Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-14 / 217. szám, péntek

ETIÓPIA VÁLASZTOTT ÚTJA A SZOCIALIZMUS SORBAN (Folytatás az 1. oldalról) pia a világbéke, a nemzetek közötti egyenlő politikai. és gazdasági együttműködés, a vi­tás kérdések békés rendezése mellett foglal állást s küzd az elnyomás, a kizsákmányolás, a faji megkülönböztetés és a gyarmatosítás ellen. iAz etióp vezető szolidaritásáról biztosí­totta Zimbabwe, Namíbia né­péneik függetlenségi harcát és támogatásáról biztosította a pa­lesztin és az afgán népet. A kínai vezetés politikájával kapcsolatban megállapította, hogy az veszélyezteti a térség békéjét és biztonságát, s ezért a békeszerető országoknak kö­zös erővel kell fellépniük Pe­king hegeimmista és expanzió- nista törekvései ellen. A Szovjetunió sürgeti az afrikai feszültséggócok felszámolását Magas szintű szovjet—etióp tárgyalások Addisz Abebában kedden megbeszéléseket folytatott Men- gisztu Hailé Mariam, és Alek- stzej Koszigin szovjet kormány­fő, aki részt vesz az ünnepsé­geiken. A találkozón Koszigin tolmácsolta Leonyid Brezsnyev lókívánságait az etióp államfő­nek és további sikereket kívánt az Etiópia előtt álló feladatok teljesítésében. Mariam a meg­beszélésen köszönetét mondott az Etiópiának nyújtott szovjet segítségért. Mengisztu Hailé Mariam szerdán este vacsorát adott Alekszej Koszigin tiszteletére. A vacsorán mondott beszédé­ben Koszigin hangsúlyozta, hogy Etiópiának az új társa­dalom építésében, a hazai és a ikülső ellenség leverésében elért sikerei roikonszénvesek a haladó emberiségnek. A szov­jet—etióp kapcsolatokról szólva a szovjet miniszterelnök emlé­keztetett a tavaly aláírt barát­sági és együttműködési szerző­désre, amely jó alapja a köl­csönös kapcsolatok további fej­lődésének. Alekszej Koszigin beszédében foglalkozott az időszerű nem­zetközi kérdésekkel is. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a le­szerelésnek, az enyhülésnek, a vitás kérdések békés úton tör­ténő megoldásának nem lehet alternatívája. Koszigin hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió az afrikai feszültséggócok felszá­molásáért száll síkra, amellett foglal állást, hogy a kontinens országai békés úton rendezzék vitáikat. A mi Afrika-politikánk világos és következetes — mondotta, majd hozzáfűzte: kí­vánjuk, hogy a független afri­kai államok lerázzák magukról az újgyarmatosító kizsákmá­nyolás igáját. A vacsorán felszólalt Men­gisztu Hailé Mariam is. Hangoz­tatta, hogy a forradalmi Etió­pia az antiimperialista és a reakcióéilenes erők, illetve a szocialista közösség elválaszt­hatatlan része, s tudatosítja, hogy történelmi feladata a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal együtt har­colni a békéért, az elnyomás és a kizsákmányolás, a faj üldö­zés, a gyarmatosítás és újgyar- matosítás végső felszámolásá­ért. PHAM VAN DONG, a Vietna mi Szocialista Köztársaság kor­mánytanácsának elnöke hiva­talos látogatáson Mexikóban tartózkodik. Mindenekelőtt a két ország kölcsönös kapcso latairó 1 és az időszerű nemzet közi kérdésekről tárgyal. MIHAIL SZUSZLOV, az SZKP Politikai Bizottságának tagja.a Központi Bizottság titkára szer­dán Moszkávában találkozott a Szovjetunióban tartózkodó Le Dúc Thooval, a Vietnami Kom munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Központi Bi zottság titkárával. LONDONBAN' Wilfried Mar­tens belga és Margaret Thal cher brit miniszterelnök a Kö zös Piac problémáiról tárgyalt. Martens hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában. HELSINKIBEN a hét elején zajlottak le a rendszeres szov­jet—finn megbeszélések az időszerű nemzetközi kérdések­ről és a két szomszédos ország kölcsönös kapcsolatairól. JASSZER ARAFAT, a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke részvét távira tót küldött az MPLA-Munfcapárt vezetőségé­nek Agostinho Neto angolai el­nök elhunyta alkalmából. RAY MARSHALL amerikai munkaügyi miniszter washing­toni sajtóértekezletén közölte, hogy a jelenlegi