Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-15 / 243. szám, hétfő
Olvasás — ez a legjobb oktatás. Egy nagy ember gondolatait követni — ez a legszórakoztatóbb tanulmány. PUSKIN IroriÉMik népszerüsitoie Gyökeres György felvétele — A népművelés nehéz munka. Folytonosan táguló látó kört. egyre szélesedő iátóha- tárt igényel. És odaadást. A népművelésnek látó és láttató erőnek kell lennie mindenütt. Itt is. Rimaszombatban. A CSEMADOK járási bizottsága mellett működik egy ún., irodalmat népszerűsítő albizottság, annak vagyok vezetője. Civilben pedig a közgazdasági iskola tanára, közel három éve nyugdíjban, de azért munkában is. Hogy mi a legsürgősebb teendő az írodalomnépszerűsítő munka terén? — kérdezi szinte önmagától Csontos Árpádné, akinek szelíd, bizalmat sugárzó arcával, őszbe hajló hajával, türelmes figyelmével és mindent befoqadni képes nyíltságával nem egy központi rendezvényen találkozhattam. Amolyan távolt megfigyelőként. Most először közelebbről. — Tulajdonképpen alig ka pumk felülről utasítást, bogy m'i legyen a munkánk. Hetvennyolc januárjáig ehhez az albi zottsághoz tartozott a színjátszás is. Azóta, szerencsére már van egy dramaturgiai körünk is, így az irodalomnépszerűsítő albizottság céljai, feladatai köny- nyebben letaplnthatóak. Saját szakállunkra állítjuk össze a műsortervet, amit ál falábán apró kiegészítésekkel jóváhagy a járási bizottság. Elsősorban az író-olvasó találkozók szervezésére, és a hazai magyar irodalom népszerűsítésére, hazai magyar költőink, íróink könyveinek árusítására összpontosítunk. Több olyan szemináriumon részt vettem, amelyen az irodalomnépszerűsítésről volt szó, de nem sokat kaptam. Elsősorban előadásokat hallhattam íróinkról, irodalmi múltunkról, de módszertani " útbaigazításból, már ami a könyv és az irodalom népszerűsítését illeti, vajmi keveset... Pedig a szervezés ma már tudomány. Szervezés nélkül egy-egy könyv, irodalmi est, író-olvasó találkozó hasznossági foka nem érheti el a közművelődésünk kívánta átlagot. Például: vajon ki viszi el a könyvet a gyárba? — Persze, ezen a téren sok még a feladat — mondja mosolyogva, de érezhetően őszinte szóval Csontos Árpádné, akiből beszélgetésünk során kifakadt a saját tájához való ragaszkodás hűsége is. — Többnyire az innen indultak könyveinek továbbadásával van a legkeveMAR MEGiflSiiOEJlTi sebb és a legörömtelibb munkánk. Hattá György, Cselényi László, TŐzsér Árpád és a töb blek szerzői estjeit viszonylag könnyű megszerveznünk. A magyar, a cseh, a szlovák, az orosz és a világirodalom egy- egy klasszikusának kerek év fordulója alkalmából is Irodai mi esteket rendezünk. így hál van munka, elég. S ez a mun ka még hasznosabb is lehetne, ha több pedagógus kapcsolódna be az irodalom népszerűsítésé be. S most nem csupán a humán szakosokra gondolok. Mert nagyon nagy a tanító szerepe. Nem csupán a gyermeket, de annak szülőjét is nevelheti. Az idén sikeresnek mondható Móricz- és Mőra-esteket tartottunk, elég sok fiatal résztvevővel. Igaz. nemcsak a hallgatóság körében kell az utánpótlást biztosítani, hanem a szervezők körében is. A CSEMADOK járási bizottsága mindig engem küld például az irodalomnépszerűsítők országos szemináriumára, mert nincs utánpótlás. Pedig már nagyon elkelne, mert, szolgáljon örömünkre, föltorlódott a végeznivaló. Bizony, gyümölcsök érnek. És az ősz is itt van. Kezdődik az új közművelődési idény. És idény, fiatalok nélkül...? A gondolkozásában realista és közösségi ösztönű Csontos Árpádné jó szívvel túlsegítene minden fiatalt a kezdet nehézségein. És a közösségi, az alkotó érdek is így kívánná ... Csak jelentkeznének, hogy akarnak, tudnak, mernek. fszigeti) IFJÚSÁG ÉS KULTÚRA Az ifjúság kulturális és művészeti magatartásával foglalkozik Andrássy Mária és Vitányi Iván Ifjúság és kultúra című könyvében (Budapest, Kos suth Könyvkiadó, 1979). A szerzők nem elítélni vagy védelmezni akarják, hanem ele mezik és jellemzik az ifjúság kulturális magatartásának alakulását. A szociológiai elemzés abból indul ki, hogy a hatvanas években Keleten és Nyugaton egyaránt megváltozott a fiatalok kulturális magatartása. E változásoknál a felületi jelenségek {új öltözködési divat, újfajta zenei hangzás) mögött mélyebb összefüggéseket keresnek és találnak a szerzők. Mindenekelőtt az ifjúság társadalmi helyzetének bizonyos fokú megváltozását. A fiatalok ma hamarabb válnak gyermekből if-júvá és tovább maradnak fiatalok (hosszabb ideig tanulnak, idősebb korban házasod nak stb.). A jólét fokozása csökkenti a terheket, nagyobb a szabadság, több a lehetőség. A társadalom általános fejlődése következtében csökkennek a különbségek a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó fiatalok között ís. Mindez azt eredményezte, hogy az ifjúság egy bizonyos fo>kig egységesebb lett elődeinél, s kialakultak az ifjúság kultúrájának is bizonyos határig azonos, mindenkire, vagy majdnem mindenkire jellemző vonásai. A továbbiakban az ifjúság művelődési magatartásában kimutatható új fejlőlési irányokat elemzik. Rámutatnak, hogy az ifjúság minden kulturális tevékenységére (és kizárólag arra) az aktivitás fokozódása jellemző. Ezt mutatja a fiatalok más korosztályoknál sokkal gyakoribb mozi- és könyvtárlátogatása, a múzeumok, kiállítások fiatal közönségének nagy száma stb., tehát mindazok a jelenségek, amelyek a kultúra befogadása iránti fogékonyság fokozódását mutatják. Mellettük nyomban** ott találjuk a tevékenységek egy másik, közvetlen aktivitást igénylő sorát: az amatör művészeti tevékenységeket, 4 klubmoegalmat, a népművészet iránti érdeklődés feli- lángolását, sőt a beat népszerűségét is. Ez utóbbiak együttesen azt jelentik, hogy az aktivitással együtt az ifjúság kulturális tevékenységének alkotó lellege is növekedik. A szerzők az alkotó tevékenység két fokozatát különböztetik meg. Az első minden átlagos képességű fiatal számára is elérhető fokot generatív fokmk nevezik, megkülönböztetve az újat teremtő alkotástól, amely kivételes képességű emberek, művészek sajátja. A generatív alkotó képességet minden olyan tevékenységre vonatkoztatják, amellyel az ember valamit létrehoz, mégha ismétel vagy reprodukál is. Az amatőr mozgalom, a táncház, a beatzene, más mértékben a klubmoagalom is teret ad a generatív alkotó képességnek. Általánosan jellemző az ifjúság kialakuló új kulturális magatartására a közösségi jelleg, pontosabban a közösen végzett tevékenység előtérbe kerülése is. Ezzel összefügg a kulturális magatartás hangsúlyozottan //* júságt volta: a fiatalság a ma- ga kora beliekkel szívesebben működik együtt. Az ifjúság kulturális fejlődésének vizsgálatánál megállapítják, hogy az egyes országokban nem azonos a fejlődés történelmi menete. A magyar fiatalok kulturális mozgalmuk fejlődésében sajátos sémát követtek. Az első szakaszban minden más országtól függetlenül, belső erők hatására mozdultak meg — így volt ez a beat-, a színjátszó és a népművészeti mozgalom esetében is. A második szakaszban megismerkedtek a hasonló külföldi törekvésekkel és olykor követni, so'kszor pedig kifejezetten utánozni kezdték. Végül, a harmadik szakaszban, ismét elszakadtak ezektől a mintáktól és önálló útra tértek. Az is jellemző, hogy ez az önállóság éppen a legutóbbi évek népművészeti mozgalmára épült, amely olyan magas színvonalú, hogy „legfeljebb a nyugati hasonló mozgalmak követhetnék a magyart“, A fejlődés kiindulópontja és alapvető iránya tehát az önállóság. Befejezésül a szerzők rámutatnak, hogy az ifjúság kulturális tevékenységének megélénkülését nem elég egyedül az ifjúság helyzetének, életmódjának megváltozására visszavezetni. Többről van szó: a társadalmi állapot megváltozásáról, amelynek csak függvénye az ifjúság helyzetének megváltozása. A tanulmánygyűjteményt ajánljuk mindazoknak, akik figyelemmel kísérik és törődnek az ifjúság művelődési magatartásával, a sajátos „ifjúsági kultúra“ fejlődésével. FEHÉRVÄRY MAGDA A Madách Kiadó áj könyvei Kósa László: Rozmaringkoszorú (Szlovákiai magyar tájak népköltészete) Bábi Tibor: író, költő, művész dolga (Publicisztikai írások) Mikola Anikó: Madárnak lenni (Versek) Veres János: Mikrovilág (Versek) Vincent Šikula: Mesterek (Regény) V. P. Borovička: Híres politikai merényletek Maxim Gorkij: Mezítlábasok Tacitus: Iulius Agricola életrajza Varga Domokos: Ös napkelet (Képes Történelem) Balassa Iván — Ortutay Gyula: Magyar néprajz Kis Tamás: így élt Móricz Zsigmond Arkadij Gajdar: Csuk és Gek Kővágó László: A Magyar Tanácsköztársaság Kányádii Sándor: Farkasűző furulya Antoine de Saint—Exupéry: A kis herceg Egy-egy Tözsér-könyv megjelenése nem csupán itthon, de az egész magyar nyelvterületen eseménynek számít. így hát jelentős eseménynek minősül TŐ zsér legújabb kötetének, a Ge- nezis-nek a megjelenése is. TŐzsér Árpád, akinek nagy része van líránk modernizálásában és irodalmi gondolkodásún,k korTÖZSÉR ÁRPÁD: GENEZIS, Madách Könyvkiadó, 1979. Ara: 20.— korona szerübbé tételében, ekképp vall ötödik könyvéről: „Ez a kötet nem összefoglaló gyűjtemény, s még csak nem is a legjobb — vagy legjobbnak tartott — verseim válogatása. Épp ezért ne hökkenjen meg senki, ha sok, a kritika által korábban rám jellemzőnek tartott versem hiányzik ebből az összeállításból. A versek — többnyire — régiek; a kötet rendezőelve azonban új, sajátos, s ebbe a sajátos rendl>e sok minden nem fért bele a teljes leltárból. Gyűjteményem kísérlet akar lenni: eddig írt verseim egyik vonulatát emeli ki és láttatja. Versszármazástan akar lenni: verseim egy csoportját állítja ok-okozati összefüggésbe. Genezis akar lenni: egy emberi és költői eszmélet kialakulását, történetét nyomozza visszafelé az időben. S természetesen a teremtés kezdete is akar lenni: kijelöli az alapokat egy( további verses világépítéshez.“ A ntonín Sova (1864—1928) cseh költő, elbeszélő, vidéki tanítócsaládbői származott, s szegénysége miatt csak megszakításokkal, a kiváló cseh költő, elbeszélő és drámaíró, Jaroslav Vrchlický segítségével tudta befejezni tanulmányait és biztosítani megélhetéANTONÍN SOVA Tšudeáus kántor ^ezekUse «ai>Ach / r.mrtrA büntetésnek. így is történik — egy új házasság formáiéban... E lőször Jelenik meg magyar nyelven a cseh próza kiválóságának. Miroslav Mráznak sikeres regénye, a Csak a sírásó könnyezte meg, éspedig egyik legjelesebb műfordítónk, Rácz Olivér szakavatott tolmácsolásában. A közel négyszáz oldalas regény főhőse, a tizennyolc éves Lojza ia- vítóintézetből és börtönből szabadulva egy dél-csehországi kisváros ínségtelepére kerül állítólagos nagyszüleihez. Nehezen kap munkát, hiszen a vál ságos harmincas évek végén járunk, végül is a sírásó fogadja fel maga mellé segédnek. A sírásói foglalkozás Itt az a poszt, ahonnan meglátható az élet és a társadalmi viszonyok igazi képe. A regény e központi motívuma összefonódik a másikkal, amely Lojza alakja és sorsa. A fiú testileg rendkívül erős, s szinte gyermekien tiszta lelkű, de túl érzékeny. Sorsa csak tragédiába torkollhat, hiszen „nem tud beleilleszkedni abba a környezetbe, amelyben él, más környezettel viszont senki sem szolgálhat neki.“ ANTONÍN SOVA: BUDECWS KÁNTOR VEZEKLÉSE, Madách Könyvkiadó, 1979. Ára: 10.— korona sét. Első kötetei a 90-es években jelentek meg. Gazdag költői munkásságára kezdetben az impresszionizmus, a természet felfedezése, a hazafias líra jellemző, de megláttatta a társadalmi problémákat Is. Kezdeményező szerepe volt a cseh líra megújhodásában. Prózája általában szimbolista költészetének hatása alatt áll. Érett korában írt kisregénye, a Bude cius kántor vezeklése, témájánál és feldolgozásánál fogva külön helyet foglal el életmű vében. Az író maga a történelmi keretbe helyezett kisregényt legendának nevezi. S valóban: a realitás és a legendás elemek különös ötvözete ez a mű. Bu- decius, a falusi kántor csak a maga szenvedélyének, a zenének él olyannyira, hogy elhanyagolja feleségét, s mikor aztán az asszony meghal, úgy érzi, jönnie kell a megérdemelt MIROSLAV MRÁZ: CSAK A SÍRÁSÓ KÖNNYEZTE MEG, Madách Könyvkiadó, 1979. Ara: 34.— korona A kortárs magyar publicisztika egyik legna- gyobbjának tollából ismét remekművű írások jelentek meg könyv formájában. Ruffy Péter portréinak, riportjainak, esz- széinek ez a válogatott gyűjteménye a szerző világait mutatja be. Az érzelmes, de mindig tárgyilagos világfigyelés a szerzőt, sorsának szerencsés fordulatai során távoli földrészekre vezeti. Hol a szibériai tajga jéghidegébe, hol Fe>kete-Afrika forróságába vagy Madagaszkár örök tavaszába. A kötet ciklusai a mérhetetlenül távoli és fészek meleg-közei i Ruffy-vilá- got beszéli el. A Nagyvilág című az új Afrika anyanyelvi küzdelmeit, a Hazai világ című a mai Magyarországg múltját s valóságát. A Szétszórt világ című eklus a magyarok nemzetközi találkozóit meséli el, míg a Szomszédos világ című ciklus Erdélyt, a Vajdaságot és minket, a szlovákiai magyarokat láttatja. Elvezet a Mátyus- földre, a Csallóközbe, a gomba- szögi völgybe, a por és hamu falujába, Madách szülőföldjére, s világhírű festőnk, Szabó Gyula otthonába 1s. RUFFY PÉTER: VILÁGAIM, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. Ara: 35.-~ korona új sz 1979. X. 15. 4
