Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-08 / 212. szám, szombat

Lenn a mélyben ragyog az érc Domik Béla, a rozsnyól (Rož­ňava) Mária-bánya együk vájár­jának, szocialista mumkabrigád -vezetőjének életútja nem a bá­nya felé indult. Kereskedőnek tanult, majd az iskola elvégzé­se után segéd volt egy élelmi szerüzletben. A kötelező kato­nai szolgálat letelte után gép­kocsivezető lett. Ekkor határoz­ta el, hogy bányász lesz. Nem volt ismeretlen ez számára, hi­szen édesapja is itt dolgozott. Ismerte ennek a szakmának minden nehézségét és szépsé­gét, mert nagyon szép szakma ez. Domik Béla tizenötödik éve ereszkedik le naponta brigádja élén a közel háromszáz méter mélységbe, hogy fúrja, robbant sa a követ, melyet aztán Rúd- ftanyban dolgoznak fel. Különböző érctartalmú köve­Az idei májusi és júniusi kánikula — amely a megszo­kottnál korábban érkezett és rendkívül hosszan tartott — sok bosszúságot okozott a me­zőgazdasági dolgozóknak, nagy hatással volt a gabonahoza­mokra is. A nyár ily szokat­lanul korai érkezését sokáig fogják emlegetni a Nyugat- szlovákiai Sörgyárak n. v. Ógyallai (Hurbanovo) üzemé­nek dolgozói is, hiszen ezek­ben a hónapokban lényegesen megnőtt a sör iránti kereslet. Ügy vélem azonban, hogy a sörgyári dolgozóknak a nyár további heteiben is volt mit lenniük, hogy az Aranyfácán eljusson mindenhova, ahová az előző hónapokban is eljutott. Hogy ez milyen módon sike­rült, ]ozef Vicán mérnöktől, az ógyallai sörgyár kereskedelmi (igazgatóhelyettesétől tudtam meg. Jozef Vicán egyetértett azzal a véleménnyel, hogy bizony megemlegetik az idei nyár ko­rai érkezését. Ez ugyanis egy váratlan probléma elé állította a sörgyár vezetőit, dolgozóit egyaránt: mégpedig a munka­erőhiány okozott gondot. A va­káció alatt ugyan munkalehe­tőséget találnak itt a közép­iskolák és más iskolák tanulói, csakhogy az idei nyár „rend­ellenes“ időpontban érkezett. A diákok még az Iskolában (hajráztak, a sör iránt pedig már rohamosan növekedett a kereslet. A sörgyár igazgató­sága nem talált újabb munka­erőt, de valamit tennie kellett. Rendkívüli műszakokban készít tették a palackozott sört, ez pedig azt jelentette, hogy a dolgozók, vezetők, techniku­sok, adminisztratív dolgozók álltak „csatasorba“ és mosták, (töltötték a palackokat, és na­ífoet rak elém, egész gyűjtemé­nye van belőle. Szakszerűen magyarázza, milyen ércet, anya­got tartalmaz, s fénylő szemmel simogatja a számunkra élette­len, de számára sokat mesélő és tanító köveket. — Nem gazdag kövek ezek ■— mondja Domik Béla —. Érctar­talma mindössze 28 százalékos, de tartalmaz rezet, ezért érde­mes fejteni, ezenkívül higanyt, antimont sőt még kis mennyi­ségben aranyat is. Domik Béla szocialista mun­kabrigádja megkapta a bronz- és ezüst jel vényt, s már váro­mányosai az aranynak is. A fel­tételek nem könnyűek, de tel­jesíthetők. Tervüket minden hó­napban 100 százalékon felül tel­jesítik. Nem könnyű munkahely a Mária-bánya. ponta futottak ki a gyár ka­puján a tehergépkocsik, s fenn­akadás nélkül szállíthatták az árut a szélrózsa minden irá­nyába. Ez nemcsak amolyan „tessék-lássék“ segítség volt, hanem komoly munka. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a sörgyár dolgo­zói az idei év 7 hónapja alatt 20 ezer hektoliterrel több sört termeltek és szállítottak a fo­gyasztóknak, mint ahogy azt a terv előirányozta. Az Ógyallai Sörgyár elsősor­ban a komáromi és az érsek­újvári (Nové Zámky) járást látja el sörrel, de további já­rásokba is szállítanak. Kül­földre nem sok jut, ámbár na­gyon igényelnék. így csupán a Magyar Népköztársaságban, a Szovjetunióban és a Román Szocialista Köztársaságban él­vezhetik a sörözök az ógyallai Aranyfácán finom ízét. Igaz, ezeken az országokon kívül dobozos sör formájában eljut az Aranyfácán még Afganisz­tánba és Oj Zélandba is. Az igazgatóhelyettestől a továbbiakban megtudtam azt 'is, hogy az idei