Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-15 / 243. szám, hétfő
Úgy éreztem: itt az ide'e... A Forma 1 idei világbajnoksága hajrájának leyoaskosabb meglepetésével Niki Lauda szolgált. A kétszeres exvilágbajnok alig két hete a Kanada Nagydíjáért Montrealban megrendezett versenyen már a második edzésen nem jelent meg. Búcsúzóul bukósisakját és overallját hagyta csak ott. Persze egyszerre mindenki ellene fordult, bírálják felelőtlen tettéért és megkérdőjelezik korábbi kijelentését, mely úgy szólt, hogy addig fog versenyezni, amíg abban örömét leli. Azt hangoztatják: talán nem is élvezte ezt az életformát, csupán a pénzért tette. Lauda távoztával egy nagy egyéniséget vesztett el a For- ma-1 versenysport. Az osztrá kok üdvöskéje 1975-ben és 3977-ben nyert világbajnoksá got, 113 versenyből tizenhét- szer végzett az első helyen és Niki Lauda, az utóbbi esztendők legsikeresebb autóverseny' zőinek egyike, visszavonult huszonnégyszer rajtolt az első sorból. Az örökranglistán Jackie Stewart mögött a második helyet mondhatja magáénak. E ragyogó pályafutásnak most végeszakadt, nem valószínű, hogy Laudát a versenypályán valaha is viszontlátjuk. A jövőben a „Lauda Air“ repülővál- lalkozásnak szenteli majd minden idejét. Két személyszállítógép — egy 40 férőhelyes Focker és hétszemélyes Learjei — tulajdonosa. A Zürichi Sport munkatársa Niki Laudá- val kiadós beszélgetést folytatott, ebből ragadunk ki néhány érdekesebb részletet. Mi volt visszavonulásának valódi oka? — kérdezték az utóbbi évek egyik legsikeresebb autóversenyzőjétől. — Rájöttem, hogy az életben vannak dolgok, amelyek jobban érdekelnek, mint autóval körözni a versenypályán. Ezért Montrealban a másnapi edzés előtt így szóltam Bernie Ecc- lestone-hoz: Most mit csinálunk? Nem akarok tovább versenyezni! Ö tudomásul vette elhatározásomat és azonnal a szállodába mentem. Nyolc sikeres esztendő után egyszeribe visszavonulni, kissé spontánnak tűnik. — Nem is lehetett másként. Ha az ember már nem leli örömét a versenyzésben, nem jelent számára rendkívüli élvezetet a nagydíjakon való részvétel, amikor már csak munka az egész, akkor itt az ideje, hogy kijelentse: elég volt, vége! Az új nyolcciiinúeres Brabham sem tudta lekötni? — Nem! Én mindig azt vallottam: addig leszek aktív, amíg az szórakoztat. James Hunt után most én is idény közben „szálltam ki“, ami fenti állításomat igazolja. Azok, akik a versenysporttal hosszú éveken át el voltak jegyezve, tudják, mikor kell abbahagyni. Az életben vannak fontosabb dolgok, mint a győzelem vagy a pénz. — Az első edzésen még részt vettem. Az új kocsi, ha nem is a legjobb, de nem rossz, közben azonban egyszerre csak az az érzés vett rajtam erőt, hogy mit keresek itt, nincs en- nek semmi értelme, inkább más elfoglaltság után nézek. Ezzel be is fejeztem. Bernie Ecaestone, a Brab- ham-főnök mit szólt hirtelen elhatározásához? — Ecclestone okos ember, jól tudja, nem lehet kellő indok nélkül valakit arra kényszeríteni, hogy megváltoztassa elhatározását. Feleségein is csak azt kérdezte telefonbe szélgetésíink során, vajon vic- celek-e. Amikor hangsúlyoztam, hogy komolyan gondolom visz- szavonulásomat, helyeselt. Sőt, örült annak, hogy abbahagytam, s így minden a legnagyobb rendben van. — Azt kérdezik, milyen anyagi veszteséget jelent az, hogy az idény vége előtt fejezem be pályafutásomat? Nem károsodok, de ez különben is másodrendű kérdés. Ha történetesen én vezetek a pontversenyben, akkor is hasonlóan cselekedtem volna, ha úgy érzem, hogy itt a visszavonulás ideje. Mit adott Laudának a versenysport, milyen hatással volt életére? — Sokat, mert nagyon szerettem versenyezni. Életem jelentős részét képezte és soksok örömmel szolgált. Egyelőre még nem tudom, milyen kapcsolatot tartok fenn a Grand Prix-cirkusszal. Most hazautazom és elgondolkodom afelett, mitévő legyek. Az autóversenyzés életem egyharma- dát vette igénybe. Ezentúl bizonyára a repülés köt majd le, de amint mondtam, mindent jól meg kell fontolnom. Több időm lesz egyéb dologra, aminek természetesen megvan az előnye és örülök annak, hogy nem leszek annyira lekötve, mint a múltban. I kollár} Watkins Glenben a Forma-1 gépkocsik idei világbajnokságának utolsó futamát a kanadai Villeneuve (az élen) nyerte és ezzel a világbajnok Scheckter mögött az előkelő második helyet szerezte meg. (CSTK-felv.) Až eíofti lovctsidény margójára 1S79 X. 15. Mindazok, akik a ló sport történetét alaposan isimerik, nem vitathatják, hogy a díjugratásban még a világ leg- jobb lovasainak is nehéz a győzelmet megszerezni. Ez a sportág mindig tartogat számunkra meglepetést. Az utóbbi időben valahogy hozzászoktunk, hogy a csehszlovák lovasoktól egyes versenyen sikeres szereplést várjunk. A lapok híradásaiból értesültünk arról, kik hogyan szerepeltek az elmúlt idényben megrendezett bel- és külföldi versenyeken. Nem 'nehetünk maradéktalanul elégedettek, aminek több oka van. Találgatásnak nincs helye, a kérdés szaktudással megalapozott feleletet vár. A lósportban is előfordul, hogy az elsőkből utolsók lesznek, és fordítva. Kevesen tudják, hogy az 1928-as amszterdami olimpián a babérkoszorút Elliot lován a csehszlovák Ventura szerezte meg. A folytatás azonban éimaradt. Az érdekesség kedvéért közöljük az egyes olimpiáik győzteseit: 1912, Stockholm: Carton (Mignon J — francia, 1920, Amszterdam: Lesulo (Trebaco) — olasz, 1924, Párizs: Gemudeus f Luce lie) — svájci, 1928, Amszterdam: Ven tura (Elliot) — csehszlovák, 1932, Los Angeles: Visl (Uranus) — o'iasz, 1936, Berlin: Haase (Tora) — német, 1952, Helsinki: D’Oriola (Ali Baba) — francia, 1956, Stockholm: Wirkler (Halla) — német, 1960, Róma: D’Oriola (Inzieo), 1964, Tokió: Steink- raus (Snowboung) — amerikai. Amint látjuk, a csehszlovák lovasoknak az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb versenyein — ha egyáltalán résztvetteik — nem termett sok babér. Bebizonyosodott, hogy ebben a sportágban is javítani kell a szervezettségen, a lovasoknak és a lovaknak is jobban féi kell készülni a jelentős eseményekre. Az ilyen, versenyekre alkalmas lovaknak égé sz sé gesek nek, e r ő se k ne k, kiváló anatómiával rendelkezőiknek, engedelmességre szokottaknak, szóval jól idomítottaknak kell Venniük. Bátran állítom, ha ilyen hat — nyolcéves paripát adunk lovasaink alá, úgy versenyzőinket a siker reményében indíthatjuk a nemzetiközi eseményeken és nem fognak csalódást kelteni. Ing. agr. KMOSKÖ LÄSZLÔ Küzdőképesség és játékintelligencia Francia ország észak ke le ti részén elterülő Elzas tarto- máiny legnagyobb városának, a 250 000 lakosú Strasbourg labdarúgócsapata a Racing Club de Strasbourg lesz a Dukla Praha ellenfele a BEK második fordulójában. A Racing 1977-ben került a legjobbak közé (ekkor harmadik lett) és két év múlva bajnokságot nyeirt. Méghozzá úgy, hogy huszonhét egymás utáni mérkőzésen nem szem ve de ti vereséget. A Strasboungiak első bajnoki címüket elsősorban kitűnő védelmüknek köszönhetik (most viszont a 11. fordulóban már 24 gólt kaptak és csak tizenötöt adtak). A kapus Dropsy nak, Spechtnek és Deme nech nek. Az említett három védőn kívül még a hangyaszorgalmú középpályás Piasecki és a csatár Gemmrich is tagja volt a francia válogatottnak. Jó futballista hírében áll a középpályás Ehrlacheir, a csatár Tantér és Wagner, valamint az exválogatott Vergnes. Hogy a Strasbourg bajnok lett, abban döntő része van a fiatal Gilbert Gress edzőnek. Játékos korában (Stuttgart, Marseille) kimondottan egyénieskedő labdarúgó volt, most viszont mint edző a kollektív Játékot szorgalmazza. A Strasbourg játékosai kitűnő erőnléttel, erkölcsi-akarati tulajdonságokkal és játékosin- te 11 igene iá va 1 rendelkeznek. Hogy eiz mennyire így van, azt több mérkőzés Is bizonyítja, amikor az utolsó perceikben képesek voltak a maguk javéira fordítani « találkozót. „Senkinek sincs annyi ereje és akaratereje, mint a strasbourgi- aknaik“, írták a csapat játékáról a francia lapok. Gilbert Gress így vélekedik az együttesről: „A legfontosabb, hogy senki sem szól bele mjnkám- ba, egyedül döntők a felkészülésről, az összeállításról és más kérdéseikről. Kemény, de attraktív és technikás labdarúgást játszunk. Ezt a nézők is megérezték. Amikor felkerültünk a legmagasabb osztályba, átlagban hatezer eanbeír látogatta a mérkőzéseinket, most viszomt huszonkét ezres az átlagos nézőszám.“- Amikor eldőlt a Strasbourg bajnoksága, hajnalig tartott az ünneplés a városban. Gress edző a városiháza erkélyéről csendre intette az ünneplő tömeget és egyetlen okos mondatot mondott: „Kedves polgártársaim, frigyei mez tetem önöket, hogy élcsapat vagyunk, mínde.n játékosunk tudja: a nap huszonnégy órájában a klub rendelkezésére kell állnia, ^alvásban is.“ Talán ezért is lettek bajnokok. És főleg azért, mert modern felfogásban, keimért yen, harcosan és szívósan futballoznak. Habár a francia futballistákról azt szokták mondani, hogy harcosak, de nem megszállottak, erősek, de nem elég kemények. Náluk a labdarúgás még játék, nem pelig harc és munka. Hogy ez így van-e a Strasbourg esetében is, arról október 24-én és november 7-én meggyőződhetünk. (T. V.) BÉT CSOPORTBÓL ÖTBEN FOLYTATJÁK A cseshzlovák díjugratók közül az idei versenyeken a legtöbb sikerrel Jirí PechűCek szerepelt. Felvételünk Danylova nyergében a Grand Prix Bratislava versenyen az egyik akadály fölött (CSTK-felv.) Szerdán ismét a labdarúgó Európa-bajnokság csoportmérkőzései kerülnek földrészünk futballjának homlokterébe. Mivel már október 14-én megejtik az 1982. évi, Spanyol- országban sorra kerülő világ- bajnokság csoportbeosztását (ami természetesen ma, szerdán, e cikk írásakor nem lehet ismeretes), nem egy esetben olyan csapatok is találkozhatnak, amelyeket a sors már előbb is összehozott. Itt arra gondolunk, mennyire kísértetiesen hasonlítottak egymásra azok a csoportok, amelyek az előző VB és a jelenleg folyó EB-találkozók selejtezőjében kialakultak... Az első csoportban a nagy esélyes Anglia E szak-ír or száq vendége lesz. Pillanatnyilag nincs értesülésünk a színhelyről. Nagy fegyvertényt jelentene idegenben győznie az angol együttesnék. Írország együttese a bolgár tizenegyet fogadja, s alkalmasint a hazai pálya előnye érvényesül. A második csoportban Belgium Portugáliát látja vendégül, tehát két veretlen csapat találkozik. Meglepő, hogy a belgák az eddigi öt találkozó közül egyet nyertek meg, azt is idegenben. Talán most pótolnak a mulasztásból. Skócia — Ausztria, amolyan csoport- rangadó. Az osztrák együttes erre készülőben barátságos mérkőzésen kikapott Nyugat- Bcrl'inben a Hertha együttesétől. Nem hinnénk, hogy más eredménnyel térne haza Glasgowból. A negyedik csoportban itt a nagy tét: Hollandia — Lengyelország. Vesztett pontok tekintetében kétségtelen a hollandok előnye, gólarányuk is egészen kiváló. Nagy bravúrt jelentene, ha a lengyel csapat akár egy pontot is meg tudna menteni, ám ezzel is inkább az NDK együttesét segítené, E találkozóval a lengyelek számára be is fejeződnek a selejtező- küzdelmei. Azután már csak a november 21-1 NDK — Hollandia mérkőzésnek szurkolhatnak. A hatodik csoportban Magyarország — Finnország találkozó kerül sorra. Ennek érdekessége, hogy a finn csapat elméletben még versenyben van a csoportelsőségért vívott küzdelemben. Amennyiben azonban már most Debrecenben * vereséget szenved, a görögöket senkisem foszthatja meg az elsőségtől, az olaszországi nyolctagú döntőben való szerepléstől. Dr. Lakat ezen a találkozón továbbra is azt a csapatot keresi, amelyre elsősorban a világbajnoki selejtezőkön számíthat. A hetedik csoportban rangadót vívnak, az NSZK válogatottjának ellenfele Wales együttese lesz. Eddig mindkét együttes két-két pontot vesztett. A nyugatnémetek Máltán értek el gólnélküli döntetlent, majd a törökökkel ugyanígy végeztek. Egyetlen győzelmüket éippen 'Vales vendégeként aratták 2:0 arányban. Az NSZK válogatottja számára most már csak hazai mérkőzések következnek, még idén fogadja Törökország csapatát (december -22-én), majd 1980. február 27- én Málta lesz a vendége. A walesiekre ezután már csak a Törökország elleni, idegenben sorra kerülő visszavágó vár. Bár tudjuk, hogy a nyugatnémet labdarúgóknak nincs Ínyére a brit futball, elképzelni is nehéz, hogy az NSZK csapata nem lenne Európa nvo'r legjobbja között. ZALA JÓZSEF
