Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-15 / 243. szám, hétfő

Úgy éreztem: itt az ide'e... A Forma 1 idei világbajnoksága hajrájának leyoaskosabb meglepetésével Niki Lauda szolgált. A kétszeres exvilágbaj­nok alig két hete a Kanada Nagydíjáért Montrealban megren­dezett versenyen már a második edzésen nem jelent meg. Bú­csúzóul bukósisakját és overallját hagyta csak ott. Persze egy­szerre mindenki ellene fordult, bírálják felelőtlen tettéért és megkérdőjelezik korábbi kijelentését, mely úgy szólt, hogy addig fog versenyezni, amíg abban örömét leli. Azt hangoztat­ják: talán nem is élvezte ezt az életformát, csupán a pén­zért tette. Lauda távoztával egy nagy egyéniséget vesztett el a For- ma-1 versenysport. Az osztrá kok üdvöskéje 1975-ben és 3977-ben nyert világbajnoksá got, 113 versenyből tizenhét- szer végzett az első helyen és Niki Lauda, az utóbbi eszten­dők legsikeresebb autóverseny' zőinek egyike, visszavonult huszonnégyszer rajtolt az első sorból. Az örökranglistán Jackie Stewart mögött a második he­lyet mondhatja magáénak. E ragyogó pályafutásnak most végeszakadt, nem valószínű, hogy Laudát a versenypályán valaha is viszontlátjuk. A jö­vőben a „Lauda Air“ repülővál- lalkozásnak szenteli majd min­den idejét. Két személyszállí­tógép — egy 40 férőhelyes Focker és hétszemélyes Lear­jei — tulajdonosa. A Zürichi Sport munkatársa Niki Laudá- val kiadós beszélgetést folyta­tott, ebből ragadunk ki néhány érdekesebb részletet. Mi volt visszavonulásának valódi oka? — kérdezték az utóbbi évek egyik legsikere­sebb autóversenyzőjétől. — Rájöttem, hogy az életben vannak dolgok, amelyek jobban érdekelnek, mint autóval kö­rözni a versenypályán. Ezért Montrealban a másnapi edzés előtt így szóltam Bernie Ecc- lestone-hoz: Most mit csiná­lunk? Nem akarok tovább ver­senyezni! Ö tudomásul vette el­határozásomat és azonnal a szállodába mentem. Nyolc sikeres esztendő után egyszeribe visszavonulni, kissé spontánnak tűnik. — Nem is lehetett másként. Ha az ember már nem leli örö­mét a versenyzésben, nem je­lent számára rendkívüli élveze­tet a nagydíjakon való részvé­tel, amikor már csak munka az egész, akkor itt az ideje, hogy kijelentse: elég volt, vé­ge! Az új nyolcciiinúeres Brab­ham sem tudta lekötni? — Nem! Én mindig azt val­lottam: addig leszek aktív, amíg az szórakoztat. James Hunt után most én is idény közben „szálltam ki“, ami fen­ti állításomat igazolja. Azok, akik a versenysporttal hosszú éveken át el voltak jegyezve, tudják, mikor kell abbahagyni. Az életben vannak fontosabb dolgok, mint a győzelem vagy a pénz. — Az első edzésen még részt vettem. Az új kocsi, ha nem is a legjobb, de nem rossz, közben azonban egyszerre csak az az érzés vett rajtam erőt, hogy mit keresek itt, nincs en- nek semmi értelme, inkább más elfoglaltság után nézek. Ezzel be is fejeztem. Bernie Ecaestone, a Brab- ham-főnök mit szólt hirtelen elhatározásához? — Ecclestone okos ember, jól tudja, nem lehet kellő in­dok nélkül valakit arra kény­szeríteni, hogy megváltoztassa elhatározását. Feleségein is csak azt kérdezte telefonbe szélgetésíink során, vajon vic- celek-e. Amikor hangsúlyoztam, hogy komolyan gondolom visz- szavonulásomat, helyeselt. Sőt, örült annak, hogy abbahagy­tam, s így minden a legna­gyobb rendben van. — Azt kérdezik, milyen anya­gi veszteséget jelent az, hogy az idény vége előtt fejezem be pályafutásomat? Nem károso­dok, de ez különben is másod­rendű kérdés. Ha történetesen én vezetek a pontversenyben, akkor is hasonlóan cseleked­tem volna, ha úgy érzem, hogy itt a visszavonulás ideje. Mit adott Laudának a ver­senysport, milyen hatással volt életére? — Sokat, mert nagyon sze­rettem versenyezni. Életem je­lentős részét képezte és sok­sok örömmel szolgált. Egyelő­re még nem tudom, milyen kapcsolatot tartok fenn a Grand Prix-cirkusszal. Most hazautazom és elgondolkodom afelett, mitévő legyek. Az au­tóversenyzés életem egyharma- dát vette igénybe. Ezentúl bi­zonyára a repülés köt majd le, de amint mondtam, mindent jól meg kell fontolnom. Több időm lesz egyéb dologra, aminek ter­mészetesen megvan az előnye és örülök annak, hogy nem le­szek annyira lekötve, mint a múltban. I kollár} Watkins Glenben a Forma-1 gépkocsik idei világbajnokságának utolsó futamát a kanadai Villeneuve (az élen) nyerte és ezzel a világbajnok Scheckter mögött az előkelő második helyet sze­rezte meg. (CSTK-felv.) Až eíofti lovctsidény margójára 1S79 X. 15. Mindazok, akik a ló sport történetét alaposan isimerik, nem vitathatják, hogy a díj­ugratásban még a világ leg- jobb lovasainak is nehéz a győ­zelmet megszerezni. Ez a sportág mindig tartogat szá­munkra meglepetést. Az utób­bi időben valahogy hozzászok­tunk, hogy a csehszlovák lo­vasoktól egyes versenyen sike­res szereplést várjunk. A lapok híradásaiból értesül­tünk arról, kik hogyan szere­peltek az elmúlt idényben meg­rendezett bel- és külföldi ver­senyeken. Nem 'nehetünk mara­déktalanul elégedettek, aminek több oka van. Találgatásnak nincs helye, a kérdés szaktu­dással megalapozott feleletet vár. A lósportban is előfordul, hogy az elsőkből utolsók lesz­nek, és fordítva. Kevesen tud­ják, hogy az 1928-as amszter­dami olimpián a babérkoszorút Elliot lován a csehszlovák Ventura szerezte meg. A foly­tatás azonban éimaradt. Az ér­dekesség kedvéért közöljük az egyes olimpiáik győzteseit: 1912, Stockholm: Carton (Mig­non J — francia, 1920, Amszter­dam: Lesulo (Trebaco) — olasz, 1924, Párizs: Gemudeus f Luce lie) — svájci, 1928, Amszterdam: Ven tura (Elliot) — csehszlovák, 1932, Los An­geles: Visl (Uranus) — o'iasz, 1936, Berlin: Haase (Tora) — német, 1952, Helsinki: D’Oriola (Ali Baba) — francia, 1956, Stockholm: Wirkler (Halla) — német, 1960, Róma: D’Oriola (Inzieo), 1964, Tokió: Steink- raus (Snowboung) — ameri­kai. Amint látjuk, a csehszlovák lovasoknak az elmúlt évtize­dekben a világ legnagyobb versenyein — ha egyáltalán résztvetteik — nem termett sok babér. Bebizonyosodott, hogy ebben a sportágban is javítani kell a szervezettségen, a lova­soknak és a lovaknak is job­ban féi kell készülni a jelen­tős eseményekre. Az ilyen, ver­senyekre alkalmas lovaknak égé sz sé gesek nek, e r ő se k ne k, kiváló anatómiával rendelke­zőiknek, engedelmességre szo­kottaknak, szóval jól idomí­tottaknak kell Venniük. Bátran állítom, ha ilyen hat — nyolc­éves paripát adunk lovasaink alá, úgy versenyzőinket a si­ker reményében indíthatjuk a nemzetiközi eseményeken és nem fognak csalódást kelteni. Ing. agr. KMOSKÖ LÄSZLÔ Küzdőképesség és játékintelligencia Francia ország észak ke le ti részén elterülő Elzas tarto- máiny legnagyobb városának, a 250 000 lakosú Strasbourg labdarúgócsapata a Racing Club de Strasbourg lesz a Dukla Praha ellenfele a BEK második fordulójában. A Ra­cing 1977-ben került a legjob­bak közé (ekkor harmadik lett) és két év múlva bajnok­ságot nyeirt. Méghozzá úgy, hogy huszonhét egymás utáni mérkőzésen nem szem ve de ti vereséget. A Strasboungiak első bajnoki címüket elsősorban kitűnő vé­delmüknek köszönhetik (most viszont a 11. fordulóban már 24 gólt kaptak és csak tizenötöt adtak). A kapus Dropsy nak, Spechtnek és Deme nech nek. Az említett három védőn kívül még a hangyaszorgalmú közép­pályás Piasecki és a csatár Gemmrich is tagja volt a fran­cia válogatottnak. Jó futballis­ta hírében áll a középpályás Ehrlacheir, a csatár Tantér és Wagner, valamint az exváloga­tott Vergnes. Hogy a Stras­bourg bajnok lett, abban döntő része van a fiatal Gilbert Gress edzőnek. Játékos korá­ban (Stuttgart, Marseille) ki­mondottan egyénieskedő labda­rúgó volt, most viszont mint edző a kollektív Játékot szor­galmazza. A Strasbourg játékosai kitű­nő erőnléttel, erkölcsi-akarati tulajdonságokkal és játékosin- te 11 igene iá va 1 rendelkeznek. Hogy eiz mennyire így van, azt több mérkőzés Is bizonyítja, amikor az utolsó perceikben ké­pesek voltak a maguk javéira fordítani « találkozót. „Senki­nek sincs annyi ereje és aka­ratereje, mint a strasbourgi- aknaik“, írták a csapat játéká­ról a francia lapok. Gilbert Gress így vélekedik az együt­tesről: „A legfontosabb, hogy senki sem szól bele mjnkám- ba, egyedül döntők a felkészü­lésről, az összeállításról és más kérdéseikről. Kemény, de attraktív és technikás labdarú­gást játszunk. Ezt a nézők is megérezték. Amikor felkerül­tünk a legmagasabb osztály­ba, átlagban hatezer eanbeír lá­togatta a mérkőzéseinket, most viszomt huszonkét ezres az át­lagos nézőszám.“- Amikor eldőlt a Strasbourg bajnoksága, hajnalig tartott az ünneplés a városban. Gress edző a városiháza erkélyéről csendre intette az ünneplő tö­meget és egyetlen okos mon­datot mondott: „Kedves pol­gártársaim, frigyei mez tetem önöket, hogy élcsapat vagyunk, mínde.n játékosunk tudja: a nap huszonnégy órájában a klub rendelkezésére kell áll­nia, ^alvásban is.“ Talán ezért is lettek bajno­kok. És főleg azért, mert mo­dern felfogásban, keimért yen, harcosan és szívósan futballoz­nak. Habár a francia futballis­tákról azt szokták mondani, hogy harcosak, de nem meg­szállottak, erősek, de nem elég kemények. Náluk a labdarú­gás még játék, nem pelig harc és munka. Hogy ez így van-e a Strasbourg esetében is, ar­ról október 24-én és november 7-én meggyőződhetünk. (T. V.) BÉT CSOPORTBÓL ÖTBEN FOLYTATJÁK A cseshzlovák díjugratók közül az idei versenyeken a legtöbb sikerrel Jirí PechűCek szerepelt. Felvételünk Danylova nyergé­ben a Grand Prix Bratislava versenyen az egyik akadály fölött (CSTK-felv.) Szerdán ismét a labdarúgó Európa-bajnokság csoportmér­kőzései kerülnek földrészünk futballjának homlokterébe. Mi­vel már október 14-én megej­tik az 1982. évi, Spanyol- országban sorra kerülő világ- bajnokság csoportbeosztását (ami természetesen ma, szer­dán, e cikk írásakor nem le­het ismeretes), nem egy eset­ben olyan csapatok is talál­kozhatnak, amelyeket a sors már előbb is összehozott. Itt arra gondolunk, mennyire kí­sértetiesen hasonlítottak egy­másra azok a csoportok, ame­lyek az előző VB és a jelenleg folyó EB-találkozók selejtező­jében kialakultak... Az első csoportban a nagy esélyes Anglia E szak-ír or száq vendége lesz. Pillanatnyilag nincs értesülésünk a színhely­ről. Nagy fegyvertényt jelente­ne idegenben győznie az angol együttesnék. Írország együttese a bolgár tizenegyet fogadja, s alkalmasint a hazai pálya elő­nye érvényesül. A második csoportban Bel­gium Portugáliát látja vendé­gül, tehát két veretlen csapat találkozik. Meglepő, hogy a belgák az eddigi öt találkozó közül egyet nyertek meg, azt is idegenben. Talán most pó­tolnak a mulasztásból. Skócia — Ausztria, amolyan csoport- rangadó. Az osztrák együttes erre készülőben barátságos mérkőzésen kikapott Nyugat- Bcrl'inben a Hertha együttesé­től. Nem hinnénk, hogy más eredménnyel térne haza Glas­gowból. A negyedik csoportban itt a nagy tét: Hollandia — Len­gyelország. Vesztett pontok tekintetében kétségtelen a hol­landok előnye, gólarányuk is egészen kiváló. Nagy bravúrt jelentene, ha a lengyel csapat akár egy pontot is meg tudna menteni, ám ezzel is inkább az NDK együttesét segítené, E ta­lálkozóval a lengyelek számára be is fejeződnek a selejtező- küzdelmei. Azután már csak a november 21-1 NDK — Hollan­dia mérkőzésnek szurkolhat­nak. A hatodik csoportban Ma­gyarország — Finnország talál­kozó kerül sorra. Ennek érde­kessége, hogy a finn csapat elméletben még versenyben van a csoportelsőségért vívott küzdelemben. Amennyiben azonban már most Debrecen­ben * vereséget szenved, a gö­rögöket senkisem foszthatja meg az elsőségtől, az olaszor­szági nyolctagú döntőben való szerepléstől. Dr. Lakat ezen a találkozón továbbra is azt a csapatot keresi, amelyre első­sorban a világbajnoki selejte­zőkön számíthat. A hetedik csoportban ranga­dót vívnak, az NSZK váloga­tottjának ellenfele Wales együttese lesz. Eddig mindkét együttes két-két pontot vesz­tett. A nyugatnémetek Máltán értek el gólnélküli döntetlent, majd a törökökkel ugyanígy végeztek. Egyetlen győzelmü­ket éippen 'Vales vendégeként aratták 2:0 arányban. Az NSZK válogatottja számára most már csak hazai mérkőzések követ­keznek, még idén fogadja Tö­rökország csapatát (december -22-én), majd 1980. február 27- én Málta lesz a vendége. A walesiekre ezután már csak a Törökország elleni, idegenben sorra kerülő visszavágó vár. Bár tudjuk, hogy a nyugatné­met labdarúgóknak nincs Ínyé­re a brit futball, elképzelni is nehéz, hogy az NSZK csapata nem lenne Európa nvo'r leg­jobbja között. ZALA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents