Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-05 / 209. szám, szerda
Mezőgépek a Zobor alján SZÉLES KÖRŰ SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ — KOMPLEX GÉPSOROK Pár nap, ás a háromhetes be- f; mutató után bezárja kapuit az |: országos mezőgazdasági kiiáillíA régen oúrt, lejtős terepen is használható, önjáró rendfelszedő kocsi Kommentáljuk MEGFIATALODVA... Az nem vitás, hogy az elmúlt évtizedekben általános változás ment végbe a mezőgazdaságban, s ezzel a falu is átalakult, legfeljebb az, hogy milyen mértékben vette ezt tudomásul a közvélemény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaságról az emberek többségében hű kép alakult ki. De az is tény, hogy találkozunk még olyanokkal, akiknek a mezőgazdasági termelésről alkotott felfogása a régi paraszti világhoz kötődik és nem számol azzal a sokféle és új jegyeket adó változással, amelyet szocialista fejlődésünk idézett elő. Nem csupán azért, mert a mezőgazdasági munka jobban ki van téve az időjárás hatásainak, hiszen az ipari, építőipari munkát sem mindenütt niionvilá- gítású csarnokokban végzik, egyszerűen a mezőgazdasági munka presztízséről van szó. Sokak szemében rangosabb dohig ingázó munkásnak lenni az iparban, mint mező- gazdasági munkát végezni esetleg nagyobb jövedelemért. Talán sokan azon a véleményen vannak, liogy akik eddig nem vették tudomásul azokat a korszakalkotó változásokat, amelyek a mezőgazdasági munkának is rangot adtak, azok nem is érdemlik meg, hogy nekik ezt külön is magyarázzuk. Csakhogy társadalmi, gazdasági életünk gyorsabban, mélyrehatóbban változik, mint ahogy azt sokan képesek tudomásul venni. Ezért nem felesleges szócsáplés, nem haszontalan időtöltés újra és újra rámutatni azokra az eredményekre, amelyeket e fontos népgazdasági ág az elmúlt harminc év alatt elért. Első és igen fontos eredményként könyvelhető el, hogy a hagyományos termelőeszközöket, melyeket az alapító tagok hoztak magukkal a közösbe, felváltották a gépek. Továbbá, hogy a termelésben évről évre nagyobb teret kapott a biológiai, a kémiai ismeretek alkalmazása, ami jobb terméseredményekhez vezetett, s a közös gazdaságok elérkeztek odáig, hogy rendszeres jövedelmet biztosítottak tagjaik számára. Sőt, mi több a munkából származó jövedelmi viszonyokat tekintve megszűnt az eltérés az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgozók között. Eltűnt a különbség a szociálpolitikai támogatás terén is. Mindezek azt eredményezték, hogy amikor az alapítótagok elérték a nyugdíj- korhatárt, szinte sehol sem okozott gondot a munkaerőutánpótlás. Részben azért, mert a gépek térhódítása miatt jóval kevesebb élőmunkára volt szükség mint azelőtt, másrészt, mert bőven volt jelentkező az eltávozók helyébe. Az újonnan felvett tagok között sokan voltak olyanok, akik a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban kezdték meg a kereső foglalkozást, az volt az első munkahelyük. Ennek köszönhető, hogy ma a mezőgazdasági üzemekben az átlagos életkor 35—40 év, ami minden esetre kedvező a közös gazdaságok szempontjából és jó fényt vet az egész mező- gazdaságra. Vannak „veteránjaik“, akik ott voltak a szövet- | kezet alapjainak lerakásánál, vannak tapasztalt, szakmai ismeretekkel felvértezett középkorúak, s vannak az utánpót- | lást biztosító fiatalok. Sőt, sokan tanulnak felső-, középfokú-, mezőgazdasági iskolákban és szaktanintézetekben, akik majd a mezőgazdaságban szeretnék kamatoztatni tudásukat. Éppen a fiatalok hozzáállása a mezőgazdasági munkához a biztosítéka annak, hogy némelyek gondolkozásában a had- I állásaikat makacsul tartó régi nézetek előbb-utóbb végképp visszaszorulnak, s a mezőgazdasági munka mindenki részéről az őt megillető megítélésben részesül. j KOVÁCS ELVIRA Évszázados együttműködés A CKD TERMÉKEI A SZOVJETUNIÓBAN tás, az Agrokomplex ’79. A kiállítás anyaga — folytatva az előző éveik hagyományát — sokoldalúan mutat rá mezőgazdasági termelésünk időszerű feladataira. A felmérést, átjelölést a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum egészében teszi, bizonyítva, hogy a földművesek jogosan tartják a tapasztalatok gazdag tárházának. Minden vonatkozásban, így a gépesítés szakaszán is érvényes e fenti megállapítás. Az Agro- ikomplex *79 a gépesítőknek, is részletes képet ad .< jelenlegi és az elkövetkező időszak mezőgépválasztékáról. Az érdeklődők ezen túlmenően a Zbrojovka egyes vállalataiban gyártott, illetve e vállalatok által forgalmazott gépeket ösz- szevethetik a Nyitrán (NitraJ kiállító szocialista államok mezőgépgyártó iparának termékeivel. Párhuzamosan értesülnek arról, hogy mit készítenek azok a gépipari vállalatok, amelyeknek termékeit a földművesek is használják, és természetesen ismét elvitték Nyitrá- ra legújabb gépeiket és berendezéseiket az egyes gép és t rak t őrá Ilom ás ok, akár csak azok az állami gazdaságok és egységes földmű uesszövetkeze>- tek is, ahol eredményes újító tevékenység folyik, és a dolgo zók javaslatai alapján új gépet szerkesztettek, illetve a sorozatban gyártottat módosították. Oj, első ízben látható gépek iewriészetesen ezúttal is vannak, elsősorban a (kiállító szocialista államok, a gép- és trak* •torállomások, valamint a mező- gazdasági üzemek részlegeit, de nem ez a jellemző. Lényegesebb és többet jelentő dolog, hogy a kiállítók az egyes nővén yek termesztésére már komplett gépsorokat vonultatnak fel, és a fejlesztési szak-* emberek figyelmüket elsősorban© gépsorok gépeinek összehangolására fordítják. A gépsorok tagjai egy adott növénynél a talajelőkészítéstől, a vetésen és növényápoláson ke-* resztül egészen a betakarításig, valamennyi munka gépi végzését lehetővé teszik, úgy, hogy a munka végzésének módja összhangban van az adott növény biológiai sajátosságaival és agrotechnikai igényeivel. Nitrán a gabona, a szemes kukorica, a cukorrépa, a burgonya, valamint a szálas- és más tömegtakannányok termesztésére szolgáló gépsorokat láthattak az érdeklődők. A gépsorok teljessége mellett szembetűnő tény a szocialista államok széles körű együttműködése. Az egyes növények termesztésénél és betakarításánál alkalmazott gépsort általában három-négy szocialista államban gyártott gépek alkotják. Vegvük például a gabonatermesztést szolgáló gépsort. A jó szántást a szovjet gyártmányú, nagy teljesítményű Kirovec biztosítja, a betakarítást szov- iet, német és román gyártmányú arató-cséplő gépek szolgálták. A közbeeső munkák gépi végzését lengyel gyártmányú tetá 11 ót rág ya -szó ró, mag y a r gyártmányú permetező teszi lehetővé, és természetesen a hazai mezőgépgyártás is besegít a gépsor teljessé tételébe. Az újdonságok közül az érdeklődés központjában áll a három méteres munkaszélességben dolgozó, 20 SEXBJ 150 típusú vetőgép, és a Német Demokratikus Köztársaság mezőgépgyártó iparának egyik büszkesége, az óránként 2,5 hektár teljesítményű, bálarakodóval ellátott szaímaprés. Idehaza, az NDK-ban, német —szovjet kooperációban a Szovjetunióban és Magyarországon készülnek a cukorrépa termesztésére és betakarítására szolgáló sor gépei. A gyakorlatban ez ideig kevésbé elterjedt „tagjai“ közül meg kell említeni a német, T-088-as félig függesztett pótkocsit, amely istállótrágya szállítására és terítésére is használható. Raktere 9,5 köbméteres, és 15 fokos lejtőkön is használható. Említést érdemel még a korszerűsített, 6 JECZ A jelzésű elektronikus répaegyelő, amely nagy segítség a cukorrépa nagyüzemi termesztésében. Teljes és minden igényt kielégítő a burgonyatermesztő gépsor, s ugyanez mondható el a szemes kukoricával kapcsolatban is. A Nitrán kiállított gépeik közül a Prostejovi Ag- rostroj komárnói (Komárom] üzemében gyártott batsoros burgonyaültető gép, és a Ko- loszra szerelt batsoros adapter állt az érdeklődés középpontjában. Szólni kell még a széna és szenázskészítésnél, valamint a szálas- és más tömegtakarmányok betakarításánál használt gépekről. A sor új taggal nem bővült, hiszen már a megles vökkel is teljes volt. Változott viszont az egyes gépek teljesítőképessége, így ezek a koráb- •binál is egységesebb sort alkotnak. Függesztett rendvágók, rotációs kaszálógépek, rendhá- rítók és forgatóik, motoros kaszáló járvaszecskázók, valamint motoros rendvágók és az ezeket kiegészítő járvaszecs- kázók tartoznak a valóban gazdag sorba. Ismert gépek ezek, a földművesek a mező- gazdasági üzemek többségében már a gyakorlatban is tapasztalhatták előnyeiket. Kiemelni talán a német E-280-as motoros járvaszecskázó továbbfej-, tesztelt, E-281-es változatát kell, amely egyéb előnyei mellett elődjénél erősebb motorral rendelkezik, megbízhatóbb és biztonságosabb. A gépsorok mellett néhány egyedi gép is magára hívta a figyelmet. Ezek közé tartozott a Pel'hrimovi Agrostroj és a Pŕelouči Agra gyártmánya, a DZKD 60 as körfejőgép, amely- iyel egy dolgozó egyetlen óra alatt hatvan tehenet tud megfejni. A sertésgondozóknak szereztek örömet az építőelemes, malacok, hízók és anyasertések tartására szolgáló ketrec ek, amelyek nagysága szükség szerint változtatható. Legalább két, ugyancsak érdekes újdonságot a növénytermesztés szakaszáról is meg kell említeni. Az együk a Tatra pótkocsis tehergépkocsija, mely a takarmányok betakarításában jelent hatalmas segítséget. A másiik régen várt újdonság a Ie*jtős terepen a tömegtakarmányok betakarításában szinte nélkülözhetetlen önjáró rendfelszedő kocsi. A Rovinkai Mezőgazdasági Gépesítési Kutató- intézet, a Martini Nehézgépl- pari üzemmel és a Nové Mesto nad Váhom-i Gép- és Traktorállomással közösen fejlesztette W Nem vitás, a ma mezőgazdászát elsősorban a jelen és a jövő gépei, berendezései érdeklik, s e rövid áttekintés is bizonyítja, hogy erről Nyitrán részletes képet kaptak. Mégis csak elismeréssel nyugtázhatjuk a Nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Múzeum kezdeményezését. Egy szabadtéri múzeum keretében az elmúlt három-négy évtized mezőgazda- sági gépeit mutatja be, s ezek — a mindenki számára érdekes látvány mellett — egyben a harminc év alatt megtett út nagyságának érzékeléséhez is alapot adnak. EGRI FERENC A csehszlovák vállalatok és üzemeik Szovjetunióba irányított szállítmányairól úgyszólván naponta értesülünk a sajtóból. Azt azonban kevesen tudják, hogy a CKD termékei a cári Oroszországban már száz esztendővel ezelőtt meghonosodtak. A CKD elődje — az egykori Českomoravská — első küldeményét — egy cukorgyár technológiai berendezését — 1879 októberében a moszkvai Matyijányi Boriszov* szkij cég vásárolta meg. Gyárunk további termékeit 1880- ban a kijevi vásáron is kiállították, és sikerükkel magyarázható, hogy a vállalat első külföldi kereskedelmi képviselete 1881 óta teljesítette küldetését ebben a városban. A szovjet állam megalakulásával fokozódott a Szovjetuniónak a CKD termékei iránti érdeklődése. A szovjet üzemek figyelmüket kezdetben főleg a mai traktorok elődjeire, a gőzekékre összpontosították. A CKD és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatainak fellendítésére azonban csak a felszabadulás utáni időkben került sor. Erre a külkereskedelmünkben határkövet jelentő új korszakra jellemző, hogv a ČKD üzemei már a? ötvenes évek eleje óta termékeik 50 százalékát a Szovjetunióba exportálták. Így például a CKD Mozdonygyár -termékeiből-a ČME-3 típusú motoros mozdonyokból 1959 óta az idén tavasszal már a háromezrediket juttatta el a Szovjetunióba, ahol a tapasztalatok szerint — a sok helyütt kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére is — megbízhatóan működnek. A ČKD Tatra üzem villamosai ugyancsak 20 éve közlekednek a szovjet megrendelők nagv megelégedésére. Erről tanúskodik, hogy Szverdlovszk város képviselői az idén júniusban vették át ünnepélyes keretek között a CKD nyolcezredé villamosát. Az év végéig pedig a szovjet városokban a terv szerint több mint 8400 csehszlovák kocsi lesz üzemben. Ha egymás mögé állítanánk őket, akkor legalább 120 km-es kocsioszlopot képeznének. — Ä Tatra üzem dolgozói termékeik minőségének javítására, a határidőik pontos megtartására és a pótalkatrészek szállítására tett kötelezettségvállalásukat is becsülettel teljesítik — mondják a szakemberek, majd további feladataikról szólnak. Ezek szerint a már korszerűsített villamosok közül a jövő évben harmincat, a 7. ötéves tervidőszakban pedig kísérletképi>en három új típusú tiriszloros felszerelésű kocsit irányítanak a Szovjetunióba. A CKD és a Szovjetunió hagyományos együttműködéséből termékeivel a slanýi Š ver ma üzem is kiveszi a részét. Szokásos szállítmányait — a kotrógépeket és mélyfúró berendezéseket az üzem az utóbbi Időben kb. 550 autódaruval egészítette ki. # • «> És így folytathatnánk, mert rövid beszámolónkban korántsem meríthettük ki a CKD üzemei Szovjetunióba exportált termékeinek jegyzékét. Noha a dolgozók büszkék a termékeik iránti rendkívüli érdeklődésre és hálásan fogadják a Szovjetunió elismerését, dicséretükre szolgál, hogy nem elégszenek meg eredményeikkel. Legfőbb feladatuknak gyá r l m anyaik t ov á b bfe j lesz tését, illetve korszerűsítését tekintik. Tisztában vannak azzal, hogy ez a feltétele tován^.- c? kereiknek. K. M. A harminc év alatt megtett út nagyságának érzékeléséhez is alapot ad a szabadtéri múzeum |A szerző felvételei} !'A német járvaszecskázó továbbfejlesztett változata többet tud, ázem~ és munkabiztonságosabb elődénél
