Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-21 / 275. szám, szerda
Megérdemeli elismerés Kelet-Szlovákia legjobb dől gozóinak fényképgalériájára november hetedikén újabb harminckét fénykép került. Az arcok és a mellettük álló rövid Írásos jellemzések olvasgatása közben azokra az adatokra lettem figyelmes, melyek egy népviseletbe öltözött, dolgozónő fényképe mellett voltak. A számok megleptek, mert Kassa (Košice) környékén eddig nem nagyon volt rá példa, hogy valaki az általa gondozott fejőstehenektől átlagosan évi 4960 liter tejet fejjen. Ez a kevésbé gyakori teljesítmény Margita Tokarčíkovä esetében nem a véletlen műve, hiszen már évek óta megközelítette a múlt évi rekordját. A Valalikyi (Aprófalva) Állatni Gazdaságban a példás fejőnőt nem volt nehéz megtalálnom. A négysoros, 170 férőhelyes istállóban alig félórával a déli harangszó előtt társaival együtt a napi második fejéshez készülődött. Fehérkötényesen az egyik szélső sorban álló fekete-fehér jószágok között tettvett munkatársával, Mária Ho- dermarskávál. — Tudja, az elismerés nem csupán engem illet, hanem mindkettőnket, mert ezért a sorért egyformán felelősek vagyunk — igazít útba a kitüntetett. — A legjobbak közé talán azért engem választottak, mert én tizennyolc éve vagyok itt, míg a kolléganőm csak a tizen- harmadikat húzza. Bizonyára az is közrejátszott, hogy én vagyok az itteni szocialista munkabrigád vezetője. Ha ezeket nem veszik figyelembe, akkor mindkettőnknek ott a helye a legjobbak között. —■ Nem csinálunk mi ebből problémát — szól közbe társnője. — Elvégre az eredményeinkben az övé a legnagyobb érdem. Tizenketten vannak a csoportban. Abban az istállóban, ahol tavaly 160 tehéntől 4325 liter volt a fejési átlag, kilencen dolgoznak. Minden sorra két gondozó jut és a gépészük is nő. A további három tag a szomszédos épületben gondozza az állatokat. —- Jó hogy most jött és nem félórával korábban, mert a reggel elromlott trágyaszállító szalag még akkor nem működött és azt hihette volna, hogy hanyagok vagyunk, nem törődünk a tisztasággal — jegyzik meg viccesen a sor gondozói. — Szerencsére már megjavították. így nincs nagy baj. A beszélgetés rövid időre félbeszakadt, mert közben megérkezett a silótakarmányt szállító traktor, és a két asszonynak a pótkocsiról kellett behordani a takarmányt. Pár perc múlva, amikor ismét az állatok között igazgatták az almozást, újból válaszoltak kérdéseimre. Elmondtak, hogy megszokták ezt a munkát és örömmel végzik, Nem okoz számukra gondot a korai kelés és az sem, hogy a szombatokat, vasárnapokat és minden ünnepnapot a jószágok között töltik. Igaz csak részben, mert a munkaidő reggel, fél négytől nyolcig, délben tizenegytől egy-fél kettőig, este pedig öttől nyolcig tart. A többi időt a családnak szentelhetik. — Az istálló meszelésétől kezdve mi végezzük az almozást, a tehenek tisztítását, etetését és fejését, vagyis a zoo- technikusi teendőkön kívül mindent, amit itt meg kell csinálni — mondja a 45 tehén gondozását végző pár. — Nem egyszerű munka, s hogy az aránylag magas fizetést, melyet sokan irigyelnek tőlünk, nem kapjuk csak úgy, azt azok tudják a legjobban, akik megpróbálkoztak ugyan ezzel a munkával, de hamarosan továbbáll- tak. — A csoportszellem? Nem mondhatjuk, hogy soha sincs semmilyen zsörtölődés és az irigykedés sem ismeretlen, de az nem rossz, mert legalább ri valitást vált ki a gondozók között, s az elősegíti a jobb eredményekre való törekedést. Mindenki igyekszik, hogy az ő állománya legyen a legtisztább és a leghasznosabb. A versengés sikere az, hogy az utóbbi időben valóban jó eredményeket érünk el az egész istállóban. Az idei első félévben pél- dául az itt levő 170 fejőstehéntől 23 ezer literrel több tejet fejtünk, mint amennyit a terv előírt. Ez pénzben kifejezve több mint 55 ezer korona. Mi ketten egy-egy tehéntől a tervezett, 9,82 liter helyett naponta 11,7 liter tejet fejtünk, és úgy tűnik, hogy az istálló átlaga az idén eléri a 4400— 4500 litert tehenenként. A két péidás fejőnő, illetve az ő példájukat követő többi gondozó elégedett a holland fekete-tarka fajtájú tehenekkel. Igaz, mindent megtesznek, hogy azok termelékenysége jobb legyen. A siker titkát az állatok gondozásában látják, amit — s ezt az eredmények igazolják a legjobban — igyekeznek lelki- ismeretesen végezni. Véleményük: a tejtermelés eredményessége attól függ, hogy mit, mennyit és milyen takarmányt eszik a tehén. Meglepett, hogy november nyolcadikán még a tavalyi silótakarmányból is került a jászolba. • — Még van belőle, és ez igen lényeges kérdés — mondják, s közben azt is elárulják, hogy a tehenek feje fölött függő táblácskákon az egyik szám azt jelenti, melyik mennyi abrakot kap. — Az a tehén, amelyik csak nyolc liter tejet ad, csupán az alapmennyiségre jogosult, míg a többiek minden újabb literre harminc dekát kapnak. Ez szigorúan betartjuk. Többet nem árultak el, mert szerintük a sikernek nincs is más titka, mint a becsületes gondozás, beleértve a rendet, a rendszerességet, az állatok etetését és kényelmét, ök így csinálják évek óta, és az egyszerű receptben eddig nem csalatkoztak, mint ahogy nem csalatkozott az állami gazdaság vezetősége és többi dolgozója sem Margita Tokarčíková és Mária Hodermarská munkájában. HASZNOS SEGÍTSÉGNEK BIZONYULT A felsőbb szakszervezeti és gazdasági szervektől szereztünk tudomást arról, hogy a Trnavai Magasépítő Vállalatban jól működnek a komplex racionalizációs brigádok. Vajon ez tényleg így van-e, és milyen eredményeket értek el, azt Augustín Kristek elvtárstól, a szakszervezel vállalati bizottságának elnökétől kérdeztük. Vállalatunkban a dolgozók aikotókezúeményezésének ez az új formája 1975-ben kezdett eredményesen kibontakozni. 1976 (kezdetén a vállalatban már 10 komplex racionalizációs brigád működött 130 taggal, ebből 13 más szervezetekből (például a Stavoprojektből) kapcsolódott be, s ezenfelül még 25 munkás is részt vett a brigádokban. A helyesen irányított és felkarolt tevékenység meghozta a tartósan jó eredményeket. A komplex racionalizációs brigádok között figyelemre méltó a Berun építésvezető irányította komplex racionalizációs brigád, melynek tagjai kidolgoztak „a vállalat szervezési struktúrájának felújítása“ című átfogó Javaslatot. Ilyen volt még a Beumgariner mérnök vezette komplex racionalizációs brigád is, amely folyamatosan foglalkozik a B-70 típusú lakás- építési technológia problémáinak megoldásával, hogy csökkentse a munkaigényességet. Az egyik ifjúsági komplex racionalizációs brigád fő feladata a karbantartási tevékenység ésszerűsítése volt. Munkájának eredményeként a költségeken 125 000 koronát takarítottak meg, a karbantartó műhelyekben pedig javultak a munkafeltételek. Az újabb, igényesebb feladatokkal együtt új komplex racionalizációs brigádok is létesültek. Ezek oldották meg a vállalat szükségleteiből eredő feladatokat a tartalékok feltárásában és az igényes évi tervek teljesítésére való mozgósításában. Jelenleg a vállalatban hét komplex racionalizációs brigád van, összesen 70 taggal. E kollektívák munkaeredményei visz- szatükröződnek a termelési folyamatok ésszerűsítésében. A brigádok által megoldott feladatokkal 1976—1978-ban több mint 300 000 korona relatív költségmegtakarítást értek el. ban is jó eredmények szülét: tek, ez a fő építési munkák értékében kifejezve körülbelül 4 millió koronát tesz ki. A komplex racionalizációs brigádok tagjai több ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be, ezeknek túlnyomó többségéi meg is valósították. Külön figyelmet érdemelnek a Juraj Tomek és Ján Zankov- sky mérnök vezette kollektívák, A Tomek elvtárs irányította komplex racionalizációs brigád a teherszállítás ésszerűsítésével foglalkozik, melynek célja folyamatossá tenni a B-70 típusú lakások elemeinek szerelését. Az akció megvalósításával az épületszerelési idő 30 százalékkal csökken. Az ilyen időmegtakarítást főleg azzal érik el, hogy az építkezéseken már nem kell átrakni az egyes elemeket; ez például a toronydaru szerelési idejében leg-, alább 2—3 óra megtakarítás^ jelent. A daruk jobb kihasználása címén szerzett költségmegtakarítás minden lakás után ezer korona. A Zamkovsky mérnök vezette komplex racionalizációs brigád a járulékos építkezések munkaigénycsségének fokozatos csökkentésével foglalkozik, a nem beruházás-igényes intézkedések segítségével. Az idei év első felében az önköltségeken 103 000 korona megtakarítást értek el. Az elvégzett főépítkezési munkák terjedelme egymillió koronával növekedett, ami 14 munkaerő megtakarítását jelenti. A többi komplex racionalizációs brigád tevékenysége is konkrét, elsősorban az építési és a szerelési munkák ésszerűsítésében, valamint a hatékony-? ság fokozásában nyilvánul meg. A jó ismeretek és tapasztalatok, melyeket az alkotó kezdeményezésnek e formája fejlesztés sében szerezték, és amelynek eredményei pozitívan befolyásolják a vállalat tevékenységét, segítenek az igényes feladatok teljesítésében: jó alapot nyújtanak a minőségi fejlesztéshez szükséges feltételek megteremtésére is. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezés teljes támogat tásra és megértésre talált min? denütt, ahol hatékonyabb termelési és jobb minőségi eredményeket akarnák elérni. GAZDAG JÓZSEF | Ezenkívül a termelés fokozásáMíKULÄŠ MATAŠEJE Tudományos útmutatás MESZEZÉSSEL FOKOZHATÓ A MŰTRÁGYÁK HATÉKONYSÁGA Köztársaságunk elnöke a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta az idei év októberében a Nový Jičín-i Autopal vállalatnak a politikai, gazdasági és társadalmi tevékenység valamennyi területén elért rendkívüli eredményekért. A vállalatban világítás- és hűtéstechnikai alkatrészeket gyártanak a motorkerékpárok, személygépkocsik, teherautók, traktorok, repülőgépek, útépítési és egyéb gépek számára. Felvétettünk ön Ji'rina Czyžová és Dana Hromádková a VÁZ 2103 személygépkocsi fényszóróit szereli és ellenőrzi. (Felvétel: CSTK — P. Berger) A CSKP KB 13. ülése értékelte a XV. pártkongresszuson és a CSKP KB 1975. októberi ülésén a mezőgazdasági termelés elé kitűzött felacialok teljesítését. Megállapította, hogy az eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés nem fejlődött a lehetőségekhez mérten. Lemaradás különösen a növénytermesztésben tapasztalható. Az idei végrehajtási terv ezért a növénytermesztés . 9,9, és az állattenyésztés 2,2 százalékos növekedését Irányozza elő. Ezeknek az igényes feladatoknak csakis a tudományos ismeretek alapos kihasználásával tehetnek eleget. A hektárhozamok növelésének egyik módja a műtrágyák szakszerű felhasználása. 1975- ben például 25 százalékkal több műtrágya állt a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, mint 1970-ben. 1980-ban a műtrágyafogyasztás tiszta tápértékben eléri a 268 kilogrammot, 1990-ben pedig a 320 kilogrammot egy hektár termőföldre -számítva. Az ipari trágyák jelenleg is nagy mértékben növelik a növénytermesztési költségeket, mintegv 30 százalékkal kerülnek többe, mint a gépek. Ezért is indokolt szakszerű felhasználásuk. A kísérletek eredményei A műtrágya a talajban jobban hasznosul, ha nem hanyagolják el a meszezést sem. Összehasonlító kísérletek kimutatták, hogy a rozs és a burgonya termesztésében a talaj meszezése a nitrogén műtrágya hatásfokát 21 százalékkal, a káliumét 70 százalékkal növelte. A mész a hüvelyesek hektárhozamát 14, a gabonáét 17, a kapásokéi 215, a füvek hektárhozamát pedig 65 kilogrammal növelte. Amíg 100 kilogramm mész felvásárlási ára, szállítása, bedolgozása a talajba 30 koronába kerül, addig 145 korona tiszta jövedelmet eredményez. Takarékoskodás a tápanyagokkal Az ötéves időközönként végzett talajmintavizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy Szlo- vákia-szerte megnövekedett a savanyú talajok területe. A harmadik és a negyedik kísérlet között a nyugat-szlovákiai kerületben 16,9, a közép-szlovákiaiban 60, a kelet-szlovákiaiban pedig 53,1 százalékkal. Jelenleg Szlovákiában a szántóföld 20,7 százalékát, — savanyú voltuk miatt — teljesen felesleges foszfortartalmú műtrágyákkal trágyázni, mindaddig, amíg ezeknek a talajoknak a kémhatását helyre nem állítják. A nyugat-szlovákiai kerületben a talaj 4,34 százaléka, vagyis 32 ezer hektár szántóföld, a közép-szlovákiai kerületben a talaj 42,4 százaléka, mintegy 119 ezer hektár terület, a kelet-szlovákiai kerületben a talaj 37,6 százaléka, vagyis 147 ezer hektár terület sorolható a savanyú talajok közé. Ebből látszik, hogy a növénytermesztésben előirányzott igényes feladatok teljesítése lehetetlen csupán a műtrágyák mennyiségének a növelésével. A tápanyagok — különösen a foszfor —, csakis akkor hasznosulnak, ha meszezéssel megváltoztatjuk a talaj kémhatását. Ez a probléma még fokozottabban előtérbe kerül az új felvásárlási árak életbelépése után. Egyre nagyobb területen Az utóbbi három évben Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben a meszezés szükségességét egyre inkább tudatosítják, ami abban is megnyilvánul, hogy 1978-ban 1975-höz viszonyítva a nyugat-szlovákiai kerületben 63 ezer hektárral, a közép-szlovákiai kerületben 7 ezer hektárral, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 16 ezer hektárral nagyobb területen juttatlak meszet a talajba. A savanyú talajok területe azonban állandóan növekszik. Elsősorban a növekvő műtrágyafelhasználás miatt és azért, mert az esővíz évente, mintegy 200—300 kilogramm meszet lú- goz ki minden hektár földből. 1979-ben 532 ezer tonna meszet használhattak fel Szlovákia mezőgazdasági üzemei, s így az e téren rájuk háruló feladatokat teljesíthették. 1980- ban 3,7 százalékkal, 1985-ben 54,4 százalékkal, 1990-ben 76,6 százalékkal kapnak több me* szét, mint az idén. Megteremtődnek a mész talajba juttatásának a gépi fel' tételei is. Az építőktől az idén 47 RAJ típusú vasúti kocsit kapott a mezőgazdaság a mész szállítására. A hatodik ötéves terv végéig pedig 126 darab tartálykocsit gyártanak részére, amely a mész szétszórására is alkalmas. 1985-ig a tartálya kocsik száma további 166 al növekszik. Memcsak a mezőgazdaság feladata A mezőgazdaságban az irányítás minden szakaszán tudatosítani kell, hogy a foszforos műtrágyák az erősen savanyú talajokon semmilyen hasznot nem hajtanak, sőt káros hatásúak. Megengedhetetlen tehát, hogy több mint 300 ezer hektáron alkalmazzák anélkül, hogy ennek bármilyen értelme lenne. Annál inkább, mert kevés van belőle. A műtrágya hatékony felhasználása tehát lehetetlen a talaj rendszeres meszezése nélkül. A mész szállításában és bedolgozásában a terv nem teljesítése egyenesen lehetetlenné teszi a hektárhozamok növelését. A meszezés jó feltételeinek a megteremtése azonban nem csupán a mezőgazdaság, hanem több mezőgazdasági ágazat feladata is. Ennek teljesítéséből minden érdekeltnek olyan mértékben kell kivennie a részét, ahogy azt a CSKP KB 13. ülése meghatározta. JOZEF MIJDROCH mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá nak dolgozója 1979. XI. 21. 4 Margitei Tokarčíková (jobbrólj és Mártó Hodermarská IA szerző felvétele)