gazdasági vál­ság kezdete óta az amerikai személygépkocsi-gyáraik 200 000 alkalmazottja veszítette el ál­lását. Tényleges leszerelési sikerek kizárólag tárgyalások útján születhetnek Az EfMSZ-ben folytatódik a leszerelési világkonferencia előkészítése , (CSTK) — New Yorkban, r ENSZ székhazában tegnap foiy tatta ülését a leszerelési világ konferencia előkészítésével fog lalkozó ENSZ-bizottság, amely 1973-ban alakult, 40 állaim a tagja, köztük Csehszlovákia. ;s Peter Florin, az NDK állandó ENSZ-képviselője a bizottság ülésén kijelentette, a hadássa ti támadófegyverek korlátozá­sáról fo'iyt szovjet—amerikai tárgyalások ismét beigazolták, hogy a fegyverkezési hajsza korlátozása területén igazi eredményeket csak tárgyalás­sal lehet elérni. A leszerelési világkonferenciának o'iyan tó rumnak kellene lennie, ahol valamennyi állam képviselői rés&t. vehetnének a leszerelésre vonatkozó nemzetközi doku- inen t um o k ki do lg ozá sá bau i, hangsúlyozta Peter Florin. Éndreffy Miklós magyar kül­dött hangsúlyozta, hogy a le­szerelési világkonferencia gon­dolata a legszélesebb támoga­tással találkozik a világban, ami a népeknek arrói a kíván­ságáról tanúskodik, .hogy gya­korlati eredményeket kell el­érni a hálioriis veszély fokozó­dása elleni harcban. Javasolta, a bizottság ajánlja az ENSZ közgyűlésének, hogy határozza meg a világkonferencia meg-t tartásának pontos időpontját^ MÁST NYILATKOZNAK — MÁST TESZNEK (ČSTK) — Az amerikai kor mány hivatalos nyilatkozata el lenére, hogy az Egyesült Ál lamok megtartja az ENSZ ál- ta’i a Dél-afrika.i Köztársaság nak szóló fegyverszállításokról hozott tilalmat, továbbra is minden nehézség nélkül folyta tódiik amerikai harci repülőgé pék eladása a fajvédő preto­riai rendszernek, amely ezeket a nemzeti" felszabadító mozga­lom elleni katonai akciókra használja fel. A Dél-afrikai Köztársasággal folytatandó kereskedelem em­bargójának megsértésével egv mim kiadok unien t um fog la'i koz ik, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága adott ki szerdán New Yorkban. A je* lentést az ENSZ-közgyűlés jrt« vő héten kezdődő 34. ülésszaka elé terjesztik megtárgyalás cé l‘já ból. A Dél-afrikai Köztársaság mintegy 150 harci repülőgépet és helikoptert vásárolt hadse­rege számára az Egyesült Áh látnoktól. Ezenkívül a preto* riai fajvédők lekötelezettjei Washingtonnak, a saját mukleá* ris potenciál megteremtéséhez nyújtott segítségért, állapítja meg a dokumentum. PINOCHET ÍGÉRETEINEK NINCS HITELE Rhodesia-konferencia LONDON KÉNYSZERLÉPÉSE A Zimbabwei Hazafias Front javaslatára módosították a napirendi pontokat Tüntetések a diktatúra ellen (ČSTK) — Mintegy 2000 dél- koreai főiskolai hallgató tünte­tett Szöulban a Pák Csöng Hi- diktatúra ellen, jelentette az Akahata japán napilap. A diá­kok a lap szerint követelték a demokratikus szabadságjogok helyreállítását. okainak felszámolását, vala­mint a szabad választásokat biztosító katonai és adminiszt­ratív intézkedéseket. A Hazafias Front képviselője közölte, hogy az említett prob­lémák rendezése né'ukül lehe­tetlen lenne biztosítani a füg­getlen Zimbabwe tényleges szabadságát és a konferencia elveszítené értelmét. Az erede­ti brit terv azzal számolt, hogy a küldöttek a jövő alkotmány „kevésbé robbanásveszélyes“ problémáiról fognak tárgyalni. A tárgyalásokon vett részt első alkalommal Ian Smith, volt miniszterelnök. Az AP hírügynökség közölte, hogy a délutáni tárgyalásokon kb. egyperces beszédet mondott a fajüldöző rezsim volt minisz- tere'nnöke. OPEC-híriigynökség (ČSTK) — Bécsben kétnapos tanácskozást tartottak az OPEC-tagá'ilamok kormányainak és hírügynökségeinek képvise­lői. A tanácskozás befejeztével megegyeztek abban, hogy lét­rehozzák a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetének közös hírügynökségét. amely 1980 őszén kezdi meg tevékenysé­gét. Az OPEC-országokból ér­kező gazdasági információkat fogja továbbítani. Kommentárunk 1979 IX. 14. Terror, bombamerényietek, erőszak... e szavak hallatán ma már nem csupán Olaszor­szág jut az eszünkbe. A világ figyelme a múlt heti „fekete hétfőt“ követően (az IRA ideig­lenes szárnya bombamerény­let-sorozatot hajtott végre, amelynek 23 halálos áldozata volt, köztük Lord Mountbatten, az angol királyi család tagja és 18 brit katona) ismét Észak­írországra — Ulsterre — össz­pontosult. Az IRA az utóbbi évek legnagyobb szabású ak­cióját nem sokkal azután haj­totta végre, hogy Nagy-Britan- niában a brit csapatok észak­írországi jelenlétének 10. év­fordulóját „ünnepelték“. 1969 augusztusában azért küldték a brit csapatokat Ulster- be, hogy — állítólag — meg­akadályozzák a protestánsok és katolikusok közti polgárháború kirobbanását. Polgárháború hi­vatalosan ugyan nem tört ki, de a tíz év áldozatainak szá­ma szinte polgárháborús mére­teket öltött. A mérleg: csak­nem kétezer halott, 20 700 se­besült, 6500 bombamerénylet, 90 00 megrongált vagy teljesen romba dőlt épület... Hangsú­lyozzuk azonban, hogy az ul- steri válság fő okozói nem a vallási ellentétek, bár a viszály táptalajául szolgálnak. Észak­írországban egymillió protes­táns és 500 ezer katolikus él. London uralma a „zöld sziget“ e részén már több évszázados, a XVI. század óta tart, s egyre véresebbé válik. Mindenekelőtt a katolikus kisebbség, de álta­lában az egész békés lakosság itt a szenvedő fél, s 1971-től, amióta London közvetlenül irá­nyítja Ulstert (az észak-írorszá­gi ügyekkel megbízott minisz­ter révén), helyzetük még sú­lyosabb: megkezdődtek, s azó­ta tartanak az internálások (a táborok körüli szögesdrótok a nek. Ez a helyzet tíz év alatt mit sem változott, és úgy tű­nik, nem is fog változni, akár munkáspárti, akár tory-kor- tnány ül a Downing Streeten. És itt lép színre — a hely­zetet bonyolítóan — az IRA, az ír Köztársasági Hadsereg elnevezésű, az ír egységért erő­szakos eszközökkel harcoló Ulsteri ördögi kör náci koncentrációs táborokra emlékeztetnek), az önkényes letartóztatások bírósági végzés nélkül, a vallási csoportok har­ca ... London a vallási ellentétek­kel magyarázza az észak-íror­szági viszályt. Ha így van, ak­kor miért nem tett lépéseket, hogy a protestánsok és a ka­tolikusok közti ellenségeske­dés megszűnjön? A logikus az lenne, ha az elnyomott katoli­kus kisebbséget védelmezné a protestáns szélsőségesek önké­nye ellen. A szuronyok azon­ban a kisebbség ellen fordul­tak, és a brit csapatok védel­me alatt sokasodnak a protes­táns félkatonai szervezetek, amelyek fanatikusan a Nagy- Britanniával való szoros kap­csolat hívei, s a két Írország egyesítésének, önállóságának esküdt ellenségei. S itt van a probléma gyökere! Ez ugyan­is megfelel London — és te­gyük hozzá: NATO-beli part­nerei — imperialista érdekei­szervezet, amely kijelentette, hogy addig folytatja hadjára­tát a brit katonai gépezet el­len, amíg az be nem jelenti kivonulását Írországból (értsd: Ulsterből). A csaknem 14 ezer főnyi ulsteri brit csapatok te­hetetlenek az IRA-val szemben, melynek áldozatai közt fontos személyiségek is vannak, mint pl. az Egyesült Királyság dub­lini és hágai nagykövete is. A brit kormány a „fekete hétfő“ után elérkezettnek lát­ta az időt, hogy nyomást gya­koroljon a katolikus ír Köztár­saságra, amelyet a brit politi­kusok régóta az IRA passzív cinkosának tartanak. Persze, Dublin elhatárolja magát a szer­vezettől, s Lynch, ír miniszter- elnök kijelentette: „Az ír nép igazi ellensége az IRA, s a hét­fői („fekete hétfői“ — P. G.) robbantások szégyent hoztak az ír nemzetre“. Tény, hogy az IRA többet árt az ír ügynek, mint használ, ürügyet szolgáltat a brit ható­ságoknak, hogy fokozzák ulste­ri jelenlétüket, s elvonja a fi­gyelmet a probléma lényegéről, arról, hogy — mint arra Lynch is rámutatott Thatcher asszony brit miniszterelnökkel folyta­tott megbeszélései során —< Nagy-Britanniának az észak- írországi terrorizmus fő, vagy­is politikai okát kellene meg­szüntetnie, mégpedig oly mó­don, hogy egyenlő állampolgári jogokat biztosít a tartomány katolikus kisebbségének, bele­értve a kormányzásban való részvétel jogát is. (Lynch per­sze nem engedett a nyomás­nak, s nem értett egyet az em­lített megbeszélésen azzal, hogy a brit hatóságok az ír Köztár­saság területén is üldözhessék a terroristákat.) A „fekete hétfő“ után azt gondolhatnánk, hogy az ulsteri válságot illetően új kezdemé­nyezések születnek, s London — mint azt a The Guardian ja­vasolja — legalább felméri a válság okait és a rendezés le­hetőségeit. Nemi Thatcher asz- szony kijelentette: „A végső győzelemig folytatjuk a harcot a terroristák ellen“. A katonai megoldásnak ezek szerint nin­csen politikai alternatívája, így tehát folytatódik a terror és ellenterror, az elnyomás, az internálások — az ördögi kör­ből belátható időn belül nem lehet kitörni, s Ulster változat­lanul földgolyónk fekélyes he­lye marad. PAPÜCSEK GERGELY gyilkoltak meg, minden négy* venedik állampolgár megjárta: a koncentrációs tábort, vagy, bebörtönözték, és több minti 2500 chilei „nyomtalanu'i el-i tűnt“, egymillióim pedig kény^ telessek voltak elhagyni haza-* jukat. Napjaink Chiléjét is kegyet* len politikai terror jellemzi,, Az országban korrupció és joga talonság uralkodik. Pmoclietnek ez alkalommal1 sem sikerült lepleznie a világ; közvéleménye előtt az ország­ban uralkodó helyzetet. Orlando Letelier volt chilei külügyminiszter özvegye, Isabel Letelier New Yorkban tartott) sajtóértekezletén támogatta azoknak a chilei polgároknak a követelését, akik az „eltűn* tek“ sorsa felől érdeklődnek. Amerikai lapok a szovjet és Kuba-ellenes kampányról Könnyen kiforgatható vádak (ČSTK) — Több amerikai politikus és lap elítéli azt a szovjet- és Kuba-ellenes rágalomkampányt, amely az elmúlt napokban a „szovjet csapatok kubai jelenlétéről“ szóló valótlan hírek nyomán kapott szárnyra. Amerikai megfigyelőik hangsúlyozzák, hogy a kam­pány szítói gyakorlatilag az amerikai nemzeti érdekeket veszélyeztetik és az állító­lagos szovjet veszély frázi­sával érvelőik malmára hajt­ják a vizet, s a SALT—II. szerződés ratifikálásának fo­lyamatát bonyolítják. A New York Daily News „könnyen kiforgathatónalk és tárgytalannak“ minősíti a Szovjetunió- és Kuba-el­lenes hazug vádakat. Ezzel kapcsolatban a lap arra fi­gyelmeztet, hogy szerte a vi­lágon amerikai katonai egy­ségek vannak elhelyezve, és hangsúlyozza, hogy az USA- nok katonai támaszpontja van kubai területen, amely veszélyezteti az ország biz­tonságát és önállóságát. A guantanamói amerikai támaszpont kérdésével fog­lalkozik a Time magazin is. Megjegyzi, hogy míg az USA fokozza Kuba-ellenes kampányát, nem hajlandó tárgyalni sem az amerlfcai tengerészgyalogosok kivo­násáról Guantanamóból. (ČSTK) — Pinochet tábornok a chilei fasiszta puccs hatodik évfordulója alkalmából mon­dott beszédében megismételte, hogy rezsimje „szélesebb körií részvételt biztosit a népnek as ország politikai életében1*. Ez ze?i az állítással azonban sen kit sem vezethet félre Píno ehet. A chilei helyzet egyértel­mű. 1973. szeptember ll~e óta csaknem 30 ezer chilei hazafit (ČSTK) — Lord Carrington brit külügyminiszter a zimbab­wei alkotmányozó értekezlet elnöke szerdán elfogadta a Zimbabwei Hazafias Front kép­viselőjének javaslatát. Eszerint a tárgyalási programba bftso- rolták a szabad választások kérdését, a fegyveres harcok Washingtoni kijelentés Carter indul az elnökválasztáson (ČSTK) — Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára szerdán bejelentette, hogy fames Carter jövőre indul ax elnökválasztá­si kampányban. Az elnök így reagált Edward Kennedy sze­nátor kijelentésére, hogy szin­tén kész indulni a jövő évi el­nök vá la sz tá soiko n. Powell szerint Carter még neim döntött arról, hogy mikor jelenti be hivatalosan, hogy kész jelöltetni magát. Ezt nem ttkarja megtenni, míg a kong­resszus nem tárgyalja meg és nem hagyja jóvá több gazda­sági és politikai javaslatát, be­leértve új energiaprogramját és a SALT—II. szerződés ratifiká­lását.

Next

/
Thumbnails
Contents