Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-09 / 238. szám, kedd
Történelmi Kiállítás a prágai várbon- ŰJ FILMEK Mkefimm oaztĹ I —.a- i Z&CBff JÖRG RATGEB. A FESTŐ (NDK beli) Haladó hagyományok tükre Keíet-Sziovákia központjának zenei élete Történelmi témájú ez az NDK beli film, bár alkotói a tragikus sorsú Jörg Ratgeb életét megjelenítve festettek képet a XIV. század első harmadáról. önkényuralom, a parasztok kíméletlen elnyomása, elszegényedése, paraszt lázadások és villongások, kegyetlen megtorlások jellemezték az 1520-as évek Németországát. Ebben a nyugtalan időben élt Wittenberg környékén jörg Ratgeb festő, a nála sokkal ismertebb és elismertebb Albrecht Dürer kortársa. A fiatal Ratgeb a körülötte zajló eseményekről nem akart tudomást szerezni, a lázadó parasztokkal nem volt hajlandó sorsközösséget vállalni. Hitte: igazán nagy művész csak akkor lehet, ha párttalan marad, ha nem kerül a társadalmi eseményeik sodrába, s befolyása alá. „Tiszta“ művészetről ábrándozott, ezért útra kelt, hogy felkeresse élő példaképét, Dürer mestert. A megismerés és felismerés gyötrelmes útját járta a látottak alapján ösztönösen módosulnak a világról alkotott elképzelései. Megrendülve és megdöbbenve tér haza s ebben a felzaklatott lelki állapotban kezdi meg a herrenbergi oltárkép festését. Lankadatlan kitartással, izzó szenvedéllyel dolgozik, talán nem is tudatosítja, hogy élményeit is a vászonra viszi, kifejezésre juttatja együttérzését az elnyomottakkal s a jóságba vetett hitét. Bernhard Stephan rendező nem követi nyomon a festő egész életútját; Nem is ez a célja, s nem is követheti, hiszen a művészettörténészek is elég keveset tudnak Jörg Rat- gebről. A rendező arra törekedett, hogy az egész öntudatra ébredésének folyamatát érzékeltesse, azt, hogy az ember miként változik meg a társadalmi események hatására, hogyan eszmél rá helyére, szerepére a társadalomban. S ennek bemutatása teszi a filmet aktuálissá. Alois Bvehlík az NDK film címszerepében végig, hiszen akarva-akaratlan látnia kellett a nép sanyargatását, megaláztatását, mérhetetlen szenvedését, az egyházi és világi önkényurak kegyetlenségét. Lázongó parasztokkal, vándorkomédiásokkal s egy fiatal parasztasszonnyal találkozik; mindegyik hozzásegíti őt ahhoz, hogy tisztábban lásson, s A MÚLTAM ISMERETLEN Az alkotás címszerepét Alois Bvehlík cseh színész játssza, teljes mértékben élve a szerep nyújtotta lehetőségekkel. Az alkotásnak nem ő az egyetlen vendégszereplője. Rajta kívül lengyel művészek is közreműködnek; a tehetséges Olgierd Lukaszewicz és a népszerű Mai- gorzata Braunek. (francia) Egy fiatalasszony autószerencsétlenség következtében elveszíti emlékezetét. Több hónapos gyógykezelés után ugyan egészségesen hagyja el a kórházat, lelkivilága azonban sérült, s bár teljesen ép elméjű, csak éppen nem emlékszik semmire. Tiszta lappal kezdi, illetve folytatja életét. Elsősorban önmagát kell megtalálnia, majd az utat a férjéhez és gyermekéhez. Emlékfoszlányokból, a sűrű ködből fölsejlő emléktor- zókból kell összeállnia a képnek: a saját múltjának, elő ötletének. Két ember történetét beszéli el a film; Michel Drach rendező a sztorit azonban erőnek erejével általánosítani akarta s az élet értelméről, a boldogság kereséséről kívánt vallani. Igyekezete ellenére nem érte el célját, a film megfeneklett a hatásos szerelmi háromszögtörténet kátyújában, a főszereplő emlékezetkiesése pedig mesterségesen előállított alaphelyzetté laposult. A rendező látványosságra, túlzott eredetiségre törekedett, ez a szándéka azonban visszájára fordult: a főszereplő tragédiáját nem tudta kihasználni a figurák magatartásának, cselekedeteinek elemzésére, árnyalt motiválására. Filmje a valóságmagot nélkülöző szentimentális szerelmi történetté sekélyese- dett, melyben az asszony értelmetlen lótás-futása már a néző számára is kínossá válik. A látottak alapján az az érzésünk, hogy az asszony viselkedését nem a lelki sérültsége okozza, hanem ennek az állapotnak a felületes ábrázolása. Magatartása nem illeszkedik szervesen a történetbe, inkább a rendezői önkénynek van alárendelve. Úgy tűnik fel, hogy az alkotó az attraktív téma rabja lett s ez megakadályozta őt abban, hogy a szereplőket a valóság prizmáján ke- resztüd lássa és hitelesen ábrázolja. A főszerepet a rendező felesége, Marie-fosé Nat alakítja; mivel a történet elrugaszkodik a valóságtól, érthető, hogy a szerepet csak külsőségeiben tudta eljátszani. Partnere, Vic- tor Lanoux, alakítása meggyőzőbb, a jobban megírt szerepnek köszönhetően. —ym — Marie-José Nat és Vidor Lanoux a panda film főszereplői Legyen nyár, tél, tavasz vagy ősz, a prágai vár mindig kivívja a hazai látogatók seregeinek büszkeséggel kísért csodálatát és a külföldi turisták tömegeinek elismerő érdeklődését. A prágai várkomplexum maga is a cseh nemzeti történelem felbecsülhetetlen értékű műemléke, amely történelmi légkörével, művészeti gazdagságával ejti ámulatba az em bért. Fél nap alig elegendő arra, hogy áttekintsük mindazt, amit a vár nyújt: a képtárat, az Ulászló-termet, a tróntermet, a kincsesházat, a Vitus katedrálist és alatta a királysírokat, a György kolostorban a cseh gótikus és barokk gyűjteményt stb. Az elmúlt napokban újabb vonzó látnivalóval gazdagodott a prágai vár. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök jelenlétében a Régi palotában megnyílt a Csehek és szlovákok a régmúlt századokban elnevezésű nagy szabású állandó történelmi ki állítás. Az elnöki iroda, mint a ki állítás rendezője, az igényét feladatot — a kiállítás anyagának összeállítását — történészek, régészek, művészettörténészek széles körére és még más tudományágak művelőire bízta. Ez a tudományos közösség, műépítészek, képzőművészek, kiállítási terveizők bevonásával, olyan tárlatot hozott létre, amely átfogó képet nyújt a cseh és szlovák nemzet történelméről a 14. századot megelőző évszázadokban. Koncetpcióját tekintve ez a vállalkozás szervesen kapcsolódik a nemrégi, IV. Károly korát felidéző nagy történelmi kiállításhoz. A prágai Nemzeti Múzeum, a Szlovák Nemzeti Múzeum, a prágai és bratislavai Nemzeti Galéria, régészeti intézetek s több mint harminc regionális múzeum és levéltár anyagából összeállított, csaknem ezer kiállított tárgyból, nagy értékű eredeti okmányokból, tárgyi emlékekből, művészi másolatokból álló történelmi tárlat materialista történetszemlélettel bizonyítja, hogy a régmúlt kiemelkedő alkotásai létrejöttének alapja az akkori társadalom általános gazdasági színvonala, a termelés fejlettsége. A kiállítás a Szlovák Nemzett Felkelés 35. évfordulója eseménysorozatának kiemelkedő rendezvénye. Meggyőzően tanúsítja a szocialista rendszer céltudatos gondoskodását a haladó nemzeti hagyományok . ébrentartásáról. Ha végigsétálunk a kiállításon, a megnyitó részben gondosan megszerkesztett térképről tudhatjuk meg, hogy az 5. és 8. században a mai Csehszlovákia területén hol telepedsz elmúlt napokban nyílt meg Modran fozef llečko festőművész tárlata, amely november 15-ig tekintehö meg. A kiállítás anyagából közöljük a Munkanélküliek című művet. (Tudósítónktól) — Szlovákia második legnagyobb városának, Kassának (Košice) zenei élete egy évtizeddel ezelőtt, még meglehetősen szegény volt. A Kassai Állami Filharmónia viszont saját művészi munkájának tökéletesítésével, valamint vendégművészek gyakori szerepeltetésével az utóbbi időben sokat változtatott ezen a helyzeten. Ma már fenntartások nélkül elmondható, hogy a kassaiak nagy része megszerette a komoly zenét, és az sem véletlen, hogy a város kulturális életében a zeneművészet előkelő helyet vívott ki magának. A Kassai Állami Filharmónia az új zenei évadra is gazdag, maradandó zenei élményt ígérő műsortervet állított össze. A zenekedvelő közönség ez év végéig a szlovák zeneszerzők mű- - vei közül Andrašovan Dukla című szimfoniukus költeményét, Cikker Emlékeit, M. Moy- zes Kis hegyi szimfóniáját, Sucho Metamorfózisát, valamint A. Moyzes Februári játékát hallgathatja meg. Több zenemű ősbemutatójára is sor kerül, melyek közül J. Haher: Concerto grossója zongorára, hegedűre, fuvolára és zenekarra — kedves meglepetést tartogat. Itt említjük meg Jozef Gresák érdemes művész zongorahangversenyét is, amelyet a kassai zenei tavasz nyitóünnepsége keretében fog megtartani. Tegnap este a Miskolci Szimfonikus Zenekar Mura Péter vezényletével Beethoven 8. szimfóniájának F-dúr op. 93. tételét, továbbá Baranyai László szólista közreműködésével, Liszt Ferenc Les Preludes-jét szólaltatta meg a kassai Művészetek Házában. A Zenélő ifjúság rendezvény- sorozatban nyolc önálló hangversenyre kerül sor. A kassai közönségnek többek között Leonóra Mila spanyol zongoraművésznő, Drahos Béla magyar fuvolaművész, Franz Strin- guel belga gordonkaművész, Walter Meyer NDK-beli klarinétművész, Viktor Jereszko szovjet zongoraművész, valamint J. Velasco, D. Burkh amerikai karnagyok mutatkoznak be. A kassai zenei tavasz keretében újból megrendezik a nemzetközi orgonahangversenyt is, melynek műsorát később teszik közzé. -szák Fölfigyeíteto rendezvények tek le az első szláv törzsek. A román stílű palota nyugati részében kiemelt helyet kapnak a Nagymorva Birodalommal kapcsolatos írásbeli és tárgyi emlékek. Az itt kiállított tárgyak, finom ötvösmunkák, függők, íróeszközök mind-mind e kor anyagi és szellemi színvonaláról vallanak. Á t tek inthet ő ü v egvit rinekben tanulmányozhatjuk a cseh és szlovák nép régi kulturális és gazdasági fejlettségét bizonyító leleteket: az évszázadokig föld alatt megbúvó mezőgazdasági szerszámokat, építészeti elemeket, kézműves alkotásokat. Érzékelteti a kiállítás az akkori feudális társadalom osztályainak és rétegeinek kialakulását, a jobbágyok és uraik életét, az egyház törekvéseit. Tanulságosak az „országos táblák“ Ulászlóterem melletti régi hivatali helyiségében „Európa a középkorban“ című részben látható térképek, éppúgy, mint a szlovák népnek a Nagymorva Birodalom bukását követő nemzeti fejlődésére utaló összeállítás. Mjvel a 11. század folyamán a mai Szlovákia egész területe az Árpád-kori Magyarország részévé vált, a kiállításnak erre az időszakra utaló része egyben érdekes közös történelmi forrásokra is hivatkozik, hasonlóképpen a „Szlovákia a 13. században“ című tárlatrész, amelyben szép másolatokban láthatunk olyan értékes történelmi okiratokat, mint II. Endre Aranybullája, az Anonymus Gesta Hungarorumjából származó iniciálék, a kor eseményeihez fűződő s a Bécsi Képes Krónikában fennmaradt rajzok, vagy a Thuróezi Krónikából vett „Tatárok Magyarországon“ című rajz, továbbá szlovákiai városok királyi alapítólevelei, pecsé tmásolatok. Egy másik rész, amely a Ká roly-teremben kapott helyet, a PPemysl-dinasztia uralkodásának társadalmi és gazdasági viszonyaival ismerteti meg a látogatót. Itt láthatjuk, fotocellás biztonsági berendezéssel felszerelt üvegvitrinben, II. Premys) Ottokár cseh király pár évvel ezelőtt előkerült halotti koro názási ékszereit is. A kiállítás igazi séta a tör té nejemben. Zárórésze kiterjed a későbbi századok során a haladó hagyományok körül.', küzdelmek ismertetésére, s e hagyományok szerepére a cseh és szlovák nemzeti tudat, valamint az egységes csehszlovák állami tudat kialakulásában, a nemzeti kultúra létrejöttében. A kiállítás katalógusában olvashatjuk: „A 19. század végétől a nemzetébresz- tő koncepciók az új tudományos ismeretek következtében túlhaladottakká váltak, de ugyanakkor történelmünk igazi értelmét a különféle burzsoá nacionalista és kozmopolita felfogásmódok eltorzították, ami nem maradt nyom nélkül a kultúra más területein sem.“ Meggyőzően dokumentálja ez a kiállítás, hogy a forrada Imi munkásmozgalom mennyire kemény harcot vívott a legrégibb cseh és szlovák nemzeti történelem burzsoá értelmezésével. A kommunisták érdeme, hogy feltárták a cseh és szlovák történelem forradalmi korszakait, a huszita forradalmi mozgalmat, az 1848-as forradalmat, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom visszhangját Csehszlovákia népeinél, valamint az önálló csehszlovák állam létrejöttének osztálygyökereit. Az egész kiállítás lényegét frappánsan fejezik ki Gustáv Husák elvtárs szavai: „Büszkén valljuk magunkénak a cseh és szlovák nemzet haladó hagyományait, mindazt, ami elődeink tetteiben előremutató és forradalmi volt“ SOMOGYI MÄTYÄS 1979. X. 9. mrr A kiállítás egyik részlete (Jaroslav Soukup felvétele)
