Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-02 / 259. szám, péntek
IZBIQR-ALIÍ KÍPER KARRIERJE Kommunista kötelesség a jó minőség biztosítása Az idősebbek topasztolata és a fiatalok lendülete tükröződik az eredményekben A Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalat 07. számú nyitrai (Nitra) üzemének dolgozói a járás lakosságának kétharmadát látják el naponta kenyérrel és péksüteménnyel. Ezáltal több mint 145 ezer ember — köztük számtalan turista és átutazó — alkot véleményt munkájukról. Fáradozásuk egyik jelentős eredménye, hogy készítményeiket nemcsak hely ben, hanem távolabb eső vidé keken is jól ismerik. Tomáš Chlebec elvtárs, üzem Igazgató elégedett mosollyal nyugtázta a megállapítást és készségesen elmondta, hogy miben gyökerezik a nyitrai kenyér titka. — Bár a kezdettől fogva az NDK-ból származó, korszerű gépsorokkal gyártjuk készítményeinket, a kenyér minősége nem volt mindig kielégítő. Tu dott dolog, hogy a sütőipari szakma nem tartozik az attraktív foglalkozások közé, ezért azokat kellett felvennünk, akik éppen munkára jelentkeztek, de néhány hét vagy hónap ledolgozása után — jóllehet kedvező kereseti lehetőséget biztosítottunk számukra — mégis továbbálltak. A munkaerővándorlás érezhetően befolyásolta a folyamatos termelést és a minőséget. A sorozatos kudarcok aztán arra késztettek, hogy aktivizáljuk pártalapszerveze- tünk kommunistáit. Mindegyik pártmegbízatásként kapta az újonnan felvett munkásokkal való foglalkozást és munkájában a példamutatást. Párttagjaink jelentős többsége példásan teljesítette kötelezettségeit, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kialakíthattuk a törzsgárdát, amely lehetővé tette, hogy javítsuk a kenyér minőségét. Az utóbbi két hónapban újabb megpróbáltatással SIISIS 1979. XI. 2. „Az ízletes kenyér munka eredménye“ - ta Vojtech Kožodajef sütőmester kellett szembenéznünk: az egyik alagútkemencénk, amelyben naponta 240 mázsa kenyeret sütöttünk, meghibásodott, javításra szorul. Ezért november végéig a kiesést oly módon pótoljuk, hogy a szomszédos járások segítségét kértük. Persze, ennélfogva nem mindig tudjuk biztosítani a tőlünk megszokott friss kenyeret a fogyasztók számára, amit nem egy esetben szóvá is tettek. Ennek ellenére nem következett be fennakadás a kenyérellátásban. A sütőipari üzem 24 órán át folyamatosan termel, s az állandó megterhelés egyben magában hordja a gépsorok meghibásodásának veszélyét is. De az üzemzavarok nem ronthatják a minőséget, Ezt vallja Michal Kmet'o elvtárs kommunista pékmester is, aki már mintegy 40 éve dolgozik a szakmában: — Mi, idősebbek a gépi berendezések minden csínját-bín- ját Ismerjük. Ha rendellenességet tapasztalunk, azon nyomban figyelmeztetjük a szolgálatos karbantartókat, akik velünk együtt fáradhatatlanul teljesítik köteleségeiket. A jó minőség eléréséhez ez is elenged - hetetlen. Egyébként ahhoz, hogy a nyitrai kenyér továbbra is keresett legyen az elárusító- helyeken, a jövőben is meg kell tartani a gyártástechnológiai fegyelmet. Tovább faggattam a pékmestert, hogy az elmondottakon kívül milyen titka lehet annak a kalácsként foszló ropogósra sült kenyérnek, amelyért nemcsak a járásból, hanem máshonnan is eljönnek Nyitrára. A válasz egyszerű és tömör volt: — A lelkiismeretes munka. Hasonlóan nyilatkozott Vojtech Kožodajef sütőmester is, akit a fiatalok Béla bácsinak szólítanak, majd hozzátette: — Bár korszerű és időbeállítású alagútkemencével dolgozunk, a sütésnek megvan a maga íratlan szabálya, jobban mondva: törvénye. Például, ha azt látom, hogy a dagasztóból a szakajtóban éretlenül érkezik a tészta, csökentem a kemencén áthaladó szalag sebességét, majd ismét az eredeti fokozatra állítom. Tehát, hogy ne szenvedjen kárt a minőség, a technológiai fegyelem megtartásán kívül is nagyon kell ügyelni mindenre. Pavel Desať a szakmabeliek fiatalabb nemzedékéhez tartozik. A sütés technológiája úgyszólván a kisujjában van, mégis szívesen hallgat az idősebbek tanácsára: — A kenyérgyártás technológiáját nem nehéz elsajátítani — mondta. — Viszont annál nehezebb a fogásokat beideg- zíteni. Ehhez a szakma szere- tete, sőt ellesése is szükséges. Igaza van a közmondásnak: a tanuláson kívül a gyakorlat teszi a mestert. Ezért szívesen fogadom az idősek minden tanácsát. Michal Dobrota elvtárs, az üzemi pártalapszervezet elnökének szakmailag megalapozott tájékoztatásából kitűnt, hogy még két kis üzemrészleg tartozik a nyitrai kenyérgyárhoz. Ezek Csiffáron (Čifáre) és Ča- kajovcén működnek. Összesen — kilenc hónapot véve alapul — több mint 8,5 millió kilogramm kenyeret, kétszer annyi darab zsemlét, kiflit és édes süteményt adtak a közellátásnak. — Ezekben a kis pékségekben megerőltetőbb a munka, mert a régi technológiával dolgoznak. A minőség azonban itt is kitűnő és a kommunisták minden elismerést megérdemlően végzik nehéz feladataikat. Naponta csaknem 90 elárusítóhelyet látnak el több mint 120 mázsa, bátran mondhatom, kemenceforró kenyérrel. A zökkenőmentes ellátásra törekedve az elért minőség megőrzése és javítása további feladatunk, valamint az, hogy pártalapszer- vezetünk a gazdasági vezetéssel egyetemben megoldja a munkaerőhiány kérdését. Az, hogy nagyüzemi kenyérgyárunk A szó és a tett egysébe Fiatalok helytállása fö Értékes kötelezettségválio ások, újítási javaslatok iff* A kommunisták a kezdeményezők’ vezetősége szembenéz az objektív helyzettel, egyúttal biztosíték arra, hogy előbbre jussunk, megtaláljuk a legjobb megoldásokat. Érthető viszont, hogy a párttagsági gyűléseken a kommunisták felelősségét elemezve — amire az egyéni beszélgetések alkalmával ugyancsak kitértünk — jelenkeznek ezek a problémák: tehát azt kutatjuk, hogy mit tehetünk saját hatáskörünkben a hatékonyabb termelésért, milyen módon segíthetjük a gazdasági vezetőket a belső tartalékok feltárásában és hasznosításában. E munka eredményességéért kommunistáink kötelességsze- rűen vállalják a maguk felelősségét. Hovatovább kenyérgyárunk nem tudja kielégíteni az igényeket, az új, korszerűbb sütőipari üzem felépítésére pedig több évet kell várnunk. A kenyér azonban nem hiányozhat a dolgozók asztaláról. A most lezajlott egyéni beszélgetéseken a pártagok sok hasznos javaslatot, ötletet adtak a feladatok teljesítéséhez, önmaguk pedig kezdeményező- en tovabbra is vállalták a többletmunkát. De míg az új kenyérgyár felépül, fontos, hogy több rátermett, tehetséges fiatallal gyarapítsák a harminc tagot számláló pártalapszerveze- tük létszámát. így eredményesebb lesz a munkájuk, s még nagyobb tekintélyt ad számukra mindennapi kenyerünk jó minősége és becsülete. SZOMBATH AMBRUS A kelet-szlovákiai kerületben az utóbbi években egyre többet hallatnak magukról a michalovcei járás fiataljai. Elsősorban a szervezett fiatalok, a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai. A járásban 324 ifjúsági alapszervezetbe tömörülve 9602 fiatal tevékenykedik. Munkahelyükön, az üzemekben és a földművesszövetkezetekben 85 ifjúsági munkakollektívát szerveztek. És természetesen gondosan törődnek azzal is, hogy a 28 csapatba, illetve 405 rajba tömörült pionírok, a maguk sajátos módján, követőik legyenek. Ezt a jól szervezett ifjú sereget képviselve jelentették be a SZISZ járási konferenciájának küldöttei a vállalást: 10 millió korona értékű munkával kívánnak hozzájárulni népgazdaságunk céljainak megvalósításához, 739 805 órás társadalmi munka elvégzésével. Megvitatták, majd meghatározták, hogy miként fogják vállalásukat teljesíteni. Tudva, hogy milyen nagy jelentőségű kerületükben a mezőgazdasági termelés, döntöttek: főleg a nyári és őszi csúcsmunkák idején segítenek majd a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. Nem feledkeztek meg a tüzelőanyag és az energia felhasználása terén oly fontos takarékossági intézkedésekről, külön feladatként határozták meg: 1,1 millió korona értékű megtakarítást kívánnak elérni. Vállalásuk pontjai hűen tükrözik helyes politikai nézetüket, azt a törekvésüket, hogy a szocialista öntudat fokozásával egyidejűleg az aktuális néjjgaz- dasági, társadalmi feladatok teljesítésével kívánják jelét adni elszántságuknak és elkötelezettségüknek. Erre vall összesített vállalásuk több fejezete. Az, hogy 141 gép, illetve gépsor üzemeltetése fölött vállalnak védnökséget, a környezetrendezési és faluszépítő akciók során 129 181 csemetefát, illetve díszbokrot ültetnek ki, 841 fiatal önkkéntesen vért ad, s további 15 ifjúsági munkakollek- tívát alakítanak ebben az évben. A járási konferencia, illetve a vállalás bejelentése óta eltelt már jó néhány hónap. Negyedév, majd félév elteltével nagyfokú igényességgel értékelték is a vállalás teljesítését. A legutóbbi értékeléskor azt állapították meg, hogy a fiatalok már az év első felében ledolgozták a vállalt munkaórák 67,2 százalékát. Azt is megállapították, hogy az aktivitás fokozása elsősorban az ifjúsági fényszóró őrjáratainak, az if júsági munkakollektívák 'és a komplex ésszerűsítő munkabri gádok tagjainak köszönhető. Eredetileg 1,1 millió korona értékű megtakarítást kívántak elérni a tüzelőanyagok és az energia felhasználása terén, s már fél év( l} elteltével 200 szá zalékra teljesítették vállalásukat. A CHEMKO nemzeti vállalat strážskéi üzemében, a CHEM- KOSTAV nemzeti vállalat munkahelyein, valamint a Magas- építö Vállalat michalovcei üzemében dolgozó fiatalok az újítók mozgalmába bekapcsolódva valóban jeleskedtek. Fél év alatt 76 újítási javaslatot adtak be, közülük 16 javaslatot már elfogadtak, és alkalmaznak is. Népgazdaságunk számára 1,5 millió korona értéket jelent újítási javaslataik alkalmazása. Az értékelt időszakban jól dolgoztak a falusi alapszervezetek tagjai is. Közülük a pet- rovcei ifjúsági szervezet' tagjai külön dicséretet érdemelnek. Védnökséget vállaltak a gyermekjátszótér építése fölött, 600 csemetefát kiültettek, a mező- gazdasági csúcsmunkák idején ezer órát dolgoztak, s a fiatalok közül öten jelentkeztek önkéntes véradásra. Az értékelés szerint hozzájuk hasonló sikerrel tevékenykedtek a trhovištei alapszervezet tagjai, valamint a gimnázium diákjai. Mindent összevetve átlagosan 54,8 százalékra teljesítették már az év első felében vállalásukat, és 7,9 millió korona értékű munkával járultak hrz- zá népgazdaságunk céljainak megvalósításához. Sikereikre, eredményeikre büszkék, bár a SZISZ JB titkársága és az értékelő bizottság legutóbbi felhívásában hangsúlyozta: „Ez a siker még korántsem ok az önelégültségre.“ Sőt, figyelmeztette a fiatalokat: „Még sok olyan rejtett tartalék található, amelyet fokozottabb figyelemmel, az üzemek gazdasági vezetőivel, a szakszervezeti tisztségviselőkkel jobban együttműködve fel lehet tárni, hasznosítani, értékesíteni lehet“ Az elért sikerek elsősorban annak köszönhetők, hogy az alapszervezetek élére rátermett, jó szervezőképességű fiatalok, zömükben ifjú kommunisták kerültek, akik képesek a fiatalok alkotóerejét, figyelmét a fontos feladatok teljesítésére irányítani. SZÁSZAK GYÖRGY A POLITIKAI GAZDASÁGTAN ALAPJAI A középfokú pártoktatás tankönyve Társadalmunkban a figyelem előterében mostanában a gazdasági kérdések állnak. Törekvésünk elsősorban arra irányul, hogy ésszerűsítsük a termelést, érvényt szerezzünk a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak, takarékoskodjunk a nyersanyaggal, jobban kihasználjuk a munkaidőt. Napjainkban egyre nyilvánvalóbbá válik mindenki számára, hogy a gazdaság" és a politika igen szoros kapcsolatban, kölcsönha- tásbah van egymással. A kettő szétválasztása, azaz a gazdaság figyelmen kívül hagyása a politika alakításakor, vagy a gazdaság elszakadása a politika irányításától szinte szükségszerűen azzal a következménnyel jár, hogy a társadalmi fejlődés megtorpan, visszaesik, az építésben zavarok keletkeznek. És a tétel fordítva Is igaz. A politika és a gazdaság jó kapcsolata meggyorsítja a fejlődést, kedvezően befolyásolja a társadalmi élet valamennyi területét. A gazdaságpolitika része, mégpedig kiemelkedő része a párt általános politikájának. Nagyon jelentős részben a gazdaságpolitikán múlik, hogy mi, hogyan és mikor valósul meg a párt általános politikájából. Általános politikánknak az a célja, hogy sikeresen megoldjuk a szocialista építés gazdasági, politikai és kulturális feladatait, biztosítsuk a dolgozók jólétét, az életszínvonal állandó emelését. A párt szervei és szervezetei jelenleg mindenütt arra törekszenek, hogy minden vonalon tökéletesebbé váljék a munka. A CSKP vezetősége a minőségi szint meghatározójának azt tekinti, hogy — felülről lefelé — milyen a vezetők szervező és irányító tevékenysége, felelősségérzete, pártos helytállása, cselekvőképessége; hogyan harcolnak a tehetetlenség, a kényelemszeretet és a rutin ellen; érvényt szereznek-e a párt irányvonalának; magasra emelik-e a mércét a maguk és a mások munkájának az értékelésekor. Gazdaságpolitikánk és általában a politikai gazdaságtan megismeréséhez jó ismeretanyagot kapunk A politikai gazdaságtan alapjai című kiadványból. A Pravda Könyvkiadó által a napokban magyarul is megjelentetett mű a középfokú pártoklatás tankönyve. A két részre és számos fejezetre oszló tanulmány áttekintést nyújt a politikai gazdaságtan szinte valamennyi kérdéséről. Az első részben a kapitalista termelési módot, a második részben a szocialista termelési módot elemzi. Az utóbbi fejezetben a sok egyében kívül érdekes adatokat közöl arra vonatkozóan, hogy miként alakult Csehszlovákiában az egyéni és a társadalmi fogyasztás. A háború előtti időszakhoz hasonlítva jelentősen növekedett például a kalorikus táplálékok napi fogyasztása. Míg 1936-ban egy lakos naponta 2545 kalóriát fogyasztott, az utóbbi években ez a fogyasztás túllépte a 3100 kalóriát. Kalóriafogyasztásunk nagyobb, mint Belgium, az NSZK, Franciaország, Ausztria, Svédország fogyasztása, s Nagy- Británia, az USA, Svájc és Dánia színvonalán mozog. Az egy lakosra eső húsfogyasztás a CSSZSZK-ban 1975-ben 80,5 kg volt. Ezzel szemben 1973-ban ebből a termékből Olaszországban 66 kg-ot, Nagy Britanniában 72 kg-ot, Ausztriában 80,2 kg-ot stb. fogyasztottak. Felülmúljuk az európai átlagot a tojásfogyasztásban, a cukorfogyasztásban, a gabonafélékben és még sok más vonalon. Érdekesek és sokat mondanak a kötetnek a társadalmi fogyasztásra vonatkozó megállapításai is. Ezzel kapcsolatban csupán egyetlen adatot idézünk: míg 1967-ben a lakosság társadalmi fogyasztása 68.2 milliárd koronát tett ki, 1975-ben már több mint 94,6 milliárdot ért el. A hasznos, sok új ismeretet nyújtó anyagot, illetve tankönyvet Miloslav Fremer vezetésé vei a CSKP KB Politikai Főiskolája Politikai Gazdaságtan Tanszékének a szerzői kollektívája írta, dolgozta ki A fordítás dr. Földes Imre munkája. (zsa) Az idősebbek tanácsát gyümölcsözően kamatoztatja Pavel De- sat fiatal pékmester Michal Kmet’o kommunista pékmester sok fiatal szakembert nevelt a sütőipari üzemnek A csekeji (Cakajovce) kis „pékségben" korabeli technológiával sütik a kenyeret. Michal Kukučka azonban nagy szakértelemmel végzi munkáját. (A szerző felvételei)
