Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-10 / 239. szám, szerda

Győzedelmeskedjen a józan ész! ft NYUGAT MM TÉRIÉT KI A VÁLASZ FLÖL (Folytatás az 1. oldalról) el. Mindennapi munkámban még következetesebben hozzá akarok járulni a béke támoga­tásához, a Szovjetunió törek­véseihez, a béke megszilárdí­tásához. Vasil Mahorita ezredes, Svid­ník: — Hadviselt katona vagyok, aki 35 évvel ezelőtt a Duklai- hágón, a szovjet hadsereg ol­dalán harcolva léptem felsza­baduló hazám földjére. Büszke vagyok arra, hogy részt vehet­tem abban a harcban, melyeit a szovjet nép fiai a német fasiz­mus ellen, a leigázott európai né­pek felszabadításáért vívtak. Az azóta eltelt 35 esztendő alatt a Szovjetunió óriási erőfeszíté­seket tett azért, hogy ez a nagy áldozatok, több millió hős katona élete árán kivívott sza­badság, békés élet tarlós le­gyen. Brezsnyev elvtársnak Berlin­ben elhangzott beszéde, a vi­liág béke megőrzésére, a nem­zetiközi feszültség csökkentésé­re irányuló konkrét javaslatai (ČSTK) — Hradec Králové- ban tegnap véget ért a Pacem In terris, a cseh katolikus pa­pok szövetsége II. kongresz- szusa. A tanácskozáson a 250 küldöttön és vendégen kívül részt vett Milan Klusák cseh kulturális miniszter is. Klusák miniszter tolmácsol­ta a kongresszus résztvevőinek a cseh kormány és a Nemzeti Front üdvözletét, majd köszö­netét mondott a békéért kifej­tett érdemdús munkáért. Mél­tatta, hogy a béke iránti és a társadalmi elkötelezettség a ró­mai katolikus egyház köztársa­ságunkban elfoglalt helyzeté­nek reális felméréséből és ab­ból indul ki, hogy megértették a fontos határkő történelmi je­lentőségét nemzeti és állami lé­tünk fejlődésében. cáfolhatatlan bizonyítékai an­nak, hogy a Szovjetunió nem törekszik katonai előnyre, ha­nem a tartós béke érdekében szorgalmazza a fegyverkezés csökkentését. A Szovjetunió ezek után joggal várja el a nyugati országoktól, hogy nyi; latkozzanak: hajlandók-e ha­sim ló konkrét cselekedetekre annak érdekében, hogy az ed­digi vitás kérdések rendezésé­ben a józan ész győzedelmes^ kedjen s az emberiség félelem nélkül, békésen élhessen. Margita János — a kassai (Košice] békemaraton szervező bizottságának elnöke: — Nagyon örülök annak, hogy Brezsnyev elvtárs éppen a mi versenyünk előestéjén tá jékoztatta a világot a Szov­jetunió és az egész szo­cialista 'tábor békeprogramjá- naik újabb, az egész világon követésre méltó konkrét tervé­ről és tetteiről. A kassai béke- maratonnak is az a legfőbb célja, hogy tovább mélyítse a különböző országok, illetve vi­lágrészeik sportolóinak barát­ságát és ezzel hozzájáruljon a béke megszilárdításához. Kiss László, a Szinai (Seňa) Hnb titkára: — A szovjet államfő szavai­ból arra következtetek, hogy a Szovjetunió minden erejéből a vil ág békéiéi törekszik, az em­beriség nyugodt, békés jövőjét akarja, melyben ni/ncs helye a gyűlöletnek, az öldöklésnek és a félelemnek. Jó lenne, ha a beszédében elhangzott javasla­tokat a NATO mielőbb elfo­gadná. A kongresszusi beszámoló és a vitafelszólalások értékelték a szervezet tevékenységét, az 1975-ben tartott kongresszus óta eltelt időszakban. A tanáckozáson egyhangúlag megválasztották az új 50 tagú központi bizottságot, melynek elnöke újra josef Hendrich, a lltoméricei káptalani helynök lett. Megválasztották a szövet­ségi kongresszus 150 küldöttét js. A cseh kormánynak üdvöz­lő levelet küldtek a résztvevők. A levélben hangsúlyozzák, hogy a Pacem in terris még natékonyabban folytatja szocia­lista államunk javát szolgáló tevékenységét, a békeharcot, melyben döntő szerepet játszik a szocialista közösség orszá­gainak kezdeményezése élü­kön a Szovjetunióval. Mezőgazdasági dolgozók fogadása (ČSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Ján Janikkal, az SZLKP KB Elnök­ségének tagjával, a KB titká­rával együtt az SZLKP KB székházában tegnap fogadta a Szlovák Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és az Élei mis*er ipari Tudományos Kutatóintézet vezető dolgozóit. A küldöttségeit Ján Janovic, az SZSZK mezőgáz dasági és élel­mezésügyi minisztere vezette. A beszélgetésen részt vett Ru­dolf Vančo, az SZLKP KB osz­tályvezetője. A találkozón megvitatták a külföldön szerzett legújabb ta­pasztalatokat és ismereteket, a me 1 y eket ö sszeh as o n lí t ott a k hazai tudományos kutatási ala­punk eredményeivel. A beszél­getés célja az volt, hogy rá­mutassanak az eredmények ki­használási leihet őségéi re. Munkaértekezlet (ČSTK) — Viliam Šalgovič, a Szlovák Nemzeti Tanács elnö­ke és Peter Colotka, a szlovák kormány elnöke az SZNT alel- nökeinek és a szlovák kormány alelnökeinek részvételével Bra­tislavában tegnap munkaérte­kezletet tartott. A legfőbb figyelmet a tanács­kozáson a Szlovák Nemzeti Ta­nács október 29-ére egybehí­vott 13. ülése előkészítésének szentelték. Az SZNT megvitatja a szlovák kormány jelentését az 1976 decemberében tett programnyilatkozatának teljesí­téséről a mostani választási időszakban. Megvitatták még az SZNT 1980. évi fő feladatai­nak tervét és a soron levő fel­adatokat. Magyar vendég Ján Janik elvtársnál (ČSTK) — Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Bratislavában Gergely Istvánt, a Magyar Népköztársaság Ál­lami Vízgazdálkodási Hivatalá­nak elnökét. A szívélyes beszélgetés so­rán, amelyen részt vett Vladi­mír Margetin szlovák erdőgaz­dasági és vízgazdálkodási mi­niszter, tapasztalatcserét tartot­tak a Gabčíkovo—Nagymaros dunai vízlépcsőrendszer építé­sében kifejtett kölcsönös együttműködésről. (Folytatás az l. oldalról/ hogy közös erőfeszítéssel lehe­tőség nyílik a biztonság meg­szilárdítására Európában és a világon. Szófia — A Rabotnyicseszko Gyelo, a Bolgár Kommunista Párt lapja vezércikkben mél­tatja Leonyid Brezsnyev berlini besz'dét. Rámutat, hogy az ott elhangzott javaslatok a Szov­jetunió békeszere te tét tükrözik és újabb ösztönzést adnak a nemzetközi kapcsolatokban mu­tatkozó enyhülési folyamat to­vábbi sikeres fejlődéséhez. (ČSTK) — Az Észaik-atianti Szövetség tagországainak ál­landó képviselői a brüsszeli NATO-központban a keddre virradó éjszakán „pozitív lé­pésként“ értékelték a Szovjet­unió döntését, hogy csökkenti az NDK területén állomásozó fegyveres erő létszámát, de hangsúlyozták, hogy Leonyid Brezsnyev berlini beszéde „ho­mályos részekei tartalmaz, amelyeket tisztázni kell“. NATO körökben „nagy meg­lepetést“ okozott a Szovjetunió leszerelési intézkedése. Tekin­tettel a szovjet döntés egyértel­mű jellegére, nyugati reakciós körök nem utasíthatták el a szovjet fegyveres erők egy ré­A lap hangsúlyozza, hogy a Berlinben előterjeszteti konk­rét és gyakorlati javaslatok a békéért vívott harcot minősé­gileg magasabb szintre emelték. Ezek a javaslatok reális felté­teleket teremtenek a katonai enyhüléshez, és megfelelnek a népeik érdekeinek. Delhi — Amikor Leonyid Brezsnyev Berlinben arra szólí­tott fel, hogy a nyolcvanas évek váljanak a leszerelés évtizedé­vé, több millió ember óhaját fejezte ki, írja tegnapi kom­mentárjában a Patriot című del- hi lap. szének az NDK területéről tör­ténő bejelentett kivonásiát. Ezért kibúvóikat ikeresnek, ho­gyan lehetne a Szovjetunió in­tézkedését összhangba hozni a „szovjet fenyegetésről“ szó­ló nyugati elméletekkel. Ehhez a legkülönbözőbb érveket pró­bálják felhasználni, az arra vonatkozó állításoktól, hogy „nincs meg az erőik egyensú­lya Európában“, azon a vádas­kodáson keresztül, hogy a Szovjetunió éket akar verni az Észak-atlanti Szövetség orszá­gai közé, egészen a „propa- gandisztikus nyomásra“ vonat­kozó elméletig. Bemard Rogers tábornok, a NATO fegyveres erőinek euró­pai főparancsnoka tegnap Cle- velandben kissé logikátlanul kijelentette, hogy a szovjet döntés kísérlet „az Észak­aťianti Szövetség tagállamai­nak megfélemlítésére“. Hason­ló szellemben írt tegnap a szovjet kezdeményezésről az olasz kereszténydemokrata párt lapja, az II Popolo, amely Leonyid Brezsnyev javaslatait „a nemzetközi kommunizmus megfélemlítő kampányának ne­vezi“. Új kormány váltja tel az ideiglenesét (ČSTK) — New Yorkból Te­heránba visszatérve Ibrahim Jazdi iráni külügyminiszter megszakította útját Párizsban, és hétfőn este rendezett sajtó­konferenciáján kijelentette, hogy körülbelül két hónap múlva az iráni ideiglenes kor­mányt új kormány váltja fel. Hozzáfűzte, hogy addig meg­tartják a népszavazást az új iráni alkotmányról, sor kerül az elnöikválasztásra és a par­lamenti választásokra. SZOCIALISTA ÁLLAMUNK JAVÁRA A NATO KIBÚVÓKAT KERES A forradalmi világfolyamat új jellemvonásai (1) A reális szocializmus növekvő tekintélye Az emberiség ma a haladás és a reakció, a szocializmus és imperializmus erői közti egyre kiéleződő történelmi versengés viszonyai között él. Ez a küz­delem világszerte a társadal­mi élet minden területén — a gazdaságban, a politikában, az ideológiában és a kultúrában folyik. A hetvenes éveik folya­mán a nemzetek életében sok forradalmi esemény ment vég­be. A világforradalom szem­pontjából ez az időszak nagy­szerű, de ugyanakkor bonyolult szakaszt jelent. A szociális-politikai folyama­tok ellentmondásossága jellem­zi, és amint azt Lenin előre­látta, bizonyos összhanghiány mutatkozik a forradalmi folya mat egyes összetevőinek fejlő­désében. Ez természetesen bi­zonyos nehézségeket és ellent­mondásokat okoz, de nem bontja meg a társadalmi fejlő­dés fő irányzatát és törvény- szerűségeit, amelyek a szocia­lizmushoz és a kommunizmus hoz vezetnek. A forradalmi folyamat ott megy végbe, ahol a demokra­tikus és a haladó erők a realk- ció erői ellen harcolnak. A nemzetközi fejlődés mai szaka szában a társadalmi haladásért folytatott aktív harcba csaknem az összes nemzet bekapcsoló­dott. Ezek a nemzetek a szo­ciális, gazdasági és politikai fej­lődés különböző szintjén áll­nak. "Ezáltal a forradalmi fo­lyamat feladatai megsokszoro­zódtak. Teljesen új történelmi helyzet állt elő. A forradalmi és felszabadító mozgalomban egyre szorosabban összekapcso­lódnak a szocialista országoik, a nemzeti felszabadító mozga­lom, az új felszabadított orszá-. goik, a tőkés világ kommunista mozgalma és munkásosztályá­nak alkotó céljai és feladatai. A szocialista építés lett az egész világon a társadalmi-tör­ténelmi haladás fő irányzata és fő sikere, valamint vezető és mozgatóereje. A reális szocia­lizmus a nemzetközi proletariá­tus, a forradalmi világmozga­lom és az osztályharc legna­gyobb vívmánya. Megerősíti a marxista—leninista elmélet he­lyességét, erejét és életképes­ségét. A munkásosztály döntö szerepe Ezt a győzelmet a világ kü­lönböző részeiben vívták ki. A győzelem azonban az egész em­beriség szempontjából jelentős, mivel nemcsak a nemzetek, ha­nem a kommunista és munkás­mozgalom testvéri támogatásá­nak az eredménye is. A szocialista országok mun­kásosztálya az új társadalom építésében elért sikerekkel el­mélyíti a forradalmi világfolya­matot. A kommunista pártok és a szocialista államok egyesítik törekvésüket, gazdagítják köl­csönös kapcsolataikat, elmélyí­tik a szocializmus szociális elő­nyeit, megerősítik gazdasági erejét és így mutatnak rá a vi­lág előtt az új rendszer elő­nyeire az imperializmussal szemben. Megváltoztatják a nemzetközi erőviszonyokat, el­mélyítik a 'forradalmi hangula­tot és a dolgozók eltökéltségét a nem szocialista világban. A mai történelmi időszakot elsősorban az jellemzi, hogy a Szovjetunióban felépült a fej­lett szocialista társadalom, és a többi testvérország, köztük Csehszlovákia is a fejlett szo­cialista társadalmat építi. En­nek köszönhetően a szocialista világközösség előtt kedvező feltételek állnak. Ezzel kapcso­latban új feladatok merülnek fel, amelyek közül sok a bo­nyolult. A legfontosabb feladat abban rejlik, hogy a tudomá­nyos-műszaki forradalom vív­mányait szervesen össze kell kapcsolni a szocialista gazda­sági rendszer előnyeivel. Ez o kapcsolat teszi lehetővé a vi­lágszocializmus gazdasága ha­tékonyságának növelését. Mint ismeretes, ez a döntő feltétele a két eltérő társadalmi rend­szer versengésében elért siker­nek, ez a feltétele, hogy újabb változást érjünk el az erővi­szonyok ban a szocializmus ja­vára. Az imperializmus céljai A reális szocializmus egyre jobban korlátozza a világimpe­rializmus manőverezési lehető­ségéit, ellenlorradalini céljait, új távlatokat nyit az egész vi­lág dolgozói előtt a forradalmi és demokratikus célok eléré­séért folytatott harcban. A szo­cialista világközösség keletke­zése elképzelhetetlen a Szov­jetunió léte nélkül, ugyanígy elképzelhetetlenek a Kubában, Vietnamban, Angolában, Laosz­ban, Etiópiában, Mozambikban, Dél-Jemenben, Afganisztánban stb. végbemenő forradalmi vál­tozások a szocialista közösség sikeres fejlődése nélkül. A szocializmus mély és állan­dó hatást gyakorol a forradal­mi világfolyamatra. A szocia­lizmus földrajzi határának ki­bővítése törvényszerűen össze­kapcsolód ik azon országoik anyagi és szellemi erejének növekedésével, amelyekben már szocialista rendszer van. A Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi testvéri szocialista ország sikerei elősegítik a szocialista példa és a tudományos szocia­lizmus eszméi erejének terjesz­tését az egész világon. Ezt ma a világon mindenütt alátámaszt­ják a forradalmi erők képvise­lői. És mivel ezek a folyamatok fejlődnek, a szocializmus be­folyása is egyre növekszik. A világ ahhoz a történelmi pillanathoz közeledik, amikor a szocialista világ ereje ki­egyenlítődik az imperialista ál­lamok gazdasági potenciáljá­val, onajd meg is előzi azt. Ha­sonlítsuk össze: 1950-ben a KGST-országok a világ ipari ter­melésének 17.5 százalékát állí­tották elő (a Szovjetunió 12 százalékot) és ma már csak­nem 40 százalékát (a Szovjet- niő 25 százalékot). Ezzel szemben az Egyesült Államok részaránya ugyaneb­ben az időszakban 43,6 száza­lékról 25 százalékra csökkent, a iközöspiaci országoké pedig 21,8 százalékról 16 százalékra. Az imperialista stratégák jól látják a fejlődésnek ezt a tör­vényszerűségét. Egyre jobban tudatosítják, ha nem lenne reá­lis szocializmus, ha a gyarmati elnyomás meghosszabbodna, a tőkés országok munkásosztálya távolról sem rendelkezne olyan kedvező feltételekkel az osz­tályérdekekért folytatott harc­hoz. Ezért rágalmakat terjesz­tenek a szocialista rendszerről és különböző nem létező fo­gyatékosságairól. Nem riadnak vissza a különböző rágalmak­tól annak érdekében, hogy sem­legesítsék a szocialista társa­dalom vonzerejét, megtörjék a kizsákmányolt és elnyomott nemzeteknek egyre erősödő akaratát, hogy ezt a példát kí­vánják követni. Az antikommunisták rágalmai Nyugaton a dolgozók már hosszú évtizedek óta a kom­munistaellenes politika és ideo­lógia nyomása alatt élnek, és ez befolyásolja osztályöntudatu- ikat és a szocialista országok iránti viszonyukat. A folyamat ennek ellenére folytatódik, ami abban is megnyilvánul, hogy a munkásosztály egyre aktívab­ban és határozottabban harcol érdekeiért, új célokat tűz ki, és új követelményeket támaszt. El­sősorban a gazdaság demokra­tikus tervezését, a szociális el­látás tökéletesítését, a kulcs- fontosságú vállalatok és bankok államosítását, demokratikus ok­tatási reformot követelnek. Az utóbbi évek adatai azt ta­núsítják, hogy a munkásosztály és a dolgozók többi rétegének a tőke ellen folytatott harca ma egyedülálló és tömeges mé­reteket öltött. Mí« 1973-ba>T a fejlett tőkés országokban 17,5 1979. X. 10. Folytatták a megbeszéléseket (ČSTK) — Bohuslav Chtiou­pék, hazánk külügyminisztere Prágában a Černín-palotában tegnap folytatta megbeszélé­seit Georgiosz Raliissza!, a Gö­rög Köztársaság külügyminisz­terével. Főleg az időszerű nem­zetközi helyzetről, a leszerelés­ről és a világbéke megszilár­dításáról tanácskoztak. Pánik az ENSZ-palotában (ČSTK) — Kiürítették tegnap New Yorkban az ENSZ titkár­ságának épületét. Felszólítot­ták mindazokat, akik ott dol­goznak, és az újságírókat is, hogy hagyják el munkahelyü­ket. Ugyancsak megszakították az ENSZ-közgyűlés ülését, és a küldöttek sürgősen elhagyták az üléstermet. Az ENSZ 34 éves történeté­ben egyedülálló esemény oka: egy ismertlen személy telefo­nált és közölte azt a fenyege­tést a rendőrséggel, hogy az épületre rázuhan egy repülő­gép. A sportrepülőgép pilótája több mint három órán át körö­zött a New York i ENSZ-köz- pont felett, majd jelentések szerint leszállt az egyik New York i repülőtéren. így ért vé­get a szenzációt keltő dráma a világszervezet központjában. A pilóta tettének oka egyelőre ismeretlen, az ügyet a rendőr­ség vizsgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents