Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-04 / 234. szám, csütörtök
Jól döntöttem Hétvégi beszélgetés egy kutatóval hasznosítsuk az idei esztendő TAPASZTALATAIT A jövő évi gabonatermés megalapozásának időszaka A gabonatermesztés népgazdaságunknak stratégiát jelentő- ségü ágazata, s ezért társadalmunk nagy figyelemmel kíséri e téren a fejlődést és az eredményeket. Ezért szükséges felmérni a nyugat-szlovákiai kerületben is, hogy hogyan teljesítjük a gabonaprogramot, megvizsgálni az agronómiai munka színvonalát, az idei aratás eredményét befolyásoló tényezőket és azt, hogyan teljesítjük a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatokat a gabonatermesztésben, főleg ami az önellátás fo~ kozatos megvalósítását illeti. ÉGHAJLATI ÉS EMBERI TÉNYEZŐK Kerületünkben! az idén több mint 340 000 hektáron termesztettünk gabonát, erről a területről 1314 608 tonna szemet takarítottunk be, a tervezett 1 710 000 tonnával szemben. Egy hektáron átlagosan 3,7 tonna gabona termett. A gabonatermesztési tervet nem teljesítettük, és 1978-al szemben 559 000 tonnával takarítottunk be kevesebbet. Az 1978—79-es év a gabona- termesztés szempontjából nagyon kedvezőtlen volt. Az első komoly gondot a tavalyi ősz okozta. Az aszály miatt ugyanis nem lehetett jól és időben elvégezni a talajelőkészítést, ami megnehezítette a vetést. Az őszi búza csaknem 70 000 hektáron gyengén fejlődött, sígy az év elején — hótakaró hiányában — a mínusz 15—18 fokos fagyok nagy károkat okoztak a vetéseikben. A március elején bekövetkezett nappali és éjszakai hőmérséklet-ingadozás sem kedvezett az őszieknek. Ezért tavasszal körülbelül 40 000 hektár őszi búzát ki kellett szántani és a megritkult vetéseket több mint 25 000 hektáron alá kellett vetni. Azokban a napokban, amikor a megkárosult gabona sorsáról kellett dönteni, az agronómu- sok részéről bizonyos határozatlanságot tapasztaltunk, ami' bői arra lehetett következtetni, hogy a vetések biológiai állapotának ellenőrzését hiányosan végezték el és a növényzet minősége javítását célzó beavatkozásoknál csak nagyon- Csekély mértékben használták fel a tudományos ismereteket. Ezzel drága idő veszett kárba, és egyes vetések, amelyeket ki kellet volna szántani, már csak alávetést kaphattak. Ezután má'jusban szívós és hosszas aszály következett, s máj dinem negyven napig tartott. Éppen a fejlődés döntő szakaszában. A csapadékhiány és a szinte trópikus hőség miatt lelassult a növekedés, rosszabbodtak a beporzás feltételei, és csökkent a kalászokban a szemmennyiség. Különösen a könnyű, homokos és kavicsos földbe vetett gabonafélék érezték meg a szárazságot. A legnagyobb kárt a korai gabonafajták szenvedték. Több mint 2000 hektár kiszáradt gabonát takarmányozási célokra kellett learatni. Itt meg kell jegyeznünk, hogy bírálat illeti az öntöző- berendezések kihasználóit. Az öntözést ugyanis a mezőgazda- sági üzemek a májusi hőségek beállta után is vétkesen elhanyagolták, abban a hiszemben, hogy a talaj nedvességtartalma megfelelő. Annak ellenére, hogy a kerületben is és a járásokban is megteremtették — energetikai szempontból — az állandó öntözés feltételeit, a gabonafélékre már későn juttattak vizet, és az öntözés így csak minimális hasznot hozott. Az aszály káros hatását némileg ellensúlyozta a június második dekádja kezdetén ber állt esőzés. Mivel hosszabb ideig esett a kívántnál, az árpánál intenzíven nőni kezdtek a vadhat jtások. Egyenetlen volt az érés, és ez jelentős gondot okozott az aratásban és a gabona utókezelésében. ARATÁS ÉS HOZAMOK Kerületünkben az idén 4000 kombájn dolgozott az aratásban. Ebből 2340 volt a sajátunk, 1300 Jött Csehországból, 250 pedig a közép-szlovákiai kerületből. Ezenkívül 300 saját kombájnunk állandó mozgásban volt kerületünk déli és északi járásai között. Első ízben használtunk az aratásban — mégpedig sikeresen — űj, NDK gyártmányú E 516-os típusú kombájnokat, számszerűit 110 darabot. Az aratást mindenütt láncszerűen végezték, «i betakarító gépeik, a szállító eszközök és egyéb technika csoportos bevetésével. Ez a módszer ismét bebizonyította előnyeit, fis aránylag csekély időbeni eltéréssel takarították be mindenütt a termést. Az aratást augusztus 22-én már kerületünk legészakibb vidékein is befejezték, és augusztus végéig mindenütt betakarították a szalmát, és a ta r 1 óh ánt ássál is végezte k. A gabonael adási tervet kerületünk augusztus 9-én teljesítette. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat raktáraiba szállított gabonának több mint 70 százalékát szárítani kellett. A szárításhoz szükséges energiafelhasználás növelte a betakarítás költségeit. A Fel bár i (Horný Bar), a Nagylúcsi {Lúč na Ostrove), a FelsŐpatonyi (Horná Potôň) Efsz, a Bősi (Gabčíkovo) Állami Gazdaság, a čachticei CSSZB Efsz ebben a mostoha évben is több mint 5 tonna gabonát takarított be egy hektárról, sőt az első két mező- gazdasági üzem 6 tonnát, ami azt bizonyítja, hogy az időjárás elleni harcban képesek voltak sikerrel érvényesíteni az agrártudományi ismereteket és a gyakorlati tapasztalatokat. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT A gabonatermesztési eredményeket nagy mértékben befolyásolja az alkalmazott vetésforgó, A kísérletek eredményei, de a gyakorlati tapasztalatok is ,azt bizonyítják, hogyha ugyanazt a növényt több éven keresztül termesztjük egy helyen, ez csökkenti a helktárhozamot és növeli a gyökér- és szárbetegségek veszélyét. Noha az idén gomba-, szár-, és gyökérmegbetegedés nem volt, a helytelen veté&f o rg ő alkalmazása következtében nagyobb mértékű volt az elgyomosodás és ez is közel 3 métermázsával csökkentette a várható hektárhozamot A CSKP 13. ülése határozataival összhangban a kerületben meg teremtjük az évelő takarmányok százalékaránya növelésének és az őszi repce vetésterülete kibővítésének feltételeit. A silókukoricával együtt ezek jó előve te menyei az őszi búzának. A silókukorica elővete- ményként történő , hasznosítása viszont csak akkor lehetséges, ha a betakarítást úgy szervezzük meg, hogy a talaj gyorsan felszabaduljon, mert azt csakis így lehet időben előkészíteni a búza alá. Annak azonban nincsenek meg az előfeltételei, hogy az őszi búza előveteiményei a szemes kukorica hibridjei legyenek, mivel a kukorica még a földön van, amikor az őszi búza vetését már el kell kezdeni. Hasonló a helyzet a cukorrépa esetiében is, ami viszont fő elő- veteménye lehet a tavaszi árpának. A magas hektárhozamok elérésének további feltétele a jó talajelőkészítés. . E tekintetben még jelentős tartalékok vannak. Az elmúlt évben egyértelműen bebizonyosodott, hogy csakis jól előkészített talajban csírázik ki jól a mag, s fejlődik ki kellő mennyiségű egyed, s telelnek át jól a növények. Az, hogy a múlt év őszén a talajt hiányosan és későn készítették elő néhány helyen, szintén kedvezőtlen hatással volt az idei terméseredményekre. Még a hidegnek kevésbé ellenálló fajták is — mint a Solaris, a Slávia és a Száva — viszonylag jól átteleltek ott, ahol a talaj jó és időbeni előkészítésével és a jó minőségű vetéssel kedvező feltételeket teremtettek a gyö- kérrendszer kifejlődéséihez. Másutt viszont a viszonylag télálló fajták sem bírták a hideget, mert rosszul előkészített talajba kerültek, meglehetősen ritkán keltek és már tavasszal sem ígértek jó termést. A vetés rendkívül fontos eleme az egyes fajtáknál alkalmazott agrotechnikának. Mind a túl'korai, mind a túlkései vetés rontja a végeredményt. Kerületünkben az őszi búza vetésének optimális agrotechnikai határideje szeptember 20. és október 10. között van. Ebben az Időben vetett gabonák adták az idén is a legmagasabb termést. Ezért a mezőgazdasági üzemek agronómusainak és gépesí- tőinek legyen szívügye, hogy legalább az őszi búza 70 százaléka ebben az időszakban kerüljön a talajba. Külön ügyel- niök kell a vetés mélységére. Sajnos, sok helyen ebben a nagyon fontos dologban is sok hibát követnek el. Semmilyen kifogás nem lehet e téren mentség. Arra van szükség, hogy az agronómuso'k és a gépesítők ott legyenek a vetőgépeknél, hogy következetesen ellenőrizzék a minőséget, a vetés mélységét és az utasításaik megtartását. A GAZDASÁGOSSÁG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉÉRT A gabonatermesztésben a tápanyagellátásra is nagy súlyt kell helyezni. Már megteremtődtek nálunk a műtrágyaellátás kedvező feltételei. Kerületünkben egy hektárnyi termőföldre tiszta tápértékben számítva csaknem 300 kilogramm műtrágya jut. Csakhogy nem mindig és nem mindenütt használják ki hatékonyan a műtrágyákat. Jetentős tartalékaink vannak a trágyafélék megkülönböztetett felhasználásában,a tal'aj és trágyafélék tulajdonságainak megfelelő figyelembe vételében. A vízgazdálkodási szervek a mezőgazdászoknak gyakran felróják, hogy a talajt és a növényeket nem trágyázzák szakszerűen, a tápanyagok nagy része kilúgozódik a talajból és szennyezi a folyóvizeket. A gabonatermesztés ma már elképzelhetetlen a vegyszeres gyomirtás széles körű alkalma zása nélkül. Persze, e téren is a legszigorúbb gazdaságosság elvéhez kell ragaszkodni. Ugyanis a szakszerűtlenség ezeknek a gyomirtó és növény- védelmi készítményeknek a hatékonyságát csökkenti, és feleslegesein emeli a termelési költségeket. HAZAI FAJTÁK SIKERE Elmondhatjuk, hogy kerületünkben az értékes biológiai anyag már csaknem két évtizede a gabonatermesztők rendelkezésére áll. Munkánkban igyekszünk mind szorosabbra fonni együttműködésünket a nemesítő állomásokkal. Az utóbbi években a külföldi fajták mellett a mi új búzafajtáink is beváltak a gyakorlatban. Sikerrel" helyettesítik a jugoszláv korai fajtákat, főleg a Szávát. Földjeinken 45—50 százalékban termesztünk hazai búzafajtákat, de a szovjet fajták részaránya sem csökkent. Ezekben a hetekben, amikor a jövő évi termés alapjait rak-- juk le, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy jó eredményeket csakis a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása révén érhetünk el. Továbbá az irányító, de főleg az agronómiai munkában harcolnunk kell a sablonosság, a rutinmunka ellen, érvényesíteni kell az alkotószel lemet, a lelkiismeretességet, a felelősségtudatot. Mindez együttvéve fontos feltétele a gabonatermesztés további fejlesztésének. JAROMlR ALGAYER, « Nyugat-Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója A neve: Tóth Attila. Életkora: 30 év. Foglalkozása: Tudományos kutató. Különös ismeTtevőjele: — itt elbizonytalankodom, mert valóban semmiféle különös jelet nem tudok felhozni, hacsak azt nem, hogy a természettudományos műveltségű emberek többségétől eltérően, ő a kultúra iránt is intenzíven érdeklődik. Hogy mást ne mondjak, Kassán (Košice) a CSEMADOK délvárosi helyi szervezetének ö az elnöke. Az otthonában folytattunk afféle hétvégi beszélgetést. Azért az otthonában, mert ő is úgy látta jobbnak, ha nem a munkáidé: jéből, hanem inkább a szabad óráiból kötök le néhányat. — Ügy tudom, hogy nem Kassán született. Kérem szóljon az indulásról, eddigi pályafutásáról. — Pályaválasztásom nem véletlenszerű volt, sőt afféle hosszabb folyamatnak tekinthető. amely úgy tizenkét éves koromban kezdődött. Az első lépcsőfokot a peredi alapiskola jelentette, ahol matematikatanítóm, Varga Lipót keltette fel bennem a természettudományok iránti érdeklődést. Ezt az érdeklődést a galántai magyar tannyelvű középiskolában egy további kiváló pedagógus, Mészáros József a matematika felé irányította. Nekik nagyon sokat köszönhetek azért, hogy 1967-ben sikeresen felvételizhettem a Prágai Károly Egyetem atomfizika karán. — Hogy jutott el a számítás technikához? — Harmadévesként specializálódnom kellett, azaz szakágazatot választanom. Én az akkoriban még eléggé szokatlannak számító k i bér ne tikasza - kot választottam. Ma már tudom, hogy jól döntöttem. De hogy tovább folytassam: az egyetem elvégzése után a kibernetika gyakorlati alkalmazása felé fordultam, hogy az elméleti ismereteket összehasonlítsam a hazai lehetőségekkel. Számomra az első nagy bevetést a Vasmű jelentette. A vállalatvezetésben, valamint a termelésirányítás számítógépes információs rendszerének tervezésében. bevezetésében vettem részt. Menet közben természetesen tovább kellett tanulnom: újabb programozási nyelveket, számítógéprendszereket, közgazdaságtant, kohászati technológiát és nem utolsósorban az angol nyelvet. Szakmai fejlődésem szempontjából a Vasműben eltöltött hat év felért egy további egyetemmel. —■ Szeretném, ha egy kicsit bővebben is kifejtené, mit jelent a „vállalatvezetés és a termelésirányítás számítógépes rend szere". — Messzebb kezdem. A Kelet-szlovákiai Vasműben számítógépet öt-hat évvel munkába lépéseim előtt kezdtek alkalmazni. Igaz, nagyobb előrehaladás csak akkor történt, mikor a vállalat megvette az IBM—370- es gépet, mely tulajdonképpen az egyik legmodernebb amerikai számítógépnek tekinthető, Ezután, egy fél évtized alatt, elég sok munkát elvégeztünk. Legelőször a gazdasági információk számítógépes feldolgozását teremtettük meg. Ide tartoznak például az ügyviteli információk, a bérezés stb. Ez a Vasműben ma már mondhatom, hogy európai szinten működik. A hivatalnok asztalán ott a készülék és ha szüksége van valamilyen adatra, azt képernyőre hívhatja, Jóllehet a számítástechnikának nem csak az információk feldolgozásában, hanem a termelésirányításban van a legnagyobb jelentősége. Egy jó számítógéppel ugyanis el lehet érni, hogy a termelési folyamat minden szakán kellő mennyiségű anyag, energia és ember álljon a rendelkezésre. Tehát se nem kevés, se nem sokl — A Vasműben már működik ilyen program? — Ottlétem utolsó két évé ben tulajdonképpen én voltara egy termelési matematikai modell felelős megoldója. Adva voltak a nyersanyagforrások, az emberi források, a gépi lehetőségek és a társadalmi követelmények, vagyis, hogy mit gyártson a gyár, milyen termékszerkezettel és milyen idő alatt. Ez egy globális feladat, amit természetesen részletezni kellett: melyik gép, melyik műszak milyen anyagot termeljen és mennyit. így elmondva ez egyszerűnek tűnik, de ha belegondolunk, hogy ez valójában rendszer, ahol minden mindennel összefügg — akkor bizonyára kitűnik, ennek a megoldása nem is egészen gyerekjáték. A programot akkor teljes egészében nekünk sem sikerült megvalósítani, de egyes részek már működnek. Ilyen például az éves terv előkészítése, lebontása gépekre és termékekre. Most ennek a „finomítását“ kell ' megoldani, vagyis azt, hogy az üzemvezető például minden műszakkezdéskor pontosan tudja: milyen állapotban van a géppark, milyen nyersanyagok állnak a rendelkezésére, hogyan változtak a megrendelési igények stb. — Két éve megint elméleti- kutató síkra került. Ez hogy történt? — A CSSZSZK kohó- és ne- hézgéppiari minisztériumának közvetlen fennhatósága alatt működő INOGRA számítástechnikai kutatóintézet 1978-ban pályázatot hirdetett tudományos kutatói állás betöltésére. Ezt megpályáztam, és felvettek. Most a prágai INOGRA kassai kutatóközpontjában dolgozom. — Ez azt jelenti, hogy a Vasműtől most már teljesen elszakadt? — Nem. A Vasmű számomra sokat jelentett és jelent. Ezután is fontosnak tartom, hogy összevessük az elméletet a gyakorlattal. számítástechnikánk jelenéről azt mondhatom, hogy azok az ismeretek és módszerek, amelyekkel rendelkezünk, még mindig nem elegendők ahhoz, hogy olyan nagy vállalatokat, mint a Vasmű. teljes mértékben számítógépekkel tudjuk irányítani. A kutatóintézetben éppen ezért űj lehetőségek kidolgozásával foglalkozunk. Az egyik ilyen feladatunk például a számítógépes rendszerek tervezése. Egy ilyen rendszer tulajdonképpen a probléma megfogalmazásából, a megoldás algoritmusának leírásából, programozásából, tex- teléséből és az üzemeltetésből áll. Legfőbb célunk az, hogy ezt a hosszú és költséges folyamatot lerövidítsük, méghozzá úgy, hogy minőségjavulást is elérjünk. — Az emberek többsége a számítástechnikát ma még eléggé elvontnak tekinti, idegennek érzi . . . — A kibernetikából nem akarunk misztikus tudományt csinálni, ami csak a kiválasztottak privilégiuma. A számítás- technika eszközeit és módszereit a dolgozók széles körében könnyen elsajátíthatóvá kell tenni. Ehhez pedig az szükséges, hogy a mostani gépnyelveket egyszerűbbekkel váltsuk fel. Ezt egyébként az az ENSZ- feiadat is tartalmazza, melv a Kelet-szlovákiai Vasműn keresztül érkežett hozzánk, s mi vállaltuk, hogy olyan program- rendszereket dolgozunk ki. amelyek egyszerűbbé teszik és elősegítik a számítógépek alkalmazását a kohászatban. • • • Tóth Attila jó riportalany. Szinte észre sem vettem, hogy éjszakába nyúlt már a beszélgetésünk. Szelleme friss, mint a forrás. Most is még újabb és újabb gondolatköröket görget elő, de nekem már búcsúzni illene, mert tudom, hogy holnap korán reggel Nyugat Szlovákiába utazik a családért. SZÁSZAK GYÖRGY
