Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-09 / 238. szám, kedd

Történelmi Kiállítás a prágai várbon- ŰJ FILMEK Mkefimm oaztĹ I —.a- i Z&CBff JÖRG RATGEB. A FESTŐ (NDK beli) Haladó hagyományok tükre Keíet-Sziovákia központjának zenei élete Történelmi témájú ez az NDK beli film, bár alkotói a tragikus sorsú Jörg Ratgeb éle­tét megjelenítve festettek ké­pet a XIV. század első harma­dáról. önkényuralom, a parasz­tok kíméletlen elnyomása, el­szegényedése, paraszt lázadások és villongások, kegyetlen meg­torlások jellemezték az 1520-as évek Németországát. Ebben a nyugtalan időben élt Witten­berg környékén jörg Ratgeb festő, a nála sokkal ismertebb és elismertebb Albrecht Dürer kortársa. A fiatal Ratgeb a körülötte zajló eseményekről nem akart tudomást szerezni, a lázadó pa­rasztokkal nem volt hajlandó sorsközösséget vállalni. Hitte: igazán nagy művész csak akkor lehet, ha párttalan marad, ha nem kerül a társadalmi esemé­nyeik sodrába, s befolyása alá. „Tiszta“ művészetről ábrándo­zott, ezért útra kelt, hogy fel­keresse élő példaképét, Dürer mestert. A megismerés és felis­merés gyötrelmes útját járta a látottak alapján ösztönösen módosulnak a világról alkotott elképzelései. Megrendülve és megdöbbenve tér haza s ebben a felzaklatott lelki állapotban kezdi meg a herrenbergi oltárkép festését. Lankadatlan kitartással, izzó szenvedéllyel dolgozik, talán nem is tudatosítja, hogy élmé­nyeit is a vászonra viszi, kife­jezésre juttatja együttérzését az elnyomottakkal s a jóságba vetett hitét. Bernhard Stephan rendező nem követi nyomon a festő egész életútját; Nem is ez a célja, s nem is követheti, hi­szen a művészettörténészek is elég keveset tudnak Jörg Rat- gebről. A rendező arra töreke­dett, hogy az egész öntudatra ébredésének folyamatát érzé­keltesse, azt, hogy az ember miként változik meg a társa­dalmi események hatására, ho­gyan eszmél rá helyére, szere­pére a társadalomban. S ennek bemutatása teszi a filmet ak­tuálissá. Alois Bvehlík az NDK film címszerepében végig, hiszen akarva-akaratlan látnia kellett a nép sanyarga­tását, megaláztatását, mérhetet­len szenvedését, az egyházi és világi önkényurak kegyetlensé­gét. Lázongó parasztokkal, ván­dorkomédiásokkal s egy fiatal parasztasszonnyal találkozik; mindegyik hozzásegíti őt ah­hoz, hogy tisztábban lásson, s A MÚLTAM ISMERETLEN Az alkotás címszerepét Alois Bvehlík cseh színész játssza, teljes mértékben élve a szerep nyújtotta lehetőségekkel. Az al­kotásnak nem ő az egyetlen vendégszereplője. Rajta kívül lengyel művészek is közremű­ködnek; a tehetséges Olgierd Lukaszewicz és a népszerű Mai- gorzata Braunek. (francia) Egy fiatalasszony autószeren­csétlenség következtében elve­szíti emlékezetét. Több hónapos gyógykezelés után ugyan egész­ségesen hagyja el a kórházat, lelkivilága azonban sérült, s bár teljesen ép elméjű, csak éppen nem emlékszik semmi­re. Tiszta lappal kezdi, illetve folytatja életét. Elsősorban ön­magát kell megtalálnia, majd az utat a férjéhez és gyerme­kéhez. Emlékfoszlányokból, a sűrű ködből fölsejlő emléktor- zókból kell összeállnia a kép­nek: a saját múltjának, elő ötle­tének. Két ember történetét beszéli el a film; Michel Drach ren­dező a sztorit azonban erőnek erejével általánosítani akarta s az élet értelméről, a boldog­ság kereséséről kívánt vallani. Igyekezete ellenére nem érte el célját, a film megfeneklett a hatásos szerelmi háromszög­történet kátyújában, a fősze­replő emlékezetkiesése pedig mesterségesen előállított alap­helyzetté laposult. A rendező látványosságra, túlzott eredeti­ségre törekedett, ez a szándé­ka azonban visszájára fordult: a főszereplő tragédiáját nem tudta kihasználni a figurák magatartásának, cselekedetei­nek elemzésére, árnyalt moti­válására. Filmje a valóságma­got nélkülöző szentimentális szerelmi történetté sekélyese- dett, melyben az asszony értel­metlen lótás-futása már a né­ző számára is kínossá válik. A látottak alapján az az ér­zésünk, hogy az asszony visel­kedését nem a lelki sérültsége okozza, hanem ennek az álla­potnak a felületes ábrázolása. Magatartása nem illeszkedik szervesen a történetbe, inkább a rendezői önkénynek van alá­rendelve. Úgy tűnik fel, hogy az alkotó az attraktív téma rabja lett s ez megakadályoz­ta őt abban, hogy a szereplő­ket a valóság prizmáján ke- resztüd lássa és hitelesen áb­rázolja. A főszerepet a rendező fele­sége, Marie-fosé Nat alakítja; mivel a történet elrugaszkodik a valóságtól, érthető, hogy a szerepet csak külsőségeiben tudta eljátszani. Partnere, Vic- tor Lanoux, alakítása meggyő­zőbb, a jobban megírt szerep­nek köszönhetően. —ym — Marie-José Nat és Vidor Lanoux a panda film főszereplői Legyen nyár, tél, tavasz vagy ősz, a prágai vár mindig kivív­ja a hazai látogatók seregei­nek büszkeséggel kísért csodá­latát és a külföldi turisták tö­megeinek elismerő érdeklődé­sét. A prágai várkomplexum maga is a cseh nemzeti törté­nelem felbecsülhetetlen értékű műemléke, amely történelmi légkörével, művészeti gazdag­ságával ejti ámulatba az em bért. Fél nap alig elegendő arra, hogy áttekintsük mind­azt, amit a vár nyújt: a képtá­rat, az Ulászló-termet, a trón­termet, a kincsesházat, a Vitus katedrálist és alatta a király­sírokat, a György kolostorban a cseh gótikus és barokk gyűjte­ményt stb. Az elmúlt napokban újabb vonzó látnivalóval gazdagodott a prágai vár. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök jelenlétében a Régi palotában megnyílt a Csehek és szlovákok a régmúlt századokban elnevezésű nagy szabású állandó történelmi ki állítás. Az elnöki iroda, mint a ki állítás rendezője, az igényét feladatot — a kiállítás anyagá­nak összeállítását — történé­szek, régészek, művészettörté­nészek széles körére és még más tudományágak művelőire bízta. Ez a tudományos közös­ség, műépítészek, képzőmű­vészek, kiállítási terveizők bevonásával, olyan tárlatot hozott létre, amely átfogó képet nyújt a cseh és szlovák nemzet történelméről a 14. szá­zadot megelőző évszázadokban. Koncetpcióját tekintve ez a vál­lalkozás szervesen kapcsolódik a nemrégi, IV. Károly korát felidéző nagy történelmi kiál­lításhoz. A prágai Nemzeti Múzeum, a Szlovák Nemzeti Múzeum, a prágai és bratislavai Nemzeti Galéria, régészeti intézetek s több mint harminc regionális múzeum és levéltár anyagából összeállított, csaknem ezer ki­állított tárgyból, nagy értékű eredeti okmányokból, tárgyi emlékekből, művészi másola­tokból álló történelmi tárlat materialista történetszemlélet­tel bizonyítja, hogy a régmúlt kiemelkedő alkotásai létrejöt­tének alapja az akkori társa­dalom általános gazdasági szín­vonala, a termelés fejlettsége. A kiállítás a Szlovák Nemze­tt Felkelés 35. évfordulója ese­ménysorozatának kiemelkedő rendezvénye. Meggyőzően tanú­sítja a szocialista rendszer cél­tudatos gondoskodását a hala­dó nemzeti hagyományok . éb­rentartásáról. Ha végigsétálunk a kiállítá­son, a megnyitó részben gon­dosan megszerkesztett térkép­ről tudhatjuk meg, hogy az 5. és 8. században a mai Cseh­szlovákia területén hol teleped­sz elmúlt napokban nyílt meg Modran fozef llečko festő­művész tárlata, amely no­vember 15-ig tekintehö meg. A kiállítás anyagából közöljük a Munkanélküliek című művet. (Tudósítónktól) — Szlovákia második legnagyobb városá­nak, Kassának (Košice) zenei élete egy évtizeddel ezelőtt, még meglehetősen szegény volt. A Kassai Állami Filhar­mónia viszont saját művészi munkájának tökéletesítésével, valamint vendégművészek gya­kori szerepeltetésével az utób­bi időben sokat változtatott ezen a helyzeten. Ma már fenn­tartások nélkül elmondható, hogy a kassaiak nagy része megszerette a komoly zenét, és az sem véletlen, hogy a város kulturális életében a zenemű­vészet előkelő helyet vívott ki magának. A Kassai Állami Filharmónia az új zenei évadra is gazdag, maradandó zenei élményt ígé­rő műsortervet állított össze. A zenekedvelő közönség ez év vé­géig a szlovák zeneszerzők mű- - vei közül Andrašovan Dukla című szimfoniukus költemé­nyét, Cikker Emlékeit, M. Moy- zes Kis hegyi szimfóniáját, Su­cho Metamorfózisát, valamint A. Moyzes Februári játékát hallgathatja meg. Több zenemű ősbemutatójára is sor kerül, melyek közül J. Haher: Con­certo grossója zongorára, hege­dűre, fuvolára és zenekarra — kedves meglepetést tartogat. Itt említjük meg Jozef Gresák ér­demes művész zongorahangver­senyét is, amelyet a kassai ze­nei tavasz nyitóünnepsége ke­retében fog megtartani. Tegnap este a Miskolci Szim­fonikus Zenekar Mura Péter ve­zényletével Beethoven 8. szim­fóniájának F-dúr op. 93. téte­lét, továbbá Baranyai László szólista közreműködésével, Liszt Ferenc Les Preludes-jét szólaltatta meg a kassai Művé­szetek Házában. A Zenélő ifjúság rendezvény- sorozatban nyolc önálló hang­versenyre kerül sor. A kassai közönségnek többek között Leonóra Mila spanyol zongo­raművésznő, Drahos Béla ma­gyar fuvolaművész, Franz Strin- guel belga gordonkaművész, Walter Meyer NDK-beli klari­nétművész, Viktor Jereszko szovjet zongoraművész, vala­mint J. Velasco, D. Burkh ame­rikai karnagyok mutatkoznak be. A kassai zenei tavasz kereté­ben újból megrendezik a nem­zetközi orgonahangversenyt is, melynek műsorát később teszik közzé. -szák Fölfigyeíteto rendezvények tek le az első szláv törzsek. A román stílű palota nyugati ré­szében kiemelt helyet kapnak a Nagymorva Birodalommal kapcsolatos írásbeli és tárgyi emlékek. Az itt kiállított tár­gyak, finom ötvösmunkák, füg­gők, íróeszközök mind-mind e kor anyagi és szellemi színvo­naláról vallanak. Á t tek inthet ő ü v egvit rinekben tanulmányozhatjuk a cseh és szlovák nép régi kulturális és gazdasági fejlettségét bizonyító leleteket: az évszázadokig föld alatt megbúvó mezőgazdasági szerszámokat, építészeti eleme­ket, kézműves alkotásokat. Ér­zékelteti a kiállítás az akkori feudális társadalom osztályai­nak és rétegeinek kialakulását, a jobbágyok és uraik életét, az egyház törekvéseit. Tanulságo­sak az „országos táblák“ Ulászlóterem melletti régi hi­vatali helyiségében „Európa a középkorban“ című részben lát­ható térképek, éppúgy, mint a szlovák népnek a Nagymorva Birodalom bukását követő nem­zeti fejlődésére utaló összeállí­tás. Mjvel a 11. század folya­mán a mai Szlovákia egész te­rülete az Árpád-kori Magyaror­szág részévé vált, a kiállítás­nak erre az időszakra utaló ré­sze egyben érdekes közös törté­nelmi forrásokra is hivatkozik, hasonlóképpen a „Szlovákia a 13. században“ című tárlatrész, amelyben szép másolatokban láthatunk olyan értékes törté­nelmi okiratokat, mint II. End­re Aranybullája, az Anonymus Gesta Hungarorumjából szárma­zó iniciálék, a kor eseményei­hez fűződő s a Bécsi Képes Krónikában fennmaradt rajzok, vagy a Thuróezi Krónikából vett „Tatárok Magyarországon“ című rajz, továbbá szlovákiai városok királyi alapítólevelei, pecsé tmásolatok. Egy másik rész, amely a Ká roly-teremben kapott helyet, a PPemysl-dinasztia uralkodásá­nak társadalmi és gazdasági vi­szonyaival ismerteti meg a lá­togatót. Itt láthatjuk, fotocellás biztonsági berendezéssel felsze­relt üvegvitrinben, II. Premys) Ottokár cseh király pár évvel ezelőtt előkerült halotti koro názási ékszereit is. A kiállítás igazi séta a tör té nejemben. Zá­rórésze kiterjed a későbbi szá­zadok során a haladó hagyo­mányok körül.', küzdelmek is­mertetésére, s e hagyományok szerepére a cseh és szlovák nemzeti tudat, valamint az egységes cseh­szlovák állami tudat kialakulá­sában, a nem­zeti kultúra lét­rejöttében. A ki­állítás katalógu­sában olvashat­juk: „A 19. szá­zad végétől a nemzetébresz- tő koncepciók az új tudomá­nyos ismeretek következtében túlhaladottak­ká váltak, de ugyanakkor tör­ténelmünk iga­zi értelmét a különféle bur­zsoá nacionalista és kozmopo­lita felfogásmódok eltorzítot­ták, ami nem maradt nyom nélkül a kultúra más terüle­tein sem.“ Meggyőzően doku­mentálja ez a kiállítás, hogy a forrada Imi munkásmozgalom mennyire kemény harcot ví­vott a legrégibb cseh és szlo­vák nemzeti történelem burzsoá értelmezésével. A kommunisták érdeme, hogy feltárták a cseh és szlovák történelem forra­dalmi korszakait, a huszita for­radalmi mozgalmat, az 1848-as forradalmat, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vissz­hangját Csehszlovákia népeinél, valamint az önálló csehszlovák állam létrejöttének osztálygyö­kereit. Az egész kiállítás lénye­gét frappánsan fejezik ki Gus­táv Husák elvtárs szavai: „Büszkén valljuk magunkénak a cseh és szlovák nemzet ha­ladó hagyományait, mindazt, ami elődeink tetteiben előremu­tató és forradalmi volt“ SOMOGYI MÄTYÄS 1979. X. 9. mrr A kiállítás egyik részlete (Jaroslav Soukup felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents