Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-16 / 244. szám, kedd
Carter kampánya a SALT—II ratifikálásáért (ČSTK) — Az amerikai kormány a kubai mesterséges válság nyomán szemmel láthatólag nem érzi biztosítottnak a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szerződés |(SALT) szenátusi ratifikálását és ezért kampányt indított a törvénybe iktatáshoz szükséges többség megszerzéséért. Talán minden eddiginél határozottabban sürgette a SALT-II. szerződés törvénybe iktatását Carter amerikai elnök abban a beszédében, amelyet a Fehér Házban mondott el amerikai politikai személyiségek előtt. Carter annak a véleményének adott hangot, hogy a szenátusi vita kimenetele „nagyon is kétséges“. Ennek okát abban je~: lölte meg, hogy 1980 elnökválasztási év lesz az Egyesült Államokban és emiatt a szenátusi szavazást már pártszempontok is befolyásolják. Carter ismételten hangsúlyozta, hogy a SALT-II. jóváhagyása elsőrendű érdeke az Egyesült Államoknak is, mivel csökkenti egy nukleáris háború veszélyét. Az elnök azért óva intett attól, hogy a pártérdekek felülkerekedjenek a nemzeti érdeken. Szerinte a szerződés elutasítása esetében fennáll annak a veszélye, hogy „egyes nyugat-európai országok az Egyesült Államoktól a Szovjetunió felé fordulnak.“ ECEVIT VERESÉGE A munkások jogaiért A spanyol szakszervezetek bírálják a nagylökét kiszolgáló kormánypolitikát (ČSTK j — A madridi Casa del Campo parkban több mint 400 000 dolgozó nagygyűlésen találkozott, amelyet a „munká sok és alkalmazottak jogaiért folytatott harc hete“ keretében a spanyol Munkásbizottságok — a több mint kétmillió tagot számláló demokratikus szak szervezetek rendeztek. A Munkásbizottságok főtitkára. Marcelino Camacho a spanyol gazdasági és politikai helyzetet elemezve megállapította, hogy az ország mély gazdasági válság idejét éli. Rendkívül nyug WASHINGTONI KÍSÉRLETEK ŰJ KATONAI TÖMB LÉTREHOZÁSÁRA Az utóbbi időben több cikket közölt a szovjet sajtó a Perzsa-öböl térségében omani sej gédlettel folyó imperialista, el-; sősorban amerikai katonai beavatkozási kísérletről, egy újabb katonai tömb létesítésének a terveiről. A Gudok című moszkvai lap szerint a célokat kellő megvilágításba helyezte, a feszültséget és nyugtalanságot viszont csak fokozta — Kabusz Bőin Szaid ománi szultán, amikor nemrégiben a térség államait arra szólította fel, hogy támogassák ,,az öböl védelmét szolgáló terv megvalósítását“. Az uralkodó azt is elárulta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az NSZK 100 millió dollárral hajlandó hozzájárulni a Perzsaöböl „védelméhez“. A cél — folytatja a Gudok' i— világos: az Egyesült Államok, amelynek pozíciói a térségben az iráni sah rendszerének a megdöntése és a CENTO felbomlása nyomán alaposan meggyengültek, új katonai tömb létrehozásával, támaszpontok kiépítésével szeretné erősíteni befolyását. I talanítő mindenekelőtt a munkanélküliség és az árak emelkedése. A munkanélküliek száma túllépte a 1,5 milliót, ez a munkaképes lakosságnak több mint a 9 százaléka. Camacho bírálta a kormányt, hogy a gazdasági válság enyhítésére nem tesz hathatós intézkedéseket. A kormány által kidolgozott gazdasági program a Munkásbizottságok főtitkárának szavai szerint a nagytőkének telel meg és nem a dolgozóknak. Hua európai kőrúton (ČSTK] — Hua Kuo-feng, kínai miniszterelnök tegnap délben 13 minisztere és gazdasági szukemberek kíséretében egy-- hetes hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett. A ki-! nai vezetőt a párizsi repülőté-i ren Valery Giscard d’Estaing francia államfő fogadta. Tegnap délután a két küldöttség megkezdte tárgyalásait. A kínai miniszterelnök párizsi látogatása nyugat-európai kőrútjának első állomása s ezt követően az NSZK-ba, Nagy- Britanniába és Olaszországba látogat el. A Liberation című lap megállapította, hogy Kína „szupernagyhatalommá“ szeretne válni, s ezért a Nyugathoz fordul hitelért és fegyverekért. (ČSTK) — ttülant Ecevit tó rök miniszterelnök pártja, a Köztársasági Néppárt súlyos vereséget szenvedett a vasárnapi képviselőházi pótválasz tásokon, illetve a részleges szenátusi választásokon. A hi vatalos végeredmény szerint a képviselőház öt megüresedett helyét Siileyman nemire! Igaz ságpártja szerezte meg, amely így összesen 181 mandátummal rendelkezik és a többi jobb oldali párt összesen 46 képvise lőjének támogatását élvezi. Ez elegendő többség ahhoz, hogy a 450 tagú parlament ne sza Biilent Ecevit miniszterelnök: lemondása ezek után elkerülhe t etlen, ugyanis az Igazság párt vezetői kijelentették: amennyi ben a kabinet nem mund le, a parlamenti bizalmi szavazásun kényszerítik távozásra. Nem jogadható el egyértelműen Ecevitnek az a kijelentése, hogy pártja a Demirel-kor- mánytól örökölte a nehézségeket, s ezért kellett ezt a magas árat fizetnie. Ez az örökség tényleg igen nyomasztó volt, de az is a valósághoz tartozik, hogy Ecevit kormánya az elmúlt két év alatt még enyhíteni sem tudott a súlyosbodó gazdasági problémákon, nem hogy megoldotta volna azokat. Az ingatag gazdasági helyzet ingatag politikai légkört is szült. Az árak 300 százalékkal emelkedtek, a lakosság 25 százaléka munkanélküli. Törökország külföldi adósságai 16 milliárd dollárra rúg nak. Az országban különböző szélsőbal, félfasiszta szerveze vazzon bizalmat a Köztársaság gi Néppárt kormányának, amelynek jelenleg 206 mandátuma van, és néhány független képviselő támogatja. A 183 tagú szenátus 51 be-'' lye üresedett meg, s vasárnap itt is az igazságpárt aratott győzelmet, amikor 33 helyet szerzett meg Ecevit pártjának 12 helyével szemben. A további hat helyen a többi kisebb párt osztozkodott. A szenátusban jelenleg az Igazságpártnak 77, (eddig 62), a Köztársasági Néppártnak 63 (eddig 74) szenátora van. tek, köztük a magukról sokat hallatott „szürke farkasok“ terrorizálják a lakosságot. Manapság nem meglepő az a hír, amelyben „csak“ három-négy halottról van szó. A terrorcselekmények áldozatai mindenekelőtt aktív politikusok, a kormánypárt tagjai és hívei. Ecevit balszerencséje, hogy a gazdasági problémák és a poj litikui terror tetőzéséért neki kellett felelnie, ugyanis ez a sors érte volna valószínűleg, fíernirelt is, aki az utóbbi 11, évben ötször volt miniszterei< nők. A választási kampány so* rán Demirel és pártja terméj szelesen kihasználta az Ecevit- kormány sikertelenségét, s az is a malmára hajtotta a vizet, hogy a gondokon a 19 tartó« mányban bevezetett rendkívüli állapot sem tudott enyhíteni. Á kormányellenes hangulatot fo■* kozta, hogy vasárnap, a válasz* tások napján is véres incidens sekre került sor. (pap) j KÉNYSZERSZÜNET A ZIMBABWE-ÉRTEKEZLETEN London időhúzással próbálja a Hazafias Frontra erőszakolni terveit (ČSTK) — Nagy-Britannia politikai nyomással és időhúzással akarja a zimbabwei népre kényszeríteni a rhodesiai kérdés rendezésének brit tervét. A Rhodesia jövőjéről folyó, pillanatnyilag szünetelő értekezleten a brit küldöttség kép viselője kijelentette, bogy országa még mindig várja a váKom ment árunk 1973 X. 16. A z elmúlt évek nemzetközi gyakoňata meggyőzően bizonyítja, hogy a nagyfon- tosságú, jelentős ik ül politikai kezdeményezések, mindazok a lépések, amelyek kedvezően hatottak a nemzetközi légkör alakulására mind a szocialista közösség országaitól mindenekelőtt a Szovjeťunjiótó'i indultaik ká. Ezeknek a javaslatoknak és kezdeményezéseknek a sorában kiemelkedő helyet foglal el az, amit Leonyid Brezsnyev a minap terjesztett elő berlini beszédében. Erről tanúskodik e beszéd, az abban foglalt nagy horderejű javas- fiatok változatlanul széles visszhangja a világsajtó hasáb, jain, a rádió- és te lev ízi ólkom- mentárokban, a politikusok, állam fé rí iáik n y i'La tko zataiban. A szocialista országokban az újabb szovjet béke-kezdeményezés valóban az egész nép teljes támogatására és egyetértésére talált. így van ez hazánkban is, ahol a 'legkülönbözőbb területeken dolgozó emberek foglalnak állást az új szovjet javaslatokhoz, támogatják azokat, mert megfelelnek leghőbb vágyuknak, aninak, hogy békében élhessenek és nevelhessék gyermekeiket. A Berlinből elhangzott békefelhívás a testvéri országok népeit arra ösztönzik, hogy a világ összes békeszerető erőivel együtt még kitartóbban küzdjenek az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a háború veszélyének élhárításáért. Az új szovjet béikekezdemé- nyezés újabb jelentős tanú bizonysága a Szovjetunió elvhű és az emberiességtől áthatott politikájának, amely kifejezi az egész békeszerető emberiség létérdekeit — hangoztatja a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának nyilatkozata, amelyben teljes egyetértését fejezi ki a berlini javaslatokkal s támogatásáról biztosítja azokat. Ugyanakkor népünk nevében Európa és az egész világ nemzeteihez, kormányaihoz, a politikai pártok és szervezetek vezetőihez azzal a sürgető felhívással fordult: tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy valóra válhassanak a Szovjetunió konstruktív kezdeményezései, hogy biztosítva legyen a mai és a jövő nemzedékek tartós békéje. A szovjet vezető szervek: az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács e napokországától függ, hogy kihasználja-e az adott lehetőséget. Érthető, hogy ezek után a nemzetközi figyelem arra összpontosul, hogyan reagálnak a nyugati országok féielős államié rí iái, a NATO-országok kormányai a Berlinben elhangzottakra. Az elsők között Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nem ze tb i z to n sá g i fő ta ná c sa dója szólalt meg. Televíziós nyilatkozatában elismerte — hisz ezt másként nem is tehette — hogy „bizonyos pozitív elemek“ Tényüeges leszerelést ban közzétett állásfoglalásában fontos elvi jelentőségűnek tartja, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés problémáiról Leonyid.Brezsnyev berlini beszédében előterjesztett új szovjet kezdeményezés az NDK és a szocialista közösség többi testvérországának teljes támogatására talált. Az új szovjet kezdeményezést világszerte nagy érdeklődéssel fogadták sok ország befolyásos köreiben, mivel az megerősítette a népeknek a tartós békéhez fűzött re. ményeit. Kétségtelen, hogy a Berlinben elhangzott szovjet javaslatok minőségileg új helyzetet teremtenek mindenekelőtt Európában, új lehetőségeket nyitnak meg földrészünkön a katonai enyhülés politikájának megvalósítására. A szovjet kezdeményezés lehetőséget nyitott arra, hogy megakadályozzák a fegyverkezési hajsza új fordulóját, a tényleges leszerelés útjára lépjenek, megőrizzék és megsokszorozzák az enyhülés és a békés együttműködés eredményeit. Most az a kérdés, hogyan válaszolnak a NATO tagállamai e nagyvona’iú javaslatokra? Az Egyesült Államoktól, az NSZK- tól, az atlanti szövetség többi vannak Leonyid Brezsnyev javaslataiban, ugyanakkor hangsúlyozta azonban: Washington mindenképpen tovább akarja fejleszteni a NATO nyugat-európai fegyvertárát. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a szovjet javaslat elutasítását fogja ajánlani a NATO-nak. A jelek arra mutatnak, hogy a NATO a „szovjet fenyegetés“ legendáját hangoztatva egyre fokozza katonai előkészületeit. Brüsz- szelben a tagországok magas rangú szakértői zárt ülésükön jóváhagyták a Pentagon tervét, ame'iy több nyugat-európai ország területén 600, úgynevezett „eurostratégiai“ fegyver elhelyezését irányozza elő. Ebben a helyzetben joggal figyelmeztet a szovjet vezető testületek közleménye arra, hogy a NATO országaiban a szovjet vezetés pozitív jellegének elismeréséve'i együtt vál- tozatlanúi mesterséges