Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-02 / 259. szám, péntek

LAPOZGATÁS A PRÁGAI SZÍNHÁZAK MŰSORTERVEIBEN Néhány héttel ezelőtt ismer­tettük olvasóinkkal a századik évadát nyitó prágai Nemzeti Színház négy társulatának 1979 —1980-as műsortervét. Főváro­sunk kulturális életében a Nem­zeti Színház társulatai mellett jelentős szerepet tölt be a többi színház is. Most ezeknek a szín­házaknak a dramaturgiai ter­veibe lapozgatunk bele. Ha összehasonlítjuk ezeket a műsorterveket a pár évvel ez­előttiekkel, megállapíthatjuk, hogy háttérbe szorult a vélet­lenszerűség és a kampányjel­leg, s pozitív minőségi fejlődés­nek lehetünk tanúi. E fejlődés egyik indítéka az elmúlt poli­tikai és kulturális évfordulók nyomán bontakozott ki. Ezek az évfordulók több új cseh színpa­di mű létrejöttét, mai szlovák szerzők alkotásainak műsorra tűzését, valamint a Szovjetunió és más szocialista országok drámairodalmának szélesebb skálájú jemutatását eredmé­nyezték. Milyen újdonságokat tartal­maznak a prágai színházak mű­sortervei? A Vinohrady Színház hagyo­mányosan nagy figyelmet szen­tel az új cseh és szlovák alko­tások színrevitelének. Az el­múlt idényben három újdonsá­got mutatott be a társulat, még­pedig Véra Eliášková ... s aki­nek három lánya volt című, a mi társadalmunkban is meg­nyilvánuló kispolgári szellemet pellengérre állító színművet. Edgar Dutka A woolongongi autóbusz című játékában egy fiatal emigráns viszontagságait, s tévedéseire döbbenését ecse­telte. Blanka Jirásková új szín­művében, a Veszélyben az ott­honban humoros történetet me­sél el arról, mennyire töréke­nyek a mai ember érzelmi és erkölcsi kapcsolatai. Az idei szezont Alekszandr Gelman Mi, alulírottak című új darabjával kezdi a Vinohrady Színház. A Prémium szerzője ezúttal ismét a társadalom ne­gatív jelenségeit, erkölcsi prob­lémáit állítja reflektorfénybe. A színház másik premierje James Aldrigde angol író szín­műve, az Utolsó vallomás, amelynek egyik hőse Ernst He­mingway. Az idény végére ter­vezik a Shakespeare Rómeó és Júliájának műsorra tűzését, s folynak már az előkészületek Lili Hellman amerikai írónő Kisrókák című darabjának, va­lamint Gogol klasszikus vígjá­tékának, a Revizornak újabb bemutatására. A felszabadulás 35. évfordulóját a színház Ví- t^zslav Nezval Ma még lenyug­szik a nap az Atlantisz fölött című ismert drámájával kö­szönti. Változatos a Burian Színház műsorterve is. Az elmúlt évad­ban a színház társulata a leg- nagyob sikert Vampilov Törté­netek egy vidéki szállodából című alkotásával aratta. A most kezdődő idényben Antonín Mása Turgenyev-feldolgozásá- val jelentkeznek először, majd Braginszkij—Rjazanov szovjet s^erzőpár A legtisztább szán­dék, avagy erkölcstelen komé­dia című darabját tűzik műsor­ra. A SftaArespeare-repertoárból Pünkösdi komédia címmel fel­újítják a Szentivánéji álmot. Mirek Stieber fiatal cseh drá- naíró Paganini és Frištenský című tragikomédiájával a fel­szabadítás harcait idézi föl a színház. A Zdenék Nejedlý nevét vi­selő Realista Színház idei első bemutatója klasszikus mű, Ros­tand Cyranója, amelyben ren­dező a főhős szerepét ezúttal fiatal színészre, Jirí Klemre bíz­ta. A színház újdonságai közt található Anouilh Antigonéja is. A Realista Színház 1980 elején ünnepli megalakulásának 35. évfordulóját. Mind a fel- szabadulás, mind a társulatala­pítás jubileumát elsősorban új cseh színművek bemutatásával szeretnék megünnepelni. A Prágai Fővárosi Színházak irányítása alatt álló ABC, Ro­koko és Komédia Színház az elmúlt évadban a legnagyob si­kert a Rokoko Színházban szín­re vitt Páral-regény dramatizá- lásával (A fiatalember és a fe­hér bálna), valamint Jana Knit- lová Baltával a forrásokra cí­mű darabjával érte el. Az ABC Színház idei első újdonsága a Renöin—Brabec —Giháková szer­zői kollektíva A legszebb há­ború c., Arisztophanész Lü- szisztraté című drámájának té­májára épülő musical lesz. Az ABC közönsége ezen kívül meg­tekintheti még Hugo: Ruy Bias, Lermontov: Álarcosbál, s a Prá­gában eddig még nem játszott Nyári lak című Goldoni-művet. A Rokoko Színházban tervbe­vett bemutatók közül megemlít­jük Vetemas észt szerző Szent Zsuzsanna című vígjátékát és Tankred Dorst NSZK-beli drá­maíró groteszk komédiáját A mór leányt. Prága színházi életének ér­dekes színfoltjai az Állami Színházi Stúdió kisszínpadjai. Az Atelier-Ypsilon idei újdonsá­Jelentős állomás A Téka sorozat 100. kötete Az itt bemutatásra kerülő kö­tettel a romániai magyar könyvkiadás jelentős, figyel­met érdemlő állomásához érke­zett. A Kriterion nemzetiségi könyvkiadó Téka sorozatának ez a 100. kötete. Annak a so­rozatnak, amely kiadványaival méltán vált népszerűvé a cseh­szlovákiai magyar olvasók előtt is. A Kolozsváron kiadott Erdé­lyi Múzeum, korának egyetlen magyar nyelvű folyóirata volt. Első füzete 1814 májusában jelent meg, az utolsó a tizedik, 1818-ban. Szerkesztője Döbren- tei Gábor, egy dunántúli szár­mazású fiatalember, aki tanul­mányai során megjárta korá­nak legkiválóbb egyetemeit. Az Erdélyi Múzeum irodalmi és tu. dományos folyóirat volt, hang­adója a haladó polgári néze­teknek, az osztráik elnyomással szemben a nemzeti öntudat ki­alakítását és a magyar nyelv kulturális felemelkedését kí­vánta „elősegíteni. A folyóirat nagy érdeme, hogy maga köré csoportosította Magyarország és Erdély művelődési életének legkiválóbbjait, így Kazinczy Ferencet, Szemere Pált, Ber­zsenyi Dánielt, Bolyai Farkast, Aranka Györgyöt és másokat. Nagy jelentőségű azért is, mi­vel magyar nyelvű fórumot biz­tosított íróknak, tudósoknak egyaránt. A folyóirat rövid fennállása alatt ~1T szépirodalmi alkotások mellett irodalomtörténeti tanul­mányokkal (Kazinczy Ferenc: A m ag y.a r li te ra t ú ra tör téne te i), nyelvműveléssei, életrajzok köz­lésével (Bőd Péter), neveléstör­téneti dolgozatokkal (Pestalozzi munkásságának ismertetése), va lám i n t t e rmé sze 11 u domá n y i témáikkal (Hell Miksának, az európai hírű csillagásznak éle­te és munkássága) is foglalko­zott. Az Erdéiyi Múzeum hirdette meg azt a híres d rá ma pályáza­tot is, melyre megszületett Ka­tona József Bánk bánja (máig is vitatott, vajon Katona műve eljutott-e vagy sem a kolozs­vári pályázatra). Döbrentei Gábor olyan folyó­iratot igyekezett szerkeszteni, amelyet szívesen olvas majd minden művelődni vágyó ma­gyar ember. A folyóiratinak egyik célja az volt, hogy az erdélyi szellemi életet bekap­csolja az európai kultúra áram­körébe. Az előfizetők között voltak főrangűak, városi polgá­rok, orvosoík, tanárok, kak»na­gai közt szerepel a szovjet Druce Visszatérés köreinkbe c Lev Tolsztoj utolsó Jasznaja Poljana-i napjairól szóló darab­ja, majd a Svejk újszerűnek ígérkező színpadi feldolgozása. A Činoherní klub néven ismert zsebszínház három újdonsága közül megemlítjük Eduard Mar­tin mai cseh író Furcsa eset című, erősen a jelenhez kötődő sci-fi darabját. A Semafor ter­vei között szerepel a Ha min­den klarinét megszólalna ... felújítása és a népszerű Foga­dónap című összeállítás újabb fejezete. A szórakoztató zenei műfaj fő reprezentánsa Prágában a Karlini Zeneszínház. Bemutatói közül megemlítjük Zdenék Ma­rat Katerina című musicaljét, ami — témáját tekintve — szin­te páratlan ebben a műfajban. Zenés vígjáték a prágai metró­építők egyik kollektívájának életéről. A szerző a szöveget a prágai Metróépítő Vállalattal szorosan együttműködve írta. A zeneszínház újdonságai közt van még Gerd Natchinsky NDK- bali szerző Casanova című mű­ve, majd a cseh klasszikus Jo­sef Kajetán Tyl klasszikus mű­ve, (a Cincogó, avagy semmi harag és semmi verekedés) és Kálmán Imre örökzöld operett­je, a Csárdáskirálynő. A Na Zábradlí Színház prózai együttese jelenleg V. Hudeöek rendezésében Bulgakov Szent Kabala c. darabját próbálja, s tervei közt van — Ladislav Fialka és Ewald Schorm ren­dezésében — Moliére kevésbé ismert Az egyiknek lehetett, s másiknak kellett (?) c. szín­művének bemutatása. Az idény végére Ladislav Fialka új pan­tomim műsorral mutatkozik be a közönségnek. Cikkünkben a teljesség igé­nye nélkül kívántuk érzékeltet­ni a prágai színházak műsor­terveit. Egy pillantás ez csu­pán a prágai színházak műsor­terveibe, hiszen a Nemzeti Szín­ház társulatainak bemutatóin kívül a főváros többi színpadán több mint hetven bemutató lesz az idei évadban. Bízvást el­mondhatjuk, hogy az 1979— 1980-as prágai színházi évad sok érdekes újdonságot és mű­vészi éményekben gazdag elő­adásokat ígér a Moldva parti főváros színházszerető közön­ségének és vendégeinek. SOMOGYI MÄTYÄS tisztek, kollégiumi diákok, egy­szóval olyan emberek, akikben már feléledt az anya nyelv tu­datos művelésének igénye. Kazinczy Ferenc, korának (ki­tűnősége Kisfaludy Sándor Him- fy szerelmei című munkájárnak recenziójában már egy igénye­sebb irodalombírálat elvi állás­pontjait pengeti meg: „Én azt hiszem, hogy a nemzet ízlését semmi sem tisztíthatja inkább, mint a bátor, d.e igazságos re­cenziók, és hogy ezeknek már az is megbecsülhetetlen haszna, hogy 'íróink ezután több gond­dal fogják elkészíteni sajtó alá bocsátandó munkáikat, s a közhaszon kedvéért bátran fogom kitenni magamat azon ke dv te len ség e kinek, hogy egyik vagy másik írónk gáncsomért meg neheztel ni talál“. Az értékes kötetet a múlt szá­zadi folyóirat anyagából válo­gatta, bevezetéssel és jegyze­teikkel ellátta Bunkó Samu. TRUGLY SÁNDOR BECSES OLVASMÁNYUNK Madách Naptár 1980 Évszázadokon keresztül volt becses, a szegényebb népréte­gek körében meg szinte egyet­len olvasmány: a kalendárium. „Tudós könyvnek“ számított, méghozzá olyannyira, hogy pél­dául az 1626 ban megjelent Lő­csei Kalendáriumról ilyen szó­lásmondások keletkeztek: Több van annak a fejében, mint a Lőcsei Kalendáriumban; Nem lehet az fontos, ami nincs ben­ne a Lőcsei Kalendáriumban. Ma már nem szólunk, nem szól­hatunk így az ilyenféle kiad­ványokról, hiszen csupán egy a megvásárolható, a mindenki számára hozzáférhető sok-sok tudós könyv közül, hogy a saj­tót, rádiót, tévét ne is említ­sük. Becsesnek azonban becses olvasmány továbbra is, részben talán azért, mert makacsul őr­zi klasszikus jellegét, ha nem is minden tekintetben termé­szetesen, sokszínű mozgásban levő korunk aligha hagyhatta érintetlenül. Tükrözi ezt a leg­újabb Madách-naptár is, mely­nek borítója már a jövő esz­tendőt idézi elénk. Lapozgatom, böngészgetem a mintegy 280 oldalon felkínált * anyagot, s azt kell mondanom, talán a legjobb naptár azok kö­zül, melyeket az utóbbi évek­ben jelentetett meg kiadónk. Mozgalmas, változatos, olvas­mányos. Igazán, könnyű, fe­szültségoldó órákra való kiad­vány. Ilyen szempontból tehát eleget tesz a legfontosabb kö­vetelményeknek. összeállítója nem terhelte meg nehéz vagy jobbára csak a vájtfülű olvasók érdeklődésére számot tartó írá­sokkal, tanulmányokkal, irodal­mi alkotásokkal. Nem akart mindenáron művelni, tanítani, nevelni, eszméltetni, nem akar­ta mindenáron az annyiszor, de még mindig nem elégszer em­legetett hiányos önismeretünket gyarapítani, és talán éppen ezért „játszik jól“ naptárunk ezekben az ugyancsak örökölt nemes szerepekben. Észrevehe­tő, hogy összeállítója a min­dennapi olvasóra gondolt, ami azonban — és ezt a félreérté­seket kerülendő kell megje­gyeznem — nem vezetett igény­telenséghez, (mint vezet, saj­nos, sok esetben és főként más területeken). A naptári részben Ag Tibor Vétessék ki szóló szívem című közeljövőben megjelenő gyűjte­ményéből szerepelnek balladák, népi kultúránk ihlette, szép ki­vitelezésű, színes képek kísére­tében; olvashatunk továbbá és egyebek között régi kalendá­riumokról, az órák őskoráról, a hónapok történetéről, itt sze­repel Nyerges András tréfás naptára is, és az új magyar, valamint a szlovák névnaptár. Jövőre ünnepeljük felszabadulá­sunk 35. évfordulóját, ebből az alkalomból több írást közöl a Napjaink rovat, köztük egy in­terjút A Nagy Honvédő Háború című szovjet—amerikai filmso­rozatról, melyet éppen szerda este kezdett vetíteni a cseh­szlovák televízió. Rajtunk ís múlik! címmel Gyönyör József ír az anyanyelv használatának néhány időszerű kérdéséről, közvetlenül ezután újraolvas­hatjuk a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. októ­ber 27-i alkotmánytörvényt. Ké­széi i Ferenc a sztregovai Ma­dách kúriáról, illetve vele kap­csolatban közöl szép és figye­lemre méltó gondolatokat. Hu­szonegy író, költő — többnyire olyanok, akiknek jövőre ünne­peljük születésük vagy elhalá­lozásuk kerek évfordulóját — szerepel a Szép szó rovatban, rövid, könnyen befogadható művekkel. Hat írást olvasha­tunk a tudomány és technika világából, a Beszélő múlt össze­foglaló cím alatt egyebek kö­zött Jan Amos Komenskýrôl és magyar kapcsolatairól, a csallóközi férfiviseletről, a Bodrogköz mondavilágáról, a búcsi (Búč) pincesorról és kör­nyékéről találunk érdekes írá­sokat. Anyanyelvűnknek szen­telt rovat az Erős várunk a nyelv. A következő oldalakon Tőzsér Árpád költő, Duka Zó­lyomi Árpád atomfizikus és Nagy János szobrászművész em­lékezik vissza egykori iskolá­jára. Nem részletezem, mi min­den található a Lányok, asszo­nyok, a Családi kör, a Jogi ta­nácsok, a Gyermekvilág, a Hu­mor, a Sport és a Rejtvények cím alatti fejezetekben, mert a fönnmaradó helyen szeretném néhány megjegyzéssel kiegészí­teni a korábban mondottakat. Publicisztikánk — minden­napjainkról, társadalmi, nemze­tiségi életünk valóságáról — sajnos ezúttal sem vizsgázott valami jól. És nem elsősorban a szerkesztő hibájából. Mert nyilvánvaló, hogy a szerkesztő csak akkor tud szerkeszteni, ha van anyaga, vagyis ha megkap­ja a megígért vagy megrendelt anyagot. Ha nem kapja meg, ollózni kénytelen. Mint ahogy a humort is, mely tulajdonkép­pen mind a mai napig nem tu­dott lábri kapni nemzetiségi kultúránkban. Ezért csak em­líthetjük, de aligha róhatjuk föl, hogy nincs eredeti humor naptárunkban, hogy amatőr mű­vészeti mozgalmunk, melyben sok ezer ember vesz részt, alig van jelen. De ahány olvasó, annyiféle dicséret és bizonyára annyiféle kifogás is. A lényeg azonban változatlan: A 80-as Madách- naptár, azt hiszem, mindnyá­junk becses olvasmánya lesz. — bor 1979. XI. 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents