Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-21 / 275. szám, szerda
mm A KÜLÜGYÍ BIZOTTSÁG ZÁRÓJELENTÉSE í A SALT—-II NÉLKÜLÖZHETETLEN AZ USA BIZTONSÁGA TEKINTETÉBEN IS Rövidesen megkezdődik a szerződés ratifikációs vitája a szenátus piénumában (ČSTK) — Az amerikai szenátus külügyi bizottsága tegnapra virradó éjszaka zárójelentést tett közzé a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai szerződés szövegéről. A terjedelmes 50U oldalas dokumentum magában foglalja a külügyi bizottság nézeteit a SALT—II. szerződés fő részeire vonatkozóan. A szerződés ratifikálásáról szóló vitát a következő hetekben kezdi meg a szenátus plénuma. A külügyi bizottság megállapítja, hogy a szerződés elutasítása jelentősen negatív hatással volna az USA-nak nemesítik a Szovjetunióval, hanem az Észalk-atlanti Szövetség európai államaival való kapcsolataira is. ,,A külügyi bizottság tagjainak többsége meg van győződve róla, hogy a szerződés elfogadhatóan kiegyensúlyozott kompromisszum a Szovjetunió és az USA között“ — hangzik a jelentésben. Ha a szenátus elutasítja a szerződés ratifikálásra ajánlását, ez a fegyverkezési verseny újabb fordulójának lehetőségét váltja iki és veszélyezteti a stratégiai egyensúlyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok (között. Irreális dolog azt hinni, hogy az Egyesült Államok bármilyen egyoldalú előnyökre tehetne szert, amennyiben a szenátus visszaadná a szerződést a szovjet szakértőkkel való újbóli megtárgyalásra — hangsúlyozza a dokumentum. A ikiilügyi bizottság jelentésébe besorolta annak a hat képviselőnek egyes „kikötéseit“ is, akik a 15 tagú bizottságban megejtett zárószavazás alkalmával a szerződés ellen sza - váztaik. A szerződés ellenzői azt állítják, hogy „elvben nem ellenzik a leszerelésről folyó tárgyalásokat“, de azzal vádolják a Carter-kormányt, hogy „a SALT-szerződésről folytatott megbeszélések során nem tartotta szem előtt az Egyesült Államok nemzeti érdekeit.“ A bizottság idézi Howard Baker. Jesse Helms, Sámuel Hayakawa és Richard Lugar reakciós képviselők nézeteit, miszerint „a szenátusnak el kellene utasítania a ratifikációt, és vissza kellene adnia a szerződés szövegét újabb megtárgyalás céljából“. Az UPI hírügynökség szerint a dokumentumban foglalt Tanácskozott a Mongol Népköztársaság; Nagy Népi Hurálja ELŐTÉRBEN A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉS 1979 XI. 21. Új kormány Bolíviában (ČSTK) — Lídia Gueiler ideiglenes bolíviai államfő tegnap nyilvánosságra hozta kormányának összetételét. Az új bolíviai kabinet csaknem minden minisztere volt parlamenti képviselő és a Nemzeti Forradalmi Mozgalom Szövetség centrista jobboldali koalíció (AMNR) tagja. Az új hadügyminiszter Miguej Ayoroa, külügyminiszter Julio Garret Ayl- l«n lett, belügyminiszterré pedig Jorge Selum Vaca Diezt nevezték ki. Választások Beninben (ČSTK) — A Benini Népi Köztársaságban 1 millió 700 ezer szavazó részvételével megkezdődtek az ország első általános választásai. Benin dolgozói 336 parlamenti képviselőt választanak meg. A jelöltek többsége a munkásság és a parasztság soraiból került ki. A benini hírközlő eszközök ez alkalomból hangsúlyozzák, hogy az alkotmány parlamenti választásokra vonatkozó cikkelyeinek a betartása lehetővé teszi, hogy a lakosság aktívan kivegye részét az ország irányításából. Erődemonstráció (ČSTK) — A Tokio Simbun című japán lap szerint tegnap Jokosuka kikötővárosba érkezett az Egyesült Államok Plan- ger nevű atom tengeralattjárója. Már november 18-a óta horgonyoz itt a 7. amerikai flotta Blue Ridge hadihajója és Kitti Hawk repülőgép-anya- hajója, amelyek az elmúlt napok bain a dél-koreai partokon hajtottak végre katonai erődemonstrációt. A japán közvélemény tiltakozásai ellenére a Pentagon Jokosuka és más japán kikötőket haditengerészeti támaszpontként használ továbbra is, s innen küldi hajóit Ázsia és a Csendes-óceán ún. válságtérségeibe. ségvetés teljesítéséről szóló jelentést. Dumagijn Szodnom, a Minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke jelentésében hangsúlyozta, hogy a mongol munkásosztály, szövetkezeti parasztság és dolgozó értelmiség építő lendületének, valamint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való kiterjedt együttműködésnek köszönhetően folyamatosan és kiegyensúlyozottan nő a Mongol Népköztársaság össztermelése és szüntelenül emelkedik a mongol nép életszínvonala. ellenvetések alapul szolgálhatnak a konzervatívok támadására e jelentős leszerelési dokumentum ratifikálása ellen. Várható, hogy a külügyi bizottság zárójelentése igen jelentős hatást gyakorol a szenátus egyes tagjainak szavazására. A bizottság igen részletesen elemzi a dokumentum valamennyi fontos szempontját, és bár szükségesnek tartja az amerikai reakció érveinek feltüntetését is, arra a következtetésre jut, hogy a szerződés nélkülözhetetlen nemcsak a nemzetközi légkör megjavítása és a SALT-folyamat sikeres folytatása szempontjából, hanem az Egyesült Államok biztonsága tekintetében is. A SALT—II. szerződés ratifikálását a szenátusnak kétharmados többséggel kell javasolnia, ami annyit jelent, hogy legalább 67 szenátornak kell a szerződés mellett szavaznia. A feltételezések szerint jelenleg mintegy 60 képvisrlő döntött a ratifikálás támogatása mellett, míg harmincan ellene készülnek szavazni. A szenátus hátralevő tíz tagja még nem döntött, és nincs kizárva, hogy a külügyi bizottság zárójelentése végleges állásfoglalásuk szempontjából döntő lesz. A következő heteikben tehát a SALT—II. szerződés szövegét a szenátus piénumában tárgyalják meg, amely előreláthatóan mintegy 4—5 hétig tartó vita után szavazással dönt a ratifikálásról. Érdekes, hogy a külügyi bizottság zárójelentése nem tartalmaz pontos dátumot, amely jellemezné a vita megkezdését a plénumban. Amerikai hírügynökségek szerint a szenátus vezetősége, amely támogatja a szerződést, a szöveget csak akkor terjeszti elő megtárgyalásra, ha már bizonyos lesz abban, hogy a szerződést elfogadják- Richard Byrd, a szenátusi demokrata párti többség vezetője szerint a SALT—II. szerződésről még a karácsonyi ünnepek előtt szavazhatnak. ZAMBIA Általános mozgósítás (ČSTK) — Kenneth Kaunda zambiai államfő tegnap általános mozgósítást rendelt el. A lusakai rádióban közvetített beszédében Kaunda fegyverbe szólította az ország területén tartózkodó zimbabwei hazafiakat is. A zambiai fegyveres erők mozgósítása közvetlenül összefügg a zimbabwe-rhodesiai hadsereg vasárnapi és hétfői támadásával Zambia déli és északkeleti gazdasági létesítményei ellen. Ez a támadás már a harÄ Pershing—2 és a szárnyas rakéták olaszországi elhelyezése ellen tiltakozott november 16-án a Proletá^ Egység a Kommunizmusért Pá*rt parlamenti csoportja. Ez a párt Rómában ezzel egyidőhen aláírás- gyűjtő akciót kezdett az új amerikai rakéták elhelyezése ellen. Csak az autonóm és demilitarizált Európa őrizheti meg a békét — hirdeti a párt röplapja. Róma főtérén, közvetlen az Ismeretlen katona sírja előtt egy szárnyas rakéta amerikai zászlóval bevont 6-méteres makettje magasodik az utca fölé — szimbólumaként fegyverkezés új hulláma elleni tiltakozás (Telefoto: ČSTK) TÁVOZZANAK AZ IDEGEN CSAPATOK CIPRUSRÓL! Jaromír J«»hanes felszólalása madik volt szeptember 10-től, amikor Londonban megkezdődött Nagy-Britannia, a Muzore- wa-kormány és a Zimbabwei Hazafias Front képviselőinek részvételével az ún. zimbabwei alkotmányozó konferencia. A zambiai államfő lusakai