Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-16 / 271. szám, péntek
L A terv törvény A Nové Mesto nod Váhom i Gépesítő és Automatizáló Kutatóintézet gazdasági pártkoríterenciója 1979. XI. 16. Többen foglalkoztak már azzal, vajon tervezhető-e egy ku tató alkotó tevékenysége. Van, aki igent mond, van aki nemet. Túlnyomórészt azonban egyetértenek abban, hogy egy ku* tató alkotó '‘tevékenysége aligha tervezhető. Talán meglepő, hogy a kutatásban dolgozókat az ilyen kérdések nem nagyoin foglalkoztatják. Erről győződhettünk meg Nové Mesto nad Váhomban a Gépesítő és Automatizáló Kutatóintézetben tartott gazdasági pártkonieren- eián is, ahol három negyedév politikai és gazdasági feladatainak teljesítését értékelték. Gondok, nehézségek Az idén a termelési szakaszon az összes hordozó programokból az ötéves tervidőszak baromévi kutatásainak több eredménye gyűlt össze a termelési részlegen. Ebben a kutatóintézetben a munkások — bármennyire is tapasztaltak — nem tudnak mindent egyszerre előállítani. Ráadásul a prog* resszív gépek anyagi-műszaki biztosítása terén áldatlan helyzet uralkodik. Az Intézetben ez rendkívül bonyolult, mivel az új gépekhez új, sokszor nem egyforma, gyakran speciális alkatrészekre van szükség. Nem mondhatjuk azonban, hogy a kutatóintézet dolgozói nem te 1 jesí t e t ték háromneg yedé v i feladataikat. Az intézet egy gazdasági szervezetként a tervet a főbb mutatókban teljesítette. A vezető gazdasági dolgozok és a szakszervezeti tisztségviselők tanácskozásán, a gazdasági párt konferencián, tehát azon a fórumon, ahol a tervtől jesí t és további módjáról, a következő évi, valamint a 7 ötéves terv javaslatáról tanácskoztak, a nyílt és az építő bírálat kezdeményezői elsősorban a kommunisták voltak. Többek között rámutattak a géptervező/f alkotó munkájában rejlő tartalékokra. A gépszerkesztők munkája színvonalának legjobb mércéje a hazai és külföldi gépek összehasonlítása. A konferencián nyíltan beismerték, hogy néhány eset ellenére nem lehetünk mindig elégedettek a gépekkel. A kommunisták az intézet termelési részlegein kifejtették: elegendő egy egészen csekély eltérés, kis hiba a tervrajzban ahhoz, hogy sokak precíz és igényes munkája veszendőbe menjen. Ezért a tervezők munkájával szemben rendkívül magas igényeket kell támasztani. Természetesem a fejlesztés mindig kockázattal jár, a tervezésben nem távo-, líthatók el teljesen a hibák. Annak érdekében azonban, hogy a hibákból minél kevesebb legyen, a konferencián intézkedéseket javasoltak az ellenőrzés fokozására, mégpedig nem csupán akkor, amikor a tervrajzokat átadják a termelésnek, hanem általában az alkotó munka valamennyi fázisában. A kutatóintézet dolgozói fogyatékosságnak tartják, hogy az irányítás alacsonyabb fokán nem elég hatékony a szervezői munka. A konferencia befejező részében határozatokat hoztak a fenti okok kiküszöbölésére. Eredményes eljárás Az idén a kutatóintézet dol- guzói már több munkát a gyakorlatban is bevezettek. František Slanina mérnök, a Gépesítő és Automatizáló Kutató- intézet igazgatója a gazdasági partkonf erenciá n elmondotta: „Az eredményesen megoldott feladatok közé tartozik annak az automata gépsornak a bevezetése, amelyet a Karlovy Vary melletti nejdeki Metalis vállalat részére állítottunk elő “ Ebben a gyárban alkatrészéket állítanak elő villanyvezetékek tömítésére és szigetelésére, v ezeket ma már automatikusan szerelik a kábelekre. A gépsoron egy műszak alatt ÖOUO darabot szerelnek fel, ez- áiltal 15 munkás szabadul meg az egyhangú, fáradságos munkától. Az intézet igazgatója a továbbiakban így folytatta: „A ló eredményekhez tartozik a karo&szérialemezből előállított hengerek üj technológiájának megoldása is. Ezt a módszert eredményesen kipróbáltuk a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasműben és a Mladá Bo- leslav-i Autógyárban is, ahol a haladó technológiát a közeljövőben már be is vezetik.“ A vráblei Teslával együttműködve az elmúlt időszakban elkészítették egy lüOO W teljesítményű tranzisztoros generátor új prototípusát, amit majd az ultrahangos hegesztők fejlesztésében fognak alkalmazni. Az űj generátorokat Vrábleban állítják majd elő. Vyskov na Moravehan a Ros- tex vállalatbán es Nové Mesto na Moraveban a Chirana vállalatban három ultrahangos ka- ruszeles tisztítóberendezést, Suranyban, az Elitex üzemben pedyg két űj típusú hatalmas tisztítóberendezést helyeztek üzembe. Az ultrahangos tisztító- berendezést a jihlavai Motor- palmban is bevezették, ahol ez automatikusan tisztítja a motorokat. örvendetes tény, hogy a dolgozók kezdeményezése elsősorban a kutatóintézet fő feladatainak teljesítésére összpontosult, A dolgozók száz konkrét kötelezettségvállalással az intézeti szocialista vállalást — kény sége Is, amely arra irányul, hogy a kutatás eredményeit mielőbb érvényesítsék a gyakorlatban. Jelenleg az intézetben 10 racionalizációs brigád működik, ötöt nem csupán a kutatóintézet dolgozói alkotnak, hanem azoknak a vállalatoknak a dolgozói is, ahol az új gyártási eljárásokat alkalmazzák, vagy ahol a gépeket bevezetik. Új feladatok Jövőre a kutatóintézet dolgozói folytatják a hat állami, 10 ágazati és több vállalati feladat teljesítését. Az utolsó tervidőszak utolsó évében az intézet a munka súlypontját az egyes munkák befejezésére, további mintaüzemek, automaták és gépek bevezetésére, s egyben a prototípusokról tartandó jóváhagyó végzésekre helyezi. A kutatóintézet dolgozói a 7. öteves tervidőszakra már hét íő feladatot javasoltak, főleg a társadalmi szükségletekből, az intézet programjából, a műszaki fejlődés nemzetközi irányvonalából, az intézet lehetőségeiből indultak ki, természetesem szem előtt tartva az intézet korábbi kiemelkedő eredményeinek folytatását is. A Gépesítő és Automatizáló Kutatóintézet a 7. ötéves tervidőszakra való előkészületekkel kapcsolatban mélyíteni szándékozik a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködést. Noha az intézet már együttműködik több szovjet, lengyel, NDK-beli, bolgár és magyar szervezettel, eddig az együttműködés csupán alacsonyabb szintű volt. Ennek objektív oka, ami kedvezőtlen helyzetről tanúskodik, az együttműködő partnerek különböző szakmai színvonala és fejlettsége, a partneri szervezetek eltérő szervezeti beosztása ós néhány módszertani fogyatékosság. A gazdasági pártkonferencián rámutattak a szubjektív okokra is, amelyek néhány alkotó dolgozó nemzetközi együttműködése jelentőségének a lebecsülésében rejlenek. Ezeket a problémákat az intézetben haladéktalanul meg kel'l oldani, Segítenek a kommunisták A kutatóintézet vezetősége már megtette az el-ső lépéseket ahhoz, hogy a nemzetközi együttműködés az elkövetkező ötéves _ tervidőszakban széles körű legyen. Elmélyül az együttműködés a Bolgár Népköztársasággal és az NDK-val a közös kutatás szakosítása terén. A Szovjetunióban levő munkahelyekkel együtt tervezik egy automata gépsor közös fejlesztését a gépkocsiipar számára, amelyet később majd Magyarországgal, Bulgáriával, az NDK-val és Lengyelországgal is folytatnak. A szovjet kutatókkal az Intézet a gépko- csáiparban és traktorgyártásban használatos gépsorok előállításában fog együttműködni. Az intézet távlati feladatokat és terveket is kitűzött. Nemi csoda tehát, ha előfordul, hogy egy-egy kisebb megoldás egyAz intézetben fejlesztették ki az ultrahanggal működő hegesziő- berendezést, amely a munkatermelékenységet a hagyományos módszerekkel szemben kilencszeresen emeli. A felvételen balról J. Gurňák mérnök és J. Ondrejoviö formatervező (A szerző felvételei) megtakarítani kétmillió koronát — eddig több mint 75 százalékra teljesítették. A kezdeményezésben a döntő szó immár hagyományosan a szocialista munkabrigádoké. A 45 kollektívában aktív munkát fejt ki az intézet dolgozóinak 50 százaléka. Az idénymunkások a vállalati kötelezettségvállalás teljesítéséhez 50 százalékkal járultak hozzá. Sikeresen fejlődik a komplex ra- cionalizáeiós brigádok tevékét hetet késik. Ha a helyzet kiéleződik, ha egyet-mást nem tudnak teljesíteni, ha néhányan már csüggednek, mivel ezt nem sikerült megoldani, még mindig itt vannak a határozott, áldozatkész emberek — a kommunisták. Nemet is tudnak mondani akkor, ha valaki minden ok nélkül módosítani akarja saját feladatát. Mert a terv az törvény a kutatóintézet dolgozói számára is. JOZEF GRAClK Két új könyv Lenin: Ä szocialista forradalomról Mindenkw, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumának időszakában azonban különösen időszerű a szocialista forradalomról szóló kiadványokat olvasni. A szocialista forradalom elméleti és gyakorlati tapasztalatait elemző művek a tények sokaságával bizonyítják, hogy a szocialista forradalom az osztály társadul inak történetében a legmélyrehatóbb társadalmi forradalom. Egyik legfontosabb jellege és küldetése: megvalósítja, illetve lehetővé teszi az átmenetet a tőkés társadalmigazdasági alakulatból a szocialista-kommunista társadalmi alakulatba. Tartalmát tekintve a szocialista forradalom azoknak u gyökeres minőségi társadalmi-gazdasági és politikai átalakulásoknak az, összessége, amelyek magukba foglalják azt, hogy a munkásosztály megszerzi a hatalmat, felszámolja a régi államgépezetet, társadal- masítja a termelést, létrehozza, a gazdasági és szociális folyamatok társadalmi irányítási rendszerét, megszünteti az osz- tályantagonizmust és az embernek ember általi kizsákmányolását, kifejleszti a szocialista demokráciát, lehetővé teszi a kulturális forradalmat. Leninnek A szocialista forradalomról című magyarul most megjelent kötete arra is utal, hogy a szocialista forradalom formái egy-egy ország konkrét feltételeitől és reális osztály- erőviszonyaitól függően változhatnak. A szocializmusért vívott világméretű harc végső kimenetele az alkotó forradalmi munka sikerétől függ. A szocializmus más országok forradalmi mozgalmára a példa erejével, azaz a munkásosztály és egyéb haladó erők internacionalista támogatásával, a békéért és az ellenforradalom imperialista exportja ellen vívott eltökélt harccal gyakorol hatást. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a világforradalmi folyamatban részt vevő osztagok és társadalmi rétegek összetételének heterogén volta következtében ellentmondások keletkezhetnek. A forradalomhoz csatlakozó sokmilliós kispolgári tömeg magával viszi a forradalomba ingadozásait, állhatat- lanságát, nacionalizmusát, ult- raforradalmiságát és más negatív tulajdonságait is. Mindez azzal a következménnyel jár, illetve az említett jelenségek a társadalmi forrásai annak, hogy a reakció és az imperializmus elleni harc egyes arcvonalának némely szakaszán cikcakkok, törések, sőt visszalépések is tapasztalhatók, különösen azokban az országokban, ahol alacsony az ipari proletariátus száma, és a kispolgárság van túlsúlyban. A kötet Üdvözlet a magyar munkásoknak címmel közli Leninnek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása alkalmából írt levelét. Lenin lelkesen, örömmel fogadta és méltatta a magyar proletariátus harcát, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulását. A nagy esemény alkalmából kifejlett gondolata ma is Időszerű. Többek között ezt írta: „A proletariátusnak a burzsoázia ellenállásával, a kispolgárság megcsontosodott- ságával, maradiságával, határozatlanságával és ingadozásaival vívott osztályharcban keíl megvédenie hatalmát, megszilárdítania szervező befolyását, elérni azon rétegek semlegesítését, amelyek nem merik otthagyni a burzsoáziát, és nem elég határozottan követik a proletariátust; megszilárdítani a dolgozók új fegyelmét, elvtár sias fegyelmét, a proletariátussal való kapcsolatukat, tömörülésüket a proletariátus körül, megszilárdítani ezt az új fegyelmet, a társadalmi kapcsolat új alapját a középkori feudális fegyelem helyében, az éhség korbácsa által teremtett fegyelem, a kapitalizmus idején fennálló »szabad« bérrabszolgaság fegyelme helyébe.“ A szocialista forradalomról című Lenin-kötet annak a kétkötetes orosz nyelvű kiadványnak az alapján készült, amelyet V, Alekszandrov szerkesztésében a moszkvai Politikai Könyvkiadó jelentetett meg 2977-ben. Leninnek a témával kapcsolatos cikkeit, beszédeit, és tanulmányait teljes egészében, rövidítve vagy szemelvé- nyesen, kronölogikus sorrend ben közli a gyűjtemény; világosan, áttekinthetően és nagyon meggyőzően kifejezi a szocialista forradalom elméletének és a győztes szocialista forradalmat követő első évek ben szerzett gyakorlatának egész eszmekörét. A Kossuth Könyvkiadó áltai megjelentetett kötet gazdag jegyzetanyagot és névmutatót tartalmaz. Szövegeinek záradékában megadja, hogy a közölt mű mikor íródott és — eredetiben először, magyarul legutóbb — hol jelent meg. Lenin: A demokráciái ól és a diktatúráról Lenin műveiben a demokrácia is, a diktatúra is gyakran visszatérő téma. A demokráciáról és a diktatúráról című kötet Leninnek A demokráciáról és a diktatúráról című, 1957- ben, és A szocialista demokráciáról című, 1968-ban megjelent köteteinek az anyagát egyesíti. Az új gyűjtemény ismét plasztikusan njututja, hogy Lenin a két fogalmat dialektikusán vizsgálta. Már a győztes forradalom előestéjén azt tanította, hogy a demokráciát nem elég csupán hirdetni, nem elég csupán kikiáltani és elrendelni, nem elég megbízni a nép képviselőit, hogy valósítsák meg a demokráciát a képviseleti intézményekben. A demokráciát „építeni kell, alulról, a tömegek kezdeményezésével, a tömegeknek az egész államéletben való tevékeny részvételével... Minél több kezdeményezést, sokoldalúságot, merészséget, alkotó lendületet visznek bele ebbe az ügybe a tömegek, annál jobb.“ Lenin — szemben a burzsoázia képviselőivel és a polgári társadalomtudománnyal — a demokráciát nem tekintette elvont, általános, osztályoktól független érvényesülési formának. Vizsgálódásaikor mindig azt tette az első helyre, hogy milyen a demokrácia osztálytartalma, mikor, milyen a demokrácia és a hatalom kapcsolata, illetve mikor, hogyan és kit szolgál a demokrácia. Felfogásában a demokrácia és a diktatúra nem egymással ellentétes, nem egymást kizáró fogalmak. Cikkeiben, beszédeiben példák sokaságával bizonyítja, hogy a demokrácia mint politikai rendszer semmiképpen nem választható el az osztály- uralomtól, és hogy a demokrácia legmagasabb formája: a szocialista demokrácia. A demokráciának ez az új típusú — a szocialista országokban a gyakorlatban érvényesülő — formája a politikai egyenlőséget a gazdasági-társadalmi egyenlőséggel alapozza meg. És ami szintén nagyon fontos: ez a demokrácia nem a kisebbség, hanem a többség, a dolgozók számára jelent szabadságot, demokráciát. A munkásosztály a demokráciát is, a hatalmat is, arra használja fel, hogy megtörje a reakció ellenállását, elhárítsa a burzsoázia ellenforradalmi kísérleteit, védekezzék az imperializmus agresszív cselekedetei ellen, biztosítsa a szocialista építést. A lenini felfogásban a diktatúra — a proletárdiktatúra — nemcsak, és nem elsősorban erőszak. Fő funkciója: építő, haladó funkció. A diktatúrát a hatalomra került proletariátus arra használja fel, hogy megnyerje a dolgozók nagy tömegeit, és bevonja őket a szocialista építésbe, hogy forradalmi átalakításokat hajtson végre a társadalmi élet valamennyi területén. A lenini tanítás szerint sem a szocialista demokrácia, sem a proletárdiktatúra nem öncélú, hanem a diktatúra és az osztálynélküli társadalomba való átmenet történelmileg szükségszerű formái, eszközei. A demokráciáról és a diktatúráról című, a Kossuth Könyvkiadó által megjelentetett kötetet szintén gazdag jegyzetanyag, név- és tárgymutató egészíti ki, teszi jól használhatóvá. BALÁZS BÉLA I A kutatóintézet dolgozói az idén több ultrahangos tisztítóberendezést fejlesztettek ki és vezettek be. A felvételen Tibor Teiecky fiatal kutató, kommunista
