Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-15 / 270. szám, csütörtök
rA PZT-90 TURBO esőztetö csörlő, amely elnyerte a 20. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár aranyérmét, fokozatosan felváltja az eddig gyártott PP-67-es típust. Az új berendezés polietilén tömlője 300 méter hosszú és 6 rétegben helyezkedik el a csörlőn. Az öntözés intenzitása három tényezőtől függ: a víznyomástól, a szórófej nyílásának átmérőjétől, s a csőrlő forgási sebességétől. A berendezés automatikusan működik, ezért kezeléséhez minimális mennyiségű dolgozóra van szükség (Makrai Miklós felvétele) UKH8HUB ES SZÜKSÉGLETEINKKEL ÖSSZHANGBAN AZ ÖNTÖZÖTT TERÜLETEK BŐVÍTÉSE TÁRSADALMI FELADAT A jelenleg 12 vállalatot és 4 célszervezetet magába foglaló SIGMA OLOMOUC termelési gazdasági egység története mintegy 110 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy tŕebíči ács fapumpálc^ készítésével kezdett foglalkozni. A századforduló után ebben a családi műhelyben áttértek a vaspumpák gyártására, s az 1908-ban már 15 alkalmazottat foglalkoztató vállalat a későbbiek folyamán világszerte ismert céggé fejlődött. Különösen gyors ütemű volt a vállalat fejlődése 194b-tól keídve egészen a mai napig, ami azt eredményezte, hogy jelenleg több mint 230 típusú szivattyút gyártanak az energetika, a vegyipar, a bányászat és a kohászat, a gépipar, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az építőipar, az élelmiszeripar és más ágazatok számára. E típusok felsorolása bizony hosszadalmas lenne, s a laikus számára nem is mondana sokat. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy 1958 óta a Banská Bystrica-i járásban, Závadka nad Hronomban is működik egy SIGMA üzem, ahol többek között dieselmotoros szivattyútelepeket, kisméretű búvárszivaty- tyűkat, kis és közepes baggerszivattyúkat, iszapszivattyúkat és különböző alkatrészeket gyártanak. Habár a mezőgazdasági öntözőberendezések gyártása csupán töredékét képezi a SIGMA termelési programjának, ezeknek a berendezéseknek mégis rendkívüli jelentőségük van a CSKP XV. kongresszusán kitűzött program teljesítésében, az élelmiszerekből való önellátás mértékének fokozásában. Ezt konkrét adatokkal is bizonyíthatjuk. Meggyőző eredmények A mezőgazdasági termelés növeléséhez számos út vezet. A legeredményesebbek ezek közül az öntözés, amellyel a bruttó mezőgazdasági termelés egy hektárra számított évi értéke mintegy hatezer koronával növelhető. Különösen szembetűnő az öntözés pozitív hatása, ha a „ k u k őri ca prog ram" szem pon t já - ból mérlegeljük. A szentes kukorica átlagos hektárhozama 1977-ben egész Szlovákiában 47,6 mázsa volt, a nyugat-szlovákiai kerületben 50,1 mázsa, 1979. XI. 15. pihenőre t£rő földek Vége felé közeledik a betakarítás a földeken, lassan befejeződnek az őszi mező- gazdasági munkák. Már csak kevés kukorica van kint a határban, a mélyszántásnak is csupán a kisebbik hányada van hátra. Ezért nagyobb tévedés veszélye nélkül állapíthatjuk meg, hogy földműveseink az őszi növénytermesztési munkálatokat — az időjárás viszontagságait is figyelembe véve — a termelés és gazdálkodás igényeinek megfelelően végezték-el. Az egyes növények külön feladatokat is adtak betaka- rítóiknak. így a kukorica és cukorrépa betakarításában azon volt a hangsúly, hogy minél kisebb veszteséggel gyűjtsék be az idei jó termést a földekről. A búzavetők számára az a követelmény került előtérbe, hogy agrotechnikai határidőn belül fejezzék be a munkát, s jól előkészített talajba kerüljön a mag. A mélyszántást végző traktorosokkal szemben pedig az az igény, hogy kellő mélyen forgassák