és tüzérségi állásokat épít* Han Nien-lung, kínai külügyi miniszter-helyettes a korább! tárgyalásokon tapasztalt hang-* nemet ütötte meg: élesen tá-» niadta Vietnamot. A kínai hír-» közlő eszközökhöz hasonlóan ismét „provokációkkal“ vádolta Vietnamot. A kínai küldöttség-' vezető tt Vietnamra gyakorolt; nyomás eszközeként kihasznál* ta az ún. kambodzsai kérdést! is: követelte, hogy Vietnam azonnal szüntesse be a Kam-s bodzsai Népi Köztársaságnak nyújtott támogatását. A kínai külügyminiszter-he-< lyettes szavaiból kitűnt, hogy, Peking az elvesztett Kambodzsa helyett Thaiföldet szeretné be-: folyása alá vonni. Kijelentette ugyanis, hogy „Kína Thaiföld és a többi ASEAN-ország oldalára áll egy esetleges vietnami ag-* resszió esetében“. Ez annyit je-» lent, hogy Peking Thaiföldet á Kambodzsa elleni szabotázs-ak-* ciók bázisává szeretné változ-* tani. A RUDÉ PRÄVO INTERJÚJA GORDON SCHAFFER BRIT PUBLICISTÁVAL Az emberiség sorsával játszanak ti szó Gordon Schaffer kiemelkedő személyisége a brit békemoz­galomnak, Nagy-Britanniában és külföldön olyan publicista­ként ismerik, aki éles tollát a békéért és a leszerelésért folyó harc szolgálatába állította. A brit kormány a leglel­kesebb támogatói közé tartozik azoknak a NATO-szándékok- nak, hogy Pershing-2 és cirkáló rakétákat telepít Nyugat- Európában, s ezeknek jelentős számát a brit szigeteken le­vő amerikai támaszpontokon. Angliában e szándékok ellen tiltakoznak a békeszerető emberek. Gordon Scliaffer ezek egyike. 1979. XI. 23. Kérdés: Mit tart a NATO-nak űzőkről a terveiről, hogy újfaj­ta rakétákat és nukleáris fegy­vereket helyez el Nyugat-Euró­pában, és ez a veszélyes lépés milyen befolyással lehet az egész nemzetközi helyzetre? Válasz: A legszomorúbb ezek­kel a tervekkel kapcsolatban az a körülmény, hogy megvaló­sításukat éppen akkor szorgal­mazzák, amikor a Szovjetunió bejelentette, 20 000 katonát és nagyobb mennyiségű hadfelsze­relést von ki a Német Demok­ratikus Köztársaságból — más szóval, gesztust tett a lesze­relés irányában, amit a NATO- országok azóta követelnek, amióta megkezdődtek a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások. A NATO-tervek elfogadása esetén azzal, hogy új típusú ra­kétákat helyeznének el a nyu­gat-európai országokban, meg­bomlana az egyensúly a két katonai tömörülés között, és ne­hézségek mutatkoznának a le­szerelés körül, ami pedig ko­runk sürgető követelménye. A NATO-tervek megvalósítá­sa még jobban növelné a ve­szélyt kontinensünkön. A NA­TO nyugat-európai fegyveres erői már több mint 7000 takti­kai atomfegyverrel rendelkez­nek. S ezeknek bevetéséről két NATO-ország dönthet, ezek közül az egyik az Egyesült Ál­lamok. A NATO azonban bizo­nyos körülmények között meg­engedhetőnek tartja, hogy nuk­leáris fegyverek bevetéséről a tábornokok dönthessenek a harctéren. Ez pedig szörnyű lehetőség, amely már ma fe­nyegeti földrészünket. Termé­szetes, hogyha új rakéta- és nukleáris fegyvereiket vesznek fel a NATO fegyvertárába, ak­kor még csak fokozódik ez a veszély. Ami Nagy-Britanniát illeti, egyetlen szakértő sem kétel­kedik abban, hogy az ország nem élné túl egy nukleáris há­ború pusztítását. S ezért az a követelés, hogy a szigetország területén is helyezzenek el ilyen újfajta fegyvereket, azzal fe­nyeget, hogy ez a veszély még csak növekedik. Az emberek azonban Nagy-Britanniában na­ponta ki vannak téve a Varsói Szerződés katonai erejének ál­lítólagos túlsúlyáról folyó kampány határának. S noha ma­ga Joseph Luns, a NATO főtit­kára is elismerte, hogy egyen­súly van a két fél fegyveres erői között, a kampányt folyta­tó erők az állítólagos szovjet fölénnyel operálnak, s ebből az­tán azt a következtetést von­ják le, hogy a Nyugatnak „fegyverkeznie kell“. Ez a pro­paganda állandóan folyik, s ezért az emberek jó része nem lát tisztán, és nincs tudatában a veszélynek. Meggyőződésem azonban, hogy országunkban fokozatosan egyre jobban nö­vekszik az ellenállás a raké­tákkal szemben. Miniszterelnökünk, Margaret Thatcher asszony egyik leg­utolsó beszédét végzetesnek tartom. Szólt ugyan azokról az áldozatokról, amelyeket a Szovjetunió a második világ­háború folyamán hozott, de még nagyobb katasztrófával fe­nyegetőzött egy esetleges jö­vendő háború esetén. Egész könnyelműen elutasította Brezs­nyev úr ajánlatát, valóban je­lentős leszerelési gesztusát. A miniszterelnök-asszony erről csak úgy lett említést, hogy „néhány, katona és néhány harckocsi kivonásáról“ van szó. Míg az angol miniszterelnök ilyen álláspontot foglalt el, köz­tudott, hogy egyes nyugatnémet politikusok sokkal realisztiku­sabb magatartást tanúsítanak. A rakéták elleni harc a kö­vetkező hetekben is folytatódni fog. A kérdés az, hogy az eu­rópai kontinens megkezdi-e a fegyverkezési verseny korláto­zását, vagy pedig veszélyes út­ra lép. Kérdés: E szempontból mit tart a Szovjetuniónak a kato­nai feszültség enyhítésére vo­natkozó javaslatairól, főként azokról, amelyet Leonyid Brezs­nyev terjesztett elő októberben Berlinben? Milyen jelentőségük van ezeknek a jelenlegi és a jövőbeli nemzetközi kapcsola­tokra? Válasz: Az a javaslat, hogy a Szovjetunió 20 000 katonát, ezer harckocsit és más harci eszközt kivon az NDK terüle­téről, jelentős cselekedet. Mint ismeretes, 35 állam már a hel­sinki értekezleten kötelezettsé­get vállalt a politikai enyhülés­nek hatékony leszerelési intéz­kedésekkel való kiegészítésére. Ez az elv az alapja a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásoknak is. A Varsói Szerződés tagálla­mai az idén nyáron javaslato­kat terjesztettek elő Bécsben, amelyekről még akkori külügy­miniszterünk, David Owen is azt mondotta, hogy jelentős mértékben közeledést jelente­nek a NATO álláspontjához. Ak-« kor azt reméltük, hogy nincs messze a megállapodás. Ebből1 azonban semmi sem lett, csak a NATO megelőző obstrukción nak ismétlése maradt. A NATO a tárgyalások egész folyamán a Szovjetuniótól köve-! telt gesztust, s amikor ez az igen jelentős gesztus megtör-* tént, nem reagált rá pozitívan. Ez a negatív válasz annak bizonyítéka, hogy nyugati befő-? lyásos körök folytatni kívánják a fegyverkezési versenyt. Erre nincs ok, ennek semmi köze egyik nyugat-európai ország vé­delméhez sem. Egyetlen igazi angol katonai szakértő sem vé-' lekedik úgy, hogy a Varsói Szerződés tagállamai meg akar-* nák támadni a Nyugatot. A NA-* TO fegyverkezésének célja nein más, mint az,, hogy a fegyver-- gyárak továbbra is hatalmas nyereségeket tegyenek zsebre. Az ilyen emberek azonban az emberiség sorsával játszanak. Mert itt a nukleáris háború fe-! nyegető réméről van szó. S er-s re gondolt Leonyid Brezsnyev, amikor Berlinben beszélt. A ve-! szély elhárításának hasonló gondolatát tartalmazza az ENSZ leszerelési bizottságának záró-. dokumentuma is. Ez is figyel* meztet arra, hogy dönteni kell a leszerelés és a nukleáris ka-* tasztrófa között. Ilyen problémák előtt állunlc tehát. Ezért kell felhasználni az időt minden erő mozgósítás sára, hogy követeljék a lesze* reléshez vezető konkrét lépéj seket. Ez a békeszerető embe-< rek feladata az egész világon. ‘ DUŠAN ROVENSK?

Next

/
Thumbnails
Contents