érveket sorolnak fel annak érdekében, hogy igazolják a közép-hatótávolságú új amerikai nukleáris f egyverek Nyugat-Európa ban történő elhelyezéséről szőtt veszélyes terveket, azaz megsértsék a két csoportosu'iás katonai erőinek a kontinensen kialakult egyensúlyát. A bécsi Hofburgbain, ahol a közép-európai haderő- és fegy- ve rze t c sokkén tési tá rg ya Iá sso rozatnak immár a 19. fordulója kezdődött meg, a Szovjetunió új történelmi jelentőségű k e z demé n yezé se k imozd í t ha t ja a holtpontról a Nyugat időhúzó taktikázása miatt meddő vi fáikba torkollott megbeszéléseket. Leonyid Brezsnyev beje len. tése, hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkenti a térségben állomásozó csapatainak és haditechnikai eszközeinek számát, valamint készsége arra, hogy ugyancsak csökkentse közép-hatótávolságú nukleáris harcieszközeinek számát azon feltétel mellett, hogy Nyugat- Európában nem növekszik az ilyen eszközök állománya, valamint a bizalom növelésére irányuló új javaslatok a Szovjetunió békés szándékának és jóakaratának konkrét megnyilvánulásai. E javaslatok jelentősen elősegítik a konkrét megállapodások kidolgozását, s ugyanakkor a Szovjetunió egyoldalú kezdeményezése tarthatatlanná teszi azt a nyugati tézist, amely szerint a szovjetek országa egyoldalú katonai előnyökre törekszik. A szovjet 'lépés jelentőségét még jobban kiemeli az a tény, hogy az NDK-ból kivonásra kerülő csapatok létszáma meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a bécsi tárgyalások ered- métnyes lezárása esetén Nagy- Britannia, Hollandia és Kanada összesen csökkentene. Az enyhülés, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a tényleges 'leszerelés elérése azonban csak kollektív erőfeszítések alapján valósulhat meg. Nem elég hozzá csupán az egyik fél egyoldalú lépése, tevőleges jószándéka. A Szovjetunió most ismét tettekkel bizonyítja békés szándékait, és ezt jogga't elvárja — csakúgy mint az egész béke sze re tő emberiség — a másik féltől, a nyugati országoktól is. PROTICS JOLÁN laszt Lord Carrington külügyi miniszter ultimátumára. A küfcv ügyminiszter mint ismeretes,;' bizonytalan időre megszakított; ta az értekezletet és addig nem^ újítja fel, amíg a Zimbabwéig Hazafias Front nem fogadja eilf a tervet. A Hazafias Front ezt elutasít totta és szerinte a brit javaslat tok nem biztosítják a probléma igazságos megoldását. A fronti képviselője kijelentette, hogy a kényszerszünetért a brit fél Ä-- felelős. Londoni megfigyelők szerinť a napokban váratlanul Nagy-s Britanniába utazik Peter Walls tábornok, a rhodesiai fegyver rés erők parancsnoka. A Daily Mail azt írja, hogy; Muzorewa püspök, a londoni értekezleten részt vevő salisbu-; ryt küldöttség vezetője abban a reményben hívja Londonba Walls tábornokot, hogy Nagy-i Britannia talán hajlandó lenne különmegállapodást kötni re^ zsimjével. MIHAIL LESZECSKÖT, a Szov* jetunió Minisztertanácsának al« elnökét 70. születésnapján Le-* nin-renddel tüntették ki. HELMUT SCHMIDT nyugatné-^ met kancellár t'egnap egynapos látogatásra az ír Köztársaságba érkezett, ahol Lynch minisztere elnökkel közös piaci ügyekről tárgyalt. NICOLAE CEAUSESCU román államfő meghívására Ahmed Sé-* kou Touré guineai elnök vasár-* nap rövid bukaresti látogatásra érkezett. TITO jugoszláv elnök Belg* rádban fogadta Henry Kissin-i ger volt amerikai külügyminisz*< tért, aki magánlátogatáson tar^ tózkodik Jugoszláviában. DIDIER BARIANIT választott ták meg a Francia Köztársasági Radikális és Radikális-Szocia-i lista Párt új elnökévé a párt 79. kongresszusán. TÖRÖKORSZÁGBAN befejező-i dött a „Display Determinations 79“ fedőnevű NATO-hadgyakor* lat, amelyen Törökország, Olasza ország, Portugália, Nagy-Britan-* nia és az USA fegyveres erőj vettek részt. Marcelino Camacho (középenI beszédet mond a nagygyűlésen (Tolefoto ČSTK)
