Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-17 / 245. szám, szerda

A kölcsönös bizalom alapja A halodó múlt kötelez 0 Népszerűek a nyilvános pártgyulések $ Bátran bírálnak Jánosdeúk László, a pelsőci (Plešivéc) falusi pártszervezet elnöke mar túl van a nyugdíj- korhatáron. Húsz évig volt a nagyközség hnb-titkára. A köz­életi tevékenység ma is épp úgy az életéhez tartozik, mint a mindennapi fizikai munka vállalása. Most is munka köz­ben találom, az ú| művelődési ház építését irányítja. — Számomra a munka adta meg mindig az éiet értelmét. Az egészségem még jó, hát miért ne dolgozzam? Eredeti foglal­kozásom asztalos, így értek az ácsmunkához is, amit pillanat­nyilag az új művelődési ház építésénél kamatoztatok. Amió­ta megkezdődött az építkezés, én még egy órát sem hiányoz­tam a munkából. A pártmunka és az egyéb társadalmi megbí­zatás? Azt szabad időmben vég­zem. Tegnap volt például párt­vezetőségi ülésünk. — S miről tárgyaltak? — Egyebek között értékeltük a hnb választási programjának teljesítését. Ehhez tartozik ez a hatmillió korona beruházás­sal épülő művelődési ház is. Az építkezés nagy része Z-ak­cióban történik. A falusi párt- szervezetünk vállalta a védnök­séget az építkezés felett, már ami a munka szervezését és irányítását illeti. — És a lakosság? — Még nem panaszkodom, ha továbbra is megadják azt a tá­mogatást, amit eddig kaptunk tőlük, akkor a tervezett időre, 1981-re át is adhatjuk rendel­tetésének. Szükség van rá na­gyon, hiszen Pelsőcön jelenleg, nincsen művelődési ház. A régit a Sajó szabályozása miatt le kellett bontani. A nyilvános pártgyűléseket és egyéb össze jöveteleket, ünnepélyeket a mo­zi helyiségében tartjuk, ami ki­csi és nem megfelelő ilyen célokra. — Mikor volt utoljára nyil­vános pártgyűlés? — Még nyáron, most készít­jük elő az őszi időszak nyil­vános pártgyűlését, ami az idén sorrendben már a negyedik. A jövő héten tartjuk. — Milyen a látogatottság egy Ilyen nyilvános gyűlésen? — Pelsőcön a nyilvános párt- gyűléseknek jó hagyománya van. Lényegében ez a legna­gyobb olyan fórum, ahol a párt közvetlenül is találkozhat a párton kívüli dolgozókkal. Ezért mi komoly jelentőséget tulaj­donítunk az ilyen gyűléseknek. Már hetekkel előtte megkezd­jük a szervezését, előkészítését. — A lakosság megnyilatko­zása ? — őszinte és nyílt. Ennek mi örülünk is. Hiszen csak így kap­hatunk teljes képet a meglevő problémákról. Másfelől a párt számára itt nyílik a legnagyobb lehetőség, hogy meghirdesse programját, alakítsa, formálja a lakosság nézetét és biztosítsa a párt vezető szerepét minden téren. Jó próbakő egy ilyen nyilvános pártgyűlés a szocia­lista demokrácia érvényesíté­sére és elmélyítésére is. Pelsőc nagyközség lakosai megszokták az őszinte szót, hiszen itt a múltban is erős szervezete volt a pártnak. Nem véletlenül tar­totta itt 1927-ben a CSKP a te­rületi konferenciáját, amelyen jelen volt Gottwald elvtárs is. — Ez a hagyomány nyilván kötelez is. — Igen, az ilyen hagyomá­nyokat nemcsak megőrizni, ápolni kell, hanem tovább is fejleszteni. Ehhez a párttagság­tól megkapunk minden támo­gatást, hiszen a párttagok több­sége veterán kommunista. Bár ők már megtették a magukét, de ma sem ülnek ölbe tett kéz­zel. Aki csak teheti, részt vál­lal a község fejlődését szolgá­ló társadalmi munkából is. El­jönnek a nyilvános pártgyíílé- sekre, hogy elmondják vélemé­nyüket erről viigy arról a kér­désről, javaslatot, tanácsot ad­nak a problémák orvoslására. S ez az emberi, kommunista ma­gatartás meghatározó az egész pártmunkánkban. — Egy ilyen nyilvános gyű­lésen sok probléma felmerül. Van-e úgynevezett kényes kér­dés is? — Attól függ, mit tartunk ké­nyes kérdésnek. Meg egyálta­lán lehet-e a kommunisták szá­mára kényes kérdés. Itt volt például a nyár folyamán a ca* lói felkészítik a fiatalokat A párt tagjieiöitjeinek a képzése # Prágai tapasztalatok 1979 X. 17. A tagjelöltek képzése a kom­munisták figyelmének közép­pontjában áll. A kétévi jelölt- ségi idő alatt minden fiatal alaposan megismeri a párt programját, politikáját és alap- szabályzatát. Ugyanakkor konk­rét feladatok teljesítésével be­bizonyítja adottságait. Ebben a tagjelölteknek az alapszervezet segítségükre van. Igen jó tapasztalatokat sze­reztek a tagjelöltek elméleti felkészítése terén Prágában, a városkerületi Pártbizottság dol­gozói, ahol ezt a feladatot Ka­rel Kaderavek, Alexandr Ďuran és Marie Turková látják el. Tíz üzem, vállalat, intézmény tag­jelöltjeinek nevelését biztosít­ják. A fiatalok ismereteinek bő­vítésére bennlakásos és részben bennlakásos tanfolyamokat szerveznek. Minden egyes tag­jelölt két ilyen tanfolyamon vesz részt, az egyiken tagjelölt- ségi ideje kezdetén, a másikon pedig végén. 1972-höz viszonyít­va, amikor a jelölteknek mind­össze a fele vett részt hasonló tanfolyamon, jelenleg 90 száza­léka bővíti ismereteit ily mó­don. A bennlakásos tanfolyamo­kon kívül előadásokat és sze­mináriumokat is rendeznek a tagjelöltek számára. Ezekre a politikai művelődés kabinetjé­ben kerül sor, mégpedig 14 na­pon keresztül. A témák megvá­lasztása a fiatalok politikai színvonalától függ. A munkás­fiatalok a politikai ismeretek alapjait sajátítják el, a közép­iskolák, illetve a főiskolát vég­zettek pedig a középfokú párt­oktatás anyagát. A programot rendszerint a Klement Gott­wald, illetve a Lenin Múzeum megtekintése egészíti ki. A tagjelöltek számára rende­zett bennlakásos tanfolyam mostanáig mindig egyhetes volt, a jövőben azonban három­napos lesz, s pénteken kezdő­dik. A bentlakásos oktatás ösz- szeszoktatta a kollektívákat, s elegendő időt biztosított min­den kérdés alapos megmagyará­zására, a vitákra és a gyakor­latokra. A tanfolyamokon 60 százalékban munkások vesz­nek részt. Vállalatok, iskolák, intézmények, pártalapszerveze- tei küldik tagjelöltjeiket a tan­folyamokra. jelenleg a körzet­ben 42 üzemi pártoktatási ka­binetben foglalkoznak tagjelöl­tek oktatásával. Az előadások megtartásáról 182 pártelőadó gondoskodik. Ezek tapasztalt vezető gazdasági dolgozók, kí­sérleti és tudományos intézmé­nyek dolgozói és egyéb jól kép­zett pártelőadók. Minden előadást a délutáni órákban szeminárium követ. A fiatalok négytagú csoportjai közösen oldanak meg feladato­kat, a közös munka eredményét a csoport egy tagja ismerteti. Ez a módszer a nyilvános sze­replésre is megtanítja a fiata­lokat. JINDRA CEKALOVA korügy, ha már „kényes" kér­dést akar. Több panasz érkezett hozzánk a lakosság részéről, hogy nincsen cukor. Mi ezt a hnb-vel közösen kivizsgáltuk, és megtettük a kellő intézkedé­seket. Miről is volt szó való­jában? Valaki „bedobta“, hogy emelni fogják a cukor árát, erre sokan nagy mennyiségű cukrot vásároltak fel, az üzle­tek erre nem készültek fel. A tartalék hamar elfogyott, s amíg az új rendelés megérke­zett, persze, hogy nem volt cu­kor. A lakossággal megértettük, hogy a cukor árának emelése kósza hír, ne keltsenek páni­kot, ne vásároljanak felesleges mennyiséget, mert ezzel megza­varják a közellátást. Hát ilyen „kényes“ kérdés van, de mi nem csinálunk belőle azt, ez nem egyeztethető össze pártpo­litikánkkal. Különben is a mi népünk elég fejlett ahhoz, hogy megértse: a szocializmus épí­tése közben adódnak gondok, nehézségek, amiket csak kö­zösen, az ő segítségükkel old­hatunk meg. Pártszervezetünk mindig is épített erre a támo­gatásra. — Tehát a falusi pártszer­vezet munkájában meghatározó a lakossággal való szoros kap­csolat. — Ez így van. Ezért mi nem­csak lelkiismeretesen készü­lünk fel a nyilvános pártgyű­lésekre, hanem igyekszünk azonnal feleletet is adni min­den felvetődő kérdésre. Nem beszélünk mellé, nem teszünk alaptalan ígéreteket. Ez a köl­csönös bizalom egyik alapja. — Miről tájékoztatják majd a legközelebbi nyilvános párt­gyűlésen a lakosságot? — Községünkben a kommu­nista pártnak hét alapszerveze­te van, s mindegyik beszámol az elért eredményekről, el­mondják problémáikat, gondjai­kat és kérik a lakosság segít­ségét. A helyi Vörös Csillag Efsz például — amely elég ne­héz körülmények között gazdál­kodik —, a csúcsmunkák ide­jén nagy segítséget kap a falu népétől. S az csak természetes, hogy ilyenkor a kommunisták járnak elől jó példával. Mi is kérjük majd a lakosságot, hogy a jövőben még nagyobb segítsé­get adjon az új művelődési ház építéséhez. — Számolnak-e újabb — ne haragudjon, hogy megint így fogalmazok — „kényes" kér­déssel? — Azért van a nyilvános pártgyülés, hogy a lakosság él­jen ilyen jogával, már ameny- nyiben létezik ilyen kérdés. Tu­datunkkal a közellátás terüle­tén jelenleg nincs probléma, s ha van, majd elmondják. Mi vá­laszolunk rá, sőt meg is tesz- szük a kellő intézkedéseket, ha arra szükség van. Egyébként a kapcsolatunk a hnb-vel nagyon jó. Az ott dolgozó kommunis­ták is á mi pártszervezetünk­höz tartoznak. Befejező gondolatként azért még ide kívánkozik valami. Csak úgy találomra megkérdez­tem egy fél tucatnyi embert Pelsőcön, hogy elégedettek-e a nyilvános pártgyűlésekkel és látogatják-e? A megkérdezet­tek közül négyen igennel vá­laszoltak, köztük két fiatal is. S azt is elmondták egyebek között, hogy még „senkinek sem törték be a fejét" — így mondták — ha bírálni mert. Ezt valóban jó volt hallani. TŐRÜK ELEMÉR MEGMUTATKOZNAK AZ EREDMÍNIK A tagkönyvcsere végrehajtásának tapasztalatai a Galántai Járási Építőváiialatban az építövAllalatoknAl, melyek munkahelyei tővol es­nek egymástól és gyakorta vál­toznak, a pártmunka jó meg­szervezése fokozott követelmé­nyeket támaszt a pártbizottsá­gok tevékenységével szemben. Hasonlóképpen vonatkozik ez a kommunistáknak a munka­társaik között végzett tevé­kenységére is. Jozef Macúch elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke arról tájékoztatott, ho­gyan tesznek eleget ezeknek a követelményeknek a Galántai (Galanta) Járási Építővállalat pártalapszervezeteiben. Közel ezerhétszáz alkalma­zottjával a galántai a legna­gyobb szlovákiai járási építő­vállalatok közé tartozik. Hét pártalapszervezetben több mint két és fél száz párttag és -tag­jelölt tevékenykedik, vagyis lé­nyegében minden hetedik dol­gozó kommunista. Ebből kö­vetkezik, hogy a vállalatnál ma­gas a politikai munka színvo­nala. Az alapszervezeteket úgy szervezték meg, hogy akcióké­pesen biztosítsák a tervfelada­tok teljesítését. Az idei esz­tendő, az év eleji termeléski­esés pótlása az eddigieknél még nagyobb igényeket támasztott a pártalapszervezetek, a kom­munisták igyekezetével szem­ben. Januárban az energiaellá­tási nehézségek miatt szinte teljesen szünetelt a munka. A gazdasági vezetés és a párt- szervezet hathatós intézkedé­seinek eredményeképpen a tel­jesítménytervek és az építési termelési terv teljesítésében már az első negyedév végéig pótolták a lemaradást, s ezek­ben a tervmutatókban sikeresen teljesítik az évi tervet. Az in­tézkedések megvalósításáért a kommunisták egységesen köte­lezettséget vállaltak, hogy sza­bad szombatokon három mű­szakot dolgoznak és minden kedden két órával meghosszab­bítják a műszakot. Nem teljesí­ti azonban a vállalat a nyere­ség képzésének a tervét — ob­jektív okokon kívül főképpen az építkezési munkák jellegéből következően. Mivel a beruhá­zók nem készítettek elő egyes munkahelyeket az építkezések megkezdésére, számos olyan munkákba fogtak, amelyek nem szerepellek a tervben. A tervfeladatok teljesítésé­nek kérdése szüntelenül napi­renden szerepel a pártalapszer­vezetek taggyűlésein. A vitában a kommunisták behatóan fog­lalkoznak az ezzel összefüggő kérdésekkel, úgyszintén a mun­kaidő alapos kihasználásának biztosításával, az anyagokkal és az energiával való takarékos­sággal. A vállalatnál új komp­lex racionalizációs brigád ala­kult energiamegtakarítási lehe­tőségek felkutatására. JOZEF MACŰCH elvtárs hang­súlyozta, hogy a pártélet ez évi legnagyobb feladata, a tag­könyvcsere végrehajtásának eredményei nemcsak a politikai és a pártmunka emelkedő szín­vonalában, hanem a gazdasági feladatok teljesítésére irányuló fokozott törekvésben Is meg­mutatkoznak. E feladat teljesítésére kezdet­től fogva nagy gondot fordított az üzemi pártbizottság. Figye­lemmel kísérte, hogyan végez­ték ezt a munkát az alapszer- vezeti pártbizottságok, a párt­csoportok. Megállapították, hogy két részleg, a vágsellyei A Ružomberok— Biely Potok-i acélszerkezeteket gyártó üzeni 03 számú részlege az utóbbi években hazánk több építészeti remekműve, figyelemreméltó épülete számára szállított alu­mínium burkolólemezeket. Ilyen például Bratislavában a Cseh­szlovák Rádió, a Banská Byst­rica-! művelődési ház, a Szlo­vák Televízió malomvölgyi épü­lete stb. Még az idén az érsek­újvári (Nové Zámkv) kórház és a prágai húskombinát építkezé­sére is szállítanak alumínium­paneleket. Nolc hónap alatt több mint 108 millió korona ér­tékben szállítottak ilyen leme­zeket. Felvételünkön: Eduard Macik egy alumínium ablakke­retet szerel. (CSTK -—i Gabdo felvétek*) (Sala) és a szeredi (Sered) alapszervezet bizottságának te­vékenységében fogyatékossá­gok mutatkoztak. Ezek főkép­pen abban nyilvánultak meg, hogy nem tudtak lépést tarta­ni a feladatokkal, és a bizott­sági üléseket nem tartották meg rendszeresen. Az üzemi pártbizottság határozott intéz­kedéseket foganatosított a hely­zet orvoslására, a pártmunka színvonalának emelésére, hogy az hathatósan elősegítse a gaz­dasági tervmutatók teljesítését. A nyíltság, az elvtársiasság, ugyanakkor a bíráló igényesség jellemezte a pártbizottságok tisztségviselőivel májusban le­folytatott beszélgetéseket, ame­lyeket elsősorban a bizottságok és tagjaik tevékenységében ta­pasztalható fogyatékosságok le­küzdésére összpontosítottak. Méltányolták az eredményeket, ugyanakkor kertelés nélkül rá­mutattak a hibákra. Néhány esetben pártbüntetést javasol­tak, illetve elvtársi figyelmez­tetést alkalmaztak. A szeredi részleg alapszervezeti bizottsá­gának egyik tagja leváltását in­dítványozták, egynek pedig megrovást javasoltak. Az intéz­kedéseket az alapszervezetek taggyűlései jóváhagyták. HASONLÓ SZELLEMBEN vé­gezték az alapszervezeti bizott­ságok a párttagokkal folytatott beszélgetéseket. Ezek előkészí­tésében részt vettek a pártcso­portok is, értékelték a pártta­gok tevékenységét, s pártfela­datokat is javasoltak. A beszél­getések folyamán a legnagyobb figyelmet a munkahelyen és a taggyűlésen a politikai aktivi­tásra, a kommunisták példamu­tatására, a kollektíva életére tett hatásra, a politikai tömeg­munkában való részvételre össz­pontosították. Egyszersmind azt is vizsgálták, hogyan emelhetik tovább a pártmunka színvona­lát, mit kellene és lehetne ja­vítani a munkahelyen, hogyan segíthetnék ezt elő a kommu­nisták. Ezt tartották szem előtt, amikor pártfeladatokkal bízták meg a párttagokat. Például Gáspár János, szocia­lista munkabrigád vezetője fel­adatul kapta, hogy fokozott igye­kezettel biztosítsa a lakásépí­tés! feladatok teljesítését, a Zlobin-módszer eredményes al­kalmazását. Egyszersmind meg­bízták, hogy készítsen elő egy elvtársat tagjelölt! felvételre. Szokolov József azt a megbíza­tást kapta, hogy mint kiváló munkás mutasson jó példát a fiataloknak, a munkaidő alapos kihasználására vezesse őket. Neki is feladata egy elvtárs tagjelölt! felvételének előkészí­tése. Az üzemi pártbizottság elnö­ke hangsúlyozta, hogy a be­szélgetések alkalmával nagy­mértékben megnyilvánult a bí­ráló és az önbíráló szellem, úgyszintén a kommunisták kez­deményezése. A szeredi részleg pártalapszervezetében a kom­munisták kötelezettséget vál­laltak, hogy biztosítják a beru-. házási feladatok és a nemzeti bizottságok építkezési tervének idejekoráni és jó minőségű tel­jesítését. Az ötös számú párt­alapszervezet kommunistái vál­lalták, hogy a negyedik negyed­évre tervezett üzemanyagszük­séglet hat-nyolc százalékát megtakarítják. Lenárt István kötelezte magát, hogy példamu­tatással munkatársait az ács­munkák határidejének lerövidí­tésére serkenti. Bergendi Fe­renc a betonozóban az agitá­ciós és propagandu munka vég­zését vállalta és megígérte, hogy a gépek gondos üzemelte­tésével takarékoskodnak a vil­lanyárammal. AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁG ELNÖKE a munkakezdeménye­zés számos más példáját emlí­tette. A felsoroltakból is látha­tó azonban, hogy • a galántai építővállalat pártalapszerveze­teiben az elvtársak helyesen értelmezték a tagkönyvcsere célját, s az eredmények a kom­munisták és a többi dolgozó ak­tivitásának növekedésében mu­tatkoznak meg. 6ÄL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents