Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-14 / 217. szám, péntek
ETIÓPIA VÁLASZTOTT ÚTJA A SZOCIALIZMUS SORBAN (Folytatás az 1. oldalról) pia a világbéke, a nemzetek közötti egyenlő politikai. és gazdasági együttműködés, a vitás kérdések békés rendezése mellett foglal állást s küzd az elnyomás, a kizsákmányolás, a faji megkülönböztetés és a gyarmatosítás ellen. iAz etióp vezető szolidaritásáról biztosította Zimbabwe, Namíbia népéneik függetlenségi harcát és támogatásáról biztosította a palesztin és az afgán népet. A kínai vezetés politikájával kapcsolatban megállapította, hogy az veszélyezteti a térség békéjét és biztonságát, s ezért a békeszerető országoknak közös erővel kell fellépniük Peking hegeimmista és expanzió- nista törekvései ellen. A Szovjetunió sürgeti az afrikai feszültséggócok felszámolását Magas szintű szovjet—etióp tárgyalások Addisz Abebában kedden megbeszéléseket folytatott Men- gisztu Hailé Mariam, és Alek- stzej Koszigin szovjet kormányfő, aki részt vesz az ünnepségeiken. A találkozón Koszigin tolmácsolta Leonyid Brezsnyev lókívánságait az etióp államfőnek és további sikereket kívánt az Etiópia előtt álló feladatok teljesítésében. Mariam a megbeszélésen köszönetét mondott az Etiópiának nyújtott szovjet segítségért. Mengisztu Hailé Mariam szerdán este vacsorát adott Alekszej Koszigin tiszteletére. A vacsorán mondott beszédében Koszigin hangsúlyozta, hogy Etiópiának az új társadalom építésében, a hazai és a ikülső ellenség leverésében elért sikerei roikonszénvesek a haladó emberiségnek. A szovjet—etióp kapcsolatokról szólva a szovjet miniszterelnök emlékeztetett a tavaly aláírt barátsági és együttműködési szerződésre, amely jó alapja a kölcsönös kapcsolatok további fejlődésének. Alekszej Koszigin beszédében foglalkozott az időszerű nemzetközi kérdésekkel is. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a leszerelésnek, az enyhülésnek, a vitás kérdések békés úton történő megoldásának nem lehet alternatívája. Koszigin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az afrikai feszültséggócok felszámolásáért száll síkra, amellett foglal állást, hogy a kontinens országai békés úton rendezzék vitáikat. A mi Afrika-politikánk világos és következetes — mondotta, majd hozzáfűzte: kívánjuk, hogy a független afrikai államok lerázzák magukról az újgyarmatosító kizsákmányolás igáját. A vacsorán felszólalt Mengisztu Hailé Mariam is. Hangoztatta, hogy a forradalmi Etiópia az antiimperialista és a reakcióéilenes erők, illetve a szocialista közösség elválaszthatatlan része, s tudatosítja, hogy történelmi feladata a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt harcolni a békéért, az elnyomás és a kizsákmányolás, a faj üldözés, a gyarmatosítás és újgyar- matosítás végső felszámolásáért. PHAM VAN DONG, a Vietna mi Szocialista Köztársaság kormánytanácsának elnöke hivatalos látogatáson Mexikóban tartózkodik. Mindenekelőtt a két ország kölcsönös kapcso latairó 1 és az időszerű nemzet közi kérdésekről tárgyal. MIHAIL SZUSZLOV, az SZKP Politikai Bizottságának tagja.a Központi Bizottság titkára szerdán Moszkávában találkozott a Szovjetunióban tartózkodó Le Dúc Thooval, a Vietnami Kom munista Párt Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bi zottság titkárával. LONDONBAN' Wilfried Martens belga és Margaret Thal cher brit miniszterelnök a Kö zös Piac problémáiról tárgyalt. Martens hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában. HELSINKIBEN a hét elején zajlottak le a rendszeres szovjet—finn megbeszélések az időszerű nemzetközi kérdésekről és a két szomszédos ország kölcsönös kapcsolatairól. JASSZER ARAFAT, a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke részvét távira tót küldött az MPLA-Munfcapárt vezetőségének Agostinho Neto angolai elnök elhunyta alkalmából. RAY MARSHALL amerikai munkaügyi miniszter washingtoni sajtóértekezletén közölte, hogy a jelenlegi gazdasági válság kezdete óta az amerikai személygépkocsi-gyáraik 200 000 alkalmazottja veszítette el állását. Tényleges leszerelési sikerek kizárólag tárgyalások útján születhetnek Az EfMSZ-ben folytatódik a leszerelési világkonferencia előkészítése , (CSTK) — New Yorkban, r ENSZ székhazában tegnap foiy tatta ülését a leszerelési világ konferencia előkészítésével fog lalkozó ENSZ-bizottság, amely 1973-ban alakult, 40 állaim a tagja, köztük Csehszlovákia. ;s Peter Florin, az NDK állandó ENSZ-képviselője a bizottság ülésén kijelentette, a hadássa ti támadófegyverek korlátozásáról fo'iyt szovjet—amerikai tárgyalások ismét beigazolták, hogy a fegyverkezési hajsza korlátozása területén igazi eredményeket csak tárgyalással lehet elérni. A leszerelési világkonferenciának o'iyan tó rumnak kellene lennie, ahol valamennyi állam képviselői rés&t. vehetnének a leszerelésre vonatkozó nemzetközi doku- inen t um o k ki do lg ozá sá bau i, hangsúlyozta Peter Florin. Éndreffy Miklós magyar küldött hangsúlyozta, hogy a leszerelési világkonferencia gondolata a legszélesebb támogatással találkozik a világban, ami a népeknek arrói a kívánságáról tanúskodik, .hogy gyakorlati eredményeket kell elérni a hálioriis veszély fokozódása elleni harcban. Javasolta, a bizottság ajánlja az ENSZ közgyűlésének, hogy határozza meg a világkonferencia meg-t tartásának pontos időpontját^ MÁST NYILATKOZNAK — MÁST TESZNEK (ČSTK) — Az amerikai kor mány hivatalos nyilatkozata el lenére, hogy az Egyesült Ál lamok megtartja az ENSZ ál- ta’i a Dél-afrika.i Köztársaság nak szóló fegyverszállításokról hozott tilalmat, továbbra is minden nehézség nélkül folyta tódiik amerikai harci repülőgé pék eladása a fajvédő pretoriai rendszernek, amely ezeket a nemzeti" felszabadító mozgalom elleni katonai akciókra használja fel. A Dél-afrikai Köztársasággal folytatandó kereskedelem embargójának megsértésével egv mim kiadok unien t um fog la'i koz ik, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága adott ki szerdán New Yorkban. A je* lentést az ENSZ-közgyűlés jrt« vő héten kezdődő 34. ülésszaka elé terjesztik megtárgyalás cé l‘já ból. A Dél-afrikai Köztársaság mintegy 150 harci repülőgépet és helikoptert vásárolt hadserege számára az Egyesült Áh látnoktól. Ezenkívül a preto* riai fajvédők lekötelezettjei Washingtonnak, a saját mukleá* ris potenciál megteremtéséhez nyújtott segítségért, állapítja meg a dokumentum. PINOCHET ÍGÉRETEINEK NINCS HITELE Rhodesia-konferencia LONDON KÉNYSZERLÉPÉSE A Zimbabwei Hazafias Front javaslatára módosították a napirendi pontokat Tüntetések a diktatúra ellen (ČSTK) — Mintegy 2000 dél- koreai főiskolai hallgató tüntetett Szöulban a Pák Csöng Hi- diktatúra ellen, jelentette az Akahata japán napilap. A diákok a lap szerint követelték a demokratikus szabadságjogok helyreállítását. okainak felszámolását, valamint a szabad választásokat biztosító katonai és adminisztratív intézkedéseket. A Hazafias Front képviselője közölte, hogy az említett problémák rendezése né'ukül lehetetlen lenne biztosítani a független Zimbabwe tényleges szabadságát és a konferencia elveszítené értelmét. Az eredeti brit terv azzal számolt, hogy a küldöttek a jövő alkotmány „kevésbé robbanásveszélyes“ problémáiról fognak tárgyalni. A tárgyalásokon vett részt első alkalommal Ian Smith, volt miniszterelnök. Az AP hírügynökség közölte, hogy a délutáni tárgyalásokon kb. egyperces beszédet mondott a fajüldöző rezsim volt minisz- tere'nnöke. OPEC-híriigynökség (ČSTK) — Bécsben kétnapos tanácskozást tartottak az OPEC-tagá'ilamok kormányainak és hírügynökségeinek képviselői. A tanácskozás befejeztével megegyeztek abban, hogy létrehozzák a Kőolajexportáló Országok Szervezetének közös hírügynökségét. amely 1980 őszén kezdi meg tevékenységét. Az OPEC-országokból érkező gazdasági információkat fogja továbbítani. Kommentárunk 1979 IX. 14. Terror, bombamerényietek, erőszak... e szavak hallatán ma már nem csupán Olaszország jut az eszünkbe. A világ figyelme a múlt heti „fekete hétfőt“ követően (az IRA ideiglenes szárnya bombamerénylet-sorozatot hajtott végre, amelynek 23 halálos áldozata volt, köztük Lord Mountbatten, az angol királyi család tagja és 18 brit katona) ismét Északírországra — Ulsterre — összpontosult. Az IRA az utóbbi évek legnagyobb szabású akcióját nem sokkal azután hajtotta végre, hogy Nagy-Britan- niában a brit csapatok északírországi jelenlétének 10. évfordulóját „ünnepelték“. 1969 augusztusában azért küldték a brit csapatokat Ulster- be, hogy — állítólag — megakadályozzák a protestánsok és katolikusok közti polgárháború kirobbanását. Polgárháború hivatalosan ugyan nem tört ki, de a tíz év áldozatainak száma szinte polgárháborús méreteket öltött. A mérleg: csaknem kétezer halott, 20 700 sebesült, 6500 bombamerénylet, 90 00 megrongált vagy teljesen romba dőlt épület... Hangsúlyozzuk azonban, hogy az ul- steri válság fő okozói nem a vallási ellentétek, bár a viszály táptalajául szolgálnak. Északírországban egymillió protestáns és 500 ezer katolikus él. London uralma a „zöld sziget“ e részén már több évszázados, a XVI. század óta tart, s egyre véresebbé válik. Mindenekelőtt a katolikus kisebbség, de általában az egész békés lakosság itt a szenvedő fél, s 1971-től, amióta London közvetlenül irányítja Ulstert (az észak-írországi ügyekkel megbízott miniszter révén), helyzetük még súlyosabb: megkezdődtek, s azóta tartanak az internálások (a táborok körüli szögesdrótok a nek. Ez a helyzet tíz év alatt mit sem változott, és úgy tűnik, nem is fog változni, akár munkáspárti, akár tory-kor- tnány ül a Downing Streeten. És itt lép színre — a helyzetet bonyolítóan — az IRA, az ír Köztársasági Hadsereg elnevezésű, az ír egységért erőszakos eszközökkel harcoló Ulsteri ördögi kör náci koncentrációs táborokra emlékeztetnek), az önkényes letartóztatások bírósági végzés nélkül, a vallási csoportok harca ... London a vallási ellentétekkel magyarázza az észak-írországi viszályt. Ha így van, akkor miért nem tett lépéseket, hogy a protestánsok és a katolikusok közti ellenségeskedés megszűnjön? A logikus az lenne, ha az elnyomott katolikus kisebbséget védelmezné a protestáns szélsőségesek önkénye ellen. A szuronyok azonban a kisebbség ellen fordultak, és a brit csapatok védelme alatt sokasodnak a protestáns félkatonai szervezetek, amelyek fanatikusan a Nagy- Britanniával való szoros kapcsolat hívei, s a két Írország egyesítésének, önállóságának esküdt ellenségei. S itt van a probléma gyökere! Ez ugyanis megfelel London — és tegyük hozzá: NATO-beli partnerei — imperialista érdekeiszervezet, amely kijelentette, hogy addig folytatja hadjáratát a brit katonai gépezet ellen, amíg az be nem jelenti kivonulását Írországból (értsd: Ulsterből). A csaknem 14 ezer főnyi ulsteri brit csapatok tehetetlenek az IRA-val szemben, melynek áldozatai közt fontos személyiségek is vannak, mint pl. az Egyesült Királyság dublini és hágai nagykövete is. A brit kormány a „fekete hétfő“ után elérkezettnek látta az időt, hogy nyomást gyakoroljon a katolikus ír Köztársaságra, amelyet a brit politikusok régóta az IRA passzív cinkosának tartanak. Persze, Dublin elhatárolja magát a szervezettől, s Lynch, ír miniszter- elnök kijelentette: „Az ír nép igazi ellensége az IRA, s a hétfői („fekete hétfői“ — P. G.) robbantások szégyent hoztak az ír nemzetre“. Tény, hogy az IRA többet árt az ír ügynek, mint használ, ürügyet szolgáltat a brit hatóságoknak, hogy fokozzák ulsteri jelenlétüket, s elvonja a figyelmet a probléma lényegéről, arról, hogy — mint arra Lynch is rámutatott Thatcher asszony brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélései során —< Nagy-Britanniának az észak- írországi terrorizmus fő, vagyis politikai okát kellene megszüntetnie, mégpedig oly módon, hogy egyenlő állampolgári jogokat biztosít a tartomány katolikus kisebbségének, beleértve a kormányzásban való részvétel jogát is. (Lynch persze nem engedett a nyomásnak, s nem értett egyet az említett megbeszélésen azzal, hogy a brit hatóságok az ír Köztársaság területén is üldözhessék a terroristákat.) A „fekete hétfő“ után azt gondolhatnánk, hogy az ulsteri válságot illetően új kezdeményezések születnek, s London — mint azt a The Guardian javasolja — legalább felméri a válság okait és a rendezés lehetőségeit. Nemi Thatcher asz- szony kijelentette: „A végső győzelemig folytatjuk a harcot a terroristák ellen“. A katonai megoldásnak ezek szerint nincsen politikai alternatívája, így tehát folytatódik a terror és ellenterror, az elnyomás, az internálások — az ördögi körből belátható időn belül nem lehet kitörni, s Ulster változatlanul földgolyónk fekélyes helye marad. PAPÜCSEK GERGELY gyilkoltak meg, minden négy* venedik állampolgár megjárta: a koncentrációs tábort, vagy, bebörtönözték, és több minti 2500 chilei „nyomtalanu'i el-i tűnt“, egymillióim pedig kény^ telessek voltak elhagyni haza-* jukat. Napjaink Chiléjét is kegyet* len politikai terror jellemzi,, Az országban korrupció és joga talonság uralkodik. Pmoclietnek ez alkalommal1 sem sikerült lepleznie a világ; közvéleménye előtt az országban uralkodó helyzetet. Orlando Letelier volt chilei külügyminiszter özvegye, Isabel Letelier New Yorkban tartott) sajtóértekezletén támogatta azoknak a chilei polgároknak a követelését, akik az „eltűn* tek“ sorsa felől érdeklődnek. Amerikai lapok a szovjet és Kuba-ellenes kampányról Könnyen kiforgatható vádak (ČSTK) — Több amerikai politikus és lap elítéli azt a szovjet- és Kuba-ellenes rágalomkampányt, amely az elmúlt napokban a „szovjet csapatok kubai jelenlétéről“ szóló valótlan hírek nyomán kapott szárnyra. Amerikai megfigyelőik hangsúlyozzák, hogy a kampány szítói gyakorlatilag az amerikai nemzeti érdekeket veszélyeztetik és az állítólagos szovjet veszély frázisával érvelőik malmára hajtják a vizet, s a SALT—II. szerződés ratifikálásának folyamatát bonyolítják. A New York Daily News „könnyen kiforgathatónalk és tárgytalannak“ minősíti a Szovjetunió- és Kuba-ellenes hazug vádakat. Ezzel kapcsolatban a lap arra figyelmeztet, hogy szerte a világon amerikai katonai egységek vannak elhelyezve, és hangsúlyozza, hogy az USA- nok katonai támaszpontja van kubai területen, amely veszélyezteti az ország biztonságát és önállóságát. A guantanamói amerikai támaszpont kérdésével foglalkozik a Time magazin is. Megjegyzi, hogy míg az USA fokozza Kuba-ellenes kampányát, nem hajlandó tárgyalni sem az amerlfcai tengerészgyalogosok kivonásáról Guantanamóból. (ČSTK) — Pinochet tábornok a chilei fasiszta puccs hatodik évfordulója alkalmából mondott beszédében megismételte, hogy rezsimje „szélesebb körií részvételt biztosit a népnek as ország politikai életében1*. Ez ze?i az állítással azonban sen kit sem vezethet félre Píno ehet. A chilei helyzet egyértelmű. 1973. szeptember ll~e óta csaknem 30 ezer chilei hazafit (ČSTK) — Lord Carrington brit külügyminiszter a zimbabwei alkotmányozó értekezlet elnöke szerdán elfogadta a Zimbabwei Hazafias Front képviselőjének javaslatát. Eszerint a tárgyalási programba bftso- rolták a szabad választások kérdését, a fegyveres harcok Washingtoni kijelentés Carter indul az elnökválasztáson (ČSTK) — Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára szerdán bejelentette, hogy fames Carter jövőre indul ax elnökválasztási kampányban. Az elnök így reagált Edward Kennedy szenátor kijelentésére, hogy szintén kész indulni a jövő évi elnök vá la sz tá soiko n. Powell szerint Carter még neim döntött arról, hogy mikor jelenti be hivatalosan, hogy kész jelöltetni magát. Ezt nem ttkarja megtenni, míg a kongresszus nem tárgyalja meg és nem hagyja jóvá több gazdasági és politikai javaslatát, beleértve új energiaprogramját és a SALT—II. szerződés ratifikálását.