alá a talajt. A szőlő, a gyümölcs, a zöldségfélék betakarítása ugyancsak figyelmet követelt a dolgozóktól. Sikerült e eleget tenni ezeknek a követelményeknek? Le kell szögezni, hogy még a legkorszerűbb és a legpontosabban beállított munkagépek sem képesek a termés teljes betakarítására, bizonyos veszteség törvényszerű. A cukorrépabetakarító gépsorok esetében azonban olyan helyzet ál'lt elő, hogy a megengedettnél több termést hagytak a földön, ezért sok helyütt elrendelték a kézi szedést. Ahol nem volt akadálya a gépi betakarításnak, ott is gondoskodtak arról, hogy az elhullott termés ne iegyen az eke, a tárcsa áldozata. Egyes helyeken kézzel szedték össze a répafejeket, a kukoricacsöveket, másutt állatokkal „járatták meg“ ezeket a területeket. A betakarításnak az időjárás is kedvezett. A jó időt a mezőgazdasági dolgozók pedig alaposan kihasználták, „hajrában“ a hétvégeken is nagyüzem vo.it a földeken. Viszont az őszi ' időjárás akármilyen is, sohasem olyan, s az idén sem alakult úgy, hogy egyúttal a betakarításmik és a talajmunkáknak is kedvezett volna. Ha az ősz csapadékos, a betakarítás késik, ha viszont száraz, hátráltatja, nehezíti a talajművelést. Ezért aztán, miközben a dolgozók örültek a jó időnek, várták az esőt is. Külö-' nősen azok, akik a termény után felszabadult talajt készítették elő vetés alá. A hosz- szan tartó aszály következté ben kiszáradt föld nehezen adta meg magát. Nagy rögöket szaggatott fel az eke, s ezeket a hantokat csak többszöri hem^erezéssel, símí- tózáísal, fogas olás sál le he tett szétaprózni. Az országot járva mindenütt azt tapasztaltuk, hogy szinte valamennyi talajelőkészítő munkafolyamatot kétszeresen végeztek el. Csak így tudtak jó magágyat készíteni a búzának. Ez természetesen növelte a talajmunkák költségeit. Most, amikor előtérbe került a költségtakarékos termelés, el kellett dönteniük a vezetőknek, hogy pénzt, olajat takarítsanak-e meg, vagy a jövő évi termést tegyék kockára. Ez utóbbit semmi esetre sem tehették, mert jövőre mindenütt többet akarnak aratni mint az idén, amikor a búzatermesztésben bizonyos visszaesés történt. Az idei év azonban csak egy volt az eddig sikeresnek mondható esztendők közül. A mezőgazdasági dolgozók joggal bíznak abban, hogy az idei lemaradást a jövő év eredményei pótolni fogják. S így aratáskor a mostani őszön befektetett koronák is kamatostul megtérülnek. KOVÁCS ELVIRA a šoporňai Győzelmes Február Efsz-ben azonban már 1975-ben 104,3 mázsa szemes kukoricát takarítottak be hektáronként egy 225 hektárnyi öntözött területről. Jelenleg az egész CSSZSZK területén mintegy 300 000 hektár öntözhető, éhből a nyugatszlovákiai kerületben 150 000 hektár, ami azt- jelenti, hogy itt a szántóföldnek körülbelül az ötödrészét öntözik. Jelentős mértékben ezzel függ össze, hogy amíg a bruttó mezőgazda- sági termelés egy hektárra számított értéke szlovákiai viszonylatban körülbelül 10 ezer koronát tesz ki, ez a nyugatszlovákiai kerületben 17 ezer koronát ér el, s ez a kerület adja az SZSZK mezőgazdasági árutermelésének 58, s az egész országénak 20 százalékát. A nagy területű öntözőrendszerek nemcsak növelik és garantálják a terméshozamokat, hanem a termelési koncentráció és szakosítás folyamatát is meggyorsítják, megváltoztatják a vetésforgók szerkezetét, a táipanyagellátást és a növény- védelmet, a gépesítés és a betakarítás módját, növelik az állatállományt és kedvezően hatnak az összetételére, emelik a lakosság élelmiszer-ellátásának színvonalát, meggyorsítják a friss élelmiszerek, főleg a zöldség- és gyümölcsfélék szállítását, ami különösen a létszámban is gyors ütemben gyarapodó Bratislava szempontjából fontos. A feladat további 160 ezer hektár öntözése Mivel a mezőgazdasági termőtalaj évről évre csökken, a lakosság létszáma pedig növekszik, ezért a CSKP KB 13. ülése ez év márciusában határozatot fogadott el, amely megállapítja, hogy az eddig elért pozitív eredmények ellenére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének általános színvonala még nincs összhangban a lehetőségeinkkel és növekvő szükségleteinkkel, ezért a soron következő ötéves tervidőszakban többek között legalább 160 000 hektáron kell gondoskodni további öntöző- rendszerek építéséről. Ebből mintegy 120 000 hektárt az SZSZK-ban, ezen belül 90 000 hektárt a nyugat-szlovákiai kerületben kell öntözhetővé tenni. A tervezett öntözőrendszereknek tehát több mint a felét a nyugat-szlovákiai kerületben kell kiépíteni. Az eddigi vizsgálatok ugyanis egyértelműen bizonyítják, hogy az öntözés itt érvényesül a leghatékonyabban. A kivitelezés feladata az Állami Meliorációs Igazgatóságra vár, s a mezőgazdasági dolgozók és oz egész lakosság egyaránt bíznak benne, hogy ezt a feladatot gazdaságosan és az eddiginél rövidebb időn belül fogják teljesíteni. Ehhez arra is szükség van, hogy ebbe a kerületbe összpontosuljon minden olyan kapacitás, amely nélkülözhetetlen e berendezések gyors javításához és karbantartásához, s a .szakemberek neveléséről is elsősorban itt kell gondoskodni. Egy hektárnyi öntözőrendszer beruházási költsége 20—30 ezer korona. Az előirányzott feladat tehát hatalmas befektetést jelent a mezőgazdaságba, melynek sikeres megvalósítása elsősorban a berendezéseket szállító SIGMA dolgozóin múlik. DEZIDER KRÁĽOVSKÝ A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE iem elégszünk meg azzal amit elértünk Alacsony termetű, rokonszenves, nyílt tekintetű férfi- val, a szocialista munka hősével beszélgetek. Villanyszerelőből lett bányász Amikor Karéi Henes, a kiad- nói Klement Gottwald Bánya egyik ifjúsági szocialista munkabrigádjának a vezetője először ereszkedett le az aknába, csalódottan tekintett maga elé. A kitanult villanyszerelőnek nem volt ínyére a körülötte elterülő sötétség, a megszokott friss levegőt is hiányolta. De mert családot alapított, az első gyermek is útban volt már, nem vetette meg a nagyobb keresetet. Elhatározta tehát, hogy ismét tanulásra adja a fejét. A bányászmesterséget választotta, és nem bánta meg. A szénkitermelés korszerűsített technikájával — a pászta- fejtéssel — 1964-ben Ostravá- ban ismerkedett meg. Ott sajátította el rövid négy hónap alatt az új munkamódszert, hogy azt csakhamar a kladnói Julius Fučík ifjúsági brigádban is meghonosítsa. Kezdetben a kombájnt kezelte, de nemsokára már az előmunkások sorát gyarapította. — A pajzsos dúcolásra az OMKT-M típusú szovjet berendezés jóvoltából tértünk át — utal az ii^emi pártbizottságtól kapott feladatára. Megbízatása értelmében egy ideig a Nősek Bányában már üzemeltetett fúrópajzs kezelését tanulmányozta, majd három munkatársával együtt — ismét elő- munkáskémt — a Nejedlý Bányában kezdett dolgozni. — Eleinte úgy éreztük, a kollektíva nem nézi jó szemmel jövetelünket. Amikor azonban az emberek meggyőződtek róla. hogy nem célunk a tanácsok osztogatása, hogy komolyan vesszük a munkát és többet is dolgozunk, mint ők, befogadtak bennünket — mondja. Henešék első csúcsteljesítménye — műszakonként és fejenként 23 tonna szén termelése — mai szemmel nézve talán elenyészőnek tűnik. De a klasszikus szénfejtéshez viszonyítva kétségtelenül kimagasló volt ez az eredmény. Azóta, persze, lényegesen jobb eredményeket érnek el. Legutóbbi csúcsteljesítményük a 47 tonnát is meghaladta. Ellenői «.tk egymás munkáját — Nem a dicsőségért dolgozunk — folytatja. — Elvünk, hogy nem elégszünk meg eredményeinkkel. És mert munka közben is gondolkodunk, más fogyatékosságokra is felfigyelünk. Kiküszöbölésük legfőbb feltétele nem csupán egymás, hanem az egész kollektíva munkájának rendszeres ellenőrzése. Ezzel az érdeklődéssel magyarázható, hogy nincs is talán a bányában olyan munkacsoport. amely ne büszkélkedne néhány csúcsteljesítménynyel. A lelkiismeretes ellenőrzés azonban igényes feladat. Az embernek mindenről tudnia kell, ami körülötte történik. Karol Heneš ennek a követelménynek is elegei tesz. Valamennyi munkatársát — ötvenötén vannak — jól ismeri. Megbeszéli velük a problémákat és azt tartja, hogy nemcsak a brigád vezetőjének lehet igaza. Szerinte az a fontos, hogy az embernek véleménye legyen, még ha azt nem is fogadják el. A vita során ugyanis többnyire megtalálják a helyes megoldást. Ennek az elvnek a szem előtt tartásával 19.16 óta negyvennél is több újítási javaslatot nyújtottak be, amelyeknek megvalósításával megtakarításaik meghaladták a két és fél millió koronát. A ' szovjet fejtési technikának a kladnói fel- tételekre való alkalmazásáért pedig 1977-ben a KGST emlék, éremmel tüntették ki a brigádot. Alkalmazkodni a brigád törvényeihez Amikor Henešék elhatározták, hogy 1980 végéig, tehát őt év alatt 800 ezer tonna kőszenet termelnek, tisztában voltak azzal, hogy nem lesz könnyű dolguk. De azt is tudták, hogy az igényes geológiai feltételek Leküzdéséhez, a lépten-nyomon jelentkező problémák megoldásához erős akaratra, szaktudásra, nem utolsósorban pedig leleményességre van szüksé giik. Az sem volt vitás előttük, hogy .a munka közben szerzett tapasztalatok is nagy segítséget jelentenek. — Ez a meggyőződés ad erőt az embernek — mondja —. Aki bízik önmagában és a ’torszerű gépekben, az mindig megtalálja a problémákból kivezető (CTK felvet el) utat. Ezek a gondolatok erősítették meg a brigád tagjait elhatározásukban, hogy igényes kötelezettségvállalásukat minden körülmények között teljesítik. — Három év alatt 480 ezer tonna szenet termeltünk, a hátralevő 320 ezer tonnával sem maradunk adósai az országnak — mondotta tavasszal Karéi Heneé meggyőződéssel, tudva, hogy a terv reális és mert évek óta ismeri munkatársait, akik jóban rosszban kitartanak mellette. Nem mintha különös gondossággal válogatta volna ki őket. Korántsem. — Aki közénk áll, mert kedve van erre a nehéz, de örömteljes munkára, azt befogadjuk — mondogatja minden alkalommal. Feltételünk azonban, hogy mindenkinek alkalmazkodnia kell a brigád törvényeihez. A fegyelmezetlenséget, távolmaradást nem tűrjük, és ami ugyanilyen fontos: nálunk többnyire szombatonként és vasárnaponként is folyik a munka. Ez alól nem tehetünk kivételt. Aki elfogadja ezeket az alap vető feltételeiket, azzal a brigád tagjai őszinte, elszakíthatatlan barátságot kötnek, olyat, amilyen csak a föld mélyében születik, összetartás, kölcsönös bizalom nélkül •ugyanis semmire sem mennének. De az eredmények arra is kötelezik őket, hogy értékes tapasztalataikat másokkal is megosszák. Amikor Karéi Henešnek Husák elvtárs az idén májusban átadta a legmagasabb ki*- tüntetést, bányászéveinek örömei és nehézségei filmként peregtek le emlékezetében. Hallgatta a szavakat, az azelőtt is már hallott mondatokat, amelyeknek igazi értelmét azonban csak a prágai várban tudatosította. De akkor is a brigád tagjai jártak az eszében, akik nélkül — úgymond — nem lenne egész ember. Alig várta, hogy ismét közöttük legyen. KARDOS MÄRTA