nyáron elég sok gondot okozott a sör el­szállítása. A gyárnak 53 saját tehergépkocsija van, de a nyá­ri hónapokban ez nem elegen­dő. Már több éve rendszeresen szerződést köt az üzem a Cseh­szlovák Autóforgalmi Vállalat­tal, illetve néhány mezőgazda- sági üzemmel, amelyek meg­könnyítik a gyár munkáját. Akadt az idén néhány szövet­kezet, amelynek vezetősége egyik napról a másikra vissza­rendelte tehergépkocsiját és ez alaposan megnehezítette a szállítás szervezését. Ennek ellenére részükről a szállítás folyamatos volt. KOLOZSI ERNŐ Komoly szaktudást igényel a vájárszakma, a föld mélyén komplikált gépekkel, robbanó­anyaggal dolgoznak, minden bányásznak, de különösen a brigádvezetőnek nagyon keli vi­gyáznia minden mozdulatra, hi­szen nemcsak a termelésért, ha­nem társai életéért, biztonságá­ért is felelős. Itt a kollektív szellemnek, egymás megérté­sének és segítségnek nagyon fontos szerepe van. Állandóan képezni kell magukat, a föld mélyén alkalmazott technika is fejlődik. Domik Béla munkája mellett kitanulta az ács szak­mát is, ezt a tudását szabad ide­jében az üzemben, s társai épít­kezésén érvényesíti, mert a bányász a mélyben és a föld felszínén egyaránt segít tár­sainak. Érdekes élményéről fagga­tom, így kerül szóba egy kö­zelmúltban történt esemény. Három diák, két testvér és ba­rátjuk kirándultak a hegyekbe, szalonnát sütöttek, ribizlibort is kortyoltak rá, majd körül­néztek a környéken. Ráakadtak egy régen elhagyott aknára, kí­váncsiak voltak, mi van a mély­ben. Geológusnak készültek a fiúk, azt hitték, hogy ők már mindent tudnak. Tibor és Péter, a két testvér leereszkedett a mélybe egy gyenge kötélen, mely elszakadt. A két fiú a mélybe zuhant, hiába kiáltoz­tak, csak a visszhang felelt. Milán, aki a kémény szélén ma­radt, a legokosabbat tette: Je­lentette-a balesetet az ügyele­tes orvosnak, aki azonnal érte­sítette a rendőrséget, azok moz­gósították a speciális osztagu­kat és a bányamentőket. Meg­indult a harc az életért. Hosz- szú küzdelem után hetven mé­ter mélységben megtalálták a sérült, teljesen kimerült Tibort, óriási erőfeszítéssel, több órás küzdelemmel felszínre hozták a fiút. Ekkor már az orvosok küzdelme kezdődött — sikerült megmenteniük. A küzdelem to­vább folyt Péter életéért. Az akna méíyebb volt mint gondol­ták, a bányamentők felszerelése nem volt megfelelő, ekkor jöt­téik segíteni a barlangkutatók. Egész kis hadsereg harcolt Pé­ter életéért, de nem találták a mélyben. Ezután kapcsolódott be a mentésbe Domik Béla és két bányásztársa. Tizennyolcó­rás küzdelem után megtalálta az eszméletlen, teljesen kime­rült fiút. 130 méter mélyből, éles és omló sziklák köztél kel­lett a szerencsétlen fiút felszín­re hozni, akiről lent nem lehe­tett megállapítani, milyen sé­rüléseket szenvedett. A szakér­telem, az ember szeretete, a se­gíteni akarás győzött. Mindket­ten rövidesen felépültek, nagy tanulsággal gazdagodva: a könnyelműség sohasem vezet j6ra* FECSÖ PÁL A RENDKÍVÜLI MŰSZAKOK EREDMÉNYE: FOLYAMATOS ÁRUELLÁTÁS ft lühtenyésztés biztató eredményei A nosztalgiát ébresztő, hegy­vidéken legelésző juhnyájakról, vagy az ínycsiklandozó liptói brindzáról ítélve azt sejtheti az átlagpolgár, hogy a tenyésztés « Tátra-alján, vagy tán a Kri­váň lankáin összpontosul. Szak­emberek szűk köre tudja csak, hogy a juhtűró nagy része Gö- mörből kerül az üzletekbe, mint ahogy a húsért, bőrért, gyapjúért mindig jól fizető óla-* szók, németek és arabok aszta­lára is bőven jut a rimaszom­bati (Rimavská Sobota) járás valamelyik nagygazdaságában felcseperedett négylábúakból, Országos viszonylatban is az említett járás tenyészete éri el a legnagyobb hasznot. Az el­múlt télen a 100 hektárnyi me­zőgazdasági földterületre szá­mítva az állomány elérte az 54 darabot, míg a nyári hónapok során 62 darabos járási átlag­ról beszélhetünk. A tényésztés intenzitása a fe­ledi (Jesenské) kooperációs körzetben a legnagyobb. A vár- gedei (Hodejov), Gesztetei (Hostice) és az almágyi (Ge­merský Jablonec) földműves­szövetkezetek állománya a nyá­ri hónapok 9orán a járási át- lag~tiáromszorosát is eléri. Az állomány nagysága ebben körzetben már megengedi a nagyüzemi munkamódszerek alkalmazását és a legkorsze­rűbb technológiai berendezések használatát. Nem a véletlen folytán született meg tehát ép­pen Várgedén az ipari rendsze­rű tenyésztés gondolata, ahol két évvel ezelőtt kezdték meg egy hatezer férőhelyes nagyhiz­lalda építését. Napjainkban két MU—500-as típusú „akol“ már küldetését szolgálja, 3—3 ezer darabos állománnyal. Az idén 110 tonna pecsenyebárány ér­tékesítését tervezik. Az új üzemág megteremtésé­vel a várgedei állattenyésztők úttörő szerepre vállalkoztak, hiszen korábban hazánkban, sőt az országhatárainkon túl sem igen foglalkoztak a prog­resszív juhtenyésztés hasonló­formájával. Némi elméleti se­gítséget különböző szaktaná­csok formájában ugyan kapnak a trenčíni Juhtenyésztési Kuta­tóintézet szakembereitől, ám a gyakorlati megvalósítás kocká­zatát mindenképpen vállalniuk kell. Dicséretükre szól, hogy az etetés terén máris többet nyúj­tottak annál, amit a vállalkozás kezdetén várni lehetett tőlük. A zootechnika! részleg által ösz- szeállított „recept“ alapján a Jesenskéi Takarmánykészítő Társulás készíti az etetni valót, melyben a szalma hasznosítási aránya eléri, sőt meghaladja a húsz százalékot. A véletlenek összjátéka, vagy talán a sors különös iróniája folytán az ország legnagyobb juhtenyésztő körzetében nem fogyasztják, nem fogyaszthat­ják a világpiacon egyre inkább keresett piecsenyebárány-húst. Jelenleg ugyanis országos kon­centráció keretében a holiči Movis vállalat vágóhídjára ke­rülnek az értékesítésre szánt jószágok, s a tőkés exporton kí­vül pi Ilona íny i lag legfeljebb Bratislava és környéke lakói fogyaszthatnak belőle. Kereslet pedig másutt — így Gömörben is — lenne a bárányhús iránt. Szakembereink véleménye sze­rint jutna Is belőle a hazai pi­acra, de a feldolgozó vállalat csupán előrecsomagolt állapot­ban hajlandó szállítani belföldi piacra. Ez ellen pedig — vajon ki tudja miért? — berzenkedik a kereskedelem. Ettől függetle­nül máris gazdaságos, s egyre nagyobb lehetőségekkel kecseg­tet a juhtenyésztés. A rimaszombati járás mező-- gazdaságának irányítói és ál­lattenyésztésének dolgozói a kedvező változások tudatában mindent elkövetnek azért, hogy a hazai viszonylatban megőriz­hessék, sőt megszilárdíthassák jelenlegi vezető pozíciójukat. HACSI ATTILA KÜLÖNFÉLE „FELTÉTELEK ' Az utóbbi időben a lapokban és egyéb nyomdatermé­kekben rendkívül gyakorivá vált a feltételiek) szó hasz­nálata. Ha egy szó túl nagy tért hódít, akkor indokoltan gyanúsítható azzal, hogy más szavak rovására terjeszkedik. A feltételek is betolakszik olyan kapcsolatokba, amelyek­ben valamelyik szinonimája vagy egy egészen más szó pontosabban jelölné a szóban forgó fogalmat. A leggyakrabban ilyesféle kapcsolatokban fordul elő: „Az igényesebb feltételek ellenére szilárdan ezeket a cé­lokat követjük.“ A jelzője ebben túlságosan elkoptalott és pontatlan Is, maga a feltételek különösebben nem hibáz-' tatható, de .— tekintettel a kapcsolat egészére — szino­nimája jobb: „A kedvezőtlenebb körülmények ellenére .. A feltétel feltételéről van szó a következőben: „Ez döntő feltétele annak, hogy a népgazdaság megbirkózzon a nyolcvanas évek igényes feltételeivel— Az utolsó kap­csolat nehéz feladataival-va kellene változtatni. Vizsgáljuk meg néhány példán még a feltételiek) szó e különös jelentésbővülését! . „Vannak objektív feltételek, amelyek következtében le­hetőségeinket és képességeinket nem érvényesíhetjük ...“ Az akadályok vagy a nehézségek a helyénvalóbb, a befe­jező részt pedig így javíthatnánk: lehetőségeinket nem használhatjuk ki és képességeinket sem érvényesíthetjük.., „Vegyük például az éghajlati feltételek kedvezőtlen hatását a mezőgazdasági termelésre...“ Itt az éghajlati viszonyo/c-kal helyettesítünk, sőt, még jobb az időjárási viszonyok kifejezés, mivel az éghajlatiak egyszer s min­denkorra adottak, s a mezőgazdaság eredményeit nem ezek, hanem az időjárásiak befolyásolják kedvezőtlenül. Mindezek után azt tanácsolhatjuk, hogy feltételiek) szavunkat használjuk valaminek a létezéséhez, fejlődéséhez szükséges körülmény, tényező jelentésben. Váltogassuk az egyhangúság elkerülése végett szinonimával: a körül­mény (ele)-ke], viszony(ok)-kai; de az akadály/ok), fel­adatfok), nehézségiek) értelmében ne használjuk! MORVAY GÁBOR EGYES, EGYESEK Feltűnhetett olvasóinknak, hogy újabban — igaz, már néhány évtizede — egyes, egyesek melléknevünk, illetve főnevünk egyre gyakrabban a némely, némelyek határo­zatlan névmás helyét foglalja el a mondatban. Például: egyesek nem törődnek a szabályokkal (tehát: néme­lyek ...) Az bizonyos, hogy mintegy száz éve az 1 számnévből alakult egyest még nemigen használták a némely, néme­lyek határozatlan névmás értelmében. Czuczor—Fogarasiék még csak ilyen jelentésben tartják számon az egyes mel­léknevet: 1. Magában álló. Egyes ember, ház; egyes élet (’magános élet’). 2. Egy számból álló, egy számjeggyel írt. 3. Olyan, ami csak egyszer történik. 4. Nyomósító értelemben: Egyes egyig odavesztek. Az egyes főnevet számnévi jelentésén kívül csak régi, elavult jelentésében ismerik, s példamondatul Zrínyi Szigeti veszedelmének III. énekéből, a kobzos török gyermek dalából idézik az ismerős sort: „Nem irigyled nékem az én egyesemet“ (vagyis: az én egyetlenemet). No meg ha nyelvünk régibb korába visszatekintünk, sűrűn találkozunk egyebek közt e jelentésével: egyetértő, megegyező, pl. egyesek benne (egyetértenek benne). Ehhez persze hozzá kell tennünk, hogy az egyes és az egyesek némely, némelyek értelemben ma divatozó hasz­nálata nem szabálytalan fejlemény, hiszen az egyes szó magában álló jelentéséből könnyen kifejlődhetett a némely értelem. (Igaz, lehetséges, hogy a megfelelő német szó —- einzelne — hatása is közrejátszott e fejlődésben). Abban azonban mégis „egyesek lehetünk“, hogy pusztán a divat kedvéért nem volna jő végleg megfeledkeznünk olyan érdemes szavainkról, amilyen a némely vagy a némelyek, a némelyik, a néhány, az egy-egy, az egy két, az egyik­másik. stb. Ebbe ne is törődjünk bele! FERENCZY GÉZA HOGY IS MONDJUK? KÖZLEKEDÉSI KIFEJEZÉSEK dopravná nehoda — közúti baleset odborná pomoc — szakszerű segítség hmotná škoda — anyagi (dologi) kár prepravované veci — szállított tárgyak zotrvať na mieste — a helyszínen maradni obnovenie premávky — a forgalom helyreállítása vyznačenie stopy — a nyomok megjelölése pripútanie sa bezpečnostný- — a biztonsági öv felcsato­mi pásmi lása motorové vozidlo určené na — személyszállításra beren- prepravu osôb dezett gépjármű plynulosť cestnej premávky — a közúti közlekedés fo lyamatossága technická spôsobilosť vo- — a jármű műszaki alkal­zidla massága nákladný príves traktora — a traktor teiherpótkocsija ložný priestor — rakfelület vyklápacia korba — billenőszekrény okolnosti cestnej premávky — közúti forgalmi körül menyek fává krajnica — bal oldali útpadka mimoriadne okolnosti — rendkívüli körülmények pochodujúci útvar — menetelő alakulat jednomiestny bicykel — együléses kerékpár opierka na nohy — lábtartó používanie diaľnice — az autópálya használata motoristické podujatie — közúti motoros rendez­na ceste vény znamenie píšťalkou — síppal adott jelzés usporiadateľská služba rendező szolgálat povolená výnimka — engedélyezett kivétel výnimka trvalej povahy — tartós jellegű kivétel upevnenie nákladu ' — a rakomány rögzítése vyčnievajúce predmety — kinyúló tárgyak prečnievajúce predmety — túlnyúló tárgyak povinnosť označiť náklad — rakománymegjelölési kö­telesség / kis ) 1979. IX. a.

Next

/
Thumbnails
Contents