Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-01 / 231. szám, hétfő
igényesebben a felsőoktatási ánwnvekben is Új tanév kezdődött Eredményes geológiát kutatások a CSSZK-ban S aját értet miséget nevelni, olyat, inely osztályszem- pontbol és ideológiailag is szorosan .« munkásosztályhoz kötődik. ezt már a CSKP IX. kongresszusa is rendkívül jelentős politikai feladatnak minősítette. Felsőoktatási intézményeink ti feladatot céltudatosan teljesítették eddig is, s a IX. pártkongresszus óta eltelt 30 év alatt mennyiségileg és minősé gileg is dinamikusan fejlődtek. Pártunk XIV. és XV. kongresz- szusa azonban még ennél is magasabb célokat tűzött ki, s ezeket a csehszlovák oktatási rendszer új tervezetében rögzítette. Ennek értelmében e«yre növekvő igények hárulnak a felsőoktatási intézményekre; emelniük kell munkájuk színvonalát, fokozniuk az oktatas nevelés hatékonyságát, s az oktatas tartalmában és ben olyan változásokat kellesz közölniük, hogy ne csak a jelenlegi társadalmi szükségleteknek megfelelően készítsek fel a szakembereket, hanem már a jövő követelményeit is tartsák szem előtt. A gyakorlattal való szoros kapcsolat nemcsak igazolja tevékenységük helyessegét, hanem visszu- jelzésszerűen minőségi szem pontból is ösztönzőleg hat munkájukra. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése döntő fontosságú a part XV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, s kedvező feltételeket teremt j XVI. pártkongresszus és a 7. öteves terv előkészítéséhez, hiszen a mai egyetemi és főiskolai hallgatók már aktívan részt vesznek e dokumentumok feladatainak realizálásában. E 5zemjjontokat figyelembe veve i felsőoktatási intézményekben most kezdődő tanév rendkívül jelentős egész szocialista társadalmunk számára. Megállapíthatjuk: ez ideig kidolgoztuk már az egyes szakok oktatási céljait, körvonalaztuk « szakok profilját, új tanterveket vezettünk be egyes intézményekben s módosítottuk a tanulmányi időt. Tudatában vagyunk azonban a fogyatékosságuknak is, molyok eme igényes feladatok teljesítése során előfordulnak, s gyakran a nézetek, szemléletek különbözőségéből, 'vagy az egyes oktatók, karok, tanszékek eltérő szakmai érdekeiből adódnak. Bár a felsőoktatási intézmények tartalmi korszerűsítésében fokozatosan egész sor rendkí-. vül bonyolult kérdést sikerült megoldanunk, javítottuk az irányító munkát, korszerűsítettük az oktatás-nevelést, fokoztuk hatékonyságát, azonban még mindig nem lehetünk elégedettek, hiszen a legújabb tudományos és technikai ismeretek csak lassan törnek utat az egyetemeken és főiskolákon, nem tükröződnek vissza a hallgatók felkészítésében. Fogyatékosságok vannak a növendékek ismereteiben, s nem vagyunk megelégedve elméleti-szakmai felkészítésükkel és kommunista nevelésükkel. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy lebecsüljük az eredményeket, hiszen különösen az utóbbi években szemmel láthatóan emelkedett a felsőoktatási intézmények színvonala, jobb lett munkájuk tartalma, javultak a módszerek. Tudatosítjuk azonban, hogy csak a nyílt, bíráló és önbíráló szemlélet, a fogyatékosságok kiküszöbölésére irányuló konkrét intézkedések teremthetnek kellő feltételeket a munka színvonalának további javításához. Szükséges ezért még intenzívebben korszerűsíteni a hagyományos oktatási módszereket, az előadások klasszikus formáját, szükséges még jobban aktivizálni a diákokat a szemináriumokon és gyakorlatokon, még fokozottabban kell gondoskodni a tehetséges hallgatókról. Az erdemények persze nem csekély mértékben függnek a tankönyvek, jegyzetek színvonalától is. Ezért minden okta- tónak, főleg pedig a tanároknak és docenseknek alapvető kötelességüknek kellene tartaniuk, hogy részt vegyenek a tankönyvszerzésben. Több felsooktatási intézmény és kar megfelelő mennyiségű tankönyvről gondoskodott, de éppen a mű szaki főiskolák ezeket a feladatokat elhanyagolják, holott a tudomány és a technika roha- mop fejlődésének időszakában a műszaki értelmiség képzése elsőrendű feladat. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az egyetemi és főiskolai tisztségviselők a felelősséget nemegyszer a kiadókra hárítják, holott jó- maguk nem tartják be a kéziratok leadásának határidejét és nem teremtenek megfelelő kapcsolatot a tankönyv vagy jegyzet megjelenéséért felelős egyénekkel. Éppen ezért érté' kelnünk kell egyes tanintéze~ töknek a kezdeményezését és következetes munkáját, mint például a nitrai Mezőgazdasági Főiskoláét, a kassai (Ko'sice/ A felsőoktatási intézmények átépítése nem robbanásszerű folyamat, hanem hosszan tartó s állandó megújulást igénylő feladat, melyben döntő szerepe van az oktatónak. Az oktatás és a nevelés hatékonysága azonban politikai megyőződésé- től és elkötelezettségétől függ, s attól, képes-e alkotó módon alkalmazni szakmai ismereteit és a pedagógiai módszereket. Csakis az olyan pedagógus lehet a hallgatók példaképe, aki önmagával szemben is igényes, s a követelményeket képes szüntelenül emelni: csak ily módon növelheti az elvárásokat diákjaival szemben is. Ez természetesen megköveteli, hogy az egyetemi és főiskolai oktatók rendszeresen bővítsék politikai ismereteiket, állandóan megújítsák szakmai ismereteiket, s módosítsak oktatási módszereiket. A magasabb képzettségnek természetesen visz- sza kell tükröződnie az oktató- nevelő munkában is, kiaknázva a kiváló tudósok, kutatók és szakemberek legújabb ismereteit és tapasztalatait. Amikor az oktatók továbbképzéséről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a kedvező eredményeket, amelyeket a fiatal oktatók számára rendezett tanfolyam résztvevői értek el. Ezeket a tanfolyamokat a Komenský Egyetem bölcsészettudományi kara szervezte. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy még mindig nem oldottuk meg az egyetemi és főiskolai oktatók rendszeres továbbképzését, ezért ebben a tanévben komoly figyelmet szentelünk e kérdésnek. A felsőoktatási intézmények egyik sajátossága, hogy az oktatás során egységet kell teremteniük a tudomány, a nevelés és a képzés között. A hallgatók felkészítése a tudományos kutatómunkára, s maga a kutatótevékenység — a tudomány és technika mai szerpe és helyzete mellett rendkívüli jelentőségű. A párt központi bizottsága elnökségének 1974 májusi ülése óta e téren is kedvező fejlődés mutatkozik s ez megnyilvánul már a tudományos feladatokban, a kutatómunka eredményeinek gyakorlati hasznosításában is. Azonban továbbra is arr<i kell törekedni, hogy még következe tesebben kihasználjuk a felső okiatási intézmények kutató munkáját, bekapcsoljuk őket a tudományos technikai,*társadat mi-gaždasági kérdések megöl dósába, hatékonyabban használják ki a rendelkezésükre ál tó segédeszközöket és berendezéseket > s fontos, hogy bekap csoljuk őket a műszaki hala dást szolgáló feladatok megöl dásába. R téren még tartalékaink vannak, éppen ezért javítani kell az együttműködést a tudományos kutatóintézetekkel és más ilyen jellegű intézményekkel. Nem szabad elhanyagolni a jiedagógia, pszichológia ós a közgazdaságtudomány feladatainak megoldását sem. A felsőoktatási intézmények tartalmi korszerűsítésének elválaszthatatlan része az eszmei és politikai nevelőmunka javítása is. Az egyetemek és főiskolák végzőseinek szakképzettsége ugyanis nem csupán azzal mérhető, hogy szakmai szempontból rátermettek e, megfelelnek e a követelményeknek, hanem politikai tudatosságuk is mérvadó. Hiszen # jövő vezető dolgozóinak el kell sajátítaniuk a marxista—leninista ismereteket és fontos, hogy a tudományos, szakmai és gyakorlati kérdések megoldása során ezeket alkotó módon tudják alkalmazni; szükséges, hogy tudatában legyenek pártunk politikája helyességének, s munkatársaikat is megnyerjék e politika támogatásának. Ezért az új tanévben is a főiskolák és egyetemek egyik legfőbb feladata a kommunista nevelés még tar talmasabbá tétele, módszereinek és formáinak javítása úgy. hogy a nevelés áthassa az intézmények egész tevékenységét. Az egyetemi és főiskolai ifjúság körében is még fel felbukkannak kisjjolgári nézetek, a szakmai és a politikai ismeretek elszigetelt értelmezése, a szocializmusnak, mint fogyasztói társadalomnak az értelmezése stb. E téren még sok teendő vár az oktatókra. Elsősorban az ő példájuk, politikai tudatuk és elkötelezettségük, a döntő az a képességük, hogy nyíltan és meggyőzően beszéljenek a hallgatókkal hazánk bel- és külpolitikájáról, az ideológiai harcról és a népgazdaság kérdéseiről. A politikai nevelőmunkában jelentős szerepet töltenek be a marxizmus—leninizmus intézetei, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a diákotthonok. Az említett igényes feladatok teljesítése természetesen függ az irányító és ellenőrző szervek munkájától is. Ezért továbbra is ügyelünk arra, hogy munkájukat egyre jobban végezzék. Meggyőződésünk, hogy az eddigi kedvező eredmények s a fogyatékosságok nyílt feltárása azzal az elszánt elhatározással, hogy mielőbb kiküszöböljük őket — megfelelő feltételeket teremtenek a felsőoktatási intézmények tanévkezdéséhez. Dr. ĽUDOVÍT KILÄR professzor, az SZSZK oktatási miniszterének első helyettese A közgazdászok és a többi szakember körében gyakran hangzik el a kérdés: kielégítik-e meglevő szénkészleteink a népgazdaság egyre fokozódó igényeit? A prágai Geológiai Hivatal dolgozóknak szavai szerint ku tatásaik eddigi eredményei kedvezőek. A feltétel, hogy továbbra is ésszerűen gazdálkodjunk a szénnel és a többi nyersanyaggal. Noha a nemrégen még kiapadhatónak hitt kladnói és ostravai szénforrások sok gondot okoztak, a geológusok tapasztalatai megnyugtatóak: a Kladnói Köszénbányák dolgozói a közeli slanýi szénmedencébe, az ostrava-karvái szénmedence vájárjai pedig Frenštát—Troja- novice környékére helyezik át munkahelyüket. A szénkészleteken kívül a geológusok figyelme a többi hazai nyersanyagforrásra is kiterjed. — Bár természeti kincsekben nem bővelkedünk — mondják — e téren nem vagyunk a legszegényebbek sem. Így pl. a közelmúltban még nem sok remény volt a Cínovec környékén bányászott ónlelőhe- lyeinék kibővítésére. A nyersanyagok világpiaci árának gyors emelkedése tette indokolttá az 1500 méter mélységben a fúrásokat. A 300 méter mély kutatóakna és a 8 km hosszú folyosók létesítésével kapott ezernyi értékes adat alapján a szakemberek nemcsak Cínovec, hanem Sokolov környékén is további gazdag ónlelőhelyekre következtetnek. Fluorit szükségletünket az ötvenes évekig behozatalból fedeztük. A sikeres geológiai kutatások érdeme, hogy az Érchegységben és az üriáshegy- sőgben megkezdtük ennek a kohászatban és vegyiparban nélkülözhetetlen nyersanyagnak a bányászását, és hogy ifiár két évvel ezelőtt egymillió tonna fluoŕitot termeltünk ki. A további lelőhelyek feltárásával — pl. Kovarská környékén — már 300—500 méter mélységben is jó minőségű fluoritra bukkantak a dolgozók. Ennek köszönhető, hogy az országos igények 50 százaléka a hazai készletekből biztosítható. A kerámiai nyersanyagkutatások eredményeként Nyugat- Cseliországban további kaolin- bányákat nyitunk. A földjxit- készletekkel kapcsolatos újabb ismeretek alapján megváltoztak a szakemberek nézetei erről a fontos nyersanyagról is, amelyből — pl. Halámky vidékén — legalább évi 80 ezer tonna termelését helyezték kilátásba. Az öntödei- és üveggyári homok hazája Provodín környéke, örvendetes tény, hogy az itt évi egymillió tonnára becsült homoktermelés teljes mérték-’ Dinamikusan fejlődik a bolgár-szovjet á r u c se re f o r ga lom, ami a két ország gazdasági fejlődésének igen fontos tényezője. Erről tanúskodnak a 'következő adatok is. A bolgár—szovjet szállítások összértéke 1948-ban mintegy 129,9 millió rubel volt. A Bulgáriába irányuló szovjet export értéke 71,5 millió rubel, míg a Szovjetunióba irányuló bolgár export értéke 58,4 millió rubel volt. A jelenlegi — 1976—80-as — ötéves tervidőszakban a két ország álta'i megkötött sokoldalú szerződésekben rögzített árucsereforgalom értéke eléri a 25 milliárd rubelt. Az árucsere előirányzatait a tényleges forgalom eddig még mindig túlteljesítette. Kedvezőek a kilátások a Szovjetunió és a Bo'igár Nép- köztársaság közötti kereskedelem további tervszerű fejlesztésére. Ezt az 1979-es évre aláírt árucsere forgalmi jegyzőkönyv is biztosítja. A dokumentum szerint a kölcsönös szállítások növekedésének érben fedezi szükségletünket, s ezért behozatala a jövőben fe-> leslegessé válik. A geológusok tevékenysége a lakótelepek, a közlekedési rendszer, a metró, az autósztráda építését megelőzően is néU külözhetetlen. Adatszolgáltatásaikat és véleményezésüket « Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű tervrajzainak kidolgozása-; kor is figyelembe vették. De az ő érdemük az is, hogy a beépített területeken levő liá-» zakat nem veszélyeztetik, a sza-: nálási munkák, s hogy a törté-; nelini értékek, a műemlékek, várak megőrizhetők az utókor számára. Ezzel azonban nem merül ki a geológusok tevékenysége. Is-> meretesek a nyersolaj-szennye-! ződés okozta károk a világban, amelyek bár nem olyan mértékben, de hazánkban is — pl. a bratislavai Slovnaft, vagy, Prága Ruzyné és Knéževes kör-# nyékén —. nagy problémát je^ hintenek. A Klatovy—Točník t vízmű közelében a víztartály, hibás tömítése miatt nagy mennyiségű nyersolaj szivárgott a föld alatti vizekbe. E szennyeződések okának megái-' lapítása és egy elmozdítható víztisztító berendezés kifejlesztése az építőipari geológusok érdeme. A geológiai szakemberek to* vábbi kutatásaik során a föld* alatti és felszíni vizek szennye^ ződésének megelőzésére, illetve a terméshozam fokozására tő-! rekedve, a szántóföldek, tehát a talaj minőségét is nagyító alá veszik. Kísérleteik egy része a főváros ivóvízszükségletét biz* tosító Zelívka patak táján fo* lyik. A Pelhrimov közelében le* vő Samsín földjein elért ered-i ményeik nemcsak érdekesek, hanem tanulságosak is: arról győzik meg a mezőgazdasági dolgozókat, hogy kevesebb mii-* trágyával — bizonyos feltételek; között — jobb termés érhető el,- s a talaj szennyeződése is meg1* akadályozható. Geológusaink eredményes te-i vékenysége külföldön is Isme* retes. Ezzel magyarázható a munkájuk és szakvéleményük iránt — különösen a nyers* anyagokban gazdag fejlődő or-< szagok részéről — tanúsított! élénk érdeklődés. De a világ el* ismerésének tekinthető az is, hogy az UNESCO, illetve a Nemzetközi Hidrogeológiai Csopor-* tosuťás (IAH) a föld alatti vi* zek védelmére irányuló prog* ram keretében világkongresszu* sál 1982 ben hazánkban tartja meg. A kongresszust előkészítő bizottság — az IAH szerve —, amelynek megalakítására még az ősszel Karlovy Varyban ke* rül sor.-km* té-ke eléri az igen jelentős 6,1' millió rubeles szintet. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok új eleme, hogy Bulgária részt vesz a Szovjetunióban kiépülő új nyersanyagbázis megteremtésében, és ennek fejében 1979-ben az előirányzaton felüli mennyiségben szállít a Szovjetunió föld-i gázt, vasötvözeteket, fémkohászati és egyéb nyersanyagokat Bulgáriának. (Budapress — Sofiapress) Calabria—Szicília híd A Oalabria és Szicília közötti 3 kilométeres távolság áthidalására, amelyhez ez idő szerint 2 óra szükséges, függőhíd építésiét javasolják. A függőhíd 3300 méter hosszú lenne és 5 év alatt épülhetne fel. A tervet 20 évi kutatómunka előzte meg, és előnyösebb megoldást kínál, mint a tervezett szilárd híd, vagy alagút. A végső döntés most a politikusokra vár. tvoj; Állatorvosi Főiskoláét, a zvole- módszerei- * ni Erdészeti és Fafeldolgozó Főiskoláét stb. Az egyetemek és főiskolák hallgatói korszerű laboratóriumokban készülnek jövő hivatásukra (ČSTK-felv.J A FEJLŐDÉS MOTORJA