sajtó- konferenciáján a salisburyi kormányt azzal vádolta, hogy fegyveres támadásokkal akarja megsemmisíteni Zambia gazdaságát. Hangsúlyozta, hogy a fegyveres támadásokért Nagy- Britannia a felelős. (ČSTK) — Az ENSZ-közgyű lés 34. ülésszaka folytatja vitá. ját Ciprusról. A vita során felszólalt Jaromír Johianes, Csehszlovákia washingtoni nagykövete s kijelentette, hogy az ENSZ és a BT Ciprusra vonat kozó határozatai tartalmazzák a probléma igazságos és végső megoldását, mert figyelembe veszik a Ciprusi Köztársaság szu verem i tá sá t, f üg ge t lenségé t, területi egységét. A csehszlovák képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy szükséges a ciprusi görög és török közösség közötti kölcsönös bizalom és együttműködés felújítása. A csehszlovák kormány támogatásáról biztosította azt a javas latot, hogy az ENSZ kereté ben — az ENSZ-határozatok alapján — megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián Jegyzet" Mi TÖRTÉNIK A KARIBI TÉRSÉGBEN? Az Egyesült Államok az utóbbi időben ismét fokozott figyelmet kezd tanúsítani a Karibi térség több országa iránt, be akarván bizonyítani a világ előtt, hogy azt tehet Itt, amit jónak lát. Az USA délkeleti partvidékénél, a Kubától nem egészen 200 kilométer távolságra fekvő Key West szigetén van egy nagy amerikai tengerészeti támaszpont, ahol az Egyesült Államok kormánya kb. egy hónappal ezelőtt úgynevezett készültségi csapatokat helyezett el. Feladatuk, hogy beavatkozzanak azon karibi ország belügyeibe, ahol a politikai viszonyok az Egyesült Államok érdekeivel ellentétben alakulnak. A készültségi csapatok elhelyezését a Key West támaszponton Washington szovjet harci egységek állítólagos kubai jelenlétével indokolja. Amint azonban azt már több ízben hangsúlyozta Fidel Castro, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke, a Kubában tartózkodó szovjet katonai kiképzők — számuk már 17 éve nem változott — feladata, hogy megismertessék a kubai katonákat a korszerű haditechnikával való bánásmóddal, mivel erre Kubának saját védelme érdekében szüksége van, de ezzel semmi esetre sem veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát. Wahington azonban továbbra is azt állítja, hogy a Kubában levő szovjet katonai egységek nagy veszélyt jelentenek az Egyesült Államok számára, ezért kell Washington szerint az Egyesült Államoknak növelnie katonai jelenlétét a karibi térségben. A valóság azonban más. Washington elsősorban attól fél, hogy a karibi térség országai Nicaragua vagy Grenada példáját követhetnék. Ugyancsak tart a guatemalai és a sal- vadnri nemzeti felszabadító harc felerősödésétől, az Ameri- ka-ellenes hangulat fokozódásától Mexikóban (ez veszélyeztethetné a mexikói olaj- és földgázszállításokat az Egyesült Államokba) és végül az el nem kötelezettek szeptember elején Havannában megtartott hatodik csúcsértekezletének eredményétől is. A készültségi csapatok jelenléte a Key West támaszponton csak az első lépés az Egyesült Államoknak az ún. Amerika- közi fegyveres erők létrehozására irányuló szándékának oldják meg a' ciprusi problémát. Algéria, Kuba, Guayana, India. Mali, Sri Lanka és Jugoszlávia közös határozattervezetet terjesztett a Közgyűlés 'elé, amely követeli, hogy Ciprusról azonnal vonuljon ki minden idegen katona. A határozat a sziget két közössége közti konstruktív tárgyalások mihamarabbi felújítását követeli az ENSZ-főtitkár védnöksége alatt, és örömmel fogadja a sziget teljes demilita,rizálására vonatkozó javaslatot. Erkölcsi támogatás Cartemek (ČSTK) — Az Amerikai Demokrata Párt floridai szervezetének kongresszusán részt vevő küldöttek túlnyomó többsége James Carter ismételt elnökjelöltsége mellett foglalt ál-i lást. A kongresszus 1114 résztvevője (74 százalék) biztosította támogatásáról a jelenlegi elnököt. Ellen jelöltjére, Edward Kennedy re csak 351 küldött (23 százalék) szavazott. A vasárnapi floridai „előzetes választás“ az első volt a sok hasonló közül; a demokraták és a republikánusok így próbálják megállapítani az 1980^as novemberi elnökválasztásra pályázók népszerűségét. A floridai „előválasztás“ Carj tér kampánya számára „erkölcsi támogatást“ jelent, állapítja meg az UPI hírügynökség. A demokrata párt floridai szervezetét ez a szavazás semmire sem kötelezi. Kennedy szenátor hívei a floridai választások eredményére csak kézlegyintéssel reagáltak. SORBAN megvalósítása felé, amelyeknek parancsnoksága természetesen a Pentagonban lenne. Ezeknek az Amerika-közi fegyveres erőknek az amerikai hadügyminisztérium állítása szerint az lenne a feladatuk, hogy „megvédjék a karibi térség országait a szovjet és a kubai katonai veszélytől“ ... Az El Nációnál című venezuelai napilap ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy „a karibi térség országainak biztonságát nem a szovjet, sem pedig a kubai katonák, hanem elsősorban az Egyesült Államoknak a térségben állomásozó katonai erői növekedése veszélyezteti“. Az Egyesült Államoknak a térség vonatkozásában kidolgozott katonai tervei ellen emeltek szót Jósé López Portillo mexikói elnök, Maurice Bishop grenadai miniszterelnök és más karib- tengeri államok vezetői. Eleve kudarcra van ítélve az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy a katonai gyámkodás új formáit vezesse be a karibi térségben. Nemcsak a karib tengeri országok többsége, de az egész világ haladó közvéleménye is tiltakozik e veszélyes tervek ellen. (£) MOSZKVÁBA érkezett Ň. Skjöld altábornagy, a svéd szárazföldi erők főparancsnoka, jelentette tegnapi számában a szovjet hadsereg lapja, a Kraszmaija Zvezda. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Kommunista Pártja hivatalosan bejelentette, hogy Gus Hallt, a párt főtitkárát bndítja jelöltként az 1980-as elnökválasztáson. AZ AMERIKAI SZENÁTUS keddre virradó éjszaka jóváhagyta a katonai létesítmények építéséről szóló törvény kompromisszumos javaslatát, amely az 1980-as költségvetési évben 3,8 milliárd dollárt irányoz elő katonai objektumok létesítésére. CSEN TYIE kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kínai gazdasági és kereskedelmi küldöttség érkezett hétfőn egyhetes egyiptomi látogatásra. PÁRIZS központjában vasáron a<p este három bomba robbant. A török, a nyugatnémet és a holland légitársaság elleni merényletért később az örmény emigránsok terrorista szervezete vállalta magára a felelősséget. ľSBHWKK: (ČSTK) — Ulánbátorban tegnap befejeződött a Nagy Népi Hurál rendes ülésszaka, amelyen részt vettek . Jumzsagijn Cedeubal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, a párt központi bizottságának tagjai s az ország párt- és állami vezetői. A legfelsőbb mongol állam- hatalmi szerv képviselői jóváhagyták 1980-ra szóló népgazdaság- és kulturális fejlesztési tervét, a jövő évi állami költségvetés tervezetét és meghallgatták az 1978. évi állami költKubai segítség Nicaraguának (ČSTK) — N i ca rag uába n nem áll fenn az államcsíny veszélye. Ebben az ország ban nem juthat hatalomra semmiféle Pinochet, mert a nioara- guai nép fel fegyverzett és kész megvédeni forradalmát — mondotta Fidel Castro havannai beszédében, amelyet annak az 554 fiatal kubai pedagógusnak tartott, akik a közeljövőben Nicaraguába utaznak, hogy ott a vidéki területeken hozzájárul jamak az írástudatlainság felszámolásához. A legfelsőbb kubai képviselő hangsúlyozta az ifjú tanítók küldetésének internacionalista jellegét, s megállapította: Kuba kötelességének tartja Nicaragua támogatását.
