Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-16 / 271. szám, péntek

TOVÁBB TÖKÉLETESÍTJÜK A SZOCIÁLIS ELLÁTÁST Gazdasági eredményeink döntenek szociálpolitikánk lehetőségeiről Csehszlovákia Kommunista Pártja és államunk vezető szer­vei dolgozó népünk figyelmét a gazdasági kérdésekre, a gaz­dasági ' fejlődés feladataira és fő stratégiai irányvonalukra ~ a termelés hatékonyságának növelésére, mindennemű munka minőségének javítására irányítja. Abból indulunk ki, hogy a gazdaság további progresszív dinamikus fejlődése képezi az anyagi alapot céljaink eléréséhez a szocialista társadalom életének valamennyi területén, elsősorban az életszínvonal to­vábbi emelésében, a nép létbiztonságának megszilárdításában A 6. ötéves terv megvalósítá­sában elért eddigi eredmények a CSKP politikájának helyessé­gét igazolják. Szlovákiában a nemzeti jövedelem az idén elő­reláthatólag 20,7 százalékkal lesz nagyobb, mint 1975-ben, a 6. ötéves tervidőszak négy éve alatt az ipari termelés évente átlag 6 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés 2,6 százalékkal növekedik. Államunk gazdaság- politikája szavatolja ' alapvető létbiztonságunk stabilitását. Ez a törekvés jellemzi a 6. ötéves terv eddigi megvalósítását. Ezt tükrözi a nemzeti bizottságok több ezer dolgozójának áldoza­tos munkája, akik a gyakorlat­ban valósítják meg államunk szociálpolitikáját. A CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán ki­tűzött irányvonallal összhang­ban az elmúlt évek folyamán megteremtettük a feltételeket a gyermekes családokról, a fia- tail házasokról, a gyermekekről és fiatalokról, az idősekről és az egészségkárosult állampol­gárokról való gondoskodás to­vábbi tökéletesítéséhez. A gyermekes családok és az idősek javára hozott szociáiis- gazdasági intézkedések megva­lósításával kapcsolatban 1976— 1978-ban a lakosság pénzbevé­tele Szlovákiában elérte a 2,4 milliárd koronát. A .szociális ellátásra 17,2 milliard koronát fordítottunk. A nyugdíjasok életfeltételeinek javítása Jelentős intézkedéseket hoz­tunk a nyugdíjasok érdekében. A szociális biztosításról szóló új törvény 1976-tól tökéletesí­tette az egész nyugdíjellátási rendszert. Emelték az újonnan odaítélt nyugdijak összegét, de ugyanakkor azokat a nyug­díjakat is, amelyeknek összegét már előbb határozták meg. A nyugdíjak összege — a módo­sítás következtében jelentő­sen (átlag egy tizeddel) növe­kedett. Kialakultak a feltéte­lek ahhoz, hogy a nyugdíjak a gazdasági fejlődéssel össz­hangban növekedjenek Az új törvény életbelépése óta három év alatt Szlovákiában a nyug­díjellátásra fordított összeg 20 százalékkal, vagyis az 1975, évi 8,1 milliárd koronáról csak­nem 10 milliárd koronára nö­vekedett. A nyugdíjellátásra fordított összeg további növelését jelen­tette a nyugdíjak idén augusz­tusban végrehajtott módosítása egyes kiskereskedelmi árak megváltoztatásával kapcsolat­ban. A legnagyobb mértékben azokat az alacsony nyugdíja­kat emelték, amelyek az egye­düli megélhetési forrást jelen­tik. Egyéneknél 600 koronáról 780 koronára, házastársaknál 1100 koronáról 1330 koronára emelkedett a legalacsonyabb nyugdíj. Előzetes adatok sze­rint Szlovákiában a nyugdíjak és a nyugdíjasoknak kifizetett nevelési pótlék emelésére ha­vonta több mint 67 millió ko­ronát fordítunk. Az idősek és a tartósan egészségkárosultak ellátását az egész társadalom ügyének te­kintjük. Az idősek és rokkan­tak ellátásának alapelveit két évvel ezelőtt hagyta jóvá a szövetségi kormány és a nem­zeti kormányok. Az alapelvek megvalósítása a gyakorlatban már számos pozitív eredmény­hez vezetett. Felmérések sze­rint 1977-ben az SZSZK-ban több mint 200 000 nyugdíjas dolgozott. Számuk tovább nö­vekedett a tavaly jóváhagyott további előnyök alapján. Újabb lehetőségek nyíltak arra, hogy a nyugdíjasok a teljes öregsé­gi -Jiyugdíj mellett dolgozzanak és így jelentősen befolyásolják családjuk életszínvonalát. Nagy figyelmet szentelünk a megváltozott munkaképességű állampolgárok szociális, egész­ségügyi ellátásának, rehabilitá­ciójának, a megfelelő munka­helyek megteremtésének. 1978- ban számuk 7500-zal volt na­gyobb, mint 1976-ban. Pozitív eredményeket értünk el a meg­változott munkaképességű fia­talok elhelyezésében. Ugyan­akkor több problémát még nem sikerült megoldani, így például a speciális munkahelyek és műhelyek létrehozásával és a súlyosabb egészségkárosult ál­lampolgárok számára létesített munkahelyek és rehabilitációs Intézetek kérdésével kapcso­latban. Szociális szolgáltatások A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa hatá­rozataival összhangban tovább fejlesztjük az időseknek és rok­kantaknak nyújtott különböző szociális szolgáltatásokat. El­sősorban a szociális gondozás­ról van szó. Idén az év elején mintegy 5000 gondozónőnk volt, akik több mint 8000 idős, vagy rokkant személyről gon­doskodtak. Míg 1975-ben öt nyugdíjasházunk volt, jelenleg már harminc van. Ezen a té­ren a legnagyobb előrehaladást a trenčíni, az érsekújvári (Nő­vé Zámky), a Spišská Nová Ves-i járásban, továbbá Bratis­lavában, Nyitrán (Nitra), Ko­máromban (Komárno), Zvolen - ban, Rimaszombaton (Rimavská Sobola) érték el. Jó szolgála­tot nyújtanak az időseknek a higiéniai központok, számuk elérte a 47-et és nagyon köz­kedveltek a uyugdíjasklubok, amelyeknek száma 1970 óta 141-ről 261-re növekedett. A szociális szolgáltatások fejlesztésében nagy figyelmet szentelünk a nyugdíjasházak bővítésének, valamint a speciá­lis szociális intézetek hálózata kiszélesítésének. A problémák elvszerű meg­oldása érdekében a Munka- és Szociáillsügyi Minisztérium a nemzeti bizottságokkal együtt­működve kidolgozta a szociális intézmények építésének kon­cepcióját a 7. ötéves tervidő­szakra, amelyet az SZSZK kor- mányeinöksége az év elején vitatott meg. Célja az, hagy az SZSZK területén egyenletesen létesítsenek ilyen létesítmé­nyeket, bővítsék kapacitásukat és fokozatosan emeljék az in­tézeti szociális ellátás színvo­nalát. Gondoskodás a családokról A 6. ötéves tervidőszak fo­lyamán tovább javítottuk a családokról, a dolgozó anyák­ról, a gyermekekről és a fia­talokról való gondoskodást. Ezt megerősítette a Szlovák Nemzeti Tanács idén júniusban megtartott 12. ülése, amely komplexen elemezte ezt a kér­déscsoportot. A gyermekes családoknak készpénzben nyújtott társadal­mi segítség az 1976. évi 5756 millió koronáról 1978-ban 6039 millió koronára növekedett. Ugyanebben az időszakban a családoknak juttatott további segítség értéke 1,6 milliárd ko­ronáról 2 milliárd koronára növekedett. Az állam a legna­gyobb összeget a családi pót­lékra és a nevelési pótlékra fordítja, jelenleg csaknem 700 000 személy kap ilyen jut­tatást 1,4 millió gyerekre. Ta­valy 3872 millió koronát fize­tett ki az állam erre a célra és idén ez az összeg tovább növekszik, mivel augusztustól a családi pótlék egy gyermek­re 50 koronával emelkedett ha­vonta. Előzetes adatok szerint ez a módosítás azt jelenti, hogy évente mintegy 840 mil­lió koronával többet fordítunk a családi és nevelési pótlékra. Bővül a gyermek intézetek hálózata A családoknak jelentős segít­séget jelent a gondozói szol­gálat, valamint a gyermekintéz­mények — az óvodák és böl­csődék hálózatának bővülése. Szlovákiában jelenleg három­éves korig a gyerekek 16,3 szá­zalékát, a 3—6 éves gyerekek­nek pedig 72 százalékát he­lyeztük el bölcsődében, illetve óvodában. A nemzeti bizottsá­gok nagyon nagy figyelmet szentelnek az intézmények to­vábbi tökéletesítésének, az újak építésének. A nemzeti bizottságoknak a jövőben a gondoskodás anyagi oldalán kívül, nagyobb figyel­met kellene szentelniük az er­kölcsi-politikai szempontoknak, elsősorban annak, hogy a fia­talokat jól felkészítsük a csa­ládalapításra Ez megköveteli, hogy a szülök még nagyobb fe­lelősséggel neveljék gyerme­keiket, a szocialista erkölcs, a hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus szellemében has­sanak rájuk. El kell érnünk, hogy a szülők tudatosítsák: a társadalom óriási összegeket fordít a gyermekes családok megsegítésére, de nem várhat­ják el, hogy magára vállalja a gyermekek anyagi szükségletei­nek teljes fedezését, a szülők erkölcsi kötelességeit is. Mindnyájan tudjuk, hogy a gyermekiek harmonikus fejlődé­se szempontjából milyen fon­tos a'rendezett családi környe­zet, a szülők közti megértés. Ezért az elmúlt időszakban nagy jelentőséget tulajdonítot­tunk a házassági tanácsadók létesítésének. Jelenleg néigy kivételével az összes járásban működik már ilyen Intézmény ♦ * »► Számos fontos feladat vár ránk szociálpolitikánk más te­rületein is. Szociális ellátá­sunk rendszere a leghaladób­bak közé tartozik, szavatolja, hogy nálunk senki sem marad segítség nélkül idős korában, betegség esetén, a gyermekek nevelésében stb. Tudatosítjuk azonban, hogy még sok a teen­dőnk. Elégedettebbek lehetnénk pl., ha sikerülne meggyorsítani a szociális intézmények, a böl­csődék, a nyugdíjasotthonok: építését. Szociális ellátásunk színvo­nalának további emelését a for­rások hatékonyabb kialakítása, mindennemű munka minőségé­nek javítása feltételezi a CSKP XV. kongresszusa határozatai­nak megvalósítása során. A népgazdaságban elért eredmé­nyeinktől függ szociális- és lét­biztonságunk. KROCSÄNY DEZSŐ, az SZSZK munka­ék szociálisügyi minisztere Uneovicében, a Békevédők Egységes Földmüvesszövet- kezet dolgozói az elmúlt napokban üzembe helyez­ték hazánk első biogáz-ter­melését; ez a gáz az istál­lók almozásának erjedése­kor keletkezik. A biogáz új energiaforrás. Felvételünkön Miroslav Nepustil zootech- nikus (balról), aki a biogáz gyártási berendezésének szerzője és Václav Hejtman ellenőrzi a tartály vezeté­két (Felvétel: CSTK — V. Galgonek) NEM TÉKOZOLHATUNK Fél esztendő telt el azóta, hogy vezércikkben foglalkoz­tunk a mezőgazdasági és ennek keretében a szántóföld szüntelen csökkenésének jelenségével. Minden jel arra utal azonban, hogy ez a téma, ki tudja meddig, nem kerül le sem az illetékes szervek, sem az újságok asztaláról. Ennek a sajnálatos körülménynek kézenfekvő oka, hogy a hely­zet alig javul. Erre néhány héttel ezelőtt köntörfalazás nélkül rámutatott František ündrich miniszter, a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke is, a Szövetségi Gyű. lés Nemzetek Kamarájának ülésén. A probléma lényege, hogy országosan évente 17 ezer hektárra) csappan meg a mezőgazdasági földterület es Szlovákiában 1B68 elejétől 1978 végéig az „apadás” nem kevesebb mint 163 ezer hektárt tett ki. Az utóbbi adathoz a tárgyilagosság kedvéért hadd tegyük hozzá, hogy a vesz­teségnek jó egyliarmadát a nem mezőgazdasági földek megművelésével „behoztuk“. Mondhatná valaki, hát merre is terjeszkedjék a legna­gyobb „földhabzsoló“, az ipar, hová építsenek új lakó­negyedeket, hol legyen a járulékos beruházások helye, hu) létesítsenek víztárolókat, föld híján miképp fejlesszék a turizmust? — és folytathatnánk a hasonló kérdések sorát. Van ezekben a kérdésekben igazság, nem is kevés. Két­ségtelen, hogy a rohamos fejlődés a mezőgazdasági föld­terület bizonyos hányadának törvényszerű elvesztését vonja maga után. Igen ám, csakhogy a tények, a tapasztalatok túl gyakran felfedik ennek a mindent magyarázó, mentegető és el­kendőző szemléletnek sebezhető pontjait. Nevezetesen azt, hogy jóllehet 1976 óta érvényben van a földvédelmi tör­vény, az életben ezt a kérdést sokszor — enyhén szól va — érzéketlenül kezelik. Nem vitás, jóval kevesebb termőföldet veszítenénk, ha az illetékes szervek nem len­nének olyan „nagyvonalúak“ az egyes tárcák beruházás­fejlesztési követelményeinek megítélésénél és jóváhagyásá­nál. Tény és való ugyanis, hogy mondjuk az ipartelepítés­nél, a lakásépítésnél, de nemcsak ott, esetenként akadna olyan megoldás, amely kisebb földigénnye] járna. Az ilyes­min azonban nem mindig törik a tejüket, mert hát „fon­tosabb itt a gyár, az új lakótelep, az üdültetési komple xum .. Van ennek a bajnak, gondnak még egy, nem is olyan ártalmatlan kinövése. Míg például a Szovjetunióban, mér­hetetlenül nagyobb területen, igen gondosan megfontolják, hogy hová is telepítsék az új üzemegységet, nehogy érté­kes földről kelljen lemondaniuk, nálunk ez nem ritkán háttérbe kényszerülő szempont. így azután — valljuk be. néha törvénysértő módon — szántóföldeket vesznek igény be jóval kevésbé értékes földek helyett. S az indok — he egyáltalán indokolni kell — az, hogy amúgy költségesebb lenne a kivitelezés. Pedig ideje már a gyakorlatban megfontoltabban gon dőlni arra, hogy a kis, többnyire hegyes-völgyes Szlová­kiaiján, fejenként csak fél hektár mezőgazdasági földünk van és ezzel jól kell gazdálkodnunk. Ez pedig a többi között azt jelenti, hogy az igazán jó gazda érzékével kell egyeztetnünk és összehangolnunk, mégpedig tudományos alapúkon, a mezőgazdaság és a többi szféra fejlesztésének érdekeit. Még akkor is, ha a múlthoz képest összehason­líthatatlanul növeltük a mezőgazdasági termelés intenzitá­sát, a hektárhozamokat. Mert hát a mezőgazdaságnak is vannak ám olyan kötelező feladatai, mint például guba nából az önellátás elérése. S hosszabb távon maradékta lanul aligha tehet eleget a nagy követelményeknek, ha tékozolní fogjuk azt, amiből amúgy sincs sok. GÄLY IVÁN Itt az ősi A nappalok rövidülnek, hosz- szabbodnak az éjszakák, itt az ősz, esőivel és hőmérséklet-in­gadozásaival. Ilyenkor gyako­ribb a nátha, a tüdőgyulladás és a különböző izületi bántál-1 inak. Az ember egészsége, közér­zete, normális anyagcseréje, valamint teljesítőképessége függ a test hőmérsékletének állandóságától. Szervezetünk csodálatos, automatikusan mű­ködő hőszabályozó készülékkel rendelkezik. De ez a rendszer sem tudja megakadályozni azt, hogy tartós lehűlés hatására el­szaporodjanak a szervezetben a vírusok és más kórokozók. A nedves, hideg levegő gyor­sabban vezet lehűléshez, mint az ugyanolyan hőmérsékletű, de kisebb páratartalmú levegő. Ezért megfelelő öltözködéssel kell biztosítanunk testünk egyenletes hőmérsékletét. Az első hűvösebb napon nem kell okvetlenül elővennünk mele­gebb ruháinkat a szekrényből, mert mit veszünk magunkra akkor, ha beáll a tartós hideg. A korábbi vastag, nehéz szöve­tek kimentek a divatból. Kide­rült, hogy a ruházat melegtar­tó képességét nem a vastag anyag biztosítja, hanem több vékony réteg, illetve a köztük lévő hőszigetelő levegő. A réte­ges ruha viselésének előnye, hogy szükség esetén egy réteg fel vagy levehető. Ősszel a legnagyobb veszede­lem az eső és a szél. A víz job­ban vezeti a hőt, mint a levegő, így átázott ruhában, cipőben nngv a hőveszteségünk. Ezért a nedves ruhadarabokat, amint módunk van rá, cseréljük fel szárazzal. A középkorúak így ősz táján folytathatják nyugodtan nyáron megszokott életmódjukat azzal a csekély megszorítással, hogy figyeljék a hőmérséklet válto­zásait és több gondot fordítsa­nak öltözködésükre. Két generáció van, amelyre az őszi és téli időszakban kü lönös gondot kell fordítani* Ezek a gyermekek és az iriő; sek. A lehűléssel szemben különö­sen érzékenyek az újszülöttek és a kisgyermekek. Szervezetük hőszabályozó képessége még nem tökéletes. Ezért kell őket fokozatosan óvni 8 lehűléstől. Azonban már a csecsemőt is edzeni kell a hőingadozásokbozi Ennek egyik módja a levegőz­tetés. A jól felöltöztetett és be­takart apróság több órán ke­resztül is tartózkodhat a sza­bad levegőn. Nagyobbacskáknál kerülni kell a túlöltöztetést, különösen futkározó, játszadozó gyerme­keknél. Régi orvosi megfigye­lés, hogy az agyonöltöztetett kisgyermekek szenvednek leg­többet a liűléses megbetegedé­sektől. Fontos a gyermekek helyes táplálása. Fehérjék mellett a növényi termékek és vitaminok (alma, sárgarépa, narancs, cit­rom stb.) biztosítják a gyermek fejlődését és ellenállőképessé- gének kialakulását. Idős korban egy tüdőgyulla­dás végzetes következmények­kel járhat. Ezért az időjárás­nak megfelelően kell öltözköd­ni, óvakodni a széltől, mert a szél erős hűtő hatást gyakorol a testre. Ilyenkor a bőrben ér­görcsök keletkeznek, amik ref­lexes úton a szív koszorúerei­nek görcsét is okozhatják. Ne feledkezzünk meg a napi mozgásról! A járás elhanyago­lása az ember szervezetét ká­rosítja. Dr. MARÉK ANTAL 1979. XI. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents