Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-17 / 245. szám, szerda

EGÉSZSÉGÜGY — GONDOKKAL Ú) rendelőintézetet kap Bardejov Bardejov neve hallatán az emberek többsége nyomban a gyógyfürdőre gondol — és vég­ső soron ezen nincs Is mit cso­dálkoznunk, hiszen ez a fürdő nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte ismert. Természe­tesen Bardejov és a fürdő két különböző hely: noha teljesen elválasztani a kettőt nem lehet. Persze az alábbiakban nem is azt akarjuk fejtegetni, hogy az egyik mennyire meghatározója a másiknak. Ján Cáptól, a Já­rási Egészségügyi Intézet párt- alapszervezetének elnökétől tudtuk meg, hogy a járás ve­zetőinek elég sok álmatlan éj­szakát okoz Bardejov egészség- ügyi ellátása. A fő problémát — amint mondják — a meg­felelő létesítmények hiánya okozza, s lényegében ezzel ma­gyarázható az is; hogy az or­vosok nem jönnek ide szívesen dolgozni. De, hogy ne vágjunk a dolgok közepébe, vegyük csak sorjában, milyen egész­ségügyi létesítmények épültek fel eddig ebben a városkában. Nos, Bardejovban .az egész­ségügy kezdetét 1895 jelenti, ugyanis jótékonysági adomá­nyokból ekkor építették fel az eiső kis kórházat, mely fel­újítva és kibővítve még ma is áll, s az idegosztály kapott ben­ne helyet. Ez volt tehát a kez­det. Jelentősebb változás a fel- szabadulás előtt már nem is történt. 1956—1961-ben aztán felépült a város új kórháza és rendelőintézete, de tegyük hoz­zá — sajnos, eléggé rossz ter­vek alapján. Például olyan szűk, kis rendelőket terveztek, hogy a bennük nyújtható szak­orvosi szolgáltatások csak a II. típusú kórházak színvonalát érik el, noha ez első típusúnak épült. A rendelőintézet meg még félresikerültebb! Meg se felel a küldetésének. Egyszerűen vala­kik megfeledkeztek arról, hogy a rendelőkhöz várótermekre is li A kétezredik megrendelő Az utóbbi éveikben gyakran esiik szó a falusi és a városi élet iközti különbségek fokoza­tos megszüntetéséről. Ennek egyik jele, hogy a régi tűzhe­lyeik, kályhák szép sorjában kamráikba, majd onnan az ócs­kavasba kerülnek a falvakon is, helyükbe központi fűtés és gáz­tűzhelyek kerülnek. A fűtés így tisztább és egészségesebb lesz. A központi fűtés és a gáztűz­helyek beszerelését a (komáro­mi járásban 1974-től a Priemiko járási helyi gazdálkodási üzem gázszerelő részlegének dolgo­zói végzik Dominik Bátovský mérnök irányításával. Munká­jukat nagyszerűen végzik — er­ről a falvak és városoik lakosai már számtalan esetben megbi­zonyosodtak. A részleg dolgozói elhatároz­EGYEDÜLÁLLÓ A galántai (Galanta) járás Szenckirályfa (Králová pri Sen- ci) községében, a Szene felé vezető úttól nem messze egy kis parkban működik Szlovákia egyedülálló méhészeti skanzen-' je, amelyben eredeti formájú kasok, kaptárak láthatók. Mindegyike azt bizonyítja, hogy készítőik nem mindennapi fan­táziájú emberek voltak. Van itt fatörzsből kivájt kaptár, reliéf-- szerűen kiképzett zsúpkas és emberarcot idéző kaptárremek-* snfi. Az egyik képzőművész-haj-1 fämú méhész például Jánošík, a népi hős szobrát faragta re­mekbe, s üregét egy szorgal­mas méhcsaláddal népesítette be. Láthat itt r látogató a kap­tárak között akár afrikai va­rázslót ábrázoló faragványt is. Az egyik kéttornyú templomot ábrázoló kaptár belsejében új­ságot is olvashat az ember. SZÁRAZ PÁL táik, hogy az idén esedékes két­ezredik megrendelőnek ingyen készítik el a tervrajzokat és a szerelési munkálatokat is. A szerencse Mohos Mária, mar­celházi (Marcelova) lakosnak kedvezett, aki a Szlovák Nem­zeti Felkelés 35. évfordulója előtti napoikban kereste fel az üzemet. iA részlegnek ma már öt mű­szaki dolgozója és hét ikét-tkét tagú szerelőcsoportja van. Fő céljuknak munkájuk minőségé­neik állandó javítását, a szere­lés tökéletesítését, a reklamá­ciók számának csőikké ntését tartják. A megrendeléseket ru­galmasan intéziik, rövid időn belül előkészítik a tervrajzokat, tízeket jóváhagyják a Nyugat­szlovákiai Gázgyár komáromi üzemével. Ezek után a szerelők jutnak szóhoz, akiik pontosan, közmegelégedésre végzik mun­kájukat. Dominik Bátovský eredménye­ikről beszélve így értékelte a kollektíva munkáját: — Szerelőink és a tervezők között jó az együttműködés. Rendszeresen találkozunk, meg­beszéljük a közös problémákat. A jó kollektív szellem legéke­sebb bizonyítéka, hogy ebben az évben munkánkra egyetlen reklamáció sem érkezett — de érkezett annál több köszönő le­vél. És ez valamennyiünket büszkeséggel tölt el. KOLOZSI ERNŐ szükség van. A helyzet így tart­hatatlanná vált, kilenc rende­lőt a járási egészségügyi inté­zet munkásszállójába kellett „átköltöztetni“, ahol a lakáso­kat elfoglalva két emeletet vol­tak kénytelenek erre a célra felhasználni. Ám a megoldás még így sem ideális. Főleg a gyermekosztállyal adódtak problémák. A járási egészség- ügyi intézet igazgatójához számtalan névtelen és aláírt le­vél érkezett, melyekben arra panaszkodtak, hogy a kis vá­róteremben kibírhatatlan és egészségtelen a naponta ismét­lődő zsúfoltság. Az igazgató természetesen szívesen segített volna, csak­hogy sem az intézet, sem a város nem rendelkezett olyan helyiséggel, ahol a rendelőt jobb körülmények között helyezhet­ték volna el. Már-már úgy tűnt, bele kell nyugodni ebbe az ál­lapotba, amikor a JAS cipőgyár igazgatója — kiindulva abból, hogy üzemükben sok gyerme-' kés asszony dolgozik —, fela­jánlotta, hogy egy kétszobás üzemi lakást a járási egész­ségügyi intézetnek kölcsönöz­nek, rendezzék be azt orvosi rendelőnek. Ez meg is történt és ez év szeptember 10-től már egy gonddal kevesebb nyomja az il­letékesek vállát. Viszont to­vábbra is probléma a tbc- és tüdőosztály elhelyezése, mivel azok az épületek, amelyekben most vannak, a város szanálási tervében szerepelnek. Szólnunk kell még arról, hogy egy uro­lógiai rendelőre is szükség len­ne, mert vesebántalmaikkal szakorvosi vizsgálatra a bete­gek kénytelenek Prešovba utaz­ni. Az összképhez tartozik még, hogy a 6. ötéves tervidőszak feladatainak összeállításánál szóba jött a kórház és a ren­delőintézet kibővítése, de a felsőbb szervek — tekintettel a kerületben levő több be nem fejezett egészségügyi" létesít­ményre — nem engedélyezték. Az elmondottakból úgy érez­zük végeredményben ki is tű­nik, hogy a „toldozgatásnak, foltozgatásnak“ nem lenne sok eredménye. Bardejov egészség- ügyi ellátását ugyanis komplex módon kell megoldani. A járási nemzeti bizottság elnöksége a jelenlegi helyzetből kiindulva már meg is tárgyalta és jóvá­hagyta egy új rendelőintézet építésének költségvetési ter­vét. SZASZÄK GYÖRGY Egységesen, últekinKoltben Az ipari tanulók jutalmazását szabályozó rendelet A Munka és Szociálisügyi Minisztérium es - az Oktatási Minisztérium a munkásfoglal­kozásra készülő diákok és ipa­ri tanulók egységes jutalmazá­sát, illetve anyagiakkal való el­látását szabályozó rendeletet adott ki. A szeptember elsején életbe lépett 93/79. sz. (Szlo­vákiában 95/79 sz.) rende­let célja — dr. Jaroslav Prchal- nak, a Munka- és Szociálisügyi Minisztérium főosztályvezetője nek szavai szerint — a reszor­tok, illetve vállalatok nemkívá­natos gyakori versengésének megelőzésével az egységes el­járás biztosítása, A legtöbb előnyben a bányászitjúság részesül A főosztályvezetőtől kapott tájékoztatás szerint a rendelet a munkásfoglalkozásra készülő fiatalokat — jutalmazásuk, il­letve az anyagiak biztosítása szempontjából — két kategó riába osztja. Az* A kategó­riába a népgazdaság további fejlesztését elősegítő, három alapcsoportra osztott, legfonto­sabb foglalkozási ágak tartoz­nak. Az első alcsoportba a bá­nyász- és energetikai sz'akmá- kat választó, s ezért a legtöbb előnyben részesülő tanulók, a másodikba pedig azok tartoz­nak, akik olyan szakmák mel­lett döntenek, amelyekben az eddigi elenyésző érdeklődés miatt munkaerőhiány mutatko­zik. Az országos viszonylatban kiemelt foglalkozási ágak va­lamelyikét választó fiatalokat a harmadik alapcsoportra ér­vényes előírások szerint jutal­mazzák. A B kategóriába tartozó töb­bi foglalkozási ágat választó tanulók — jutalmazásukat te­kintve —nem részesülnek előnyben. A rendelet a tanulók havi ju­talmazását — eltekintve az ál­taluk választott foglalkozási ágtól — attól is függővé teszi, hogy melyik évfolyamot láto­gatják. A legalacsonyabb a ju­talmuk az első, a legmagasabb a harmadik és a negyedik évfo­lyamban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a bá­nyászfoglalkozást választva, az első évfolyamot látogatja, azt tanulmányi előmenetelének és magaviseletének figyelembevé­telével havonta 80—300 korona jutalom illeti meg, míg az előnyben nem részesített fog­lalkozási ágak valamelyikét vá­lasztó tanuló jutalma havi 30—< 80 korona közt mozog. A leg­nagyobb természetesen a bá­nyászifjúság jutalma, amely a harmadik és a negyedik évfo­lyamban a 300—500 koronát Is eléri. Az üzemben gyakorlatot foly­tató tanulóknak az új rendelet szerint — ebben az időszakban — teljesítményeik és munka­eredményeik szerint a szak­munkások bérének 50—100 szá­zaléka jár. A további előnyöket, min­denekelőtt a különféle kivéte­leket — az ezzel kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok miatt — a rendelet nem engedé­lyezi. Ugyanakkor azonban körülte­kintően foglalkozik a tanulók ellátásával. A jogszabályok az eddigi 10—12,70 korona helyett a fiatalok napi ellátását 15,70 koronában állapítja meg azzal, hogy az erre a célra fordított összeg a bányász- és energeti­kai foglalkozási ágakban emel­hető. Ingyenes ellátás az A kategóriában Az A kategóriába tartozó ta­nulók, a szociális helyzetük miatt arra rászorulók, valamint a különleges gondozást igény­lő fiatalok ellátásával (esetleg szállásával is) kapcsolatos költ­ségek a vállalatot terhelik. A szociális rászorultság mérvének a megítélése szempontjából a tanuló családjában az egy főre jutó átlagos havi tiszta jövede­lem határa 400 koronáról 650 koronára emelkedik. A tanulók szüleit minden bi­zonnyal az is érdekli majd, hogy akik az alapiskola 8. és 9, osztályából kerülnek az ipari- tanuló-iskolába, azokkal a vál­lalat csak a második évfolyam elején köt szerződést. Ez az in­tézkedés azzal magyarázható, hogy a 8. osztályt elhagyva a fiatalok még tankötelesek, és alapiskolai tanulmányaikat tu­lajdonképpen az iparitanuló-is- kolában fejezik be. Az új rendelet a tanulók uta­zási költségei megtérítésének feltételeit egyszerűbbé teszi, il­letve egységesíti. Azok a tanulók, akiknek a vállalat e i^ndélet hatályba lé­pése — tefiát szeptember else­je — előtt olyan kedvezménye­ket engedélyezett, amelyekre az új jogszabályok szerint nem tarthatnának igényt, a kedvezményeket mindvégig, te­hát tanulmányaik befejezéséig élvezhetik. Az új rendelet intézkedései­ből kitűnik, hogy a népgazda­ság, illetve a társadalom érde­keinek szem előtt tartásával azok a tanulók részesülnek előnyben, akik a kiemelt fog­lalkozási ágak valamelyikét vá-< lasztják élethivatásuknak. K. M. A közlekedési balesetek számának növekedése országszer- te nem kis gondot okoz. A rimaszombati (Rimavská So- bota) járásban tavaly 307-et jegyeztek Jel, amelyek következ- tében 13 ember életét vesztette. Az anyagi kár 3 530 600 ko­rona volt. Az idén a járás gépkocsiparkja mintegy kétezer- rel gyarapodott, Jozef Liška rendőr századostól, a járási köz­rendészeti osztály parancsnokától afelől érdeklődtünk, hogy milyen a helyzet a járás országútjain. sérülésébe. Számunkra az sem lőhet közömbös, hogy az év kilenc hónapja alatt a közleke­dési balesetek miatt életét vesz-, tett személyek között hat kis­korú gyermek volt. Egyébként a legtöbb balesetet személygép­kocsi-vezetők okozzák, főleg a H Mit mutat az idei év mér­lege? — Szeptember végéig 299 — ebből 18 ezer koronán aluli kárral járó — közlekedési bal­esetet jegyeztünk fel. Sajnála­Vigyázzunk egymásra A braťisíavai Ružová Dolina városnegyedben az idén áprilisban nyitotta meg kapuit a város 268 idős lakosa számára a bratisla­vai nemzeti bizottság ellátást nyújtó háza. A lakókat egyszobás lakásokban és garzonokban helyezték el. Teljes gondozást, egész­ségügyi ellátást, élelmezést kapnak, ezenkívül a ház klubjában társadalmi életet is élhetnek. Felvételünkön Vlasta Mihalovičová jőnővér látogatóban Ľudovít Baráth lakónál (Felvétel: J. Kolenčík — CSTK) tos tény, hogy a karambolok következtében 11 ember meg­halt, 27-en pedig súlyosan meg­sérültek. Az anyagi kár 1 mil­lió 708 700 korona. A közúti balesetek száma ugyan 55-te4 több, mint a múlt év hasonló időszakában volt, de ugyanak­kor az anyagi kár egymillió koronával kevesebb. RS Mi okozza a legtöbb bale­setet? — Elsősorban a könnyelmű­séget kell megemlítenem, de vegyük sorjában: a gyorshaj­tás, az elsőbbség meg nem adá­sa és az ittas állapotban való vezetés. Szeptemberben egy jár­művezető alkohol fogyasztása után ült a volánhoz és elgá­zolt egy idős embert. Cserben­hagyta áldozatát, de a köz- biztonság szerveinek sikerült elfogniuk. Mindmáig nem ismer­jük azonban -azt a gépjárműve­zetőt, aki a kurinci úton este 21 óra felé elütött egy asz- szönyt gyermekével. A hely­színről elhajtott, s a cserben­hagyott áldozatokra csak két óra múlva találtak rá. Az asz- szony életét még sikerült meg­menteni, de a gyerek belehalt 20—35 évesek. A közlekedési balesetek leggyakoribbak a já­rási székhelyen és Tornaiján (Šafárikovo) valamint a má­sod- és harmadosztályú utakon. R Mit tesznek a balesetek okozói ellen? — Ott kezdeném, hogy meg­szigorítottuk a gépjárművezetői vizsgákat, amit az is bizonyít, hogy az 1350 tanfolyamláto.ga- tóból 340-nek ismételnie kellett. A szóban forgó idő alatt több mint 2000 járművezetőt megbír­ságoltunk, s közel 140-nek újra kellett vizsgáznia azért, mért karamboloztak, illetve nem tartották meg a közlekedési szabályokat. Közülük harminc tói elvettük a hajtási jogosít­ványt. A közlekedésrendészeti szakbizottság 80 sofőr ügyét tárgyalta meg és 64 esetben fél évre eltiltotta őket a gépjár­művezetéstől. A sebesség korlá­tozása utáni hetekben 213-eset­ben állapítottunk ineg 'gyors­hajtást; 9 hajtási jogosítványt bevontunk, 27 személynek pe­dig újra kell vizsgáznia. ' R3 Mit tesznek a megelőzés terén? — A gépkocsivezetők részére több tan-folyamot tartottunk. Meg kell azonban mondanom, hogy ezt nem tartjuk elégsé­gesnek. Az üzemeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a to­vábbképzésre, a gépkocsik mű­szaki állapotára. Az alapisko­lákban dolgozóink 35 filmvetí­téssel egybekötött beszélgetést tartottak. Hasonló céllal hat esetben kerestük fel a pionír- táborokat. A járási székhelyen levő egyetlen közlekedési park szerintem kevés és nem árta­na, ha hasonló létesítmény minden na.gyobb alapiskola mellett működne. Ennek érde­kében a nemzeti bizottságok igen sokat tehetnének. H Az elmondottakhoz mit fűzne még hoztá? — Munkánkban nagy segítsé­get kapunk a közlekedési se­gédrendőröktől. A rimaszomba­tiak több mint 2000 órát töl­töttek el szabad idejükből szolgálatban. A tornaijai csa­pat, amely a közelmúltban ala­kult meg, megtette az első lé­péseket. Ezúttal is szeretném megkérni a gépjárművezetőket, hogy közlekedjenek körültekin­tőbben, vigyázzanak saját ma­guk és embertársaik életére. Mi annak Örülünk a legjobban, ha nem hívnak balesetekhez,,, ha nem kell bírságolnunk és a haj­tási jogosítványokat bevonnunk. Eltökélt szándékunk azonban, hogy a jövőben' is szigorúan fellépünk a kihágást elkövetők­kel szemben. NÉMETH JÁNOS 1979 X. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents